Talentpool, avagy tehetség kerestetik

Azt még senki nem mondta meg, hogy miből lesz a cserebogár... A filmhun ez az ötletbörze helye. Filmterveket, szkeccseket, szinopszisokat várunk el ide, szabad a pálya, nem vagyunk válogatósak, felteszünk mindent, ami belefér 2001 karakterbe. Az másfél flekk, saccperkábé.
Indulásul, saját jogon, felteszünk 70 szinopszist, azokat a kezdeményeket, amelyek nem fértek be tavaly őszi treatment-írói pályázatunkba. Ez is valami, de nem minden. Olvassátok az anyagokat, merítsetek ötleteket, küldjetek nekünk sajátot. Ki tudja, hátha idetéved valaki, aki tehetséges alkotót, ígéretes ötletet keres. Mi mindent elkövetünk, hogy ez így legyen.
Tehát: a mai naptól bárki küldhet filmszüzsét, filmszinopszist, filmcsírát, ésatöbbi a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. -ra, mi pedig megjelenítjük.
Ki tudja, miből lesz a cserebogár...

Üdv és jó munkát - a szerkesztőség.
A Kicsi,
a Kövér,
a Kába ,
és a Kálmán



IZOM.MOZI


egy esetleges sorozat elsö epizódja
(vagy mozifilmbe aplikált több rész)


-FILMTERV-


1. Alaphelyzet

Négy teljesen átlagos fiatalember éli teljesen átlagos életét. Külsejük csúnya, életük hétköznapi. Dögunalom. Egy szép napon történik velük valami, ami számukra katartikus és felforgató. Azonnyomban rájönnek: az élet rondán, satnyán, gyengén, unalmasabb…stb… nem élet, és változtatnak…
Minden részben más és más megoldást találnak a változtatásra.
Most éppen lemennek a konditerembe … (I. rész)
Vajon jobb lesz nekik?

2. Részletek

2.1. A szomorú jelen

szereplők: 4 fiatalember: a Kicsi, a Kövér, a Kába és a Kálmán a lakás különböző helyein alszik.

a Kicsi : vékony izomtalan srác, szemüveges, zseniális elme, testalkatát meghazudtolva egy
Adonisz, ezenkívül vicces figura. Mozogni utál, de mindenre képes…

a Kövér : nevét nem hazudtolja meg, dagadt, de eszméletlenül. Mozogni utál, de tud.
Arc mimikája fantasztikus, egyéniség.

a Kába : szimpatikus mosolygós srác, kábasága nem véletlen. Pocakosodik kicsit. Testi
ereje véges, de mindent megtesz a sikerért …

a Kálmán : furcsa külsejű vörös srác. Vékony, fiatalos külső, szeplős, pattanásos. Állandóan
a komputerét buzerálja. Különös ismertetőjele, hogy nem Kálmán a neve.

helyszín: Lerobbant lakás nappalija. Berendezés szokványos, nem szegényes, de elképesztően rendetlen. A felfordulás „tájkép buli után” hangulat, teli hamutartó mindenféle gyanús dolgokkal, kólák-piák kiömölve, üres üvegek mindenhol, lakás ragad, TV-t elfelejtették kikapcsolni, már rég hangyás. Play Station, mobiltelefonok szintén szerteszét, szintén leöntve.

körülmények: Roló lent, beszűrődő fénycsíkok város moraja, ordibálás az utcán, bazmegozás, mindenki felébred. (Hangos, de lassú, szomorú zene pl. ordító ária, bakelitlemez recsegése.)

Roló fel – a lakásban száll a por (Zene elhalkul). Valamelyikük kinéz, fény vakít, Hársfa utca- szerű tájkép, roló vissza.
Készülődnek, kezd visszatérni az élet a szemükbe. Szaráshangok, reggeli lassú öltözés, depresszió, félhomály (Zene visszahangosodik).Reggeli első cigi hatására: mindenki okozatosan kiszíneződik (mert eddig ugye fekete-fehér volt) a Kicsi, a Kövér, a Kába és a Kálmán kajálni / kaját vásárolni indul.

2.2. A sokk

· Utcán, zebrán átmennek, -átmennének, izmos csávó nyitott kocsiból rájuk dudál, röhög, nagy gázt ad. A 4 szereplő ijedten, porfelhőből előjön, megszégyenült arccal.
· Beülnek egy nyugisnak tűnő kis helyre, amely üres, nyugalmat áraszt. A hely szép lassan megtelik emberekkel.
· Amerikai zászlós, szűk trikós csajszi ül a szomszéd asztalnál. Egyikük próbálkozik nála, de elég ügyetlenül, mire a csaj visszaszól egy keményet. Hangosra sikerül, az egész kávézó rajtuk röhög.
· Ablakból látszik, hogy a nyitott autós csávó érkezik, leül a szomszéd asztalnál feszülő bombázóhoz, csók. Menő, izmos, napbarnította vagánynak tűnik.
· Nemsokára érkeznek a barátok, érződik rajtuk a sok pénz, jó ruhák, jó nők. Kint drága kocsik állnak.
· Az eddig nyugis hely megtelik feszültséggel. Hőseink vörös szemmel, másnaposan, depisen, megszégyenülve ülnek az asztalnál, méregetik egymást, csöndben iszogatják a kávékat. (gyors vágások a hájas hasra, pattanásra, vörös fülre, nyeszlett karokra)

2.3. A Döntés

Többször is jelentőségteljesen összenéznek, villanások, (gondolatokat jelentenek) Schwarzenegger-bábuban látják a saját fejüket, Baywatch-csajok futnak el tengerparton..stb..
Egymásra néznek, kemény tekintettel felhörpintik a kávét, asztalra csapás, egyszerre felugranak…
(zene feszült lesz)
a Kicsi, a Kövér, a Kába és a Kálmán elindulnak, hogy megváltoztassák testüket és életüket.
(Zene agresszív industrial primcsó-technó)

2.4. Az új élet

Vásárlás: (zene rambós, akciófilm-szerű)
· Újságosnál magazinok,
· Bevásárlóközpont
-ruhák
-porok
-fehérjék
-súlyzók

Felöltözés: (zene továbbra is rambós, akciófilm-szerű)
close up-ok, nevetségesen áll rajtuk minden. arcukon elszántság, gyors vágások,

Konditerem: (dinamikus zene esetleg erős jungle)
Konditeremben sok képi poén, nagyon testi képek: izzadt test, könnyű súlyzótól vörös fej, ugrálások. Nevetséges próbálkozások, helyben kialakuló geggek.

Konklúzió, Slusszpoén:
Hőseink hullafáradtan próbálnak hazavánszorogni.
Állnak ugyanannál a kereszteződésnél ahol az elején jött az izmos csávó. Ugyanaz a helyzet, megpróbálnak átmenni. Dudálás, jön megint a ugyanaz a nyitott kocsi, ugyanavval a csávóval, csajjal (amerikai zászlós szűk trikó megvillan), egyszercsak érkezik rettentő sebességgel a villamos.
Gyors képek kocsira, villamosra, kocsira, csávó szolizott arca, szemfehérje, megint villamos, megint szem.
Csattanás, semmi nem látszik.
Érzékeljük a karambolt.
Ugyanaz a porfelhő, a Kicsi, a Kövér, a Kába és a Kálmán összenéz, szájuk szegletében kaján mosoly.
Összenéznek. a Kövér odamordul a Kicsi felé: „Tudtad, hogy a mozi visszafelé izom?”
(A címet IZOM.MOZI, ez értelmezi és meg is keveri kicsit.)

-VÉGE-

Kéri Géza középkorú, középszeru, kisvárosi középiskolai tanár. Eredetileg magyar-orosz szakos, de ebbéli minoségében néhány éve teljességgel szükségtelenné vált, ami egyáltalán nem tett jót egyébként sem túltengo önbizalmának. A fiúkollégiumban ugyan még jutott neki egy nevelotanári állás, mellette néhány magyaróra, de maga is tisztában volt vele, hogy ez csupán kegyelemkenyér. Felesége - Veronika - egy privatizált gyógyszertárban dolgozik, ami jól megy. Az asszony nem keres rosszul, s azt, hogy o a családfenntartó, napról-napra egyre eroteljesebben érezteti férjével.

Gézát az új tanév kezdete elott azzal fogadja az iskola igazgatója, hogy nem tudják tovább finanszírozni a kollégium fenntartását, magyarórát sem tud már adni, így sajnálattal elbocsátja. A férfi kétségbeesetten próbál munkát keresni. Amerikai típusú agymosáson átesve nagyon magabiztosnak tuno biztosítási ügynökké képzi át magát. Eloször barátai, majd volt tanítványai szüleinél próbál üzletet kötni, de egyik helyen sem arat sikert. Mindenki megalázó helyzetnek tartja, hogy egy levitézlett tanárembernek így adjon alamizsnát. Gézát néhány hónap után - hiába fogadkozik, hogy sikeres lesz - ordítva rúgja ki fonöke. A férfi frissen szerzett magabiztosságának maradékával talpal a kisvárosban munka után. A komuves azért nem veszi fel segédmunkásnak, mert túlképzett, másutt azért nem felel meg, mert már elmúlt 35 éves. Az ido telik, Géza munkanélküli segélyen él, az egyik cigit szívja a másik után. Az asszony nyúzza, hogy csináljon már valamit, de sehogyan sem megy. Az egyik veszekedés után Géza alaposan berúg, hazamegy, de a konyhában találja a vackát. Lefekszik, rágyújt, s arról álmodik, milyen jó is volt egy kiránduláson a családdal, tábortuz mellett. Aztán arra ébred, hogy ég a szoba. A lakás egy része tönkremegy, az asszony pedig rövid úton kirakja Géza szurét.

