Elhunyt Fehér György
A Balázs Béla-díjas, érdemes művészt hétfőn éjszaka érte a halál tüdőembólia következtében. Temetéséről később intézkednek.
A Magyar Filmművészek Szövetségének méltatása szerint meghatározó jelentőségű televíziós munkái, filmjei szokástól eltérő formákat kutatva megújították és gazdagították a filmnyelv eszköztárát.
Fehér György 1972-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán rendező-operatőr szakon.
1980-1982 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeti vezetője volt. Több filmben szereplőként is megjelent.
A magyar filmélet kiemelkedő személyisége öt alkotásával nyert díjat a veszprémi tévéfesztiválon: a III. Richárd 1975-ben, a Volpone 1976-ban, a Barabbas1979-ban, a Nők iskolája 1985-ben lett fődíjas, míg Bosszú című filmjével 1978-ban a legjobb rendezésért járó díjat érdemelte ki.
Fehér György nevéhez fűződik József Attila verseinek, életútjának televíziós feldolgozása: a József Attila-versek 1981-ben, a József Attiláról kortársai című, tizenhárom részes dokumentumfilm 1981-1983. között, József Attila: Szabad ötletek jegyzéke című alkotása 1992-ben készült.
Első játékfilmje, a Szürkület (1990) különdíjat kapott a 22. Magyar Filmszemlén, illetve különböző elismeréseket érdemelt ki nemzetközi fesztiválokon, így Locarnóban és Strasbourgban.
1998-ban készült Szenvedély című játékfilmje a 29. Magyar Filmszemlén elnyerte a játék-, kísérleti és kisjátékfilmes zsűri fődíját, a legjobb rendező díját, a legjobb női és férfi színésznek járó elismerést, az operatőri díjat és a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját, illetve több nemzetközi fesztivál díját is magáénak tudhatja.
Fehér György a Balázs Béla-díjat 1978-ban, az érdemes művész címet 1986-ban kapta meg.
