A magyar forgatókönyvírás jelene és jövője - Nyílt szakmai fórum, január 16.

Sok igazság van benne.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a nézőszámok feltornázása hogyan szok történni-e.

De egyetértek Minoviccsal is, hogy a producer "jóstehetsége" (ami azért ennyire nem misztikus, csak ért ahhoz, hogy mire van igény az emberek lelkében, és hogy mi a jó minőségileg, azaz van ízlése) az, ami sokat számít, és ehhez mind a szakmai tudás, mind az ízlés, mind a világ ismerete hiányzik a legtöbb producerből kis hazánkban sajnos.

De azért óvatosan mindenféle elemzéssel (a cikk írója is óvatos volt szerencsére), mert hogy egy filmet kis kópiaszámmal is többet vetítenek egy művészmoziban, ahol nagyobb türelem van, mint egy nagy kópiaszámot, ami első hétvégén nem hoz. Szóval lássuk meg a másik irányba intő jeleket is az írásban. Ez egy komplex dolog. A cikkből nekem csak a konstruktív javaslat hiányzik. Értelmesen vázolja a problémát, de vajon mi az, amit a cikk írója MEGOLDÁSNAK szorgalmazna?

A reklám pedig fontos és pont. De azt ne felejtsük el, hogy pézbe kerül. Az, hogy kidekoráld a várost, és benne legyél a médiákokban (ehem, ehem), az befektetést igényel. Szóval azért ne hibáztassunk valakit, mert reklámmal nagy közönséget csinál. A bevételéből ugyanis nem keveset áldoz (ELVILEG) marketingre. Akinek meg nincs pénze ott a gerillamarketing, vagy a direktmarketing. Ja, hogy nem tudják hogyan kell csinálni? Ez sajnálatos. Nem kötelező senkinek filmmel foglalkozni...

A növénytermesztés hasonlat egész jó. Egy fordított verziója (inkább "műfaji filmekre"), hogy azt kell megnézni mi él meg esetleg abban a talajban, és azt termeszteni. Ez nem mindig jó, de szarból aranyat ugye...

Azért az túlzás, hogy "az a mozidarab a nyerő, amelyik a városkép látványvilágában és a médiákban hangsúlyosan képes megjelenni". Függ a film minőségétől is, meg a közönség éppen aktuális igényétől, amit szinte lehetetlen megjósolni, illetve gondolom ez a produceri képességek egyik legfontosabbika, hogy valamennyire meg tudja jósolni.
Amúgy nekem tetszik a cikk (ez a nézőszámosdi nekem mindig is egy kicsit gyanús volt), elég konszolidált formában mutat rá, hogy milyen rejtett feszülségek vannak a szakmán belül, amit egyesek megpróbálnak elsimítani.

Mitől függ a hegymenet?

http://nol.hu/cikk/483123/

Ha erdekel a hazai forgatokonyviras/fejlesztes, filmkeszitesi/tamogatasi-rendszer, palyaztatas, gyartas, forgalmazas stb. gyere el az ELTE BTK Filmelmelet Tanszek nyilt eloadasaira, Hetfonkent 16h-tol. Az eloadasok vezetoje Varga Balazs. Barki kerdezhet az eloadoktol, megoszthatja velemenyet...

A kurzus leírása: A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a kortárs magyar filmszakma intézményrendszerét. A kurzus formája: előadássorozat, melyben minden héten más-más szakmai terület
képviselője tart egyórás előadást, melyet félórában a hallgatói kérdésekre adott válaszok követnek.

A kurzus menete: Az általános bevezető előadás után egy film készítésének folyamatát követve kísérjük végig a magyar filmszakma intézményrendszerét, azaz a pályázati lehetőségek, a gyártási intézményrendszer (stúdiók, független producerek, alkotóműhelyek), a koprodukciós formák és a (szerzői) jogi szabályozások
áttekintése után a forgalmazás és a bemutatás kérdései (magyar filmek moziforgalmazása: hány kópia, milyen mozikban, DVD-kiadás, magyar és külföldi fesztiváloztatás, lehet-e és ha igen, milyen
körülmények között profitképes egy magyar film) után az „utóélet” (archiválás, köteles példány, mozgóképes tartalomhoz való hozzáférés) kérdései zárják az előadássorozatot.