A teljesen összeomlott férfi néhány napig a hajléktalanok között teng-leng a közeli nagyvárosban, de azok is kimarják maguk közül az "értelmiségit". Gézának eszébe jut, hogy a hegyek között, abban a kis faluban, ahová a családdal rendszeresen kirándulni jártak, kihalófélben van, sok az üres ház. Hosszas könyörgés árán a polgármester jóindulatából beköltözhet egy még éppen lakható épületbe. Szép lassan otthonossá teszi, amit tud, segít az idos falubelieknek, akik lassanként befogadják. Géza magánórákat ad néhány gyereknek, abból tartja fenn magát. Elmúlik az osz, a tél, a tavasz: nyár elejére szép lesz a ház, a kert, s tanítói állással kecsegtetik a szomszéd faluban. Elhatározza, hogy felkeresi a feleségét, mert újra olyan emberként áll elé, akinek sikerült valamit teremtenie. Lekési a vonatot, csak az éjszaka közepére ér vissza a kisvárosba. Akkor már nem mer bezörgetni az asszonyhoz, inkább egy padon ülve álmodozik, s várja a reggelt. Három arra járó kapatos suhanc hajléktalannak nézi és zaklatni kezdi. Szó szót követ, a suhancok pálinkával öntik le a férfit és meggyújtják a ruháját. Így égnek el az álmai, az élete.
A film groteszk, tragikomikus hangnemben válaszol arra a kérdésre, hogy hova torkollhat egy ostoba tréfa.
Autó halad a kietlen országúton, a volánnál középkorú férfi. Feltűnően szép útszéli prostituált mellett fékez, megegyeznek az árban, " elkezdik". Az aktus befejezése előtt a férfi felébred álmából.
Reggel van, a még kába férfi az ágyban fekszik, ötven év körüli felesége munkába indul. Épp keres valamit a fiókban, közben semmiségekről beszélgetnek. A következő jelenetben a férfi elegánsan, frissen borotváltan ül egy székben és hallgatja a páciensét, merthogy a foglalkozása: pszichiáter / a továbbiakban: Pszichiáter /. A Pszichiáter egy ideig próbál uralkodni magán, majd kifakad: elege van belőle, ő igazán türelmes ember, de egy éve foglalkozik vele / a továbbiakban: Beteg /, és úgy érzi, a Beteg szórakozik vele, a problémái álproblémák, és rettegése az élve eltemetéstől is csak kitaláció. A Beteg távozik.
Egy év múlva: fiatal tizenéves szerelmespár áll az utca sarkán. A lány az a lány, akit az álom-jelenetben a Pszichiáter felvett a kocsijába. A fiú azt kérdi, miért nem mondhatja meg a lány a szüleinek, hogy nála alszik. A lány azt válaszolja, a szülei nagyon régimódiak, azt hiszik, ő egy "szüzike", ezért azt hazudta nekik, hogy az egyik barátnőjénél alszik. A lány utcájának a sarkán állnak. Azt beszélik meg, hogy a lány csak beszalad a lakásba a cuccáért, köszön a szüleinek és már jön is vissza. Ez így is történik. A lány hazamegy, belép az ajtón, köszön az anyukájának, majd odalép a Pszichiáterhez és megpuszilja: - Szia apa! - Ezután felkapja a csomagját, odaveti, hogy "Holnap jövök", és eltűnik.
Este van. A Pszichiáter és a felesége vacsoráznak. Nem beszélgetnek, a férj újságot olvas. Egyszer csak felnéz a feleségére. Elkezdi idegesíteni valami. A csámcsogás. A felesége csámcsogása. A pszichiáter merően nézi az asszonyt, de nem szól. Vége a vacsorának. A feleség tévét néz a hallban, az Élőhalottak éjszakája megy. Rengeteg zombi nyüzsög a képernyőn. Közben a Pszichiáter a hallból nyíló dolgozószobában a páciensei kezeléséről készített magnófelvételeket hallgatja, az aktákat rendezgeti. Ettől elálmosodik, rádől az asztalra és elszunnyad. Álomkép: kocsijával ismét a sivár országúton halad. Megáll a prostituált mellett. Csak amikor az kissé lehajol, hogy benézzen az ablakon, akkor látjuk, hogy az a saját felesége. A Pszichiáter biccent, az asszony beszáll a kocsijába. A Pszichiáter arcán alig titkolt undor, közeledést színlel, majd felkap egy kést és újra és újra belemártja a feleségébe.
Ekkor csörög a telefon. Az álomból ébredő Pszichiáter felveszi. A vonal végén a hörgő hangú Beteg emlékezteti a férfit, ki is ő, arra is, hogy annak idején félt az élve eltemetéstől. Közli, hogy ez bekövetkezett: tehát élve temették el. A Pszichiáter kikéri magának ezt a rossz viccet, és azonnal lecsapja a telefont. Nemsokára újra telefonálnak, megint a Beteg az, könyörögve kéri, ne tegye le, higgye el, igazat mond. Közli a temető helyét, ami egy közeli faluban van. A Pszichiáter belemegy a játékba, megkérdezi, honnan tudja, hol van eltemetve, mire a Beteg válaszol: az egész családnak, így neki is, bérelt sírhelye van. Jó, de hogy telefonál, kérdezi a Pszichiáter. Erre is megvan a válasz: mobiltelefonnal együtt temettette el magát. Ezen már tényleg felháborodik a Pszichiáter, és leteszi a telefont. Azért - biztos ami biztos - felhívja az adott temetőt. Egy pap veszi fel. A kérdésre, hogy nem temettek-e el pár napja egy XY nevű férfit, a válasz - a Pszichiáter legnagyobb megdöbbenésére - igen. A pap elmondása szerint ő maga búcsúztatta el. A Pszichiáter megbeszéli vele a találkozót a temetőnél, majd azonnal kocsiba ül, és elindul.
Flashback: egy korábbi beszélgetés elevenedik fel a Pszichiáter és a Beteg között kb. egy évvel azelőttről, amikor a Beteg még a Pszichiáter páciense volt. A klausztrofóbiájáról és a halálfélelméről beszél.
Jelen: macska rohan át az úttesten, a Pszichiáter félrerántja a kormányt, hatalmasat farol, de nem töri össze a kocsit. Miután ijedtéből feleszmél, észreveszi a temető rácsait. A kapuhoz rohan, ahol már várja a pap. A kezében egy ásó - csak ennyit talált. A Pszichiáter rohanna ásni, de a pap kételkedik, vajon szabad-e ilyet csinálni, nem kellene-e értesíteni a rendőrséget.
Flashback: újra egy emlék a kezelésről. A Beteg kényelmetlen kérdéseket tesz fel a Pszichiáternek, úgymint: önnek sosem voltak furcsa, természetellenes vágyai? A Pszichiáter kezdi kínosan érezni magát.
Jelen: megint a temetőben. A Pszichiáter azzal érvel, hogy mire a rendőrség kiérkezik, a beteg meghal. A továbbra is bizonytalan paptól elveszi az ásót, megfenyegeti, hogy leüti vele, ha nem áll mellé. A Beteg közben felhívja a Pszichiátert a mobilján, de már csak hörög, hogy nincs levegő, majd el is hallgat. Most már a pap is belátja, nincs vesztegetni való idő, gyorsan ásni kezd, a Pszichiáter közben a telefonba beszél a hallgató Beteghez.
Flashback: az utolsó visszaemlékezés a kezelésre. A Pszichiáter leplezetlenül tudomására hozza a Betegnek, hogy nem haladnak előre, mert a Beteg szerinte nem segít saját problémái megoldásában. A Pszichiáter utolsó esélyt ad a Betegnek: a következő kezelésen legyen együttműködő. Ha nem, vége a kezelésnek.
Jelen: az ásás befejeződik, a Pszichiáter fent a sír szélén, a pap lent a koporsónál. Felfeszíti a fedelet. Késő! - mondja - már meghalt. Erre a Pszichiáter is lemászik a koporsóhoz. Elhűlve tapasztalja, hogy ez a férfi nem a Beteg. Ez egy öregember. Ki szórakozik velünk, teszi fel a kérdést a pap. Ekkor a Pszichiáter mobiljából kárörvendő kacaj hallatszik, a Beteg az. Elmondja, ez a büntetés az egy évvel ezelőtt történt kirúgás miatt. Meggyőzi őket, hogy felesleges a rendőrséget értesíteni, úgysem tenne jót nekik. A Beteg utolsó mondata a két emberhez: - Zárják vissza a fedelet, temessék be a sírt, menjenek szépen haza, és aludjanak... már ha tudnak.
A két férfi elbúcsúzik. Az apatikussá vált Pszichiáter hazafelé tart kocsijával az országúton. Pirkad. Az út szélén ledér ruházatú nő baktat. A Pszichiáter elsuhan mellette, majd megáll, visszatolat. Messziről látjuk őket, nem halljuk, mit beszélnek. A nő nemsokára beszáll a kocsiba, elhajtanak...
Ez a film egy Tunéziában rekedt turistacsoportról szól. A csoport vezetője a fiatal Erika, akit a hazautazás előtti este titokban felkeres Bíbic úr, az utazási iroda alkalmazottja. A kissé esetlen, de a céget és Erika ügyvezető apját odaadó hűséggel szolgáló férfi feladata, hogy a lányt figyelmeztesse; az utazási iroda csődbe ment. Annyi pénz se maradt, hogy a csoportot hazautaztassák Budapestre. Éppen ezért Bíbicnek azonnal magával kell vinnie a lányt Rodoszra, ahol a tönkrement apa már vár rá, hogy közösen dekkoljanak, míg el nem ül a botrány. Erika azonban nem hajlandó a mit sem sejtő turistacsoportot magára hagyni. Inkább kifőz egy zseniális tervet.
A lány még aznap este üzletet köt egy szintén a csőd szélén álló, helybéli légifuvarozási céggel, majd másnap reggel felpakolják az egyik gépre a gyanútlan turistacsoportot. A viharvert kétmotoros még el se hagyja a repülőteret, amikor az elmaszkírozott Bíbic úr, arab terroristának kiadva magát, eltéríti a repülőt. A gép és a rémült turisták ezzel elkezdik különös utazásukat. A terrorista követeléseinek megfelelően országról országra, reptérről reptérre szállnak. Mindenhol ingyen üzemanyagot vesznek fel, miközben egyre közelebb kerülnek Budapesthez.
Azonban a hatóságokkal ügyefogyottan tárgyaló, amúgy is zavartan viselkedő Bíbicet figyelve, a turistacsoport egyes tagjaiban felmerül a gyanú, hogy valódi gépeltérítés áldozatai-e? Kérdőre vonják Erikát, akinek végül, mégiscsak el kell mondania az igazat. Innentől már a turisták is segítenek a szerencsétlen „arabnak” a gépeltérítésben.
A nemzetközi sajtó ezalatt felkapja a túszul ejtett magyarok story-ját, ami remek ingyen reklámot biztosít a légifuvarozási cégnek. Egyszóval minden megy, mint a karikacsapás, egészen addig, míg a frankfurti reptéren, kihasználva az éjszakai sötétséget, fegyveresek nem lepik el a gépet. Az első ijedelem után kiderül, hogy a helyzet még rosszabb, mint amire bárki is gondolt. Az álarcos férfiak ugyanis valódi arab terroristák, akik azért jöttek, hogy segítsenek magányos társuknak. Ennek azonban Bíbic úr örül a legkevésbé.
Autóraktár, éjjel. Az orbódéban szundikál egy öregember, a
kutyája kinn bóklászik, felvonyít, elhallgat. Attila és
Gábor hasalnak a kocsik között, figyelik az ort. Amikor
elalszik a fény az ablakban, odakúsznak a kerítéshez,
kibontják, kitolnak egy kocsit, benzint töltenek egy
kannából, elindítják, de lecsúsznak az árokba, kiugrálnak,
otthagyják a kocsit.

Attila nappal iskolába jár, az apja szigorúan számon kéri
ezt. Az iskolában alig fér a padba, osztálytársai két évvel
fiatalabbak. Földrajzórán egy kérdésre válaszolva
Csehszlovákiát mond, a tanárno idegesen sivít, hogy hiába
beszél, nincs Csehsz. nincs Szovjetunió, nincs NDK. Az
osztály röhög.

Attila egy játékteremben buvöli a flippergépet, nagy
közönség elott, o a sztár, magas pontszámokat ér el, ingyen
játszhat. Utána Gáborral egy koszos, lepusztult panelházba
mennek, egy lánnyal szerelmeskednek.

Másnap délután amint Attila játszik, a játékterembe új
gépet cipelnek. Késobb az új gép felol egy elektronikus
dallamsor hallatszik, Attila megdermed, a dallam elbuvöli.
Odamegy még néhányszor megszólal, ha magas pontszámot
vernek ki a gépen.

Keresi a dallamot, nem tudja eldúdolni. Az iskolában
magyarórán sikerül neki, de intot kap éneklésért. Otthon az
apja régi vágású melós, sörözik a tv elott. Attila
elslisszol mögötte, de az intoért az apja kérdore vonja.
Végül az apa meghatódik, hogy a fia szeret énekelni. Régi
operett slágereket, cigánydalokat énekel a kopott hangján.
Attila értetlenül néz. Aztán megkérdezi tole, ismeri-e ezt
a dallamot.

Az iskolában is érdeklodik, tanároktól, gyerekektol. Végül
az énektanárno mondja meg neki: Chopin e moll
zongoraversenye, a fiú felírja a füzetborítóra: Sopen.
Délután Gábor ráveszi, hogy egy házról lelopjanak egy
tányérantennát, elviszik egy nohöz, az megveszi.

Másnap bemegy a könyvtárba, elhárítja a segítséget, a
lemeztár katalógusában keresi az S betunél Chopint. Egyre
idegesebb, megint átverték, dühöngve csapja be a fiókot,
kirohan, haza, a ház szemétledobójába bújik el, ott sír,
fentrol csöpög rá a szennyes lé.

Egyik este Gábor mondja, hogy a lánynak kellene venni
valamit névnapjára. Egy részeg után erednek, elveszik a
pénztárcáját. Másik alkalommal egy irodába törnek be, az
ajtón lóg a páncélszekrény kulcsa, kinyitják, pénzt
találnak.

A rendorök elol már szokásból rejtoznek, Attila iskolába
jár, délután játéktermeznek, este alkalmanként
fosztogatnak. Attila egy motort lop, azzal kirámolnak egy
irodát, a számítógépet pakolják fel, de egy rendorautó
nyomukba ered, eldobják a zsákmányt, meglépnek a motorral.

Egy másik estén Attila szemlét tart, meglapul egy polgári
ház pincéjében.

Zongoraszót hall. Az ó dallamát. Felmegy, vezeti ót a
zongoraszó lefelé hulló pernyéje, egy ajtó mögött szól a
zongora. Becsönget, egy fiatal lány zongorázott,
megbeszélik, az udvaron a körfolyosóra kiad a lány egy
fejhallgatót, benn rákapcsolja a Bostoni Filharmonikusok
zenéjét, a zongoraversenyt. Hallgatja a zenét, lélekben
eloször szabadul fel, szárnyal, repül, szabadság, megcsapja
a katarzis, a boldogság szele.

