Az európai mozi útjai
European Cinema Exhibition
A nápolyi székhelyű MEDIA Salles kurzusát a European Film College, a Db (dán mozisok szövetsége), a Mozisok Országos Szövetsége, a Magyar Filmunió és a Budapesti Olasz Intézet szervezte, az NKÖM támogatásával. A helyszín az Európa Tanács által fenntartott Európai Ifjúsági Központ nemzetközi rendezvényeket befogadó épülete volt.
“Az összehasonlítás nagyon lényeges egy olyan iparág esetében, mint a mozizás, ahol a kulturális tartalom és az üzleti szempontok szorosan egymás mellett léteznek”, üdvözölte az eseményt Costas Daskalakis, a Media Program igazgatója.
A kurzus a moziüzemeltetés multiplexek által meghatározott piacának lehetőségeit kutatta: a jövő technikai fejlődését és a marketing-modelleket, amelyek főszerepet játszanak abban, hogy az európai mozi előtt megnyíljanak a többtermes multik. Erről a problémáról Port Ferenc, a stratégiájában a kereskedelmi elvek és a kulturális értékek közvetítése között egyensúlyozó Budapest Film igazgatója beszélt részletesen, valamint csatlakozott hozzá Adnan Akdemir, a hamarosan a piacon megjelenő, legnagyobb török mozivállalat elnöke.
Tiszta tervek - mozistratégiák
A második napon az európai mozipiac statisztikai analízise került terítékre, különös tekintettel a magyar viszonyokra és ismét csak a multiplexek szerepére. Ez volt a háttere Tony Meehan és Rob Arthur angol szakemberek beszélgetésének is, ők a mozi sikerében a stratégiai kommunikáció és a promóciós rendezvények szerepét vizsgálták.
“A tiszta kommunikáció és az átlátható tervezés alapvető fontosságú a moziüzemeltető vállalkozásoknál”, mondja Meehan. “Ha nincs tervezés, a terv maga a bukás lesz. Az utóbbi 12 hónapban drámaian megváltozott az európai mozi üzleti dinamikája is. A Warner Bros, az Odeon és a Uci csődje új és izgalmas változásokat hoz majd szerte Európában.”
Rob Arthur is a tiszta irányelveket hangsúlyozta, valamint a nézők vendégüllátásának színvonalára is felhívta a figyelmet. “Az európai moziüzemeltetés megszilárdítása csak most kezdődik. A vezetőknek megvannak a lehetőségeik, de ugyanakkor a felelősségük is nagy, hogy milyen irányba viszik tovább az üzletüket.”
A szerteágazó stratégiák kidolgozásának kiindulópontja - a néző figyelmének felkeltése, ízlésének és igényeinek megfelelően, - a fiatalokat megcélzó Művész mozi, valamint az Uránia Nemzeti Filmszínház vezetése kapcsán is felmerülő probléma. Kozma Ilona, a Budapest Film forgalmazási igazgatója a Művész mozi kapcsán így fogalmazott: "kifejezetten a fiatalokat próbáljuk becsalogatni a vetítésekkel és a kísérőprogramokkal, az alternatív tartalmú alkotásokkal, és a nagy európai sikerfilmekkel." Ehhez társul a gondosan szervezett promóció, amely a jegyárakat is érinti, így például 30%-os kedvezményt kapnak a kasszánál a Művész kártyát kiváltó nézők.
Az Uránia – Bakos Edit igazgatóhelyettes elmondása szerint – három terme közül a legnagyobbat magyar és európai filmek vetítésére tartja fent, illetve újonnan debütáló rendezők bemutatkozására. Vetítenek klasszikus filmeket iskolásoknak, kultusz- és művészfilmeket egyetemistáknak, míg a Filmszemle idején az Uránia a fiatal filmesek terepévé változik. A mozi az egyéb, a filmekhez kötődő kiegészítő programokat sem hanyagolja el, mint most az ausztrál filmsorozat mellett szervezett klasszikus és jazz koncertek és tangó órák.
Digitális lesz-e a jövő?