Tématerv és tervezett előadók:
1. Február 11. Bevezető. A magyar filmszakmai intézményrendszer átalakulása a rendszerváltás után. Előadó: Varga Balázs.
2. Február 18. A filmtörvény és hatása a magyar(országi)
filmkészítésre. Átalakuló intézményrendszer és szabályozás (MMKA, Filmiroda, Mozgókép Koordinációs Tanács). Előadó: Sámuel Balázs.
3. Február 25. Az MMKA átalakulása az elmúlt években. Alapítói kör. Reformbizottság. Normatív és szelektív támogatások rendszere. Támogatási szabályzat. Művész- és közönségfilmek támogatása. Előadó: Grunwalsky Ferenc.
4. Március 3. A gyártási intézményrendszer. Stúdiók, műhelyek és/vagy függetlenek. Régiek és újak. Kicsik és nagyok. Az egykori "állami" stúdiók átalakulása. Produceri szövetségek. Előadó: Miskolczi Péter.
5. Március 10. Pályázatok: hová, hogyan, mikor, miért, mennyiért? Magyar és nemzetközi (ko)produkciós lehetőségek. Előadó: Muhi András.
6. Március 17. Rövidfilmek, kísérleti filmek, dokumentumfilmek gyártása és bemutatása. Előadó: Durst György.
7. Március 31. Filmterjesztés. Magyar filmek forgalmazási
lehetőségei és támogatásai. Kópiaszám, nézőszám, vetítések száma. Forgalmazó cégek és fesztiválok Magyarországon és külföldön.
Előadó: Horváth György.
8. Április 7. Mozihálózat vidéken és Budapesten. Art mozik
létesítése, működtetése, felújítása és támogatása. Filmklubok. Mit és miről vetítünk. Kópia vagy DVD. Előadó: Bakonyi Vera.
9. Április 14. A magyar filmszaksajtó és filmkritika. Előadó:
Vincze Teréz.
10. Április 21. A filmkészítés és a bemutatás (szerzői) jogi
kérdései. Előadó: Kricsfalvi Anita.
11. Április 28. Közgyűjtemények, archívumok. Köteles
példány-rendelet. Előadó: Gyürey Vera.
12. Május 5. A mozgóképi tartalomhoz való hozzáférés. Digitális kultúra és mozgóképkultúra. Előadó: Kovács András Bálint. (Ez egyben tartalékóra, amennyiben valamelyik előadónak mégsem lenne jó az időpont vagy egyéb változás történne a programban.)

:)

Ha ez most egy konkrét kérdés, amire őszinte választ akarsz hallani, akkor biztos, hogy olvasta. Mindig olvassa, de már nem reagál, mert nagyon eldurvult szerinte (jó, hogy ezt pont én mondom, aki erről részint tehet). Meg amióta valaki (asziszem screen) a múltkor diszkréten megkérdezte, hogy mi lenne, ha nem azzal foglalkozna, ahogy mondják, hanem AMIT mondanak, illetve rámutatott arra, hogy az előbbi elég ergya dolog (ő egyébként lényegesen udvariasabban tette, mint ahogy én fordítom).

Ettől függetlenül, én azért a pusztába kiáltottam a szót (ha ráklikkelsz ott a fórum mellett a kis ötpontos ikonra, akkor feljön a menü, és ott van a cikkhez kötődő komment köztük), nem azért, hogy kekeckedjek, hanem mert tényleg úgy érzem, hogy a cikk sajnos kitűnő esztéta munka, de pont olyan, mint a Parlamentünk - semmit nem csinál, amit meg igen, az meg nem úgy sül el, hogy építsen. Persze nem ragált, de nem akarom elkiabálni, mert lehet, hogy csak pihen, vagy a gondolatait szedi össze. Nekem egyébként se szokott, mert nehezen tud konkrét kérdésekre válaszolni, és én ezt a magam alpári-entellektüell stílusában sérelmeztem, ugyanis némileg akadályozta a beszélgetést, hogy ő mindig másról beszélt, mint ami érdekelt volna. De ha Te kérdezel valamit, akkor szerintem Neked fog, egyrészt mert nincs előéletetek, másrészt, mert egy értelmes, és nyitottabb ember vagy, mint én. Szóval kérdezz rá! Itt is, meg ott is. Tuti, hogy olvassa (közeli forrásból is tudom, egyébként meg elég kemény egora vallana, ha ír egy véleményt, majd utána annak utóéletét nem követi figyelemmel - bár ez a mentalitás, úgy tűnik nekem, hogy szerzői filmeseinkre jellemzőnek minősül).

Egyébként kellemes hétvégét!

http://www.magyar.film.hu/object.2d110a5b-fd1c-4b23-ab5f-3b4233313936.ivy
Vajon olvasta Janisch a fórumot?

Ha jól emlékszem, Kocsis Ágnes egy helyen azt nyilatkozta, hogy a Friss levegőt tizenvalahány millióból készítette. Én ugyan nem voltam elájulva a filmtől annyira, mint egyesek, de tény, hogy egy csomó fesztiváldíjat is bezsebelt. Tehát valóban lehet 20 milló körüli pénzből elsőfilmet csináni, ha nagyon akar az ember. Igaz nem mindenfajta filmet.

Természetesen nem zárja ki a műfajiság a művészi értéket.

Tökmindegy most a konkrét szó, akkor is érdekes megközelítés, és valahol Magyarországon azt érzem, hogy ez áll legközelebb a valósághoz.