Fél óra elteltén a ház lakói összegyulnek, ki akarják
dobni, o ragaszkodik a zenéhez. Lökdösik, verik, o
visszaüt, lelökdösik a lépcson, amíg rugdalják lefelé, szól
a zongoraverseny. Amint Rubinstein befejezi, taps harsan,
végig, amíg lefelé vonulnak a lépcson hallik az ütemes
vastaps, amíg ot lökdösik, verik, rúgják lefelé. Az utcán
is verik, egy rendorautó jön, a rendorök kiszabadítják a
lakók kezébol.. Beültetik az autóba. Ráismernek. Zúg a
vastaps.
A grinmoire, olyan szakrális, noétikus könyv volt a kora és a késői középkorban, amelynek a segítsége által, a különböző adeptusok (beavatottak) a démonokat, a szellemeket meg tudták idézni, és a gyarló emberi „hatalmuk alá tudták” bevonni őket. Maga a megidézés szakralitása, - démononként más és más volt, - de ez a „hagyományszerűség”, szigorúan követte a római katolikus egyház theurgiáját, és a naptári ünnepnapjait.
A cselekmény apropója, -hasonlatosan, mint Madách, Az ember tragédiája,- ennek az emberi -ördögi szimbiózisnak a mikéntjéről szólna; az „angyal - démon” által bemutatott út, sorslehetőség, és az emberi kívánság, reménység kapcsolatairól. E kapcsolat időtartalma egy naptári évet ölelne fel a filmben (skiccszerűen), szintén pontosan ragaszkodva, a katolikus ünnepnapok pontosságához.
A főhős, egy katolikus szerzetes, (reményeim szerint Kovács Lajos, a Woiczek főszereplője lenne) aki Vízkereszt (meglátogatás ünnepe) napjakor, a temploma padlózatán krisztusi pózban fekve imádkozik és könyörög az ő Urához, hogy hitét erősítse meg; illetve látogassa meg őt is valamilyen formában, mint tette annak idején a fia megszületésekor Betlehemben. (A külső felvételeket a bélapátfalvai cisztercita templom és kolostorában lennének felvéve, a belső felvételek pedig, a MAFILM fóti telepén megtalálható román -kori templomhajó belsejében) Ez az angyali meglátogatás meg is történik, csak e „felsőbb hatalom” személyében nem az angyali kar valamelyik tagját üdvözölheti, hanem éppenséggel Mephistót, a bukotatt. A pap ezt a „kis trükköt”nem veszi észre, egészen a film végéig;és ez miatt mindvégig hű marad az angyalnak az utasitásaihoz. (bizva abban, hogy az angyal által, az Istennek egyrészt céljai, tervei vannak vele, másrészt pedig „valamiféle meghitt kölcsönös bizalmat éreznek egymás irányába”)
A kialakuló dialógusuk adja meg a film, tulajdonképpeni cselekményét. Az angyal (Mephisto) felhívja a pap figyelmét arra a tényre, hogy valaha ő is ( az ember) angyal volt; csak ellentétben a bukottakkal (ördögökkel), ő nem kritizálta az Isteni tervet, hanem leakarta másolni azt. Mert az ember Isten akart lenni Isten nélkül, és embert akart teremteni Isten nélkül. Lényegében, az ember teremtette „ember”, -a Gólem, lett a bukása az ember-angyalnak (Adam Kadmon), ezért őt Isten nem letaszította a pokolba, hanem az életkorát leszűkítette cirka 100 évre, és kétfelé szakította a nemét. Egy férfira és egy nőre. E két nem harca az ember igazi büntetése, amit az inkarnáció és a reinkarnáció által csak egyre jobban elmélyít, elködösít, materializál az ember; és egyben egyre messzebbre kerülve ezáltal, a tökéletes nirvánától, az „Istentől”.
Ennek a folyamatnak a megállítására ajánlkozik fel tulajdonképpen az angyal (Mephisto), sőt, a visszaforgatásához! Az igazi bűnösnek megjelöli a női nemet; aki miatt (Éva) tart ott végeredményben az ember ahol tart. Az igazi bűn hordozója a nő. E bűnösége következtében, (mert megrontotta a férfit, illetve az általánosságban véve az embert) meg kell büntetni. E büntetés végrehajtása oldhatja fel általánosan az emberiség kollektiv bűnét, illetve a pap „eredendő bűnét.” Az angyal elmondása szerint, a pap csak akkor tud üdvözülni, ha kiirtja mind a lelkéből, mind a gondolatából, mind a szellemiségéből, s mind a testiségéből a nőt, -a bűn hordozóját. A reinkarnáció alatt az ember és igy a pap, egyre messzebb és messzebb került az eredendő tisztaságtól „Istentől”, és eközben, a különböző „testi megállóinál” a mindig „aktuális” nő csak szennyezte a morálját és a szellemiségét.
Ezt a folyamatot kell úgy megszüntetniük, hogy az angyal (Mephistho) hipnózist hajt végre a szerzetesen; és ezáltal a pap feltudja, illetve megtudja maga előtt idézni az aktuális testét, illetve az aktuális „romboló nőt” Ehhez a sikeres visszaúthoz, ahol is majd megint ember -angyal lehet az Isten jobbja mellett,- mindenképpen egyrészt szükséges lesz, a a Mephisto által kreált hipnózis sorozat láncolatára, amelynek a segítsége által, újra meg tudja majd élni azokat az előző életeket, amelyek során, a lelke szennyeződött. E újra megélt életek, azonban nem csak a tudatában fognak lejátszódni, hanem az ördög praktikái által majd a gyakorlatban is!
Másrészt pedig, egy könyvet kell megírnia, ahol is naptárszerűen, gótikus betűírással pontról pontra fel kell jegyezie a vele történteket az aktuális reinkarnativ állapotaiban; és ehhez ábrákat kell rajzolnia, a különböző útmutatások (csillagok állása, vérmérséklete stb.) alapján. Pontosabban egy grinmoirét kell megalkotnia, az ő vele megtörtént történéseivel!
A hipnózis, az utazás kezdetekor, - vizuálisasn a pap egy álomképe lesz majd-,a templom padlózata lassan megnyílik, és a szerzetes teste elkezd lefelé zuhanni. A zuhanása közben, (a kamera is zuhan, és forog) látja a kút falát is, amit fehérre meszelt, és sárral bekent emberi alakok alkotják, (kör alakú fémállvány statisztákkal) és ezeknek a kezei által kerül egyre lejjebb és lejjebb a pokolba. A pokolban (aggteleki cseppkőbarlang, tapolcai tavasbarlang, budapesti barlangok) Mephistho felkészíti a szerzetest az utazásaira, ellátja tanácsokkal; és elkezdődik a Nagy Könyv a grinmoire megirásának a kezdete!
Az első állomás a forradalmi Párizs, ahol a nép forrong VI.Lajos ellen, de nagyiparban dolgoznak még a „polgári intézmények”(a kuplerájok, az illatszergyártók, a színházak, a divatszakma stb.) A felvételeket egyrészt lehet Budapest külső klasszicista részein felvenni, másrészt a fóti filmgyár Párizs díszletei között. A reinkarnáció folyamatai alatt, a szerzetes személyisége éppenséggel nem tisztulni fog, hanem az elméje jobban el fog majd borulni, - köszönhetően az ördöggel való filozófiai diskurzusai miatt. Amikor is Párizs utcáin bóklászik elborulni látszó elmével őrülten keresi Cynthiát, a polgárnőt, aki mellesleg kurtizán.. A szerzetes ebben a reinkarnációjában forradalmár, de két ütközet között, mindig keresi kurtizánjának a „szivélyességét”. Féltékenysége, a többi partnerére oly annyira megnő, hogy majd nadrágszijjal megfojtja a kurtizánt; majd pedig felgyújtja az egész kuplerájt, s vele együtt Párizst.
A következő állomás a reneszánsz kori Velence, ahol pont karnevál van. Az utakon, vizeken maszkban és álarcban rohangáló emberek vannak, akik ijjesztő maszkjaikkal eleve egy nagyon kellemes pasztel képet adna a filmnek. A szerzetes itt diák, tanuló; aki mint a humanizmus éltetője, és hangja, bőszen eljár az Universitásának az előadásaira, lelkesen hallgatva a campus - béli előadásokat. Főleg az egyik kedves tanárához, akit mesternek tekint, s valamiféle humanista elemekből összegyúrt polihisztornak vélhetünk. E tanár meghivja a diákot (a szerzetest) egy halottnak a boncolására, a Velence melletti Holtak Szigetére, szigorúan tudományos célokból. Itt a szigeten kiderülne, hogy ez a tanár, titkon egy nő, aki férfinak álcázta magát évtizedeken keresztűl, hogy a tudomány oltárához kerülhessen. Mikor ez kiderül, plusz a korra megfelelő filozófiai diskurzus, akkor megöli a tanárt. Vizbefojtja. (A Velence jeleneteket, mindenképpen kint kellene forgatni Olaszországban)
Természetesen ezt a cselekedetét is feljegyzi a könyvébe, a grinmoiréjába, aminek a lapjai már eléggé sötétek (minnél több bűn van beleirva a könyvbe, annál feketébb lesz).
A harmadik reinkarnativ állomás az ókori Athén, ahol mint jó Oidepusz, szerelmes az anyjába, s már rég megölte az apját (a filmben csak jelzésértékű az apa gyilkosság). Athénban a szerzetes földműves, szőllő és bortermelő . Szerelme addig fokozódik az anyja irányába, mig őt is megöli, ellássa a földjében.
A negyedik állomás Betlehem (első változat). Szűz Mária épp ekkor került áldott állapotba, s a szerzetes reinkarnációja itt Szent József lesz. Aki mint nemző, szintén apja a leendő Krisztusnak, de mivelhogy „emberi”; „nővel érintkezett”, igy mindenképp mocskos, nem tiszta, nem „istenien tiszta”. Itt az asszony gyilkosság mindenképpen csak szimbolikus lenne, maga a nemzés által.
(második változat)Krisztus a keresztfával „halad” a Golgota hegyére.A keresztrefeszitésére készül. A jeruzsálemi nép tombol, őrjöng. A szerzetes római légionárius . Longrinus.ő lesz majd az a légiós, aki a keresztre feszitett oldalába szúrja a dárdát. Itt a filmben, ennek a következtében hallna meg Krisztus.A felvételek szintén Fóton, illetve különböző klasszicista helyeken lennének felvéve.
Mikor „megölte” Krisztust, megjelenik Mephistho , aki feltárja a valódi énét; s a nagy nevetgetései közepette bejelenti, hogy a „megtisztulás” abszolúte nem járt sikerrel.Sőt ő mint ember, abszolúte a Nagy Könyvbe, a grindmoireba lett örökre zárva. ő is démon lett.
A szerzetes feldühödik, s mint már ember -démon, harcra kell az ördöggel, Mephisthóval. Legyőzi. Hasonlatosan, mint a Madách , „az ember küzdj és bizzva bizzál” -nál, itt más értékű lesz a kauzális helye az ember -démonnak. Megölte az „Istent”, megölte „az ördögöt”, a két bábjátékos halott, igy a báb (maga az ember) is szintén halott. Vagy éppen most lett szabad?
Bűnügyi történet a kilencvenes évek Magyarországán. Pontosabban karácsony előtt.
Szereplők:
Morgan Anita, - egy diplomata elfeledett lánya, aki segédszerkesztő a holland-magyar Kramer könyvkiadó cégnél.
Naimann Péter, - Anita lojális főnöke.
Koltai Lívia, - a Kramer ügyvezető igazgatója.
Szabados Marcell, - Anita mostohatestvére, kicsit szabados életformát élő információforrás. Mindent tud mindenkiről, csak a saját életével kapcsolatosan nem tud olykor zöldágra vergödni.
Werbőczy Richárd "Rikki", - Anita régi "meleg" ismerőse, aki sok kérdésre adhatna választ, ha nem titokzatoskodna annyit. Egyébként Reischmann el nem ismert fia, aki ebből igencsak sok hasznot igyekszik húzni a férfi halála révén.
Rohmer-Tóth Dénes, - Rikki barátja, egyben az a férfi, aki miatt Anita meginog a mostani kapcsolatában.
Réthy Márk, - Anita barátja, egyben ő vezeti a nyomozást a büntényben, amelybe Anita, sajnos éppen Rikki miatt keveredett bele egy kicsit mélyebben.
Bartha Gitta, - a konkurrens könyvkiadó feje.
Dr. Reischmann Sándor, - Anita új írója, aki a lány miatt, és Rikki nyomására hagyta el Gitta cégét a Kramerért. Egyébként az első áldozat.
Sólyom Veronika, - Reischmann titkárnője és testőre.
Dormai Gordon, - Reischmann ügynöke, Péter és Anita volt tanárja, a második áldozat.
Kocsis Stefán, - Reischmann osztrák nevelt fia, Gitta jobbkeze a könyvkiadónál.
Falusi Patrik, - Márk haverja, egyben Marcell új ismerőse, akiről nem lehet tudni, hogy valódi érzelmektől indittatva ismerkedett meg Marcellal, vagy pedig a háttérben a gyilkosságok húzódnak meg.
Baktay Gábor, - a Kramer sikerszerzője, akinek egy-egy megjegyzése nagyon sokat jelent Anitának.

