Magyar MOZI VS. Magyar FILM

mygreatfilm: "A mozifilmesek sírnak és jajveszékelnek. De vajon tettek-e/tesznek -e lépéseket sárdobálás és ujjal mutogatás helyett? Felfogták-e, hogy ez már egy új korszak, másik generációval?"

Nem fogták fel. Ez egy csomó fasz, akik azt mantrázzák maguknak, hogy a mozi amúgy is halódik, akkor minek bele pénzt rakni? Rakjuk inkább a zsebünkbe.

Az egyik oldalon egy kiábrándult, fantáziátlan, ötlettelen, illúzióktól mentes társaság alakítja a mai magyar mozi arculatát, akik szerint a magyarság image-e a depresszió. Ők még nem hallottak Internetről, sorozatokról, semmiről. Ők Tarkovszkijról hallottak. Róla sokat, mert más nem volt, és ahhoz túl beszariak voltak, hogy kalózvideókat nézzenek. Ezek gyenge emberek, akik nyomorultul fognak meghalni, mert semmilyen igazi lenyomatot nem sikerült hagyniuk a világban. Egyszerűen nem volt meg bennük.

A másik oldalon egy inkompetens, buta, ambiciótlan, megélhetési csoport áll, akik szerint a munka az, ha pályázati papírokat töltenek ki, és megkennek mindenkit, hogy valami pénz jusson nekik a közösből. Ők már hallottak az Internetről, de nem érdekli őket. Ahogy a néző sem. Valamit fel kell mutatni azért, mert pénzt kaptak, így aztán forgatnak valamit, ami elvileg hasonlít egy mozihoz. Annyiban, hogy több, mint 75 perc. És aztán sírnak, hogy nem volt elég a pénz, amit adtak nekik. De hogy a néző mit szólt, arra ők se kíváncsiak.

"Tettek/tesznek-e egyetlen olyan lépést is a filmgyártók, hogy kimozdítsák ezt a fiatalságot a monitorok világa mögül? És megmutassák, hogy a mennyiségi világon túl, létezik egy minőségi is? "

Nem tettek. De nem is kellene. A film az a monitoron is film. Az már másik kérdés, hogy milyen. De hát a legnézettebb műsor a Barátok közt. Érdemes az ilyeneknek bármi is gyártani akár monitorra is? Érdemes. Mert még nem mindenki hülyült el. Van, aki még nézne mást. Ha lenne. De ezt nem akarják, mert akkor olyat kéne gyártani, és azt nehéz. Realityt könnyű. Meg olyat, amiről nem lehet megmondani, hogy ez egy rakás szar, vagy valami nagyon egyedi.

"Hol vannak az ifjúsági filmek?"

Na ez az, látod. Ez a másik jele annak, hogy a magyar néző le van szarva. Ugyanis van egy centralizált finanszírozási rendszer, ami egy nagyon erős kontroll lehetne értékteremtésre, közösségformálásra, kultúra-prezerválásra. És az, hogy ez egyik sem történik meg az egyébként is megítélhetetlen és definiálhatatlan "modern kultúra úttörésének" a jegyében - na, ez mindent elmond a kérdéshez való hozzáállásukról.

Különben is, mi a faszról beszélsz? A közösségi film ciki. Ha nem vetted volna észre, az entelektüellek országában élünk. Amit a híradóban látsz Gárdáról, Zuschlagról, lopásról, vandalizmusról, és celebekről - az mind csak fikció. A Nielsen pedig hazudik, mert a legnézettebb mindig is a Kultúrház volt (csak az alkotók a csúcson akarták abbahagyni).

slartan.: Igazad van.

Illetve nincs, de ez most tök mellékes.

Az új generációnak ugyanis SEMMI MONDANIVALÓJA nincs a létező világról. Ezért csinálnak üres, formalista szarokat, amikre a nagyközönség általában nem kíváncsi. A kicsi sem, de ők úgy tesznek. Ez a filmes réteg a "művészek". Aztán vannak olyan formalisták, akiknek szintén nincs új mondanivalójuk, de legalább érdekesen csinálják, és ezért a nagyközönségnek is nézhető lenne, ha megfelelően lenne eladva a dolog. Csak nincs. Ők az éretlen alkotók: potensek, de egy másik világegyetemben élnek, ahol a saját játékaik veszik körül őket. Aztán vannak a tömegfilmesek, akiknek végképp semmi mondanivalója nincs, de közepesen legalább szórakoztatóak - ők tudnak közösséget építeni, de ők is csak amatőrök (viszont legalább nem dilettánsok). Kár értük, mert ha lenne mondanivalójuk, akkor nagy tömeget tudnának megmozgatni és elgondolkodtatni. És végül vannak a full gagyi filmek gyártói, akik csak rombolnak. Kultúrát, morált, észt, mindent. Ők a kontárok. Az ő létezésük és megélhetésük bizonyítja a finanszírozási rendszer inkompetenciáját és korrupcióját.