Szerintem épp ezért nehéz az, amit az MMK csinál, és ezért kellene különválasztania a kétféle filmet, mert míg előzőnél lehet azt mondani, hogy a forgatókönyv egy érdekes kísérlet (pl.: Memento), addig sok filmnél pont az a baj, hogy megmondhatatlan, hogy ebben most mi volt a jó, vagy miért is kellett, hogy elkészüljön. Ellenben a szórakoztató filmnél egész nyilvánvalóan megfogalmazhatóak, hogy mit akarunk elérni, miért, és miért pont úgy. És egy jól kidolgozott koncepció megbízható. Azzal is be lehet borulni, csak arra azt mondja az ember, hogy 15 pontban MEG TUDTAM FOGALMAZNI, hogy miért érdemes pont ebből, de a paic végül meghazudtolt. A művészetnél megérzések, korábbi tapasztalatok és hasonló értékek a döntők. Így meg aztán tényleg nehéz új tehetségeket keresgélni - bár lehetne 10-20 milliós tanuló támogatásokat is kiadni. Nincs az sehol megírva, hogy egy filmet egy elsőfilmesnek nem lehet csak 35-re forgatni, és csak tökéletes körülmények közt. Én megértem, hogy az "A Film", de senkit nem ültetnek egyből a Nike vezérigazgatói székébe sem az egyetem után. 20 misi viszont egy bemutatkozáshoz már induló alap tudna lenni, míg a szórakoztató filmnél ott a jó könyv, ott az összeszedett stáb (referenciákkal), és ha a producer elbaszta valahol, akkor van egyértelműen kire ujjal mutogatni. Csak sajnos ebben az országban senki sem szereti elvinni a balhét. Pedig nem olyan gáz az. Ha valakiben megvan, akkor lesz comeback-je, ha meg nincs, akkor talán jobb is, hogy nem ott rontja a levegőt.

Az Amelie inkább formájában különleges semmint tartalmában. A Dobermann is egy érdekes, képregényszerű cucc, ami az amerikai hagyományok ellen megy sokmindenben. És ezzel átmeneti film kategóriába lép nálam. Én legalábbis így értettem. Mert sorolhatunk dolgokat balra-jobbra, kinek hol a vonal. Nekem például a Mátrix is átmeneti. Azzal együtt, hogy műfajilag besorolható. De az, hogy valaminek van műfaja, az automatikusan kizárja, hogy művészi értékei legyenek? Szerintem nem, és úgy vettem ki a szavaidból, hogy Szerinted sem.

Az mindenesetre felismerhető, amikor valami egyik sem - csak aki nem ért a filmhez, mint üzlethez, és soha nem szokott műfaji filmeket nézni (vagy nem élvezi azokat, és ezért még soha nem gondolkozott azokon), az szerintem nem alkalmas arra, hogy döntést hozzon arról, hogy melyiket kellene finanszírozni. Ugyanúgy, ahogy Kalamár Tamást sem bíznám meg azzal, hogy legyen ő a Szemle zsűrielnöke. És ez az, amit nem értek, hogy miért nem változtatunk meg. Mert majd ezUTÁN lehetne beszélni az átmeneti filmek finanszírozás-döntési nehézségeiről (szakma vs. művészet)...

Visszaolvasva amit írtam, a "gyártási struktúra" nem éppen a legmegfeleőbb kifejezés arra, amit gondoltam, csak épp nem jutott jobb eszembe. A "biznisz" szót meg nem olyan értelemben használtam, h valamai olyan dolog, hogy pőrofitot hoz, hanem hogy sok ember ebből él, tartja el a családját, stb.
Egyébként meg úgy érzem, hogy kérdéseiddel az Esztétika nevű valami (tudománynak nem neveném) sikamlós terepére érkeztünk. Ebbe viszont meg nem nagyon szeretném belátrani magam. Ha nagyot akarnék mondani, azt mondanám, hogy a művészi érték a "tartalom és forma összhangja", de ezen az alapon meg a művészettörténet legnagyobb remekei a szocialista realizmus alkotásai, meg egyébként is: meg tudja valaki mondani h mondjuk egy film esetében pl. mi a tartalom? A sztori? De hát a sztori megformálása az szüzsé, vagy mi, az meg már ugye formai kérdés...Vagy a művészfilmnél a tartalom a "mondanivaló"? De mi pl. az Amarcord mondanivalója.
Mindezzel csak arra próbáltam felhívni a figyelmet, hogy HA a "művészi értéket" a forma és tartalom fogalmával közelítjük meg (szerintem egyébként feleslegesen), nem ártana ez utóbbiakat is definiálni.
Mindenestre a forgatóköny kulcsproblémáját szerintem is az jelenti, hogy "sokmindent nem lehet leírni, az, hogy nincs leírva az viszont nem bizonyítéka, hogy ott lesz". Nyilván az a jó forgatókönyvírói metódus, amivel minnél több dolgot le lehet írni.
Átmeneti filmek? Nyilván példákat kéne felhozni elméletieskedés helyett. Amit asszem te írtál, az Amelie, a Dobermann, meg a Lé meg a lola, azok közül a Dobermannt nem láttam, az Ameliet szórakoztató filmnek tartom (csak nem Amerikában készült, hanem európában és nekeünk alapból más egy kicsit az érzékenységünk), a Lé meg a Lola viszont jó példa, ráadásul abból a szempontból is, hogy az elbeszéléssel játszik.