Tartalom: Morgan Anita segédszerkesztő egy könyvkiadóban, és olykor határozottan, olykor segítséget kapva lavirozik előre a munkájában és a magánéletében is. Nagy lehetőséget jelent a számára, amikor Reischmann Sándor a híres magyar thrillerszerző otthagyja a kiadóját személyes okokra hivatkozva és a Kramernél jelentkezik, sőt! Személy szerint Anitát kéri fel legújabb kéziratának szerkesztésére.
A kérés sokakat megdöbbent, hiszen a lány eddig csak a könyveiből ismerte a szerzőt és sohasem találkozott vele személyesen. Azután Anita az első találkozáskor csak a kézirat felét kapja meg a szerzőtől, akit nem sokkal később brutális meggyilkolnak, éppen a regényében leírtakhoz roppant hasonlóan. Mivel nincs meg a kézirat második fele és egyben befejezése, különös harc indul meg a néhány klikk között a regény befejezéséért. A konkurrens cég, a rendőrség, illetve valakik, akik nem akarják, hogy a regény - a tartalma miatt - piacra kerüljön.
Egy sor kérdésre, amelyekre Anita is roppantul kíváncsi, választ adhatna Dormai, de hamarosan ő is meghal, szintén a regényben leírtak szerint. Holott rajta és Anitán kívül más eddig nem olvasta!
Anitát sokkolja a hír, hogy Márk, lassan már négy hónapja tartó szerelme vezeti a nyomozást, valamint az, hogy lassan már nincs egészen tisztában azzal, hogy barátja mennyire tartja fontosnak őt vagy inkább az ügyet. Nem jelent mentsvárat a számára az, hogy újra találkozik Dénessel, akivel a nyáron plátói érzéseket tápláltak egymás iránt. Azután Rikki felbukkanása, aki sokkal közelebb áll Déneshez, mint bárki máshoz ebben az ügyben és aki fél évig abban az elmegyógyintézetben vendégeskedett, ahol egyébként Reischmann is dolgozott, és amely elmegyógyintézet és ápoltjai jelentékeny szerepet töltenek be Reischmann regényében, olyanannyira, hogy a főhősnő mindenki ismeri! A lány testvére pedig nem más, mint Falusi Patrik aki gyendég érzelmekkel igyekszik Marcell közelébe kerülni, akit teljesen elhavaz, nemcsak a decemberi hó, de a karácsony előtti munkaláz és a bevásárlás. Hab a tortán, hogy Rikki, az apja elleni bosszúként tette tönkre Stefánnal Reischmann szerződését és irányította a férfit a Kramerhez és régi kedves ismerőséhez, Anitához. Mindezt merő jószívűségből, természetesen.
Több érdekes körülmény után Anita és Marcell szembesül a ténnyel: Patrik érzelmei Marcell iránt, inkább a regény megszerzésére tett akciók sorozata, mint egy több éves barátság lehetősége, hogy Rikkinél van a regény befejezése, és Reischmann a betegei kartonjait is felhasználta a regényeihez. Ergo, valószínű, hogy egyik volt betege a gyilkos, vagy valaki, aki a beteg miatt akar bosszút állni.
A kör egyre szükül és Anita kénytelen rádöbbenni, hogy egy komoly összeesküvésbe pottyant bele, amelyet talán Márk és Patrik rendez, de lehet, hogy Rikki, vagy valaki más? És ráadásul közeleg a karácsony, és még csak bevásárlási listát sem készített - és hirtelenjében nem is tudja, hogy szakítson Márkkal és vegye fel Dénest, vagy vegye komolyan azt az érzését, hogy lehet, hogy Rikki és Dénes között tényleg van valami? Ráadásul főnöke, Lívia és Péter egy sor új szerzővel akarja kezdeni az új évet, többek között Baktay Gáborral, aki személyesen is ismerte a Reischmann-regény szereplőit, és egy-két megjegyzése azután egészen másmilyen megvilágításba helyezi a bűntényt, illetve Bartha Gitta és Kocsis Stefán szerepét. Egyszóval a gyilkosságsorozat ellenére a magyar könyvkiadás élete folyna a saját medrében, karácsonyi könyvvásár és -hét, év végi záróbulik, kiadó bankettek, és a háttérben pénz és nagyon sok pénz, de az ezekhez tartozó a szabályokat Gitta és Lívia szeretné írni.
Hogy ki a gyilkos? Ez még mindig rejtély Anita számára, de a regény elolvasása, amelynek utolsó oldala sajnos nem jelentett megoldást az ügyben, ráébreszti, hogy veszélyben van. ő és Marcell is.
A magánélete is kész csőd, a néhány héttel ezelőtti állapotokhoz képest. Nem tud egyébként Márk - aki védelmet jelentene a számára, és Dénes között választani, aki viszont bármit megtenne annak érdekében, hogy boldogok legyenek, csak ne lenne a gyilkosságsorozat, valamint Rikki, akinek sajnos igencsak komoly befolyása van szinte mindenre.
A végjátszma Patrik otthonában érkezik el Anita és Marcell számára, ahol szembesülnek a gyilkossal és a ténnyel, hogy éppen Márk és Patrik kezében van minden túlélési sanszuk.
Persze minden szépen és jól végzödik. A Kramer megkapja Reischmann posztumosz regényét, közeleg a szeretett ünnepe és Anita magánélete is rendezödni látszódik, ha Rikki, a minden lében kanál is ezt akarja.
-nyári filmetűd-
(irodalmi forgatókönyv)

1. Szabadstrand a dunai holtágon. Cikola sziget. Hőség. Koradélután. Vibrál a levegő. Püffedt, vörös testek a napon. Gyerekek rohangálnak. A strandélet hangjai, mintha víz alól jönnének, tompa morajként. A szöveget nem érteni.

2. Apa, anya két gyerek leterített pokrócon. Az anya napolajjal keni magát. A nagyobbik gyerek, a merészebb, nyolc év körüli kisfiú, berohan a vízbe.

3. A stand mögötti kocsmából nézve látszik a part. A vízen vasladik áll, hórihorgas evezőse - tizenhét éves, csupa csont kamasz - megfeszülve dolgozik az evezővel.

4. A ladikot műanyagkötél tartja. Két helyen is ki van kötve, valószínűleg horgonyon áll. Labda repül a ladik mellé. A nyolc év körüli kisfiú úszik a labda felé. Nevet. - Diló! Nem látod, hogy ki vagy kötve?

5. A hórihorgas evezős (Ló) az egyik színes madzaghoz mászik, kihúzza a vízből. A madzag végén tégla lóg. Ló újra evezni kezd. Szívhangjai szólnak. A ladik forog, de nem mozdul előre.

6.A napozók közül feláll egy ötven körüli férfi, a ladik felé kiált. Mutatja is, amit mond. - Elöl is van még madzag!

7. A strandolók közül többen odafigyelnek.

8. Ló észreveszi, és felhúzza a másik kötelet is. Azon is tégla lóg. Vigyorogva kezd újra evezni. A ladik nekilódul.

9. Zene. Mintha víz alól szólna az is. Halad a ladik. Ló szíve kalapál. Övé a világ. Hajóskapitány az Amazonason. Végigtekint birodalmán. Az égen alakzatban haladó harci repülők szállnak. A parton biciklis postásnő halad a ladik útjával párhuzamosan. - újság! - kiabál. - Újság.

10. Ló nézi az időnként felbukkanó, máskor egy-egy épület mögött eltűnő biciklis asszonyt. Az eltűnik egy nyaraló mögött, nem bukkan fel újra.

11. A nyaraló belsejében pokróccal betakart öregember ül egy fotelben a nyitott ablak előtt. Nehezen lélegzik. Idős asszony lép mellé, képeslapot mutat neki. - A gyerekek küldték. - Az öregember nem válaszol. Az ablakon át látszik a folyó. Ló ladikja halad a vízen.

12. Ahogy a ladik siklik a holtágon, Ló szemszögéből kiúszik a nyaraló, építkezés tűnik fel. A munkások betonpartfalat építenek. Az építkezés nagy zajjal jár. Légkalapács töri a régi járdát, betonkeverő forog… Az egyik építőmunkás, kezében sörösüveggel, a szomszéd kerítés felé kiált. - Ne velünk tessék kérem…!

13. Ló nevetve int az evezővel az építők felé. Az építőmunkás odakiált neki. - Mér nem jössz, dolgozni?

14. Az építkezéssel szomszédos telek tulajdonosa ellép a kerítés mellől. Selyem házikabátot visel. - Anyátokat, rohadtak… - morogja félhangosan. Bemegy a házba, hangfalakkal bukkan elő, leteszi őket a fűbe, és visszamegy.

15. A folyó túloldaláról látszik a víz, Ló ladikja, a part az építőkkel és a szomszédos házzal együtt. Hangos zene csap le a tájra: Monteverdi madrigál.

16. Ló átpillant a túlsó partra, innen látjuk őt. Itt is nyaralók sorakoznak a nadrágszíjparcellákon. Az egyik kapu elé piros Lada érkezik. Az autó két utasa kiszáll. A sofőr harmincas, piperkőc pofa, kísérője tömzsi, tizenéves srác. A piperkőc kaput nyit. A tömzsi a kocsi csomagtartójából híradástechnikai holmikat szed elő, hordja a garázsba.

17. A biciklis postásnő megkerülte a holtágat, azon a parton bukkan fel, ahol a Ladások pakolnak. Itt kínálja portékáit, éppen egy szépen épített, tágas nyaraló kerítése előtt kerekezik. - Újság! Újság!

18. A kerítésen belül gutaütéses pacákok napoznak német rendszámú gépkocsik között. Sörrel kínálják egymást. - Bier? Ja! - Észreveszik a kerekező újságárusnőt, ráköszönnek. - Guten tag, kollegin! - A nő visszaint nekik, teker tovább.

19. Ló tovább evezve egy nádassal szegélyezett partszakasz elé ér. Negyvenes asszony horgászik a parton, két gyerek játszik mellette a magasban imbolygó papírsárkánnyal. Az asszony nem figyel rájuk, etető anyagot dob a vízbe, Ló ladikja elé. Megérkezik a postásnő, letámasztja a kerékpárját, leül a partra. Leveszi a papucsát, lábát a vízbe lógatja. - Éhes vagyok! - szólal meg a horgászó nő egyik gyereke, négy éves kislány. - Kibírod még! - veti oda az asszony. - A sárkány is éhes! - mondja a kislány. A horgászó nő egy közeledő férfi felé biccent. - Szólj apádnak, hogy főzzön valamit! - Anyádnak mondd! - A férfi kézenfogja a két gyereket, és elviszi őket a partról. A sárkány madzagja elszakad. Az elszabadult papírsárkány száll a magasban forgolódó széllel, fölötte újra feltűnnek a harci repülők. - Harap? - kérdi a postásnő. - Csak iszik - feleli a horgász. - Jó is az! - sóhajt az újságos nő. - Egy hideg sör… Ebben a melegben. Kislányom egész nap tanul. - Masszírozza fáradt csülkeit. - Újságot meg nem vesz senki.

20. Ló a holtág legtávolabbi karéjánál forgolódik a vízen. A parti fák közt vele egykorú, feltűnően vékony lány gubbaszt egy kempingasztalnál, előtte könyvek, füzetek… - Lejössz este? - kiált a lánynak Ló. - A Diszkóba? Eszti? - A füzeteken szitakötő pár. A lány nászukat nézi.

21. Viharvert, nyitott Citroen közeledik a part fölötti úton. Benne három, húsz év körüli fiú, horgászbotokkal. Mindhárman napszemüveget viselnek. Alig férnek a kocsiban felhalmozott cucctól. Kurjongatnak, dudálnak. Az autórádióból csak a dübörgő basszus hallani.

22. A vízen békalencsék, vizivirágok. A ladik nesztelenül suhan közéjük. A ladik megáll a parton egy ház előtt. Ló kiszáll, kezében egy húsdarálóval.

23. Emmike - harmincegynéhány éves, gömbölyded asszony, kötényben, szoknya nélkül pillant ki a szalagok közül a nyárikonyha ajtaján. - Mi a fenének? Gerzson mondta, hogy hozzam át - feleli a fiú. Az asszony eltűnik az ajtóban, alighanem főz valamit. Ló tanácstalanul téblábol. Kavicsot vesz föl, a tyúkokat dobálja. Süt a nap.

24. - Azt is mondta, kapok egy sört! - kiált Ló a nyárikonyha felé. Semmi válasz. - Hideget! - kiáltja Ló. - Tuborgot. Vagy Kőbányait. - Ez nem kocsma. - feleli odabentről a nő. - Na jó - pillant ki később. - Egy fröccsöt kaphatsz. Gyere be! - Ló körülpillant. Sehol egy lélek. Belép a nyárikonyhába.

