sex hikaye

filmelemzések



egy oldalon
89-99  /  159

Iszony (1965)

Hintsch György

Németh László 1942-ben folytatásokban kezdte írni Iszony című regényét Móricz Zsigmond folyóirata, a Kelet Népe számára. A három részből álló műnek csak az első része jelent meg így, a folytatáson több évig dolgozott, s csak 1947-ben fejezte be. A tudatregény elbeszélőmódszerét alkalmazva egy nő életútjának tükrében mutatta be azt az ember- és életidegenséget, amely egy önmagába zárt személyiséget örökre elválaszt a világtól. Az Iszony írójának talán legjobb regénye – előtte s utána nem került ki ennyire zárt, öntörvényű alkotás a műhelyéből. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2006. szeptember 28.

Jób lázadása (1983)

Gyöngyössy Imre, Kabay Barna

Az ószövetségbeli Jób „feddhetetlen, igaz, istenfélő és bűngyűlölő vala”, ám az Úr próbára tette, és egy nap alatt mindenét (hét fiát, összes szolgálóját és állatát) elvesztette. Az (eleinte) az őt ért csapásokat zokszó nélkül tűrő hős az Isten akaratába való belenyugvás szimbóluma. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2006. szeptember 28.

Jutalomutazás (1974)

Dárday István

Különös film a Jutalomutazás, Dárday István és Szalai Györgyi opusza. Sikere is váratlan lett. Aki látott BBS-filmeket régebben is, már a hatvanas évektől, nem csodálkozott, aki cseh filmeket látott, az sem. A Balázs Béla Stúdióban felnőtt Dárday bizonyára látta Gazdag Gyula a Sípoló macskakőjét, meg Szomjas BBS rövidfilmjeit (Digózók stb.) A Jutalomutazásnak rokona még Tarr Béla első filmje, a Családi tűzfészek (1977) is. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2004. május 7.
Kárhozat (1987)

Kárhozat (1987)

Tarr Béla

Fekete-fehér világ, csak a sötétszürke lehet benne még erősebb: ez az a film elképzelhetetlen volna színesben. tovább
filmtörténet, elemzés, tarr béla
filmhu | 2004. május 7.

Kertes házak utcája (1962)

Fejér Tamás

Fejér Tamás rendező – akinek legnagyobb sikerei közé A Tenkes kapitányának tévésorozat és kétrészes mozifilmes változata tartozik – 1962-ben készült filmje akár a kádári konszolidáció óvatos kritikájaként is felfogható. Merészen szemlélve a művet a Kertes házak utcája azt vizsgálja, hogyan hat a szocializmus, a puha diktatúra teremtette anyagi jólét az egyénre. Ugyanakkor napjainkban is aktuális, hiszen ma is abszolút létező dolgokra reagál (önértékelési, önmegvalósítási problémák, elidegenedettség, házastársi elhidegülés stb.). tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2006. szeptember 28.

Keserű igazság (1956)

Várkonyi Zoltán

Épp harminc évet, egy emberöltőt késett ennek a filmnek a bemutatója. 1986. októberében zajlott a pótpremier az azóta megszűnt, egykori Filmmúzeum pincemélyi félhomályában, a túlélő színészek (Bessenyei, Gábor Miklós, Sinkovits) jelenlétében. A rendezője már nem élt ekkor. Valóságos történelemórát kellene tartani annak érdekében, hogy a Keserű igazság pontos keletkezési körülményeit elmondjuk, ugyanis ezúttal a készülődés tényei legalább olyan fontosak, mint a később leforgatott és betiltott film. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2006. szeptember 28.

Két emelet boldogság (1961)

Herskó János

Herskó János először olyan filmben bizonyította emberábrázoló képességét, melyet más fiatal, érzékeny rendezők erre alkalmatlannak tartottak volna. A Város a föld alatt, még 1953-ból, a hazai sematizmus szűk műfaji kínálatán belül az utolsó szabotázsfilm. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2004. június 9.

Két félidő a pokolban (1961)

Fábri Zoltán

„Jelenleg bizonyos egészséges nyugtalanság tapasztalható a Hunnia művészei körében. Munkánkkal elégedetlenek vagyunk és a legnagyobb határozottsággal és eltökéltséggel akarjuk megoldani legfontosabb feladatunkat: a mai élet művészi ábrázolását” - nyilatkozik Horváth Márton az 1961-es Filmévkönyv bevezetőjében. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2004. május 7.

Kilenc hónap (1976)

Mészáros Márta

A címbeli időtartam – mindenki tudja – egy gyermek kihordásához szükséges: a filmben ennek az eseménynek, pontosabban a szülésnek fontos gondolati és dramaturgiai szerepe van. Mészáros Márta drámájában a világrajövő kisbaba – ha nem profán a meghatározás – kulcsfigura, érte, miatta és körülötte zajlanak az események és mélyülnek el a konfliktusok. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2004. május 7.

Könnyű testi sértés (1983)

Szomjas György

Csaba (Eperjes Károly) börtönbe kerül, mert egy nő fölötti vita hevében megszurkál egy lányokat futtató kisvállalkozót (stricit). Büntetése letöltése után meglepve konstatálja, hogy felesége, Éva (Erdős Mariann) új férfit hozott a házhoz. Az új barát, Miklós (Andorai Péter) fenyegetéssel, majd rábeszéléssel próbálja eltávolítani Csabát a nő közeléből, de végül bele kell nyugodnia, hogy ezentúl hármasban élnek egy fedél alatt. tovább
filmtörténet, elemzés
filmhu | 2004. június 22.
89-99  /  159

Rendező Szabó István
Szereplők Karin Boyd (Juliette Martens)
Krystyna Janda (Barbara Brukner)
Klaus Maria Brandauer (Hendrik Höfgen)
Rolf Hoppe (Tábornagy)
Cserhalmi György (Hans Miklas)

nka emblema 2012