index cikk az állami film-finanszírozási rendszerről:

http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/mmk0111/

Ez egy érdekes megközelítés. Így még soha sem gondoltam a dologra. Pedig ez is egyfajta definíció. Viszont ez is felveti azt a kérdést, amit súroltál, hogy mitől lesz egy film "művészi"? Mitől lesz 10-ből, az az 1, amit említettél? És ezt ki határozza meg?

Szerintem nem is olyan kevés az átmeneti film. De az is kérdés, hogy Nálad hol húzódik az átmenet? Illetve nem Nálad, hanem általában? Tehát mi az a gondolat-mennyiség, aminél valami már nem csak szórakoztat, hanem gondolkodtat, és hol válik az művészivé? A forma által? A tartalom egy bizonyos szintjének elérése által? Ezért nehéz szerintem azoknak a dolga, akik művészfilmeket bírálnak el támogatásra - mert sokmindent nem lehet leírni, az, hogy nincs leírva az viszont nem bizonyítéka, hogy ott lesz. Ezzel együtt nem gondolom úgy, hogy egy művészi értékekkel rendelkező filmnek ne lehetne klasszikus módszereket használó(illetve azokat tudatosan ÉS taktikusan felrúgó) forgatókönyve (persze megint csak: mi az a művészi érték). Én azt hiszem, hogy valahol az a különbség, hogy míg én úgy gondolom, hogy lehet a történetek felépítésében és megközelítésében is újat mutatni, a filmrendezők többsége elsősorban képileg akar újat prezentálni, vagy az ábrázolt témákban keres valami határokat feszegetőt - és a dramaturgiát a kifejezésmódjának, illetve a témája ábrázolásához szükséges rossznak tartja. De mi az a "művészi érték"?

Nem volt ez véletlen. Mentségemre szolgáljon, hogy az úgy kezdődött, hogy ő visszaütött. Egy telefonomba került, és azóta már tudom is. De ez maradjon a mi kis titkunk bélával. Szóval jó volt a Pókösztönöd, de a jedi-megérzés még annál is többet ért. Javaslom, hogy fordítsd energiáidat termékeny alkotómunkára. Jó hetet!

A "művészfilm" kifejezés alapvetően nem egy mínőséget jelző kategória, hanem egyfajta filmgyártási struktúrára utal, producerekkel, rendezőkkel, filmforgalmazókkal, fesztiválokkal, filszaklapokkal és mozihálozatokkal és nézőkkel együtt. Ha tetszik ez is biznisz, csak kisebb biznisz, mint a műfajifilm gyártás (igaz, nálunk ez sem biznisz, de ez másik téma). Szóval szerencsétlen az elnevezés, mert előre feltételezi, hogy akkor az a film biztos valami hatalmas művészi értékkel rendelkezik. Évente több száz film készül ilyen cimke alatt és a többsége egyszerűen SZAR. Jó, ha 10-ből 1 ténylegesen "művészi". Nem csak nálunk, a világon mindenhol. Ezt azoknak a beszámolójából tudom, akik szoktak kijárni nemzetközi fesztiválikra, de mondjuk én lennt voltam pécsen, ahol az összes keleteurópai elsőfilmes filmjét levetítették - és hát nem volt jobb az átlag mint mondjuk a magyar filmszemlén.
Ezért jobb szerintem a "szerzői film" megnevezés, bár ebbe is bele lehet kötni, mert vannak jó zsánerrendezők is, jól körülhatárolható jellegzetességekkel. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a szórakozatófilm is lehet művészi - szerintem NEM mert az CSAK egy ipari termék és csak szórakozatni akar. Persze vannak átmeneti filmek, de kevés, most nem is jut eszembe példa.
A tartalom-forma megkülönböztetés szerintem egy tipikusan elcsépelt eszétikai fogalompár, nem sokra lehet vele menni.
Viszont abban biztos vagyok, hogy a ténylegesen művészi értékkel rendelkező filmet nem lehet "leírni" mert éppen attól értékes, hogy valami olyat fogalmazott meg, amit csak filmen lehet ábrázolni.

