Külföldi rendezők is csatlakoztak a magyar filmesek tiltakozásához

"A kialakult helyzet egészen abszurd"

 

"A magyar kormány úgy döntött, hogy a magyar film eddigi pluralitását biztosító, demokratikus önigazgatási struktúra helyett egyszemélyes irányítási rendszert vezet be. Úgy látjuk, hogy ez a döntés veszélyeztetheti a magyar film eddigi sokszínűségét" - szerepel a nyilatkozatban, amely szerint semmilyen haszonelvűség, a gazdasági helyzet félreértelmezése, politikai szándék vagy szubjektív megítélés nem indokolhatja a magyar film "tönkretételét".

A "magyar film barátaihoz" címzett nyilatkozatot Enyedi Ildikó, Fliegauf Benedek, Hajdu Szabolcs, Jancsó Miklós, Kocsis Ágnes, Mészáros Márta, Mundruczó Kornél, Pálfi György és Tarr Béla írta alá, a támogatók között további 42 külföldi filmes neve szerepel, köztük Michael Haneke osztrák, Aki Kaurismäki finn, Gus Van Sant amerikai, Andrzej Wajda lengyel rendező, valamint Hanna Schygulla német és Tilda Swinton brit színésznő.

 

Tarr Béla azt mondta, azért tették közzé a dokumentumot, mert az egész magyar filmszakma több mint háromnegyed éve áll és semmifajta kommunikáció nincs az úgynevezett döntéshozók között. "A kialakult helyzet egészen abszurd, azt sem tudjuk, hová, melyik minisztériumhoz tartozik a film" - jegyezte meg a rendező.

Enyedi Ildikó, a nyilatkozat egyik aláírója azt emelte ki, hogy úgy látják, a jelenlegi kormány alatt egy erős központosítás irányába mennek a dolgok a filmszakma rendszerében, és ennek része Andy Vajna kormánybiztos kinevezése is.

Mint kifejtette, lassan egy éve zajlanak a kedvezőtlen folyamatok a magyar filmszakmában, és bár reménykedtek a kibontakozásban, "a várakozásban és a csendben nagyon méltatlan támadásokat kellett elviselnünk". Enyedi Ildikó szerint azok nevében szólaltak meg, akik nem piaci filmgyártást csinálnak, hanem kultúrát.

"Az állami támogatásnak kultúratámogatást kell jelentenie, az ipart nem is szabad támogatni, mivel az az európai versenyszabályokba ütközik. Bár még nem szembesültünk egyértelmű döntéssel, sokféle fórumon elhangzott, hogy megszüntetik az eddigi filmes intézményrendszert. Elképesztő pazarlásnak és aggasztónak tartom kidobni az ablakon mindazt, ami az elmúlt időszakban megvalósult. 1989-et követően, de még inkább a filmtörvény hatályba lépése, 2004 után kedvező folyamat indult meg a szakmában, nagyon sok fiatal jutott lehetőséghez, minőségi alkotások születtek. Nagyon nem szeretném, ha ismét az lenne, ami 1989 előtt volt, vagyis az határozza meg a filmesek lehetőségeit, hogy éppen ki milyen szemmel néz rájuk" - fogalmazott Enyedi Ildikó.

A rendező megvédendő értéknek nevezte a filmtörvényt, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) struktúráját, valamint azokat a nemzetközi kapcsolatokat és szerződéseket, amelyek a jogszabály és a közalapítvány jegyében születtek. Úgy vélte, ezeket most egyszerűen "lesöpörték az asztalról". "Embereket, vezetőket mindig le lehet váltani, az MMKA-val valóban voltak problémák, legfőképpen az, hogy az alapítói kör túlságosan be volt betonozva, nem tükrözte a szakma mai állapotát. Mégis sokkal jobban érzem magam demokratikus struktúrákban, mint akár egy nagyon jóindulatú pártfogó felügyelete alatt" - hangsúlyozta Enyedi Ildikó.

Elmondta, az államilag garantált támogatási pénzek kifizetésének leállítása miatt a producerek egyre nagyobb része nem tudja teljesíteni nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit, illetve óriási kölcsönök felvételére kényszerül.