25. Emmike főz. Nem fordul hátra. Ló nézi. - A fridzsiderben - mondja az asszony. Ló a hűtőhöz lép, kinyitja. Leguggol elé. A hűtő üres, csak egy szódásszifon és egy borosüveg van benne. Az üveg alján lötyög némi ital. Ló a nőre pillant. - Csak ez van - mutatja. Emmike a fiú felé fordul. - Akkor igazán nem tudom, mit akarsz. - Ló elvörösödik. Az asszony leteszi a fakanalat, ellép a gáztűzhelytől a követ borító hagymaszemétben, gombolni kezdi a blúzát a kötény alatt. Előbukkannak napfoltos mellei. A fiú nagynehezen megszólal. - A Gerzson mondta, hogy jöjjek… - szabadkozik, fülig vörösen. - Nesze! - mondja az asszony. - Szívd!

26. A piperkőc szerel a garázsban. Lecsavarozza az autórádiók előlapját, cserebeléli őket. A medveforma kamasz a levegő bokszolja. - Szakma - mondja a piperkőc. - Semmire nem viszed egy jó szakma nélkül…

27. A parton tanuló lány összepakolja a könyveit, összecsukja a kempingasztalt, a fák közt megbúvó kisház felé indul. A ház falának támasztva áll az újságos bicikli.

28. Az idős házaspár szobájában a napfény csíkja odébb vándorol a tapétán. Esteledik. Az öregasszony kiskanállal eteti a férjét. - Csak még egy falatot. A gyerekek kedvéért… Ha nem eszel rendesen, megírom nekik…

29. A strandon zár a vizibiciklis. Egyenként kihúzza a vízből a dögnehéz járműveket a part mellett úszó, lécekből tákolt pontonra. Ló tűnik föl mögötte a parton. - Kösz a sört - mondja.

30. A holtág túlpartján a piperkőc és a medveforma kamasz kijönnek a garázsból. A férfi bezárja a garázs ajtaját. Pénzt ad a kölyöknek. Az zavartan pillog körül. - Ötezret tetszett mondani… - Ezért nem - feleli a másik. - Majd ha cédéset hozol. A magnók szart sem érnek. Na, csaó, kisapám! - Kituszkolja a másikat a kertkapun, beül a Zsiguliba, elhajt.

31. Medve átpillant a túlsó partra, ahol Ló segít a vizibicikliseknek kihúzni az utolsó járművet a vízből. A strand már kiürült. Medve nagyot füttyent. Ló felkapja a fejét, integet. - Este! - üvölt át neki Medve. - a diszkóban!

32. Fütyörészve indul a parton. Elhalad a németek háza mellett. Lassít.
Nézi a parkoló kocsikat. A Mercedes ajtaja nyitva van, a kocsiból rockzene szól. A németek söröznek.

33. A Citroen egy bodega elvadult kertjében áll. A három feltűnően fehér bőrű srác - még mindig napszemüveget viselnek - egy fa stégre hurcolkodik. A stég hosszan benyúlik a víz fölé. Tele van cuccal. Horgászfelszerelés, táskarádió, hűtőszekrény, pokrócok, könyvek, lámpák… Alig férnek a felhalmozott holmitól. - Az ágyat miért nem hozzuk ki? - kérdi az egyik. - Mert nincs - nevet a másik, alighanem a bodega gazdája.

34. Ló pontonról figyeli őket. - Pestiek vagytok, mi? - kérdi a harmadik, húsz év körüli fiút, aki kajával megrakott szatyrokat cipel a stég felé. - Ja. pestiek. - Nincs is hal ebben a vízben! - mondja Ló. - Majd lesz - feleli a pesti fiú.

35. Alkonyodik. Az építőmunkások pakolnak. A szomszéd visszaviszi a fűre kitett hangfalakat. A németek hosszú, gazdagon terített asztalnál vacsoráznak egy szőlőlugasban. A vizibiciklikölcsönző két pofára zabál a viaszosvászonnal terített konyhaasztalnál. Emmike nézi. A horgásznő két gyereke a tévé előtt eszik. - Sós - fintorog a kisebb. Apa nem is tud főzni. - Anyádnak mondd - feleli az apjuk.

36. A papírsárkány úszik a holtág közepén. Félig már elmerült.

37. A horgásznő még mindig kint ül a parton, egy viharlámpa mellett. A lámpa körül bogarak keringenek. Körben a holtág körül itt is ott is fénylő pontok: horgászlámpák pislognak. A három pesti fiú stége fényárban úszik, mint egy kirándulóhajó. Színes karácsonyfaizzók szegélyezik a stéget. A fiúk is horgásznak - napszemüvegben, mint három jókedvű marslakó.

38. A postásasszony visszeres lábát kenegeti egy vaságyon. Mellette az érintetlen újság-köteg. A szobában fiatal, nyúlánk lány öltözködik. őt láttuk a kempingasztalnál tanulni. - Hová készülsz? - A lány nem felel, száját festi. - Megmondtam, hogy sehova nem mész. - A lány körömcipőbe bújik. - Nem azért dolgozom rád… - Becsukódik az ajtó, a körömcipős lábak már az esti harmattól lucskos, sötét füvön botorkálnak.

39. Ló és Medve a lampionokkal díszített kocsma-diszkóban támasztják a falat. A lemezlovas - a piperkőc zsigulitulaj - lemezek közt válogat a pultnál, fülén fejhallgató. Rajtuk kívül senki nincs a diszkóban. - Mi volt ma? - kérdi Medve. - Szombat - feleli Ló. Feldübörög a zene, végighullámzik a parton.

40. A partépítés szomszédságában lakó férfi kirobog a házból, a távoli diszkó felé rázza öklét. - Az anyátok keserves…! - Újra kihozza a hangfalakat. Monteverdi versenyt üvölt a diszkó-zenével.

41. Az idős házaspár a nyitott ablakban. Az asszony becsukja az ablakot, megigazítja a pokrócot a férjén. A férfi mozdulatlan, szeme felakadva. Nem lélegzik.

42. A német részegen énekelnek a szőlőlugasban. Ló és Medve az udvaron parkoló kocsik közt matatnak. A Mercedes ajtaja kinyílik. Ló és Medve bemásznak a kocsiba. Ló a vezetőülésbe ül, forgatja a kormányt, mintha vezetne. A másik a CDs rádióval szöszmötöl, bicskával próbálja kiszerelni.

43. A pesti fiúk valami táblajátékot játszanak a stégen - még mindig rajtuk a napszemüveg.

44. A nylonruhás, körömcipős lány egyedül táncol az üres diszkóban. Hajlong, vonaglik. A piperkőc discjockey kedvtelve bámulja. A Mercedes fékez a diszkó előtt. Ló ül a volánnál. Medve kinyitja a kocsi ajtaját. - Jössz? - kérdezi. A lány feléjük pillanat, megrázza a fejét, lehunyt szemmel táncol egyedül tovább. A Mercedes elpörköl a képből.

45. A felhők mögül előbújik a hold. Repülők árnyai húznak el előtte.

46. Éjszaka van. Sötét a part. Robbanás hangja reszketteti meg a levegőt. A távoli gát fölött tűzfény. Ég a felfordult Mercedes. Medve véresen, négykézláb a fűben. - Baszd meg! - nyöszörög. - Baszd meg…!

47. A három pesti fiú meztelenül úszik a holtág közepén. Csapkodnak, fröcskölnek, napszemüvegben. - Van itt hal! - mondja az egyik.

48. A kamera lassan a víz alá merül.

49. Aranyhalak közt úszik a vékony lány, nyitott szemmel forgolódik a víz alatt. Medúzák lebegnek. Polip tekereg. Tengeri növények szirmai nyílnak, csukódnak. A lány levegője elfogy, felmerül.

50. A holtág tükrén táncol a nap. Ló evez a kikötött ladikban, a strand előtt.
Hogy lesz egy átlagemberből átlagfeletti szigetlakó? Erre keresi a választ a film, melynek 'alaphangját' az ember- mindennemű etnikai, vallási, bio-földrajzi megkötés nélküli - belső sorvadása adja. A tünetegyüttes, mint a fokozódó lelki-testi-erkölcsi izoláció, problémakörének aprólékos feltárását felvállaló mű egy normál életút bemutatásán keresztül kísérli meg a "pszichológus-nézőnek" igazolni önön jelentését. Szigetlakó, a világ zajától távol élő(?) lélek, aki a magány társadalmában keres kiutat, ám álarcot viselve antagonisztikus módon a közösségben ÉLÉS művészetére kárhoztatott. Ebben a másvilágban tűnik fel a humán lét nélkülözhetetlen elemét képező szerelem, akár egy képzeletbeli vitorlás. A csalódást hozó ébredés azonban újfent (mint az élet tengerén hajózva már annyiszor) partra veti kiábrándult főhősünket oda, hova mindig is akarva-akaratlanul, de visszatér A SZIGETRE. Ott, hol nem rabként s nem szolgaként él, hanem, mint egyszerű szigetlakó tengeti napjait -illúziók nélkül, tisztában a körülötte zajló rideg valósággal, nem bízva többé az igaztalan szóban. Csak vár és remél. Várja a lelki üdvösség hajóját, vele az örök szerelmet és boldogságot, egyúttal reméli a HOLNAPot, mely ki tudja, eljön-e számára?