Apukám szólt, hogy megint idehánytál valami stílustalan fost, és azt mondta, hogy szerinte csak egy szánalmas kis provokátor vagy. Megígértem neki, hogy nem veszlek komolyan, de megnézem, hogy mit írtál. És bakker, sikerült alulmúlni amit valaha is reméltem. Te annyira szarul szólsz be, hogy a Balázs-showban lenne a helyed. Egyszerűen rangon alulinak tartom, hogy reagáljak minden egyes ütésedre, mert a cipőm orrát rúgdosod, és az acélbetétes - csak Neked fog fájni. Megidézhetném Tóthgézát, hogy ő fejezzen be, de sajnálnám az energiáját pazarolni Rád. Szépen felfújod magad és ki fogsz pukkadni, mert a kutya le se szarik Téged, Te kis gyárihibás faszpisztoly (remélem végre másodszor is kimoderál a filmhu, mert annál többet már nem is tudnék mondani).

Tök világos számomra, hogy Te valami kis faszmanci vagy, akinek még a filmhez is köze van. Azt is el tudom képzelni, hogy valamelyik általam itt megsértett kis zsebszörny avatarja vagy, aki nem mer a saját nicknevén visszaszólni (van is tippem, hogy ki az, de nem fogok vádaskodni). A szájkarate mindenesetre nem a Te műfajod, inkább hagyd meg a nagyfiúknak. Jöttél, láttál, szar voltál, takarodhatsz a picsába, és sompolyoghatsz az eredeti nicked mögött. Ha őszinte lennék, ajánlanék egy pszichológust, de mivel kamu vagy, nem teszem. Érd be azzal, ami életedben a legtöbbként megadatott - beszólhattál nekem, és én válaszoltam. Ha pedig személyesen akarod lerendezni, akkor gondoskodj róla, hogy hátulról, nagyot, és először üss.

A sok sértődött, semmitmondó, fantáziátlan, buta bla-bla-bla végére ugorva tehát ez az első jó ötleted béla. Én kezdem a befejezést, jó?


UI: A kÍváncsi hosszú í. És:

"A boldog ember szeretete olyan, hogy osztozni akar annak a boldogtalannak a szenvedésében, akit szeret.
A boldogtalan szeretete olyan, hogy már az is örömmel tölti el, ha a szeretett lényt örömben tudja, anélkül, hogy részesülne ebben az örömben, vagy akár óhajtana részesülni benne."

Először felboszantottam magam az értetlenségeden. Úgy tünt, hogy beleszartál a ventillátorba aztán csodálkoztál, hogy mindenki szaros és dühös rád, és nem akartad megérteni, hogy miért.
Aztán valami még borzasztóbb kezdett körvonalazódni bennem. Vannak a interneten olyan emberek, akik azzal töltik idejüket, hogy egy frissen megnyílt fórum topicba elsőként hozzászolnak és annyit írnak, hogy "First" (magyar nyelvü fórumok esetén "Első"), se többet, se kevesebbet, ez az ő játékuk, ez elégíti ki őket, ez ad nekik olyan érzést, hogy elértek valamit és ez nekik jó.

Ismételten végig olvasva az itteni ténykedésedet benned is ugyan ezt látom. Ez, amit művelsz, elégít ki (a szó minden értelmében) Téged.
Direkt nem írsz helyesen, direkt húzod mások agyát, direkt nem válaszolsz, sőt nem csak nem válaszolsz, de érzésem szerint te magasról teszel az egész szakmaiságra, még csak szerdán nem is voltál ott, nem is akartál el menni, nem is érdeklődtél mi volt. Nem, téged nem ezek érdekelnek. Hanem szándékosan belekötöttél Charlie-ba. Tudtad, hogy reagálni fog, azt is tudtad, hogyan, és tudtad hogyan tudod tovább húzni az agyát. Nem akartál te semmilyen szakmai vitát, vagy kérdésre választ keresni. Az anonimitás álarca mögött, biztos helyen távol mindentől és mindenkitől, a felelősség minden lánca nélkül, téged az elégít ki. Látni valakit ahogy dühös, és szertne válaszokat kapni, de te nem adod meg, mert nem csak hogy nem is akarod, de nem is tudod megadni.

Sosem értettem az olyanokat, mint te, akiket az ilyen játék elégít ki. Szerintem menj ki a szabadba és sétálj egy nagyot, vagy valahova máshova, de innen minnél messzebbre.

no, megint hosszan elragadtattad magad. éjszakára ide raktál még egy bagolyköpetet, csak hogy tiéd legyen az utolsó szó. (ez itt elvégre a te szemétdombod.)
"A színvonaltalan stílusodhoz való alkalmazkodás kényszere."
csak nem lettél ideges, nem vagy egy kicsit idegbajos? hogy mikbe belemerülsz.
(a megadott e-mail címről se tudhatod mikor, miért, milyen húdefeszült agresszióból készült.)

hogy te pl. filmekkel foglalkozol - logikusan - az is biztos véletlen.

de nem tudsz te semmit.

iparos vagy télleg, mert ipari méretekben google-ezel. a logikás információk forgalmazását is képes voltál beírni? és rájöttél végre arra, hogy nincs olyan végzettség, hogy logikus? ki gondolta volna.

