A neo-avantgárdot kutató program indul az SZFE-n

Az egyetem doktori iskolájának keretein belül

 

 

Az egyetem doktori iskolája olyan kétéves kutatási programba kezd, amely rekonstruálja a magyar neo-avantgárd színház- és filmművészetének pedagógiai gyakorlatát. Felsőoktatási intézményről lévén szó elsősorban az oktatásban megjelenő, a kreativitásra fókuszáló hagyományt kutatják. Azt vizsgálják, milyen módszerekkel és mennyire épült be az elmúlt negyven évben többek között Erdély Miklós és Halász Péter alkotói gyakorlata az SZFE tanítási protokolljába.

A mintegy 90 millió forint európai uniós támogatással megvalósuló program keretében kurzusokat szerveznek vendégoktatókkal, nemzetközi szakmai konferenciákat, workshopokat rendeznek, amelyek segítségével a magyar közelmúlt művészeti eseményeit az európai neo-avantgárd tendenciákhoz kapcsolják. A kutatáshoz az egyetem korszerű eszközökkel felszerelt stúdiót épít ki, új tudományos munkatársakat alkalmaz, és hallgatóinak ösztöndíjakat biztosít.

A támogatás lehetővé teszi, hogy a történeti kutatásokon, a források megmentő rendszerezésén túl olyan, művészetközeli kurzusok is létrejöjjenek, amelyeken modellezni lehet a magyar neo-avantgárd kísérletező elképzeléseit.

Jákfalvi Magdolna, a projekt szakmai vezetője az MTI-nek pénteken elmondta: a kutatás fő irányvonala Halász Péter harmincnapos újságszínházának rekonstruálása, feldolgozása. Felidézte: Halász Péter, pár évvel hazaköltözése után a Kamrában egy hónapon keresztül újságszínházat készített, amelyet saját maga folyamatosan filmre vett. A Katona József Színház felvételeit az egyetem archiválta, a mostani pályázat ennek az óriási mennyiségű, rendkívül fontos színháztörténeti dokumentumnak a feldolgozásához nyújt segítséget.

A mintegy 26-szor 20 órányi anyagon azt követhetjük nyomon, hogyan készül a színház. "A színházcsinálás mélyen megrázó dokumentuma áll előttünk, amely politikatörténetként is izgalmas" - hangsúlyozta, hozzátéve: a felvételekből megtudhatjuk, hogy az 1994-es hírek közül mi keltette fel a művész érdeklődését, megismerhetjük egy világlátott ember politikai gondolatait, de Halász Péter azt is filmre vette, hogy a közönség miként reagált a hétköznapi hírek színházi feldolgozására.

Mint mondta, a sorozatban igen jelentős előadások is születtek, de a teljes munkafolyamat megismerése mindenképp tanulságos lehet. Fontos eredménye a projektnek, hogy a Halász-féle színházi napok, amelyek reggel 9-től az esti előadás végéig tartottak, hozzáférhetővé, megismerhetővé válnak - emelte ki.

A pályázat pedagógiai céljáról szólva elmondta: amikor Halász Péter hazajött New Yorkból az akkori rektor, Székely Gábor meghívta tanítani az egyetemre. "Egy elvileg merev struktúrába egyszer csak belépett egy színházat addig az alternatív körökből működtető gondolkodó" - mondta, hozzátéve, hogy már akkor is látták: Halász Péter másként, más technikával tanít. "Ezt a pedagógiai folyamatot tudjuk most rekonstruálni ennek az anyagnak a feldolgozásával" - mutatott rá.

Szólt arról is, hogy a doktori iskola hallgatói és a mesterképzésben résztvevő hallgatók együtt dolgoznak a programban. A pályázat célja a hallgatók ösztönzése arra, hogy tanulmányaikat doktori szinten folytassák. Tíz hallgató pedig tíz hónapos kutatói ösztöndíjban részesül - tette hozzá.

Mint mondta, Erdély Miklóst - akinek életművét a képzőművészet területéről már többen feldolgozták - a vizuális művészetek pedagógus mintaképének tekintik. A mostani projekt arra koncentrál, hogy a FAFEJ- és az INDIGO-csoporttal végzett munkája, a kreativitás-fejlesztési gyakorlatok, miképpen illeszthetőek be a hivatásos filmes képzésbe.

A projekt megnyitóját szombaton reggel tartották a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.