sex hikaye

filmelemzések



egy oldalon
78-88  /  159

Hideg napok (1966)

Kovács András

Kovács András filmje a magyar filmművészet nagy korszakában készült. Ha fellapozzuk a Filmintézet hatalmas kötetét (Magyar Játékfilmek 1931-1998), némi tűnődéssel szemlélhetjük ezt a régvolt 1966-os esztendőt:  Apa (Szabó István), Aranysárkány (Ranódy László), Hogy szaladnak a fák (Zolnay Pál), Sikátor (a mára gyalázatos mód elfelejtett Rényi Tamás rendezése), a harsogva vitatott, de vitára méltó Utószezon (Fábri Zoltán), s említsük meg a dörgő közönségsikerű képeskönyvet, Várkonyi moziját, a Kárpáthy Zoltánt. Azt se feledjük, volt, s lett még ekkoriban hasonló színvonalú esztendeje a magyar filmgyártásnak. Igaz hát a régi mondás: aki nem élt az „ancien régime”-ben, fogalma sincs a mozitermek édes okosságáról. (Meg a pécsi filmfesztiválok izgalmáról). tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2004. május 7.

Hogy szaladnak a fák… (1966)

Zolnay Pál

 Az előzetes híradásokban A zsák volt ennek az alkotásnak a címvariánsa. Kár, hogy megváltoztatták, mert mindenképpen kifejezőbb (lenne) a végleges változatnál. Szürkébb, de lényegre törőbb. Egyszerűbb, ám találóbb. Erről győz meg bennünket Zolnay Pál rendező okos magyarázata is:  „…A szegényparaszti vágyak a múltban soha nem teljesülhettek. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2004. május 7.

Holnap lesz fácán (1974)

Sára Sándor

Az ideológia pápái a diktatúra idején arra buzdították a művészeket, hogy bátran ábrázolják görbe tükörben a társadalmi visszásságokat, ellentmondásokat, őrületeket. „Gogolokra és Scsedrinekre van szükség” – hangoztatták a Nagy Testvértől kölcsönvett szentenciát, ám a szatíra műfaja mégsem virágozhatott igazán, mert amikor előálltak a jókedvű kötekedők, lecsaptak rájuk azzal a váddal, hogy „nem értünk haragszanak, hanem ellenünk”. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2004. május 7.

Holt vidék (1971)

Gaál István

Habár Gaál István ötödik nagyjátékfilmje, a Holt vidék első ránézésre – elkészültekor – aktuális kérdésekre reagál (a hatvanas-hetvenes években valóban élő probléma, a kis falvak elnéptelenedése ihlette), valójában az egyén elidegenedésének örökérvényű témáját dolgozza fel – a Cserepek előtt kilenc évvel nem a városi, hanem az egyszerű vidéki emberét. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2006. szeptember 28.

Hószakadás (1974)

Kósa Ferenc

Élt egyszer egy öregasszony, valahol a hegyekben. Szikár arcú, hófehér hajú. Asszony korában jól élt, ura volt, gyereke. Egy napon az ura fogta magát, elment Amerikába. Az asszony csak várt és várt, ám a férje vissza nem tért. Küldött maga helyett két jegyet a feleségének meg a fiának. Összeszedelőzködtek. Ekkor azonban leesett a hó. Hószakadáskor pedig nincs mozdulás az embernek a hegyekben. Így maradtunk itthon, apád meg én, meséli tűz mellett, egy barlang mélyén az öregasszony az unokájának. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2004. május 7.

Hungarian Dracula (1980)

Böszörményi Géza

Böszörményi Géza néhány nappal nyolcvanadik születésnapja előtt, hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el, 2004. augusztus 21-én, két méltatlanul feledésre ítélt remekművének mozipremierjét már nem élhette meg. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2005. június 13.

Húsz óra (1965)

Fábri Zoltán

A Húsz óra talán az első olyan kortárs regény a magyar irodalom és film történetében, mely a regényadaptációk amúgy nyugaton szokásos rendje szerint került a mozivászonra: valódi könyvsiker volt, egyben kulturális esemény, egyben a közbeszéd katalizátora, és mint ilyen filmre kívánkozott  - tehát filmet csináltak belőle. Mindez egy organikus kultúrpolitikával bíró országban nyilván magától értetődő, nálunk a puha diktatúra első évtizedében a normalizálódás jele. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2004. május 11.

Idegen arcok (1974)

Szörény Rezső

Szörény Rezső (1941-1993) viszonylag későn kezdte játékfilmes pályáját. Makk Károly tanítványa, majd asszisztense volt. Az egykori, 1947-48-as kommunista népi-kollégisták NÉKOSZ kiábrándult vagy öröknaiv részvevőiről szóló keserű riport-dokumentum-munkáját betiltotta a cenzúra. Ezután önálló játékfilmre egy ideig nem lehetett lehetősége: évekig a dokumentum-filmstúdióban dolgozott. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2004. május 7.

Így jöttem (1964)

Jancsó Miklós

1964. Jancsó Miklóst addigra már óvatosan, udvariasan, de fölfedezték. Az Oldás és kötés alapján közönség és kritika megállapíthatta, hogy újabb, a szerzői film korparancsát teljesíteni képes rendező csatlakozni óhajt egy nála árnyalattal fiatalabb csapathoz. De csakúgy, mint azok, tudja a leckét, ismeri a divatos eszmerendszereket és tanulságos külföldi mintákat, a franciáktól Antonioni-ig, Kuroszavától az új lengyel filmig, vagyis köztük – a magyar filmművészet tudatos formálói közt -- a helye. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2004. június 16.

Ismeri a Szandi mandit? (1969)

Gyarmathy Lívia

A termelés megállíthatatlanul, feltartóztathatatlanul és rendületlenül folyik tovább. A mit, hogyan és mi célból kérdései mindehhez képest tökéletesen érdektelenek. Senki nem tudja, mi folyik a csövekben, de gondosan felügyel rá, hogy zökkenőmentesen folyjon tovább. Addig sem kell gondolkodni, legalábbis nem a termelés kérdésein. A világban még annyi szép dolog akad, ott van a szex vagy a hajómodellezés, kár volna egy-két cső miatt túlságosan sokat aggodalmaskodni. Ha mégis előáll a baj, ha kitör a gáz, a gőz, a lé a csőből, akkor legalább izgalom támad a nagy unalom közepette, akkor – áldja az ég! - van miért egy emberként sürgölődniük a gyár dolgozóinak, akik addig diáklányok kapálni tanításával, szobanövények fel-alá hurcibálásával és a mérőműszer kábult megfigyelésével töltötték a drága napot. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2004. május 11.
78-88  /  159

Rendező Szabó István
Szereplők Karin Boyd (Juliette Martens)
Krystyna Janda (Barbara Brukner)
Klaus Maria Brandauer (Hendrik Höfgen)
Rolf Hoppe (Tábornagy)
Cserhalmi György (Hans Miklas)

nka emblema 2012