magadat osztályozod, hékás.

veled kapcsolatban aligha van mit végiggondolni. (de még végig olvasni se nagyon.) mi az, kezded unni, már nem találod viccesnek? csak akkor vicces, ha te csinálod?

te vezetted le mindkettőt. és, hogy leírás vagy film, egy iparosnak, fantáziájával kérkedőnek nem kellene számítson, de neked ezek szerint mégis nagy különbség. (amúgy nem művészfilmnél nem számít, abban az esetben tudsz leírás alapján is döntést hozni, csak művészfilm esetén nem? akkor már cserben hagy a fantáziád és a logikád?) különben kb. ugyanazt a szemetet mondod és válaszolod mindenkinek mindenre.

simone weil hazánkban legalább annyira ismert, mint poe. és sok helyen idézgetik. nem olyan nevet tettem be, amit ne ismerhetnél. (vagy ezt tetted volna inkább a keresőbe.)

máskülönben azt írok be ide, ami éppen tetszik, arra válaszolok (pl. annyi kérdesedre), amire kedvem szottyan, és úgy ahogyan akarok. logikusan, illogikusan, gondolkozva, nem gondolkozva, vagy bármi. (legfeljebb majd kimoderálják, bár téged talán már ki kellett volna.) még nem esett le? majd pont neked elkezdek tartalmasan tarantinozgatni, vagy kedvenc filmekről csevegni. (de: az újdonságról. itt nem azt jelenti, hogy vadonat újat kell mondani.)

miért vagy(tok) olyan kiváncsi(ak)? mi közötök van hozzá. véletlenül jöttem. nem véltem, hogy ilyen mintapéldányok vannak itt.
ha már említed a helyesírást. talán szándékosan nem akarsz helyesen írni, vagy mi? minden apróság mellett mért nem írod be a keresőbe pl. a kiváncsi szót, ha olyan kiváncsi vagy mindenre.

ugyan várhatod.

a szabad időmmel valóban (ahogy itt megjegyezték), mint mindenki, magam rendelkezem, nem tudod lopni, csak én tudom tékozolni. de hogy ne tékozoljunk több időt, tényleg, akár be is fejezhetjük.

Na igen, ezt köszi. De közben például mi van a kertévéjükkel? Náluk is így butít? És mit tanulnak az iskolában? És hány film készül évente mozikba? Milyen költségvetéssel? Miből? Mennyit ad bele az állam?

A tendencia mindenesetre érdekes. Lehet, hogy a lengyelek jobban szeretik a mozit, és jobban hallgatnak egymás ízlésére. Az is lehet, hogy szélesebb a mozibajáró közönségük. Azt se csodálnám egyébként, ha a mozijegy olcsóbb lenne. Nekem azt mondta egy szlovák ismerősöm, hogy náluk egy mozijegy 300 forint (de lehet, hogy elírta egy nullával - fölfelé természetesen).

A minőségbeli különbség, mint érv... Nos, az valóban sokmindent megmagyaráz.

Úgyhogy köszi. Egy csomó kérdést felvet a dolog, de legalább alapokat tisztázott. Jó tudni. Még egyszer kösz. Ha bárki tud még valamit, kíváncsi volnék rá.

béla baszdmeg, kurvára fárasztó vagy. Tényleg lehetne egyéb dolgom is, mint hogy a Te kekec hülyeségeidre válaszolgassak.

És ha "oltottam", akkor mi van? Bánt? Fáj? Nem figyelnek Rád eleget otthon? Mi a jó búbánat a bajod? Egyébként az a baj, hogy egy agresszív kis pöcs vagy, tartalom nélkül. Aki nem hiszi, kukkantson rá a megadott e-mailedre. Ezen kívül (bár ez nem kizáró ok): a logisztika mindazon folyamatok összessége, melyek az igény felmerülésétől a szükséges termék felhasználóhoz kerüléséig lezajlanak, olyan végzettség nincs, hogy "logikus", és arra már el se mondom, hogy mit ad ki a gugli, hogy "logikás információk forgalmazása" (magyarul: matektanár). Szóval apád faszával szórakozz, ha kérhetlek, de ha nem muszáj, ne lopjuk egymás idejét hülyeségekkel.

És bocsásd meg nekem, hogy elvárom emberektől, hogy végiggondolják, mielőtt beszélnek. Neked sem ártana.

Igen. Tudod, a filmben, amihez Te kurvára nem értesz, pont az az ellentét, hogy van belőle ipar (ami elsősorban szakmaiságot és aztán művészi vénát), és van benne művészet (ami inkább szemlélet, de kell hozzá szakmaiság is, variálható mértékben). Én inkább iparos vagyok

Te ortopéd hülyegyerek. Két embernek KÉT KÉRDÉSRE két külön választ adok, nem mindenkinek mondom ugyanazt, hogy Monnyonle! Magyarázzam még. Tévedtem egyébként a korodat illetően. Te úgy 25 körül lehetsz, de sértés vagy egy tinédzserre nézve is.

