Hajónapló: Magam sem tudom, miért

Az Unio Film gyártásában készült 12 részes tévéfilm-sorozat 5 epizódja került be a 41. Magyar Filmszemle kisjátékfilmes versenyprogramjába: Miklauzic Bence Barbárokjáról és Bodzsár Márk Levegőt venni című filmjéről már korábban írtunk, most a többi három film rendezőjét kérdeztük.

12 kortárs magyar író novellája alapján készült el a rendszerváltás 20 évét feldolgozó Hajónapló, az MTV rövidfilmsorozata. A hetente adásba kerülő filmeket 12 kortárs magyar rendező forgatta le. Az epizódok alapjául szolgáló történeteket Szőcs Géza, Kemény István, Grecsó Krisztián, Garaczi László, Darvasi László, Kiss Noémi, Spiró György, Parti Nagy Lajos, Tasnádi István, Balázs Attila, Tar Sándor és Zoltán Gábor jegyzik, az ő írásaikból választotta ki a tizenkét rendező az általa megfilmesíteni kívánt történetet. A Hajónapló-sorozat rendhagyónak mondható abból a szempontból, is, hogy a 25 perces epizódok után stúdióbeszélgetés formájában vitatják meg a látottakat Krizsó Szilvia és Németh Gábor vezetésével a Magyar Televízió képernyőjén. Németh Gábor kiemelte annak a fontosságát, hogy az írók arca is megjelenjen a képernyőn, ami ma tényleg kuriózumnak számít. "A kortárs irodalom még az úgynevezett közszolgálati televíziózásban is ritkán kap ennyi időt a képernyőn, a kereskedelmi csatornákról ne is beszéljünk" - mondta. Az egyes epizódokat, és az utána következő beszélgetéseket megtekintheted itt. Noha a Hajónaplók eredetileg tévéfilmnek készültek, a Filmszemle versenyprogramjában önálló kisjátékfilmekként, egymástól függetlenül szerepelnek majd, három különböző blokkban elszeparálva. A Hajónaplókról szóló korábbi cikkeinket elolvashatod itt és itt.

Bagota Béla - Kemény István: Frusztra - Mindig megmondják (Megnézem!)

Szinopszis:
A negyvenes rajztanárt egy nyári gyerekszakkörön az egyik tanítványa megbízza, hogy adjon oda ajándékba egy rajzot a kislányának. A férfi vonattal utazik le a Balatonon nyaraló családjához. A rajz és az utasok egy gyerekkori emléket idéznek fel benne, amikor egy úttörőtáborban kalandos úton ismerkedett meg a szerelmével.

Bagota Béla nevét néhány vizsgafilmből ismerhettük: a Frusztra az első játékfilmes munkája. Bodzsár István, a Hajónaplók producere már a kezdetekkor ragaszkodott ahhoz, hogy fiatal, főiskolás rendezők is kapjanak lehetőséget: így rendezett Horváth Lili, Cserhalmi Sára, Bodzsár Márk és Bagota Béla is.

Bagota számára Kemény István szövege, amely a Család, gyerekek, autó elbeszéléskötetet 31. fejezete, csupán ugródeszkát jelentett. "Nagyon élveztem a Frusztra készítésekor, hogy kicsit elengedhettem magam, és olyasmit is csinálhattam, amit egyébként nem mernék, úgyhogy nem egy szokványos tévéfilm lett." Az eredetiben egy író száll vonatra, és egy felfújható gumilabdát visz gyermekeinek, de Bagota nem akarta ezt filmrendezőre cserélni. "Abban viszont biztos voltam, hogy fontos a főszereplő vizuális világa, hiszen az ő szemén keresztül ismerjük meg a történetet, és azt is tudtam, hogy a gyermeki világhoz is fontos kapcsolata kell legyen, így jött az ötlet, hogy legyen rajztanár." A filmben az Anger Zsolt alakította főszereplő képzeletének erejével lesz úrrá az őt ért támadásokon: a fontos érzelmi értékkel bíró gyerekrajzok életrekelnek a filmben. Kemény István a film vetítése után a stúdióbeszélgetésen meglepetésének adott hangot: "Már a forgatókönyv meglepett, de majdnem biztos voltam benne, hogyha a novellát én úgy ítélem meg, hogy filmszerű, akkor az valójában egész biztosan nem az."

Az eredeti szöveg '96-ban játszódott, és egy vidéki fesztiválra utaztak: Bagota-filmje a jelenben zajlik, és csapatépítő tréningre utaznak a menedzserek, akikkel egy fülkébe kényszerül a főhős. "Nagyon tetszett, hogy kényszerű beszorítottságban vannak a szereplők, ami természetesen konfliktushoz vezet. Rászálltak a menedzserek, és a maguk világát akarták ráerőltetni - a filmben ez történik, de láttam én már annyi mindent vonaton. A lemondást akarják gyakorolni, hogy képesek elszakadni a javaktól, és azt gondolják, hogy a főszereplőnek is meg kell fosztania magát a számára fontos gyerekrajztól."

A forgatókönyvet Bagota Béla és Bodzsár Márk közösen jegyzik: a Kemény-szövegbe két önálló szálat is beledolgoztak: egy álomjelenetet, és a múltra visszatekintő úttörős-retrós szálat. "Meg akartam felelni a feladatnak, hogy a rendszerváltásról kell beszélni. A novellák többsége korlenyomatot, nem összehasonlítást ad, szerintem pedig jól párhuzamba lehet állítani a mostani menedzservilágot a korabeli úttörőkkel. A vonatozás egyébként sem adott volna ki 25 percet, így az álom és a visszaemlékezés is jól jött, az animáció pedig összekötötte a történeteket." Németh Gábor dramaturg szerint "A Kemény-szövegekre jellemző visszafogottsággal ellentétben Bagota harsány párhuzamot von: azt állítja, hogy nem sok változott, mindig megmondják nekünk, hogy mit tegyünk, csak különböző autoritások nevében."