Ez a magyar felhozatal.

Tehát, ha igazad lenne - igazad lenne. De nincs. És ennyi őszintétlen szarnál, ne haragudj, de az őszinte és lelkes iparos-munkával végzett pénzkereset, valamint a lebutított, de hatékony értékteremtés is jobb tud lenni. Ezzel együtt csak a kultúrsznobok gondolják, hogy a világ más tájain a mozi az egyet jelent a Másnaposok színvonalú bohóctréfákkal. Egyrészt készül más is (Amerikában is), másrészt akad köztük olyan is, aminek van mélysége.

Kérdésedre válaszolva, hogy mi lenne akkor ha "az új generáció elkészít sok csiribiri mozifilmet, és akkor ezen hazai mozifilmeket szépen levetítgetik külföldön"? 3 dolog:

1) A magyar filmet és a magyar alkotókat nemzetközi szinten is jegyezni kezdenék (úgy is, mint ötlet-forrást és potens iparosokat)

2) Lehetne külföldről is szerezni pénzt, és könnyebb lenne filmet csinálni

3) A külföldi forgalmazás megsápolását vissza lehetne forgatni gyártásba, vagy csak egyszerűen nem kellene folyamatosan tápolni az olyan arcokat, akik ezzel bizonyíthatóan jól keresnek (vice versa: valszeg ők se kuncsorognának)

Eagle vagy nem tudja, vagy nem mondja, de a "vs." azért van, mert az ország kultúrsznobjai kis klubocskába tömörülve kotlanak a saját és a haverjaik megélhetésén. A magyar "mozinak" tehát esélye sincs egyenrangú testvérnek lenni a magyar "film" mellett, aki meg egy elkényeztett, buta, csokizabáló fasz. Az antagonizmus oka azonban mégsem a magyar "mozi", a kisöccs ugyanis a morzsákkal is beérné - ha lennének. De nincsenek, mert a morzsákat a "film"-et is felügyelő szülő a kutyáknak veti, akik aztán odaszarnak a kert közepére, és az illetékesek ezt a szart tálalják a nagyközönségnek "mozi"-ként.

Ergo: nem mozit kellene csinálnunk. Mozit IS kellene csinálnunk. Jót. Ahogy filmet is jót kellene csinálni. De mind a kettőhöz nagytudású, objektíven is elismert szakemberek kellenek, akiknek van mondanivalójuk. És mivel ilyenek szinte nincsenek, ezért nincs mit elismerni a másikon, nincs tehát közös nevező sem, és megy a köpködés.

A korábbi bejegyzésre valaki a következőt reagálta:
"Jó, fontos és aktuális írás, bár én egyáltalán nem értek vele egyet! Sajnos azt gondolom, hogy a fájlcsere tényleg tragikusan tönkretette a mozi világát. Kinek jó az, hogy készít egy filmet akárhány forintból, euróból, dollárból és azt MINDENKI INGYEN megnézi!?

Talán a 3D fogja visszahozni a nézőket a mozikba. Csak olyan kamerák meg nem lesznek itthon még egy darabig ... vagyis megint le leszünk maradva."

Válaszom erre:

"Kinek jó az, hogy készít egy filmet akárhány forintból, euróból, dollárból és azt MINDENKI INGYEN megnézi!?"

1. Alkotóként úgy gondolja az ember, hogy ez a legklasszabb dolog, ami történhet vele, hiszen egy művész célja, feladata, hogy minél több emberhez eljusson az, amit ő önmagából kivajúdott, láthatóvá/hallhatóvá/kézzelfoghatóvá tett. És valljuk be hízelgő, ha az ember filmjeit töltögetik a neten, szembeszegülve a törvénnyel is akár.