Annyira egymás mellett van, hogy az egyik a 12-es, a másik a 30-as post, két külön ember két külön témafelvetésére, de most ezt hiába magyarázom a Te vulkáni agyadnak, mert... MERT.

Ezt kösd össze: béla, Te, hülyevagy. Ebben látsz logikát?

A stílusoddal béla. Meg a tartalmatlan, felületes faszságaiddal. És azzal, hogy még fikázni is csak úgy tudsz, mint a verébfing. A 80 éves nagyanyám vérnyomása nagyobbat szól, mint a Te kis puffogtatásod.

Nem cserélnéd le az azonosítódat, mert nincs elég fantáziád hozzá. És sajnos Te nem béla vagy a "nép gyermeke", hanem béla az "egyik".

Mert ha 5-ből még mindig csak 4 kérdésre sikerült válaszolni, akkor nem kérdezek többet, mivel úgy látszik, hogy nem érted? Egyből meg nem osztályozok - az azonnali ítélkezés felületes jogát meghagyom az ilyen puncipöcörőknek, mint Te vagy.

Az a baj, hogy Te a tartalommal egyáltalán nem foglalkozol. Csodálom, hogy még a helyesírásomba nem kötöttél bele. Szóval dicséretes, hogy észrevetted, hogy próbálom elérni, hogy a tartalmat és a formát külön kezeljük (mert a bazmeg nem mínuszpont, és a művészet dícsérete nem plusz egy vitában), de ez NEKED nem megy.

Ki az a Simon Weil? Azt a fogalmat egyébként ismered, hogy "namedropping"? Ugye vágod, hogy Te pont ezt csinálod?

És én továbbra is mindig nagy T-ket írok. Ha tudnál olvasni, és szöveget értelmezni egyszerre, akkor már elmondtam miért. Egyébként ha megígéred, hogy ettől elélvezel legalább kétszer, külön a Neked írott postokban kis betűkkel fogok írni majd...

Kibaszott szánalmas, hogy miközben próbálsz érvelni állandóan rám utalgatsz benne. Ezt csak azok szokták, akik nem hiszik, hogy az értelmükkel le tudnak hengerelni. De azért jár a pont, mert legalább megpróbáltad definiálni a művészfilmet, ezt ugyanis előtted itt járt kis hisztigépek már nem tették meg, valószínűleg azért, mert annyi agyuk se volt, mint Neked. Ezzel szemben Te egész jó munkát végeztél (amit ezúton is köszönök, mert némileg segített helyrerakni a művészetet a fejemben), úgyhogy a jegyeden ez némiképp javít, csak ne lenne ilyen komplexusoktól terhelt a kis lelked. De ez meg nem az én bajom.

Kérdés: ki választja el a művészetet a nem-művészettől? Ki minősül elég érzékenynek rá? És milyen skálán? És ez a skála hogyan öröklődik? Egyébként Da Vinci nem művészet? Mikor vált a művészet valami elit dologgá, ami már nem kell, hogy szép legyen, vagy esztétikus, vagy akármilyen pozitív jelzővel illethető? Ezt művészettörténetileg korban hova soroljuk?

Azt nem értem sajnos, hogy milyen univerzalitás meg általánosítás van egyes művészek alkotásaiban? De a definíciód szerint (szigorú logika) a Star Wars mindenesetre nagy művészet, mert univerzális értékekre mutat rá. Vagy mondhatnám az Ace Venturát, amelyből megtudjuk, hogy attól mert valaki nem komplett még lehet, hogy szereti az állatokat, és kiválóan nyomoz. Szóval a definíciódnak ezen része még átgondolást igényel, mert bár elsőre el is fogadható, de némi kapirgálás után sajnos "át lehet látni a szitán". Az újszerűség továbbá nem a művészfilm sajátja, és sajnálatos módon néha (főleg magyarok), annyira görcsösen erőltetik, amit Te mondasz, hogy újat mondjanak, hogy a nagy újdonságban csak a tartalom vész el, vagy a tartalmi újdonság mellett a kivitelezés pontos iparos aspektusai.

Ha a történet egyben maga lenne a forma, akkor minden film ugyanolyan lenne. Az, hogy a történet segít meghatározni a formát, igaz, de lehet ellene is dolgozni, és sokan épp ebbe a kísérletezésbe buknak bele. Szóval ez nem egy automatikus igazság.