A történet a hetvenes évek elején indul…
…egy átlagos vidéki középosztálybeli csonkacsalád egyetlen gyermekének karriertörténetét mutatja be buktatókon, sikerélményeken, különféle élettereken keresztül. Az egyes, életből kiragadott epizódok kortávolsága két-hároméves időterminus, melyben az örök, már- már kényszerű bizonyítási vágy, megszállottság és szeretetéhség munkál szüntelen. Kezdve az otthonról hozott 'jóság' és 'szeress, hogy szerethessenek' alaptermészetből fakadó konfliktushelyzetek egész sorát, melyek végigvonulnak s visszaköszönnek minden szituációban. Mint például a vallásos neveltetésből adódó, nyolcvanas években éppenséggel nem díjazott felfogás az általános iskolai tanulmányok során; a szegény-gazdagság elemei a kamaszkorban s az ebből táplálkozó kisebbségi érzetek; a katonaság, mint az élet egyik edzőterme a maga borzalmaival együtt; majd a felsőfokú tanulmányok sorsdöntő "percei". Az első munkahely, mely tulajdonképpen kényszerpálya, viszont kiváló lecke a közösségi élet valódi megértésére; kihívások, mélyvíz, az első apró sikerek, majd egy kiugró, ismertséget jelentő küldetés teljesítésével a pálya íve felfelé kanyarodik. Közben a szokásos ármány és szerelem dúl. Ezt követve másfél boldog év, majd egy szempillantás alatt minden összeomlik. A végeredmény: munkanélküliség, depresszió, elhagyatottság, kitaszítottság, barátoknak hitt emberek fordulnak el, míg végül aztán 'a soha nem adom fel' filozófia meghozza gyümölcsét: szakmai téren révbe ér. A gödörből hirtelen a csillagos ég lesz a határ, addigra (harmincéves) viszont túléli, de nem adja fel korábbi önmagát, csömörrel és közönnyel teli kettős személyiség bontakozik ki: kívül felnőtt-belül még mindig az emberekben hinni akaró gyermeki őszinte tudat, szeretetet kínál - ő maga szeretetre éhes, szabadságvágy hajtja- de kötődik a nagy ő-höz, lelkek orvosa- ám maga is lelki beteg, társas lény- mégis egyedül van.
Tömött villamos, keveredő végtagok, szatyros nénik, csúnya nézések; mindenki kifelé tekintget, menekülési útvonalat keresgélve...
Megálló - le és felszállás, kevesebben lesznek.
Feltűnik Öregnéne, helyet keres, kiszemeli áldozatát; tekintetváltás.
Egyszer csak a képbe libeg (lassított felvétel) a Nő (szőke, magas... stb.); mosoly a Pasira, ő kinek adja át a helyet? Óh, jaj, feláll, harc (gyorsított felvétel), a két nő átverekszi magát az embereken ( egymás ruhájába kapaszkodnak...).
Az Öregnéne leül, ifjú Nő belerúg a lábába...
Feszült csend, elkapott (rajtakapott) pillantások, megszólal egy mobil…majd CSATT, ütközés, emberek egymásra esnek, kiabálás, káosz.
A két villamosvezető egymással szemben ki-ki a saját fülkéjében anyázik, ordít, majd a miénk bemondja, hogy nem lehet kinyitni az ajtókat, kiabálás, káosz, gyors ráközelítés a hiányzó ablakkitörőkre...
Mobilosok veszettül telefonálnak...
(idő kihagy)
Sötétedés, kókadt emberek, javaslat az összefogásra, ok, kinek milyen kajája van...stb.
(idő kihagy)
Öreg nénik "törzsi szövetsége", Öregnéne fejdísszel, marcona arcok, elvadult táj, dudva, muhar, rambó-mamik.
Tanácskozás, egy kisgyereket kitolnak az ablakon, hogy segítségért menjen.
Gyerek elindul, nem tudja hol van, hatalmas tömeg, persze a villamosról senki sem vesz tudomást. A gyerkőc igyekszik gyorsan kijutni, azt képzeli, hogy az űrben van egy ismeretlen bolygón, és elmenekült az űrhajót körülvevő űrrobotok markából, -színpadiasan- USA zászló, gyerkőc haját borzolja a szél , háttérben az űrsikló(villamos), monumentalitás….
Tovább menekül az űrrobotok elől, távolból figyeli űrsiklója sorsát (a sikló körül még űrrobotok).
Mészárlás a siklón, sebesültek, Öregnéne holtan összerogy, fejdísze lehull a porba (közeli).
Gyerkőc megijed, elszalad messzire, elfárad, leül, jó lenne otthon; sír, éjszaka van, Hold...
Rövid szoknyás magastalpú, "hölgy" érkezik(a magas szőke a villamosról) , kiemelt dekoltázs ,szájában rágó, faggatja a gyereket, hogy miért sír, gyerek beszél.
Csúnya arcú bácsi érkezik, kiabál a nővel, nő elriszál, gyerek szalad, nekirohan egy tűzoltónak, véletlenül pont egy villamos-megálló látszik a háttérben.
Megállnak a tűzoltó segíteni próbál, háttérben a Pasi (villamosból) felmászik egy villanyoszlopra (kamera szép lassan rááll, közelít) , fentről pedig lezuhan a Pasas...
Lent felkel leporolja a nadrágját, sóhajt; gyerek, tűzoltó sehol. A néhány kósza arra tévedő mit sem törődve vele megy tovább. Emberünk nem érti, ő lezuhant, most itt áll, és ez nem érdekel senkit -tanácstalan-.
Leül az oszlop tövébe, gondolkodik, az emberek elsuhannak mellette. Hajnalodik, ő tanácstalanul gubbaszt.
Öregnéne (aki előbb holtan összerogyott) érkezik a megállóba, Pasas nézi, majd a betont bámulja, majd az oszlopot, a néni a villamosra vár, gyűlik a tömeg (ugyanazok mint előbb a villamoson).
Emberünk továbbra is néma, gubbaszt, majd elindul az Öregnéne felé.
Megjön a villamos, Pasas a Öregnéne felé, az felszáll, az ajtók záródnak pasas egyedül marad a megállóban. Végignyúlik a betonon, villamosok suhannak el jobbról, is balról is; fel- és leszállók, persze senki sem veszi észre...
- halál - játszadozik a gondolattal a Pasi.
- élet - szól lemondóan.
- halál - szól kérdőn.
- élet ! - kiállt fel diadalittasan.
felkel és elindul...
(epizód következik:)
Tehát, lezuhan, vérbe fagyva fekszik az oszlop alatt. Az érkező Öregnéne felsikolt, szatyor a kezéből a földre.
(folyt. köv.)
...Felkel elindul, felfedezi és élvezi a világot - boldog - kéjes arc, mellette villamosok suhannak el.
Nevet, átszalad a síneken, megérkezik az űrcsata helyszínére, sehol egy árva karambolozott, ostromlott villamos...
Síneken megáll, érkezik két villamos, egy sínpáron két irányból, Pasas nevet, kitárt kar, csukott szem-, nem látja, elütik a villamosok, nincs karambol, egymástól fél méterre megáll a két villamos, köztük fekszik a Pasas, egyikből bámul ki az Öregnéne akinek átadta a helyét. Sikítás, egyebek...
(epizód folytatódik:)
fekszik az oszlop alatt, meghalt.
- meghaltam. -szól lemondón.
Tanácstalan, ijedt öregasszony sivítozik felette, mellette szatyor, a háttérben megérkezik a villamos.
Gyerkőc a villamoson, az út szélén parkoló tűzoltóautó, benne uzsonnázik a tűzoltó...

- vége-

Budapest.napjaink.Kora ősz. Bazilika. De 7.36

Háttér:Felhős ég. Madár száll a Bazilikára. Megül a párkányon, két szobor közt.(Közeli zoom.) Emberszemmel nézi a reggeli nyüzsgést.(Távolodik a kép.) Ember arc, ember test, guggolva, meztelenül a párkány kiszögelésén. Hosszú haj, szálkás testfelépítés jellemzi, mely világos szemekkel és nagy szárny tetoválással párosul. Érdeklődő hűvös angyalszemek kútmélye figyeli lekünket, kiválasztva egyet a messzeségben. Szemközti ház ablakán át rózsaszín selyemlepellel takart ágy szélén ülő, megtört női alak látható. Fiatalos, 30-as éveiben járó kéjhölgy. Mögötte férfialak.
Arca nem látható. Kövér, szőrös hasán izzadtságcseppek gyöngyöznek. Épp felhuzza a sliccét. Gyűrött papírpénzt dob a nő felé. Elmegy. A prosti rágyújt, és kilép az erkélyre. Cupido felegyenesedik.
Kezeivel megfeszít egy nem látható íjjat. Energia nyaláb hasít át a két alak közt. (Összemontázsolt kép következik.) A kurva mögött saját halványabb mása füstölgő mellkassal esik hátra, a valós én elejti cigarettáját,és fájó mellkasához kap. (Cupidó kiölte belőle megfásult, kiégett énjét.) A cigi pörögve, zuhan a mocskos járdára, a sok hasonlóan csúfos végetért társa mellé. A nő figyeli sorsát, mikoris egy férfi átgyalogol rajta. Jólszituált öltönyös üzletember féle. Beszáll diplomatakék Mercijébe, és elhajt. Nem marad más utánna, csak a nő fejében kavargó gondolatok, és emlékként a kocsi rendszáma.
Ugrunk egy kicsit az időben.
Ezalatt a nő kétes múltjábol eredő kapcsolatain keresztül lenyomoztatva e kis informácó töredéket, megtud emberünkről, amit lehet. A nő megszállott próbálkozásainak hatására (Hívogatja, ajándékokat küld, meetingre invitálja) a férfi beadja a derekát…egy találkozó erejéig.

Elegáns étterem, ablak melletti asztalánál. Kora du.
Hőseink szemben ülnek egymással. Cupido a háttérből figyeli őket. A férfi szokásosan öltönyben, a nő többórányi gondos válogatás eredménye képpen jól kiválasztott, kellemes ruhában. Kényszeredett társalgás. A hölgy egy-két klisé próbálkozása után emberünk a lényegre tér, visszautasítva a lányt azzal, hogy kettejük közt bármi is halva született gondolat. Pénzt tesz az asztalra és elmegy, otthagyva az összetört nőt. Cupido követi.

Valami más klubban még aznap este. Zene, fények, emberek. Füst, show, biszexuálisok, transzik és melegek. A bárpultnál emberünk megtorpan, (mintha tükör elött állna. Kéjeleg, vonaglik símogatva magát, mintha mással csinálná, ami valójában igaz. Mást csókol, de magát látja. Hiszen nem az volt, aki akkor reggel beszállt a Mercibe a Bazilikánál, hanem az ikertestvére. Késöbb egyedül marad...) Cupido kihasználva az alkalmat megkörnyékezi és elcsábítja. Kis idő elteltével úgy döntenek, hogy egy motelszobában töltik el az éjszakát. A motel felé tartva Cupidó kiváncsiságából adódóan kideríti a másik ferde hajlamának az okát. Átölelve sétálnak, mely érintésből emlékeket lop a férfi múltjából, amiből kiderül szörnyű gyermekkora. ...Édesanyjuk belehalt a születésükbe, így pederaszta apjuk 'nevelte' őket, kit tizenéves koruk kezdetén elveszítenek. Melyben nekik is erős szerepük van. Persze ez soha nem derült ki. Az ikrek bár megjelenésre teljesen egyformák, de lelkükben ellentétes személyiségek. Az idősebb erőteljesebb személyiség aki magával sodorta lelkileg gyengébb öccsét minden mocskos dolgába.
Útközben Cupido felhívja a lányt homokos főhősünk tudtán kívül, egy munka kapcsán, és olyan ajánlatot tesz, amit az nem utasíthat vissza.

Motel. Hajnali 1 körül.

Bekokózva előjátékba kezdenek, ahol kitűnik nemtelen angyalunk furcsa testi sajátossága. Férfi teste ellenére női nemiszervvel is rendelkezik. Kábszeres mámorban ez nem olyan feltünő jelenség, így természetessé válik, mint az angyalok nemtelensége. Cupido bevezeti hősünket a női nemiszerv gyönyöreibe is. (Amit nem feltétlen képi megjelenítéssel kívánunk közlésre adni! Lehet akár sziluett szerűen, vagy kiderülhet párbeszéd formájában is.) Csöngetés. Cupido ajtót nyit a lánynak, amin meleg barátunk felhördülne, de az angyal hatalmában áll egy intéssel elcsendesíteni. A két ember meglepődik, a lány örül, a férfi becsapva érzi magát. Cupido jó játékosként ügyesen fűzi a szálakat. Kialakul köztük egy ... hármas, amiből angyalunk cselesen kivonja magát, mikor már látja, hogy ketten egymással foglalkoznak. Az ágy széléröl figyeli őket, lassan hátrálva az ablak felé... Egy darabig még nézi őket, majd madárként elszáll.


"A jövő mi vagyunk..." /Gyűlölet c. film/
A történet a mai Magyarországon játszódik, egy Budapest környéki 4-5 ezer fős községben.
A fő- és mellékszereplők a község Postájának alkalmazottai: postások, postaforgalmi ügyintézők; valamint a főszereplők családtagjai, feleségei, élettársai, a helybéli lakosok stb.

A történet négy, 25 és 30 év közötti férfi postás hétköznapjaira és eltérő karaktereire épül.
Egyikőjük, Zoli, aznap tudta meg, hogy felvették az elhunyt idős postás helyére. Ugyanabban a körzetben fog dolgozni, ahol nagyapja is. Mindkét nagyszülője a falu legendás postása volt, megtiszteltetés számára, hogy nagyszülei nyomdokaiba léphet. A községben szinte mindenki ismeri, nagydumájú, közvetlen, kifejezetten eredeti humorú fiú. Hosszú haja, szakálla, szakadt trapéznadrágja, elnyűtt pólói megjelenését egyedivé teszik. Megszállott bakelit lemezgyűjtő, minden AC/DC lemeze megvan. Elve, hogy lemezt sosem ad kölcsön, inkább átmásolja mindenkinek kazettára. A körzetében élő nyugdíjasoknak levélhordás közben bevásárol, egy alkoholista öregnek a nyugdíját 4 részletben adja csak oda, hogy ne tudja egyszerre elinni az egészet.
Béla a legidősebb közöttük, nős, 3 éves kislánya van. Évek óta alkoholista, ahhoz képest, hogy még nincs 30 éves. Alapvetően rendes, kedves ember, de édesapja halálát nem tudja feldolgozni. Napjait a Postával szemben lévő „Kakas” nevű kocsmában kezdi, 2 konyak-kávéval. Felesége félévente hazaköltözik anyjához, ilyenkor Béla utánamegy, kiengeszteli, megígéri neki, hogy megváltozik. Ez ismétlődik már évek óta. Zolihoz hasonlóan ő is rajong a zenéért, mesés Rolling Stones gyűjteménye van. Gyakran beszélgetnek, vitáznak a két együttesről, de még sosem sikerült meggyőzniük a másikat.
A harmadik fiú, Tibi, otthon lakik szüleivel, nagyon büszke újdonsült barátnőjére. Személyisége még nem alakult ki, mindig másokhoz alkalmazkodik, nincs önálló véleménye, csak tolmácsolja mások életfelfogását. Ebből adódóan igazi bajkeverő, már senki sem ad a szavaira. Öt éve gitározni tanult, majd dobolni, aztán mountain bike rajongó lett, most Harley Davidson-ra gyűjt, de a garázsában 2 szétszerelt bogárhátú is áll. Állandó összetűzésbe kerül Zolival, sokat vitáznak, lassan kezdik meggyűlölni egymást, pedig régen jó cimborák voltak.
A negyedik fiú, Jenő, a legvadabb közöttük. Tar kopasz, ócska bőrcuccokban jár, teste tele van tetoválással, a leveleket egy iszonyatos hangerejű régi MZ-vel hordja ki. Többször elesett már, testét sebhelyek borítják. A többiek szerint sátánimádó, de ő mindig csak arra hivatkozik, hogy az élet tette ilyen keménnyé. Együtt él egy negyvenes munkanélküli nővel, a nő 1 szoba-konyhás házában. Jenő szülei valahol Ózd környékén élnek, két éve elege lett az ottani lehetetlen életből, egyedül vágott neki a fővárosnak. A pályaudvaron ismerte meg Ágit, aki akkor még fodrászként ott dolgozott.