2. Üzleti szempontból, no meg megélhetésiből ez már más tészta. Első blikkre/hallomásra felháborodik az ember és tűrhetetlennek tartja a felvázolt helyzetet. Csakhogy menjünk kicsit a laikusok látásmódján túl, mert a kép úgy teljes.

Ne feledjük el, hogy a filmesek és a jogalkotók azért alkalmazkodóképesebbek annál, mintsem, hagynák, hogy a warezolás a fejükre nőjön. A jól lobbizó kiadók nyomására ugyanis már jó pár éve bevezették a különféle reprográfiai díjakat (azaz beépítik az eladott adathordozók árába (CD, DVD, Pendrive, Ipod, stb.) azoknak a kiadványoknak a jogdíját, amelyeket a felhasználók esetleg majd (!) fizetés nélkül rámásolnak, ezzel új, a paictól csak minimálisan függő, sokmilliárdos bevételhez juttatva a kiadókat, és akaratlanul is legalizálva a fájlcserét. Hiszen annak ellenére, amit különböző sajtóorgánumokban állítanak a netezők miatt kialakult nehéz helyzetükről, ők is pontosan tudják, hogy ez az egész mondva csinált háborúsdi, kölcsönös érdekeket szolgál.

Vagyis, az internetes fájlmegosztás nem falja fel a zenei és filmkiadók piacát, hanem épp ellenkezőleg, bővíti és sokszínűbbé teszi a kínálatot, és a keresletet is.

Ugye 1999-júniusában a Napsterral (az első nagy hatású, a zenefogyasztási szokásokat forradalmasító fájlcserélő programmal) kezdődött minden. Megjelenése óta gazdagabbá vált a kínálat azaz a kiadók a korábbinál jóval több (!) könyvet, zenei CD-t, filmet és koncertet tudtak értékesíteni. Ez első pillantásra meghökkentőnek tűnik ugyan, ám tanulmányok statisztikai számadatai alátámasztják a kutatók ezen állításait.
Tény, hogy 2000 után csökkent valamelyest az eladott zenei CD-k mennyisége, de robbanásszerűen megnőtt az új kiadók és kiadványok száma, sokkal több zenekar jutott el a közönséghez, ami egyértelműen az internet kínálta bemutatkozási lehetőségnek köszönhető. Itt ragadt le mindenki, és szajkózza ugyanazt kiragadva, hogy cs ö k k e n t az eladott alkotások mennyisége!

A történet azonban ITT nem ért véget, ez csupán a kezdet volt.
Az elkövetkezendő 9 esztendőben a világháló valójában nem a fizetős zene/film iránti keresletet csökkentette, hanem csupán a nagy kiadók kínálat-meghatározási monopóliumát törte meg (jellemző adalék, hogy az eladások csökkenése miatt mindig ugyanaz a négy-öt multinacionális kiadóvállalat, illetve az általuk uralt kiadói érdekképviseleti szervezetek tiltakoznak).
Ami a konkrét adatokat illeti: az USA-ban 2000-ben 35 516 albumot adtak ki, 2007-ben viszont már 79 695-öt (ebből 25 159 kizárólag digitális formában jelent meg).

Hasonló változást okozott az internet a filmvilágban is. 2003-ban még csupán 3807 játékfilm készült a világban, 2007-re ez a szám 4989-re nőtt. Ráadásul a bővülésben azok az államok jártak az élen, ahol különösen magas a kalózmásolatok aránya! Tehát, az ingyenes vagy olcsó hozzáférés megnöveli az érdeklődést a kultúra iránt - azaz szélesíti a piacot -, amiből végül a fizetős kiadványok is profitálnak.
A magyarországi filmgyártással is ugyanez a helyzet, ebben a pillanatban ugyanis 51 darab film készül, ami meghalad minden eddigi számértéket. A következő évi hazai Filmfesztiválon nem is képesek ennyi alkotást indítani a versenyszférában.

"Talán a 3D fogja visszahozni a nézőket a mozikba."
Ismét ugyanabba az általánosításba esünk, ha a mozik felvázolt mostoha helyzetéről van szó, mint korábban. De valóban a netes letöltések tehetőek kizárólagosan felelőssé a nézőszám csökkenése miatt?!

Vessünk pár pillantást a kulisszák mögé. És csak az után alkossunk érdembeli véleményt.

