Szabó István 70 éves

Menzellel ünnepelt

A két alkotó tiszteletére rendezett fogadáson a meghívott vendégek személyesen is találkozhattak a művészekkel. A rendezvény keretében sor került Menzel 1969-ben készített Pacsirták cérnaszálon-, és Szabó István 1980-as Mephisto című filmjének vetítésére.

Szabó István 1938-ban született Budapesten. 1961-ben szerzett diplomát az akkori Színház- és Filmművészeti Főiskola (ma egyetem) filmrendező szakán, Máriássy Félix és Makk Károly tanítványaként. Kezdetben a Híradó- és Dokumentumfilmgyárban dolgozott Nemeskürty István irányításával, ill. Herskó János asszisztenseként. 1958-ban alapították a Balázs Béla stúdiót művésztársaival a Fészek Klubban.

1964-ben készítette első játékfilmjét, az Álmodozások Korát. A film témája rímel a francia újhullám, különösen Truffaut (Jules és Jim, Négyszáz csapás) és Godard (Kifulladásig, Hímnem, nőnem) alkotásainak tematikájára: fiatalok útkeresése a felnőtt világban, a szerelem és barátság tisztaságába vetett hit elvesztése, a csalódások kijózanító hatása. A felnőtté válás, a múlttal és jelennel való szembenézés problémaköre határozta meg első alkotói korszakát: Apa (1966), Szerelmesfilm (1970), Tűzoltó utca 25. (1973) Budapesti mesék (1976).

A Bizalom (1979) című filmben dolgozott együtt először meghatározó alkotótársával, Koltai Lajos operatőrrel. A film visszafogott drámaisága, letisztultságukban sokkoló közelképei  meghozták a nemzetközi elismerést a két szerzőnek: a Bizalom Ezüst Medve díjat nyert a Berlini Filmfesztiválon és Oscar díjra is jelölték. Az Amerikai Filmakadémia díját végül Szabó István a Mephistóért kapta meg, a legjobb külföldi film kategóriában, 1981-ben. A film egy sikerre éhes színész (Klaus Maria Brandauer alakítja) kálváriáját mutatja be a formálódó náci Németországban, vizsgálva az egyéni felelősség és szabadság lehetőségének kérdését.

Szabó István 1991 óta (Találkozás Vénusszal) magyar és angol nyelvű filmeket is rendez, munkásságát eddig több mint hatvan hazai és külföldi szakmai díjjal jutalmazták. Az 1999-es A napfény íze (Sunshine - Ralph Fiennes-szal a főszerepben) Golden Globe jelölést és Európai Filmdíjat hozott, a Csodálatos Júliát (Being Julia, 2004- Anette Bening főszereplésével) is több rangos nemzetközi díjra jelölték .

Balázs Béla-díjjal 1967-ben, Kossuth-díjjal 1975-ben tüntették ki. 1985 óta egyetemi tanárként oktat a Filmművészeti Egyetemen. 1991 óta az Európai Filmművészeti Akadémia alelnöke . 2007 óta a Magyar Mozgókép Mestere cím birtokosa.

Legutóbbi magyar nyelvű rendezése a Rokonok (2006), Móricz Zsigmond azonos című regényének adaptációja. A mű filmszemlés bemutatója előtt került nyilvánosságra, hogy a szerző 1957 és 1963 között jelentéseket tett művésztársairól a II/5-ös, belső elhárítással foglalkozó osztálynak (a híredt III/III-as csoportfőnökség elődje). A magyar szellemi élet képviselői szolidaritásukat fejezték ki az ügy kapcsán , mely a szerző korábbi műveivel kapcsolatban felveti az önéletrajzként való értelmezés lehetőségét (Mephisto, Redl, Hanussen trilógia)

A szerző jelenleg az Utas és holdvilág (Szerb Antal klasszikusa) megfilmesítésén és a Magyar Arany munkacímű filmterven dolgozik.