A januári Filmvilág tartalmából
Transzneműség, bűnmozi, animáció
Az év első Filmvilágában interjút olvashatunk Dobai Péterrel, három írás elemzi a transzszexualitás és a kortárs film kapcsolatát, szó esik a japán szerzői rajzfilmek és a heroizmus viszonyáról, Máriássy Félix stílusváltozásairól, és még sok érdekes témáról.
BETILTOTT VÁGYAK
A hidegháború idején a szocializmus központosított kultúrpolitikája a szexuális másság minden formáját kriminalizálta és letiltotta a filmvászonról. A nyugati társadalmak mára megértették, hogy a többségi társadalomnak nincs mitől tartania: a melegség vagy a transzneműség nem bűntény, nem ragályos betegség, hanem egyéni sorsprobléma. Kelet-Európában azonban a „melegháború” a hidegháború után is folytatódik
Vajda Judit: Ádámévák (Transzszexualitás a kortárs filmben)
Schubert Gusztáv: Elcserélt nemek (Tom Hooper: A dán lány)
Kis Katalin: Hidegmeleg (LMBTQ-filmek: Lengyelország)
BŰNMOZI
Poirot teljes fegyverzetben pattant ki alkotója agyából. Már az első megjelenésekor (A titokzatos stylesi eset, 1920) súlya, dimenziói vannak, és a karaktere a későbbiekben legfeljebb egy-két vonással gazdagodik. Christie hamarosan rájön, hogy hibát követett el: a nyugdíjas korú hős (aki majd évtizedekig vele marad) nem öregedhet tovább. Megszabadulna tőle, de a közönségsiker nem engedi.
Zombory Erzsébet: Angol labirintus (Hercule Poirot és Miss Marple)
Ádám Péter: Géniusz a négyzeten (A Hitchbook-sztori)
MAGYAR MŰHELY
Gelencsér Gábor: Hosszú út (Máriássy Félix stílus változásai)
Morsányi Bernadett: Voltam élni (Beszélgetés Dobai Péterrel)
FILMISKOLA
Soós Tamás Dénes: „180 fokos fordulatra lenne szükség” (Beszélgetés Hartai Lászlóval)
SZERZŐI RAJZFILMEK
Azok a klasszikus történetek, amelyekben a férfihősök erővel, fegyverrel győzedelmeskednek az ellenfélen, szalonképtelenek lettek a modernizálódó és nyugatosodó Japánban, mely a szörnyű háború tanulságaként alkotmányos szinten tagadott meg minden agresszív megoldást. A heroizmus a régmúlt történeteiben és a fantáziavilágokban talált menedékre.
Dobay Ádám: Hazatérés Álomországból (Mamoru Hosoda-portré)
Kránicz Bence: Kutyavilág ez, Snoopy (Steve Martino: Snoopy és Charlie Brown)
Sepsi László: Két világ között (Anilogue 2015)
Varga Zoltán: Kollázs és karikatúra (Réber László animációi)
ÁZSIAI PANORÁMA
Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek (Tajvani hullámok – 2. rész)
FESZTIVÁL
Bilsiczky Balázs: Arcvonalak (Verzió Fesztivál)
Bartal Dóra: A tudatosság nyomógombjai (Jihlava)
KÍSÉRLETI MOZI
Lichter Péter: A nyelven túli művészet (A kortárs lírai film)
TELEVÍZIÓ
Baski Sándor: Amerikai rémálom (Frank Spotnitz: Az ember a Fellegvárban)
Csiger Ádám: Rebootolni a világot (Travis Fickett-Terry Mattala: 12 majom)
Pernecker Dávid: Utazás az Univerzum peremére (Dan Harmon-Justin Roiland: Rick és Morty)
KÖNYV
Veress József: M mint mozi (Bokor Pál: A film mint mozgás)
FILM/REGÉNY
Varró Attila: Máltai bálnák (Ron Howard: A tenger szívében)
KRITIKA
Árva Márton: Okkal lázadók (Deniz Gamze Ergüven: Mustang)
Pápai Zsolt: Hidegháborús hősök (Steven Spielberg: Kémek hídja)
Kovács Bálint: Kurvának áll (Szász Attila: Félvilág)
A címlapon: Deniz Gamze Ergüven: Mustang – A Mozinet Kft. januári bemutatója