A digitális mozizásról szóló beszámolóból kiderült, hogy DLP Cinema Tm Technológiával Nyugat-Európában 32 moziterem rendelkezik. 2003 augusztásában csupán 14 volt még, egy év alatt tehát több mint dupla annyi lett a számuk. A kelet-európai régió ehhez képest jóval le van maradva: egy év alatt 2-ről 3-ra emelkedett csupán a digitalis teremszám. A legtöbb ilyen mozi persze Ázsiában van, ott 109 vászonra vetítenek ezzel a technológiával, ezt követi Észak-Amerika 85-tel. Összesen a világon 242 digitális moziterem található.
A világ összes, mintegy 100 ezer 35mm-es technikával vetítő moziterméhez képest úgy tűnik, az üzemeletetők nem mutatnak komolyabb érdeklődést a digitális lehetőségek iránt. Ugyanakkor mutatkoznak ezzel ellentétes jelek is: a Brit Filmtanács például egy 200 vásznas digitális mozihálózatot kíván létrehozni az Egyesült Királyságban. Az új technológiával szélesebb filmkínálatot szeretnének megteremteni, ezzel is erősítve a hazai vagy külföldi, kisebb közönséget vonzó filmek piacát.
A MEDIA Salles-ról
A Media Salles az Európai Unió MEDIA Programján belül működik, az olasz kormány támogatásával. A project fő célja, hogy elősegítse az európai audiovizuális termékek moziforgalmazását. A megvalósításban az elsősorban európai alkotásokat bemutató mozik éppúgy részt vesznek, mint az európai mozgóképért a szakma szereplőivel és a potenciális közönséggel együttműködő kezdeményezések. Ezek a MEDIA Salles-on belül három területre oszlanak: tréningek, promóció és információáramlás – valamint ezek kölcsönhatása.
Tréningek
A MEDIA Salles tréningjei a moziüzemeltetők számára nyújtanak továbbképzési lehetőségeket. A kurzusokon a mai moziiparban játszódó folyamatokba kínálnak betekintést a résztvevőknek, különös figyelmet fordítva az európai filmkínálatra, valamint a közönség igényeire. Az első kurzust a European Cinema Exhibition: A New Approach (Az európai moziüzemeltetés új megközelítése) című sorozatból 2002 júniusában tartották, és professzionális mozivezetők képzése volt a legfontosabb törekvés. 2003-ban két mozis képzés volt (Ebeltoft-ban és Rómában), idén a digitalis moziról szóló program került sorra április elején Belgiumban, tegnap pedig az 5 napos budapesti kurzus ért véget.
Promóció
A MEDA Salles szintén elkötelezett a promóció irányába, itt is az ágazat kulcsszereplőinek bevonásával végzi tevékenységét. A Focus on Europe nevű rendezvénysorozattal a szervezet promóciós helyszínt biztosított az európai audiovizuális produktumoknak a világ nagy szakmai találkozóin - Orlandótól Szingapúrig, Amszterdamtól Sanghajig. Kerekasztal-beszélgetéseket szerveztek, vetítéseket tartottak, sajtó- és on-line anyagokat készítettek, hogy felkeltsék a világ forgalmazói és moziüzemeltetőinek figyelmét az európai mozgókép iránt. A júniusi csehországi rendezvény például a gyermek- és ifjúsági filmekre helyezte a hangsúlyt.
Információ
A szervezet egységes információs szolgáltatást is biztosít az európai mozi számára, amely világszerte ingyenesen hozzáférhető bárki számára. A EuropeanCinema Yearbook (Európai Moziévkönyv) éves áttekintést nyújt az uniós és az unión kívüli (legutóbb 32 országot tartalmazó) európai moziiparról. Az évkönyv a kontinens piaci tényezőiről és folyamatairól mintegy 40 mutatóból álló statisztikát közöl. Az évkönyv közvetlenül is hozzáférhető a http://www.mediasalles.it honlapon, itt található egyébként az Európai Mozi On-line Adatbázisa is, mely tartalmazza az összes európai filmet, gyártó- és forgalmazócégeket, mozikat és üzemeletőiket. Ezeket az információkat a negyedévente megjelenő European Cinema Journal nevű hírlevél egészíti ki.