Bálint Péter, a Filmforgalmazók Egyesületének elnöke, 2008 őszén a 168óra.hu riporterének a következő információkat osztotta meg: évente körülbelül 10 millió mozijegyet értékesítenek. Az addigi 2008-as adatok szerint 5-6%-al csökkent a mozilátogatók száma, miközben a bevétel NŐTT! Hiszen a jegyárakat növelték. (Érdekes volna persze mindezt újra lekövetni, a riport után moziba kerülő Kaméleon és Valami Amerika kettő látogatottsági adatai figyelembevételével).
10 millió, akárhogy is vesszük, nem kevés. Csak a Mamma Mia-ra 750 ezer jegyet adtak el. Mégis lehetne több?! Persze, hogy lehetne...mindig lehetne több.
Hogy az emberek nem járnak szívesen moziba? Ennek ellentmond, ha a Moziünnepek látogatóinak számát vesszük, mely évről-évre minden korábbit túlszárnyal. Pedig egyre több háztartásban van számítógép, és gyorsabb internet, ahogy egyre több a filecserélő oldal is.
Az 5-6%-os esés köszönhető a gazdasági válságnak, ami mindenhol éreztette hatását, illetve annak, hogy MAGYAR közönségsiker kaliberű filmekkel nem rukkoltak elő, plusz, az európai unió kedvesen közel fél évre befagyasztotta a hazai filmgyártást, elűzve már meglévő befektetőinket is, míg meg nem született az új filmtörvény.

Ennyi és ennyi jegyet adnak el, a mozibevétel mégis nő...ez mind szépen és jól hangzik, ennek ellenére mégis vidéki és art mozik zárnak be, veszteségességre hivatkozva. Akkor mégis mi az igazság?

A mozifilmesek sírnak és jajveszékelnek. De vajon tettek-e/tesznek -e lépéseket sárdobálás és ujjal mutogatás helyett? Felfogták-e, hogy ez már egy új korszak, másik generációval? Ez a generáció már interneten és számítógépek előtt nőtt fel. Nekik a monitor bámulása, és AZ természetes, hogy egy klikkelés után elérhető megannyi tartalom. Nem a nagyobb audiovizuális élmény a fontos számukra, hanem a mennyiség. Hogy ebben a rohanó világban, ebben a nap, mint nap, percről-percre ömlesztett információrengetegben képben legyenek. Hozzá tudjanak szólni.

Tettek/tesznek-e egyetlen olyan lépést is a filmgyártók, hogy kimozdítsák ezt a fiatalságot a monitorok világa mögül? És megmutassák, hogy a mennyiségi világon túl, létezik egy minőségi is?
Hol vannak az ifjúsági filmek?!
Érdekes, hogy Amerika, Németország már rájött erre..ott van a hatalmas nézettségű és bevételű High School Musical trilógiájuk, meg a Die Wilden Kerle...ami fiatalok százezreit vonzotta mozikba. Mert a film megszületése előtt, közben és után a filmkészítők és forgalmazók KÖZÖSSÉGET ÉPÍTETTEK. Ma már így megy. Így működik.
Számtalan fantasztius alapanyagunk van. Ifjúsági regények tömkelege, ami a High School Musicalnél megszámlálhatatlanul gazgagabb.
Hiába is becsüljük le önmagunk alkotásait és tehetségeit, akkor is a hazai fog mélyen bevésődni és beépülni.

Persze, hogy nehéz a helyzet. A nagy többségnek fogalma sincs arról, hogy a magyar mozik 85%-a külföldi (amerikai) tulajdonban van. Ahol a tulajdonos érdeke, hogy saját nemzete filmjeit vetítsék, szemben a magyarokéval. A privatizálás itt is tönkrevágott mindent.
A multi-plexekben csereszabatos filmeket kell játszani. Ez azt jelenti, hogy arra vannak kialakítva, hogy 13 teremben körülbelül negyedórás időközökkel 13 hasonló film menjen, azaz majdnem mindegy, hogy éppen melyikre ül be a vendég, nagyjából ugyanazt a hatást fogja kapni itt is, ott is.
Ezért ha egy magyar filmgyártó és forgalmazó karöltve azt szeretnék, hogy filmjét minél többször és jó időszakokban (du, kora este) játsszák, akkor be kell állnia az uniformizált filmek közé, hogy az amerikai tömegfilmtermelés között helyet kaphasson.