Egy délelőtt hatalmas szélvihar söpört végig a községen. Fák ágait törte le, cserepeket hordott le, kukákat döntött fel. A postások éppen úton voltak, alig tudtak haladni, táskájukat őrülten cibálta a szél. Egyszer csak Zoli táskája kinyílt, a leveleket felkapta a szél, és ezerfelé röpítette őket. Eszeveszett kapkodásba kezdett, de mindhiába: amit tudott összeszedett, de látható volt, hogy több levelet is messze vitt a szél. Feldúltan és tombolva ért vissza a Postára, soha nem látott düh kerítette hatalmába. A Posta vezetője, Manyi néni, megígérte neki, hogy segít a levelek megkeresésében.
Megkezdődött a postások és a község lakóinak bevonása a levelek felkutatásába.
A polgármester felhívást intézett a helybéliekhez, plakátokat tűztek ki, a helyi kábel TV napjában többször is megismételte a felhívást.
Zoli láthatóan megtört. Önmagát hibáztatta az esetért, mérges volt magára: miért nem kapcsoltba be rendesen a táskáját. Nem tudott aludni, csak hánykolódott, nem volt étvágya, lefogyott. Kedvese, akit egyszerűen csak „Vaddisznócskának” hívott, vigasztalta, próbált a kedvében járni, a kedvenc ételét főzte, elhívta magukhoz legkedvesebb barátaikat, sőt még egy drága AC/DC posztert is vett neki.
Barátai, postás kollégái tapintatosan bántak vele: Béla azóta nem volt részeg, csak egy kicsit pityókás, Tibi próbált uralkodni magán, hogy még véletlenül se keveredjenek vitába, Jenő pedig elkezdte a haját növeszteni, hogy ezzel is imponáljon Zolinak.
Már-már úgy látszott, hogy kudarcba fullad a barátok igyekezete: Zolit mégsem lehetett kimozdítani rosszkedvéből.
A lehető legjobbkor azonban mégis történt valami. Zoli épp a község külterületén, a nyomorban élő Kelemen családhoz igyekezett, amikor váratlan esemény kellős közepébe csöppent. Kelemenné egyedül volt otthon, 3 héttel korábban indult meg nála a szülés, mint ahogy várta. Az asszonynak erős fájdalmai voltak, már 2 gyereknek adott életet, tudta, hogy hamarosan szülni fog. Arra már nem volt idő, hogy mentőt hívjon, de arra még igen, hogy az épp megérkező Zolit elküldje a körzeti orvosért. Zoli mint egy eszelős kezdett el ócska, rozoga biciklijén tekerni a falu irányába, érezte, hogy az idő most az egyetlen ellensége. Az orvos épp betegnél volt, de nem volt rest utána menni. Mikor megtalálta, szinte fuldoklott a kimerültségtől. A hír hallatán az orvos a kocsijába pattant, Zoli pedig a kerékpárján követte őt. Valamiért nem tudta magára hagyni a nőt. Mikor a házhoz ért, az asszony jajgatására és kiabálására lett figyelmes, kicsit megtorpant, hogy bemenjen-e, de végül döntött. Élete legmeghatározóbb élményét élte át ekkor. A sarokban meghúzódva nézte végig az asszony vajúdását. A nő egy gyönyörű kislánynak adott életet. Zoli már nem várta meg, hogy az orvos lefürdesse a kislányt, halkan kisurrant az ajtón, de az udvaron már nem tudta visszafojtani zokogását: a világ legcsodálatosabb üzenetét továbbította. Érezte, hogy valami visszavonhatatlanul megváltozott benne.
A község lakói szinte hősként ünnepelték, hetekkel később is kapta a dicsérő szavakat.

Az elveszett levelek meglepetésszerűen bukkantak fel: hol az eső mosta ki őket az árokból, hol egy ház ereszéből kotorták elő. A lakosok büszkén vitték a Postára a megtalált leveleket, Zoli elismerő szavaira számítva. De ő csak sejtelmesen és végtelen nyugalommal mosolygott: ő már tudta, hogy mi az élet legfontosabb üzenete.
idő:
Egy nyár

hely:
Budapest város, Balaton

téma:
Magyarország: minek, rádió, szabadság, jövő, pénz, test, krumpli, haszon, el.

szereplők:
Guppi, a kishal
- 28, átlagos magyar férfi: középmagas, barna haj, barna szem, fishbone viselet, néprajzkutató - munkanélküli, szkeptikus.

Nagy, a magyar
- 50, elvált, kopaszodó vállalkozó, öltönyös-nyakkendős, Tuti szomszédja, Guppi apja, szeret prédikálni az ország jövőjéről.

Tuti, a héber
- 35, műsorvezető egy kereskedelmi rádiónál, pénz- és nőhajhász, mániája a sebesség: minden éjjel gyorsulási versenyen vesz részt.

Olga, az ukrán
- 25, szőke, erős testalkatú, vonzó nő, a moszkvai maffiától szökött profi testőr, a magyar prostituáltak egyesületének rendes tagja, szabadidejében Nagynál takarít.

Erik, a viking
- 30, jólszituált rózsadombi fiatalember, kedvenc sportja a szörfözés, vállalkozásai megtalálhatóak itt is, ott is, Olga ex-futtatója.

Józsi bácsi, krumplitermesztő
- 65, egyszerű vidéki földműves, szeret gazdálkodni és bölcselkedni.

Csöpi, mindenki öccse
- 16, tornacipős, hosszú hajú, nyugodt természetű kamasz, néma szereplő, aki mindenhol ott van.

Barátnők
- 25-35, értelmes, vonzó nők, a férfi szereplők volt barátnői.

irány:
Guppi munkát keres, végigpróbálja Nagy vállalatától kezdve Tuti rádióján keresztül Erik szörfboltjáig az összes lehetőséget, míg végül rájön, hogy ő felesleges és ekkor összejön Olgával, aki az igazi szerelmet keresi, de nem tudjuk meg, hogy megtalálja-e. Csöpi csapódik Guppihoz, majd mikor Olga belép a képbe, unottan távozik Józsi bácsi krumpliföldjére.
Tuti élénken érdeklődik Olga iránt, mireföl Erik féltékenységi rohamot kap, küld egy BMW-t szerelmének születésnapjára és kéri, hogy látogassa meg őt a Balatonon. Olga nem megy, azonban Tuti él az autózás lehetőségével, majd Erikkel közösen website-ot készítenek Balatoni Domborulatok címmel és sörözgetés közben bánatosan emlegetik külföldre távozott barátnőiket.
A fő cselekményszálakat állandóan ismétlődő jelenetek szakítják meg:
Tuti és Nagy szomszédi viszonya néhány parkolási incidens miatt származásukat érintő ideológiai vitákba fullad.
Józsi bácsi krumplisvödre egyre telik, a termesztés körülményein kívül mindig megpróbálja elmondani, hogy mi az élet értelme, de vágás miatt ezt sosem tudjuk meg.
A barátnőket általában nemzetközi vonatokat indító pályaudvarokon látjuk, amint beszállnak egy nyugatra tartó szerelvénybe.
Három szereplőn keresztül követhetjük végig a történetet, mely meglehetősen egyszerű egyénenként, komplexitását a három együttes bemutatása, illetve stílusainak egyesítesél alapulva éri el. Semmi új, klissé.
Első emberünk (nevezzük X-nek) jellemét tekintve, gyenge, s meglehetősen szerencsétlen, mely adódik azon egyszerű körülményekből, melyben él. Alsóbb osztály, kevésbbé edukált személyiség, kiszámítható gondolkodásmód, tehát egyszerübb ember, mindazonáltal jólelkű. Foglalkozását tekintve, kisstílű bünüző. Apróbb-nagyobb esetek, büntetlen. X története tette végrehajtása után kezdödik számunkra, s tart egészen megmeneküléséig avagy elbukásáig, követve menekülését. Története vígjátéki elemekre épül, s mivel tette társadalmilag még megbocsátható, pozitív szereplővé válna.
Következő egyén (legyen Y), nyitott, komoly, intelligens, viszont munkának élő ember. Fix középosztály, hiányban nem szenved, bár igényei sem oly’ nagyratörőek. Y nyomozó a szó klasszikus értelmeben, tehát büntények bebizonyításán, illetve elkövetők megtalálásán dolgozik. Történetének jellege a krimi műfaj, annak ismert és kevésbbé ismert elemei. A nyomozás elején (de nem annak kezdetekor) kapcsolódva be, egészen a végéig követhetjük figyelemmel tevénykedését.
Utolsó emberünk (Z) középkorú, felsőosztály tagja, s jellmező rá ennek majd összes fekélye, mint kapzsiság, hatalomvágy stb. Ugyancsak bűnözésre szánja el magát, s vágya tárgya természtesen a pénz, annak is elképzelhetetlen mennyisége. Z történetének jellege, olyan, mint saját maga. Felsőbb osztályban forog végig, amolyan társadalmiosztály bemutató érzést sugallva.

E három történetet végigkövetve legfőképpen a két "bűnöző" kell, hogy szimpatikussá váljon, nem feltétlen az elejetől kezdve, de cselekedete avagy jelleme által, mégha az egy apróság is.
"Negatív" szereplők feltünnek mind történetileg lebontva, mind amolyan közös (például az állam, bizonyos értelemben), mi összefogja e három történetet. Úgy, minthogy összefogja a történetek stílusa is egymást, az által, hogy magukban egyszerűek.
A történet folyamán (persze bizonyos fordulatok után) vesszük észre, hogy Y által elénk tárult nyomozás eredménye illik az egyik történetre, illetve annak a történetnek az előzményeire. Később tűnik fel, hogy az előbb említett nyomozás beleillik a másikba is. Nem a másik helyett, hanem mellette. Lényegében minkettő "bűnöző" történetbe beleillik a nyomozás kimenetele (mely persze komoly logikai történetfelépítés eredménye), s legvégén a nézőre lészen bízva a döntés, nem a film által megmutatva.

A történetek elmesélésének rendszerét, dramaturgiáját az alábbiak szerint tudnám elképzelni:
XYZZXYYZXXYZ majd Q, ahol Q a vége, összefogó rész, minden érintettel.
Helyszínileg elején tágabb, majd egyre inkább szükül. Fontos lenne bizonyos helyszínek megmutatása, ahol mind X, Y és Z is megfordul, mégha nem is egy azon időben (bár egyszerre kettő jelenléte nem ártana, mégha kapcsolat nincs, s nem is lészen köztük, inkább eseményeik közt.)
A fő helyszín maga egy nagyváros lenne optimális, tegyük fel fővárosunk, hol minden ehhez szükséges megtalálható lenne.
Tímea (Ónodi Eszter) a konzervgyárban dolgozik, a konzerveket megtöltő gépsorok mellett. Jó, mert minden hónapban más és más ingyen konzerv kerül az asztalra, a hétvégén pizzázni, moziba jár.

A környék különböző pontjain különös események történnek, fiatalok tűnnek el nyomtalanul, leginkább intézetekből, kollégiumukból "szöknek meg", másra senki nem tud gondolni.

A gyárban nemrég új részleget nyitottak meg, amikor Tímea arra téved, kurtán-furcsán kikíséri három tagbaszakadt munkás.

Egy nap ebédidőben bolondozik a targoncásfiúval (Ernőke - Rába Roland), akivel majdnem elütik a vezérigazgatót (Demjén Rózsi). Az igazgató meglepően kedves, és új állást ajánl Tímeának.

Másnap Tímea megnt az irodában találja magát, az igazgató pedig az új termék reklámját bízza rá, ő lenne a "Darabolt Cicafrász" modellje. Hogy megismerje az új terméket, a termékmenedzser végigkíséri az új részlegben, ahol bizony rémséges dolog történik: A sebtiben összehegesztett hatalmas üst egyike felborul, és tartalma a termékmenedzserre ömlik. A férfi üvölt, de valami túlvilági vigyor ül ki az arcára, és égési sérülései ellenére, habzsolni kezdi a vöröslő szaftot. A híradások nem számolnak be a halálos balesteről...