Akkor TE FASZ, mégiscsak kell a műveltség, hogy a formából kihámozd a kifejezni vágyott mondanivalót, nem? A szimbólum-rendszer ugyanis olyan, mint a nyelv - ha nem tanultad meg, nem érted. Sőt, bizonyos költőknek saját szimbólum-rendszere van, amelynek ismerete nélkül a képeik értelmezhetetlenek. Én is gondosan megválasztom most a szimbólumrendszeremet, amikor azt mondom, hogy teneked (figyelted? kisbetűvel) SOHA SEMMILYEN KÖZÖD NEM VOLT A LOGIKÁHOZ! Ha véletlenül mégis, az pont azért volt: VÉLETLENÜL. Amiről meg én beszéltem anno az az, hogy ha leraknak elém valami "művészetet" írásban, akkor azt nem tudom FELELŐS DÖNTÉS-SZINTEN értékelni, mert nem értek hozzá. De azt, mint felhasználó el tudom dönteni, hogy illett-e egymáshoz a forma és a tartalom (és ha igen, attól még mit váltott ki belőlem), és azt is meg tudom mondani amennyiben a forma kicsit is követni akart valamiféle hagyományos módszert, hogy azt eredményesen tette-e vagy sem, és hogy az adott mű témájának jótt tett-e, hogy közben esetleg dögunalmas volt, vagy szerencsésebb lett volna, ha felveszi a választott téma ritmusát. Szóval béla, Te mit csinálnál azzal az emberrel, aki elkölt 100 millió forintot, visszakap 1-et (azt is a saját zsebébe), és a filmjét a világon sehol máshol nem értékeli senki? Azt Te művésznek hívnád, megköszönnéd, és más pályát ajánlanál neki, vagy esetleg háziőrizetbe vágnád, mint a Baumagost? Ez egy esszékérdés, ha kétségeid lennének.

Egyébként Daihelyonnal majd parolázok tenácsodra, ha találkozunk, és remélem Minoviccsal is lesz szerencsém, mert őt sem állt szándékomban megbántani. Az hogy Veled mit csinálnék, azt Te is tudod, bele se megyek, de ez meg kit érdekel, úgy őszintén. Mindenesetre kár itt népfrontot alakítani ellenem, ahhoz ugyanis túl sokan utálnak engem, hogy foglalkozzanak velem. Szóval ha ellenséget akarsz szerezni, akkor köss bele egy kopasz Audisba, majd helyettem is intézkedik... És most már tedd meg, hogy kiszállsz a seggemből, mert borzasztóan kimerít a színvonaltalan stílusodhoz való alkalmazkodás kényszere. Ha akarsz érdekes kérdésekről vitatkozni, akkor szorítkozz a lényegre, ha kényszert érzel, hogy kötözködj, akkor Tesco-parkoló, rokkanthely, tíz percen belül jön majd valaki nagy autóval, kérd meg, hogy ne álljon oda. Lesz izgalom is, és néhányan hálásak lesznek, mert szabadon tartod a helyet a rászorulóknak. Bár az igazat megvallva, szerintem az első után a mentők vinnének el, különben nem engem osztanál, és a művészfilmek jótékony hatásáról írnál zseniális (bár tartalmilag nem túl érett) kis etűdöket. Az külön érdekes, hogy ketten kérdeztük, hogy tulajdonképp mi a faszt keresel itt, és hogy miért voltál kíváncsi a szerdai történésekre, de ezt még kivárom. Mindenesetre az már látszik, hogy Te nem azért vagy itt, hogy a szocializmust építsd, és egyáltalán nem érdekelnek a magyar forgatókönyvek, illetve műfaji filmezés. De akkor miért? És még egy. Te élvezed azt, hogy engem baszogatsz? Vagy azt, hogy én Téged? Mert én baromi kínosnak és rangon alulinak tartom ezt az egészet most már. Eleinte vicces volt, de ez a poén elfáradt, és próbálnék KO után nem rádrúgni, mert diszkvalifikálnak. Szóval én ezennel befejeztem. Ha képes vagy normálisan válaszolni, komplexusoktól, és szánalmasan gyenge riposztoktól mentesen, akkor folytathatjuk. Amennyiben úgy érzed, hogy nem tudod lehántani a formai kifejezőeszközeidet a tartalmadról, akkor inkább ne is válaszolj, és bevállalom, hogy hülyén halok meg, válaszok nélkül. De ezt függesszük fel, mert semmit nem fejlőfök én sem, Te sem belőle - akkor meg nem hatékony, ergo semmi teteje.

a lengyeleknél kicsit máshogy működik a dolog. legjobb tudomásom szerint a hagyományos mozihálózatot egészében felszámolták, és mára már csak a plázák maradtak.

ez azt is jelenti, hogy minden film azonos színtéren, a multiplexekben küzd egymással, azonos feltételek mellett.

a lengyel piac másik sajátossága, hogy ami nagy siker, az kurva nagy siker - így csinálhat egy lengyel film akár egymillió nézőt.

plusz nekik pan tadeusz és tűzzel-vassal volt, ami nekünk honfoglalás és hídember. a lengyelek érthetően jobban bíznak a hazai történelmi filmben, mint mi, magyarok.

és hát valamiért izabella scorupco is sikeresebb, mint dobó kata.