Fliegauf Benedek: Tejút

Ígéretesnek tűnik.

üdv,

Szerintem az 'olyan, mint' szerkezet nem pongyola, sőt, a vizuális művészetek talán legősibb aktusa rejlik mögötte. Valójában jóval megelőzi a 'művészet' fogalmát, úgyhogy szívesebben mondok 'kép' -et.

A fraktál - ha a computer science - ben és a képalkotás témájában gondolunk rá - ugyanúgy az egységtől indul, legalábbis én ezeket ismerem. Pontosan az a lényege, hogy Te adod meg az alapkódot, ami irány/szög/felosztás stb. lehet, és ez rajzolja majd ki az egészet /ami a fraktállal kapcsolatban talán eléggé értelmezhetetlen dolog.

Igaz, ami igaz, az irány - szerintem - teljesen mindegy, ahogy adott esetben a rész/egész kategóriák is felcserélhetők a fraktáloknál.

Ezt egy - végül is - időben terjedő képnél, mint a film, nehéz értelmezni. Majd meglássuk :)

persze hogy szimbolikusan érti Fliegauf is meg Erdély is.
én is így értettem.

Erdély "tartalmazzá"-t ír, az OLYAN szerintem pongyola.

De akkor is, a fraktálnál nem az a lényeg hogy egy kis rész olyan mint az egész. Ez a holografikus térelrendezésről szól és szerintem ez az analógia illik a filmekre általában, mint ahogy szerintem Fliegauf is így értette: minden apró jelenete, beállítása tartalmazza az egészet.

A fraktálnál az egésznek az iránya más, nem a kicsiből építjük fel a nagyot, hanem az egésztől indulunk és találjuk meg újra meg újra ugyanazt a motívumot akármilyen apróban. Szerintem ez az analógia más, és nem alkalmazható a filmekre általában.

Fraktálról akkor beszélhetünk, ha létezik egy ilyen visszatérő saját magába mélyülő motívum a filmben.

A dologról ezen a ponton nehéz tovább vitatkozni, mert nem láttuk a filmet. Én legalábbis.

Pl. Greenaway Maconi Gyermek című filmjének a zárlata ahogy mindig jön egy újabb közönség aki az előzőket nézi megtapsolja majd a következő közönség felé fordul: na ez a fraktál analógia. Sokkal konrétabb mint a hologramm, amennyibe filmes szerkezetre értjük.

De az is lehet hogy nincs igazam. Géza írásait nem ismerem, majd keresem.

üdv.

Üdv,

Szerintem ha ezt szó szerint veszed, akkor nincs min gondolkodni. Ebben az esetben - természetesen - Erdély Miklós is 'ságot írNA.

Nyilván metaforikusan érti F.B. - ebben az esetben szerintem a fraktál helyesebb, mint a hologramma. Ráadásul azt írja, a legkisebb rész is OLYAN, mint az egész (és nem azt, hogy tartalmazza).

Ha tél'leg érdekel, akkor a fraktálok vizuális és filozófiai lehetőségeiről Perneczky Géza elég érdekeseket ír, persze elsősorban képzőművészeti vonalon maradva.

amikor a legkisebb rész is tartalmazza az egészt az a hologramm. ahogy erről Erdély Miklós is ír A filmről-ben.
többek között azt írja, hogy a filmnek ilyen a természete, de legalábbis, hogy minden jól működő filmmel ez a helyzet.

a fraktál valami hasonló, de nem pont ugyanez.

különben érdekesnek hangzik a dolog, kiváncsi vagyok.