A 3D-vel, E-és D-cinema-val ugyanez a helyzet. Nem magyar tulajdonúak.

Ezérthát nem (csak) technikailag vagyunk lemaradva, hanem felfogás ügyileg is. Ha utóbbin sikerül változtatni, meghozza hatását az előbbi tekintetében is.

Érdekelne, ki hogyan látja ezt a nagyon is aktuális újra meg újra felmerülő kérdéskört. Mit mond, merre halad vagy éppen torpan meg a film a mozik régiójában.

2007-ben nagy vihart kavart amikor Kálomista, a Zuhanórepülés producere, azzal fenyegette meg a torrentezőket, hogy vírussal tönkreteszi a letöltők merevlemezét. A magyar mozgókép-forgalmazók mindig is meglehetősen háklisak voltak a warezolókra, az illegális letöltőkre, ki gondolta volna, hogy két évvel később megjelenik majd egy hazai tanulmány, ami adatokkal alátámasztva is azt bizonyítja, hogy a letöltés nem elveszett mozijegy, sőt filmeseink, tulajdonképpen csak nyernek a letöltésekkel, ahogy mindez nemzetgazdasági szempontból is hasznos.

A BME Média Oktató és Kutató Központja tavaly tavasszal végzett egy felmérést annak felderítésére, hogy a fájlcsere milyen hatással van a hagyományos piacokra. A tanulmány szerint a letöltött filmek nem csökkentik az eladott mozijegyek számát -- derül ki a fájlcserélőkkel kapcsolatos információk bennfentes forrásának számító Asva.info oldalról.

A kutatás során a hazai torrent-trackereken elérhető filmek népszerűségét hasonlították a mozis forgalmazási adatokhoz. A felmérés készítői 2008 április és június között figyelték a magyar trackereken elérhető filmek letöltési adatait, majd összehasonlították a Nemzeti Filmirodai forgalmazási adataival, illetve a port.hu moziműsorával.

A vizsgált három hónapban a letöltött filmek 90 százaléka olyan alkotás volt, amit nem játszottak moziban és csupán a letöltött filmek 5 százaléka volt éppen látható a mozikban is. Érdekes és egyben tanulságos, hogy az ismert lakhelyű torrentezők harmada olyan településen él, ahol nincs mozi, vagyis sokan láthatóan azért fordulnak az internetes fájlcsere felé, mert nincs lehetőségük moziba járni.

Talán nem meglepő, de a BME Média Oktató és Kutató Központja semmilyen összefüggést nem talált a letöltések száma és az eladott mozijegyek között, vagyis a statisztikák cáfolják azt a tézist, hogy egy letöltés egy elmaradt mozilátogatásnak felel meg -- ez a hírhedt "Kálomista-képlet" alapja, amely szerint a letöltések egyenként mintegy 3000 forint bevételkiesést okoznak a filmiparnak.

Ugyanakkor az is kiderül az adatokból, hogy a sokat letöltött filmeket sem nézik meg többen a moziban, vagyis nincs összefüggés a letöltések száma és a nézőszám között. Ahol van összefüggés, az a filmeket játszó mozik száma és a letöltések száma: minél több moziban vetítenek egy filmet, annál többször töltik azt le -- ez lényegében nem jelent mást, mint hogy a jól beharangozott, ismertebb filmekre többen kíváncsiak a fájlcserélőkön is, ami érthető. Ugyanakkor az is kiderül a számokból, hogy minél rövidebb ideig látható egy film a mozikban, annál többször töltik le azt a fájlcserélők.

A fájlcsere a gazdaság hasznára válik:

Világszerte vitatéma, hogy a letöltések megkárosítják-e a filmstúdiókat, lemezkiadókat, vagy pont ellenkezőleg, növelik a művek ismertségét, népszerűségét. Az utóbbi időben főleg Európában ütötték fel a fejüket olyan vélemények, amelyek szerint a fájlcsere valójában hasznos és üldözés helyett legalizálni kellene. A holland Gazdasági Minisztérium által elvégzett kutatás szerint az ország javára válik a fájlcsere, a kulturális többlet, amihez az emberek jutnak, mindenképp a prosperitás irányába hat, sokkal kreatívabbak, nyitottabbak lesznek, ami a szakértők szerint áttételesen növeli majd a termelékenységet.

