sex hikaye

filmelemzések



egy oldalon
100-110  /  159

Körhinta (1955)

Fábri Zoltán

A Körhinta az ötvenes évek közepén a magyar film újjászületését jelzi. Szám szerint a harmadik olyan film, melyet külföldi közönség, és ezen belül nyugati fesztivál-közönség is magasra értékel, noha a meleg cannes-i fogadtatás ellenére végül nem kapott díjat. Az első magyar mai értelemben vett fesztiválsiker Szőts István remekműve, az Emberek a havason volt, még a háború előtt, a második Radványi Géza filmje, a Valahol Európában. Közte és a Körhinta között egy szűk évtized telik el - filmtörténeti szempontból (is) meglehetősen dicstelen évtized. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2004. május 11.
Kubiszyn Viktor: Drog és (kult)film

Kubiszyn Viktor: Drog és (kult)film

szakdolgozat

A kábítószer a filmben lehet metaforikus motívum, dramaturgiai funkció, filmnyelvi forradalmat generáló tudatmódosító katalizátor. Főszereplő és mellékszál. tovább
filmtörténet, elemzés, szakdolgozat 2010
filmhu | 2011. január 20.

Külvárosi legenda (1957)

Máriássy Félix

„Elhatároztam: most megpróbálok elszakadni a valóságtól – a Külvárosi legenda kínálta a lehetőséget egy szimbolikus filmre - , mégse az lett belőle” – mondotta emlékeit idézve Máriássy Félix rendező a fáradhatatlan kérdező-krónikásnak, Zsugán Istvánnak (Filmvilág, 1967/23.). tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2006. szeptember 28.

Kutya éji dala (1983)

Bódy Gábor

Bódy már néhány főiskolai vizsgamunkájával feltűnést keltett, nem hasonlítottak azok semmi más korabeli mozgóképre: felbontották az időt és teret, száműzték a lineáris cselekményt. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2004. május 7.

Légy jó mindhalálig (1960)

Ranódy László

Ranódy László 1960-as filmje Móricz Zsigmond regényének második filmváltozata. Az elsőt Székely István készítette a háború előtt. Pusztán az a tény, hogy a honi mozgóképviszonyok és hagyományok között egy klasszikust másodszor is filmre visznek, jelzi az alapmű fontosságát vagy különös aktualitását. Ráadásul  Móricz azon kevesek közé tartozik, akikkel ez a ritkaság többször is megesett, hiszen a Rokonokat  Máriássy Félix és Szabó István is filmre vitte. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2006. szeptember 28.

Liliomfi (1954)

Makk Károly

Ritka, hogy egy habkönnyű vígjáték filmtörténeti alkorszakot nyit. Vagy ha nem nyit, hát a nyitást jelzi előre, reményteljesen. Makk Károlynak nem ez az első rendezése, az Úttörők című darab – fiatal filmtanoncok kollektív produkciója, még a koalíciós korszak és a Rákosi-évek határán – egyszerűen elveszett. Majdnem kész opuszként sem maradt belőle mutatóba egyetlen celluloid fecni sem. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2004. május 11.

Ludas Matyi (1949)

Nádasdy László – Ranódy László

Talán két olyan produkció akad az 1949 és 1953 közti magyar filmtermésben, melyet manapság bemutatni nem szükségszerűen időutazás, az adott mozidarab, nem is feltétlenül filmtörténeti okítás példaanyaga, nem is áprilisi tréfa, hanem egyszerűen élvezhető filmalkotás. Az egyik ilyen film az Állami Áruház, de az egy ilyen összehasonlításban jogtalan előnnyel versenyez: harsány zenés vígjáték, vagyis megengedi, hogy benne minden, a kor követelményeihez igazodó blődséget, politikai didaxist bohózati elemnek tekintsünk, és a mai néző együtt derüljön ezeken a már eleve kacagtatásra szánt poénokkal. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2004. május 11.

Macskajáték (1974)

Makk Károly

A Szerelem hatalmas művészi sikere után Makk Károlytól mindenki, nézők, kritikusok, az egész szakma nagyon sokat várt, s az ilyesmi ólomsúlyként nehezedik egy alkotóra. A Szerelemhez egy nagy író, Déry Tibor novellái szolgáltak irodalmi alapul, a Macskajáték esetében egy másik jelentős prózaíró, Örkény István műve a magasra helyezett trambulin. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2004. május 7.

Madárkák (1971)

Böszörményi Géza

A Madárkák a magyar filmtörténet egyik legbájosabb első filmje. Ki hinné, hogy rendezője, Böszörményi Géza a film születésekor -- 1971-ben -- már jócskán elmúlt negyven éves. Szertelen és szemtelen, keserű és szívmelengető filmjének cselekménye töredezett, meséje szinte nincs. A francia (Zazi a Metróban) és a cseh újhullám -- főként Menzel és Forman -- pehelysúlyú, látszólag felületi, de valójában nagyon is bölcs, a lélektani és társadalmi elemzést eredeti, friss megfigyelésekkel, mulatságos, „talált” figurákkal és helyzetekkel felváltó vonulatának hazai úttörője. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2006. szeptember 28.

Magasiskola (1970)

Gaál István

Gaáltól a magyar új hullám egyik friss alapműve, a Sodrásban után mindenki nagy és hasonlóan felzaklató filmeket várt. Mai szemmel, harminc év múltán Gaál jelentős és gazdag életművében máig a Sodrásbant látjuk legerősebb filmjének. Készített halványabb darabokat is, később meg az értékesebb filmjeire is talán csekélyebb figyelem vetült, mint érdemelte volna. Gaál csendes alkotó, ritkán áll viták vagy filmen kívüli, kultúrpolitikai, publicisztikus izgalmak középpontjában. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2004. május 7.
100-110  /  159