A társadalmi hatások vizsgálatakor az elemzők azt kalkulálták ki, hogy mivel a fogyasztók több pénzt takarítanak meg, mint amennyit a producerek és kiadók valójában veszítenek, ezért a gazdaság szempontjából a letöltés hatása pozitív. A letöltött filmek kulturális értéke hozzáadódik az emberek személyiségéhez, míg ha csak fizetett formában juthattak volna hozzá a tartalomhoz, akkor valószínűleg sohasem találkoztak volna nagyrészükkel.

Forrás: - [HWSW] | Bodnár Ádám
- [sg.hu]

Evetke13 hozzászólását a filmhu moderálási elvei miatt töröltük.
További jó fórumozás!

Üdv:
filmhu

slartan$

sarkos, velemeny, es hazudnek, ha azt mondanam nem ertek egyet vele. de! es ez a baj velem, hogy en a mozit is szeretem (azt a zsar sablonosat is). meg mi is az, hogy mozi (nem talalom a kerdojelet) mert szerintem a ravasz, az agy..., a ponyvaregeny, es akar meg a hajlak(!!!) is "csak" mozik. es azert en szivesen fedezek fel bennuk ezen tulmutato ertekeket is (mar ha ennek van ertelme, hogy keresgeljunk - le a filmszemiotikaval!!!)

A hetvenes evek magyar filmsikerei megismetelhetetlenek, nem is kell megismetelni oket, mert eltelt mar egy ido azota. a magyar film talan fel sem tudja venni a versenyt a kulfoldi multiprodukciokkal (bar angliaban bejott a lotto...), de talan, es itt nagyon egyet ertek veled, megengedhetnenk a bekes egymasmellett elest, ez mar masutt is bejott! minek vs. hajra egyutt! le a csecsemokkel!

Slartan!
Ez szép volt! És nem is elôször.
:-)))))))))
JA

Örvendetes, hogy ezt így különválasztottad.
Biztos azért dolgozik az "új generáció" filmen, mert van mondanivalója.
Biztos. Feltehetőleg nem hittérítésre adta a fejét, nem irány nyugat, gyártsunk közösségi filmeket, amelyek végén a fejlett országok társadalmai egy emberként zokognak a szomszéd vállára borulva, hogy de szép "mozi" volt", mert megmutattuk, legyőztük a rosszakat, s nem kitenyésztett SZÉP filmszínészek "mély" gondolatai, "ólmos" gondjai és "kifinomult humora" van terítéken, remélhetőleg ha az új generációnak van mondanivalója, vagy rámutatni valója, azt színvonalasan fogja megtenni.
A teljesség kedvéért, én is nézek mozit és földre röhögöm magam egy budspenceres ostoba és esetlen vígjátékon, mert még abban is kevesebb a máz és hülyítés, mint a mai méjnsztrim üres és semmitmondó filmjeiben, ahol a főhős, a markáns rendezői koncepciók szerint akár egy kokakólaautomata mögé bújva is lövöldözhet, csak hogy a pofádba vágják, hogy a kokakólás doboz filmesztétikai alapfogalom.
S ugyan miért lenne az új generációnak magyar 'mozi' alapítási feladata?
Abból, hogyha egy jó forgatókönyv nem kap pénzt, számomra a szponzorjelölt szomorú hozzá nem értése jön le, és nem valamiféle pálfordulás szükségessége.
Máskülönben ezt hogy képzelted el; az új generáció elkészít sok csiribiri mozifilmet, és akkor ezen hazai mozifilmeket szépen levetítgetik külföldön, és majd több ilyen is születik, és akkor úgy egy idő után majd mi lesz?
Én elhiszem, hogy egy Tarkovszkij-film a többségnek nyomasztó, csúnya és unalmas, esetleg röhög rajta, és biztos alig akadna szponzor, aki ma megfinanszírozná, de ez kizárólag az ő nyomoruk.
Biztos az is továbbá, hogy az utcán fogok neked öt olyan embert, aki elsőfilmesként agyoncsapná az egész Oszkár-klánt harminc évre visszamenőleg, csak úgy csípőből.

És a továbbiakban kizárólag azt szeretném, ha meg tudnád értetni velem, hogy mindez hülyeség, hogy indokolt a téma címében a 'vs.', és hogy márpedig mozit kell csináljunk.

Mia az oka,hogy jelenleg az uj generacio az magyar filmen es nem a magyar mozin dolgozik?