Másnap a lánynak már a reklámügynökségen kell lennie, ott van a vezérigazgató is, aki egész nap folyamatosan egy esti randevúval zaklatja. A lány elfogadja az ajánlatot.
"Valami úgy ráz! Ez az új Cicafrász!" Mondja el aznap vagy hatvanszor a szlogent.
Az igazgató hatalmas villájában vacsoráznak, a lány képtelen feloldódni az üzemben történt baleset miatt, fejfájásra hivatkozva, hazataxizik.

Az igazgató hajt a lányra, akinek egyre nyomasztóbb érzései vannak. Különös rítusokban vesznek részt, és az egész társaság kannibálmániás. (Hajnali három körül arra ébred, hogy egyike a tökrészeg vendégeknek (Zámbó Jimmy), harapdálja a lábujját....)

A híradók szerint folyamatosan tűnnek el a fiatalok.

Tímea lassanként rájön, ki kell derítenie, mi történik a konzervgyár új részlegében. Az igazgató egyre erőszakosabb vele, és nemrégiben élesre reszeltette a fogait.

A lány egyik éjszaka beoson az üzembe, ott még folyik a feldolgozás. Óvatosan bolyong a hatalmas épületben, amikor az új részleg hűtőházában találja magát, ahol több tucat fiatal test van föllógatva feldolgozás előtti, lefagyasztott állapotban...

Rémülten menekül, de belebotlik a túlórázó Ernőkébe. A fiú elhányja magát, amikor megtudja, hogy mit anyagmozgat nettó 40-ért.

A rendőrségre telefonálnak, ahol hosszas egyeztetés, együttműködés után kidolgozzák az akciót, miszerint másnap éjszaka rajtaütnek a részlegen, az akcióban Tímeának is részt kell vennie. A rendőrök Ernőkét kihagyják a buliból.

Kiderül, hogy az új termék, a Darabolt Cicafrász kétféle csomagolásban kerül ki a gyárból, az egyiken vörös matrica jelzi, hogy emberből van. Egy milliomos kannibál szekta a megrendelő, aminek a gyár vezetősége is tagja.

Aznap éjszaka együtt alszanak el, Tímea lakásában.

Másnap a lány egész nap az igazgatóval van, megnézik az elkészült óriásplakátokat, majd ráveszi a férfit, hogy éjszaka az irodába találkozzanak.

Éjszaka Tímea felcsönget az irodába, három rendőrhadnagy bújik el a belső udvari bokorba. Az igazgatót kicsalja az épületből, a rendőrök támadásba lendülnek, de a lány legnagyobb rémületére kiderül, hogy mind a négyen rá vadásznak. A Kannibálklán lecsap.

Elvonszolják az üstök felé, mindenkit kiparancsolnak a helységből, hogy megegyék a lányt.

Ekkor lép közbe Ernőke, targoncája tele tetemekkel, ami tárborít a három kannibálra. A targoncával menekülnek tovább, majd anélkül. A falánk igazgató egy kézfejet rágcsálva rohan utánuk. A látványos hajsza végén a négy kannibál elmerül a többszáz fokos pörköltben.
A rendőrök elözönlik a hepiendet.

A második éjszakára készül a két hős.
Ernőke a lány hasára mustárt ken, majd beleharap...

Néhány megjegyzés, hangulat-jelenet a dologból

Tímea szereti a rikító színű, testhez simuló cipzáros topokat. NYLON. Reggel, amikor felhúzza kecses keblein a cipzárt, tudja, elkezdődött a nap.

A gyárban vakító tisztaság, kőlapok és krómacél. A modern gépek szinte zaj nélkül, monoton zúgással dolgoznak. A dolgozókon halványrózsaszín nylonruha. Mosolyognak. HIGIÉNIA.

A takarítók egész nap dolgoznak, a le-lecsöppenő állatvért és szaftot rögtön feltörlik. "Tisztára mint a Mc'Donaldsben…" gondolja Tímea.

Konzerveket címkéz a címkézőgép, készül az új finomság: "Valami úgy ráz,/Csak nem az új Cicafrász?!" KONZERV.

Hatalmas kondérban főnek a húsok, a takarítók alig győzik feltörölni a ki-kifröccsenő pörköltszaftot. SZAFT.

A ringó testek egymásnak koccannak, legtöbbjük fiatal lány és fiú, félpercenként egy eltűnik az automata darabolóban. HULLA

A néző számára a történet lassan mellékessé válik, a félelem és a rettegés veszi át a vezető szerepet. RÉMÜLET.
A film két főhőse a tudós és felesége.
A kutató zárkózott, magának való ember. Elégedett sorsával, boldoggá teszi munkája. Időnként keríti csak hatalmába valami megmagyarázhatatlan hiányérzet - ilyenkor nem tudja, mi után sóvárog.
Felesége gyönyörű, de kissé együgyű nő. A film az ő szemszögéből készül: az ő szemén keresztül követjük az eseményeket, időnként pedig az ő belső monológjait halljuk. (Így őt magát sohasem látjuk, legfeljebb amikor tükörbe néz.)
Felnéz férjére, és alárendeli magát. Gyakran a férfi szófordulatait, mondatait idézi - önállótlan teremtés.
A tudós otthonában dolgozik, mesterséges életformák kutatásával foglalkozik. Számítógépének monitorján hoz létre és tanulmányoz különféle, élőnek tűnő, mozgó alakzatokat, valamint kis, rovarszerű robotokat épít, fejleszt. A lakást betöltik az alkatrészek, a munkához szükséges eszközök, a kisebb-nagyobb, félig vagy teljesen kész robotok.
A férfi munkája egy idő után zsákutcába jut, nem tudja valóban élővé tenni, önállósággal és egyedi tulajdonságokkal felruházni teremtményeit. A kutatás mindinkább elméletivé válik: a férfi az élet mibenlétét, értelmét akarja megragadni, megfogalmazni. Rossz hangulatai egyre gyakoribbakká válnak. Lassan a felesége sem tudja jobb kedvre deríteni. ő pedig mindent megtesz, hogy férjét boldoggá tegye, igyekszik kedvében járni. A munkában is átvállalja azokat a feladatokat, amiknek elvégzésére képes.
Így egyre jobban elmélyed férje szakterületében, tanul, elsajátítja a szükséges szakmai ismereteket. Ezzel önállósága is nő, már nem fogadja el feltétel nélkül férje kijelentéseit, vitába száll velük.
Kapcsolatuk megromlik, és amikor úgy tűnik, hogy a kutatásban áttörés előtt állnak, a nő úgy dönt, elhagyja férjét.
A film utolsó jeleneteiben a feleség kilép a lakás ajtaján, az ő tekintetével követjük útját a lépcsőházban. Lépteinek kopogása egyre halkul, végül teljesen elcsendesedik. Az utolsó jelenetben a kamera már a csukott kapun át jut ki az utcára.
Férjének legtökéletesebb, és egyetlen, valóban élő teremtménye volt. Csak a férfi fantáziájában létezett(?), majd önállóvá válásával, a férfitől való elszakadásával elenyészett(?).
A történet Budapesten és környékén játszódik napjainkban.
Középpontjában egy kábé harmincéves srác áll.

Külseje átlagos, foglalkozása mindennapi: taxisofőr.

Különössége mindössze annyi, hogy nem fél; ugyanis bármelyik nap meghalhat: tumora van. Tudja, az orvos megmondta. De nem bír meghalni. Pedig keresi az utat.

Életét ez a félelemnélküliség és a határmezsgyét kísértő, veszélyt kereső, halált kockáztató motiváció vezérli.

Minden téren kipróbálja, meddig lehet elmenni, hol húzódik a határ.

Mint minden rendes taxis, ő is autóőrült, sebességfüggő. Illegális gyorsulási és üldözéses versenyeken vesz részt. Mindig nyer, pedig tudja, hogy ő a vesztes. De ezt persze nem tudja bebizonyítani.

Imád alázni: erősebb ellenfeleket rommá verni, nagyivókat asztal alá inni, kártyazsonglőröket megkopasztani, ordas kurvákat megríkatni.

Mindezt természetesen őszinteségből, minden mindegy alapon és a történet végét várva.

De az nem jön.

Így csak ül a Duna-parton egy stégen és pecázik.

És vár.
Vakaciok tortenete, egyben a helyszin a kis kisalfoldi falu es lakoi
tortenete. A vakaciozok: a hatgyerekes szegeny parasztcsalad varosra
kerult tagjainak gyerekei -osszesen ot gyerek- es a hasonloan varosrol
nyaralni erkezo gyerekek. A nyaralas tulajdonkeppen az iskolai szunet
teljes idotartama es sok esetben a falusi rokonok segitsege a varosi
szuloknek, nem a szokasos balatoni nyaralasok egyike.A nyaralas
idopontja kb. 1962-64 a TSZ szervezest kozvetlenul koveto evek.
Az esemenyek: evzaro Pesten,utazas rettento sok csomaggal (szegeny embernek
mindig sok a pakkja), esemenyek a faluban a disznoetetestol, a kisborjuig,
a diszno ellestol(es a kismalac doglestol)a szenagyujtesig, a makszedestol
a TSZ-ben, a kamasszerelemig, a kispadtol a TV szobaig es a heti
mozieloadasig, a haromoras misetol Nagyboldogasszony napjan
( helybeli pap ellenallasi probalkozasa) a kartoresig,a Kanalis nevu
patakban rendezett uszoversenytol a szomszed legeny hazaban es kertjeben
bonyolitott rablo-pandurig (egyszer a szulok vezetesevel),
az ebed es uzsonnahordastol ( a cseplogephez),az erdei kirandulasig (a
vadasszal), a bciklis kirandulasoktol a szomszed faluban rendezett
nagy lakodalomig stb. Nagyon sok nagy esemeny nem tortenik, katasztrofa
sem, azonban ami tortenik abbol kiderul ,hogy a csaladtagok, a falusi
szomszedok viszonya hogyan alakult a multban es az akkori jelenben.
A kulso "politikai" esemenyek csak annyiban jelennek meg amit egy kiskamasz
tarsasag tapasztal vagy erez.Az eletforma megjelenitese
ami fontos es az hogy egy falusi "kenyszer" nyaralas esetenkent sokkal
erdekesebb mint egy turista ut.Ennel tobb nem fer egy rovid ismertetobe,
mivel nem a dramai esemenyek filmje lenne a film.
A film főhőse Vasorratlan Bába, aki egy istenhátamögötti kisváros peremén, egy lerobbant házban lakik felnőtt fiával. A ház nagyon kicsi, csak egyetlen egy szobája van, melyen hosszanti irányában egy ,,kotyvasztógép" húzódik, hiszen Vasorratlan Bába foglalkozását tekintve egy modernkori ,,boszorkány". A gép elég rozoga, régi prototípus, alkatrészeket nem nagyon lehet hozzá kapni, ami azért nagy gond a Vasorratlan Bábának, mert bizony, bizony az állandóan elromlik, így a csodaszerek készítésére vonatkozó megbízásait néha kényszerből le kell mondania. Szerencséjére fia valamelyest ért a géphez, ő javítgatja.
A kuncsaftok nehezen jönnek, hiszen nincs sok pénze a Bábának arra, hogy sok és nagy példányszámú újságban hirdessen, pedig a konkurencia nagyon nagy. Rengeteg a csodadoktor, telepatikus úton, vagy éppen kézrátétellel gyógyító, s ráadásul a legtöbbje sarlatán. S a sok csalónak - ahogy a Bába szokta emlegetni őket - bizony van reklámra pénze, így többen is járnak hozzájuk. A Vasorratlan Bába ellentétben sokakkal tényleg érti a mesterségét. Sokáig anyjától tanult. De mivel születési rendellenességgel jött a világra (hiszen nincs vasorra), és kamaszkoráig nem tudtak ezen segíteni a szülők sem varázsitallal, sem ráolvasással, kitagadták a családból mondván átkot hoz rájuk. Így Vasorratlan Bába meg sem várta a másnap reggelt, hóna alatt pár értékes könyvvel elmenekült otthonról. Beiratkozott egy bába képző iskolába, amit elvégzett, s azóta is ,,boszorkánykodásból" tengődik. Pénze nem volt arra, hogy kiváltsa a működéséhez szükséges engedélyt, természetesen nem adózik, így örökké attól fél, hogy a kevés újsághirdetés útján majd lesújt rá a ,,törvény karja". Így a hirdetésekben csak e-mail címet ír. Számítógépe ugyan nincs, de leveleit meg tudja nézni a helyi könyvtárban, ahol lehetőség van ingyen internetezni. Ennek a módja az, hogy előzetesen be kell jelentkezni, s így egy óráig szabadon használhatja a bejelentkező a gépet. Így Vasorratlan Bába minden másnap, hétfőn, szerdán, pénteken elmegy a könyvtárba.
Ha véletlenül akad egy kuncsaft, akkor megbeszélik azt, hogy mikor és hol találkoznak (sohasem az otthonában), s a panaszokat feljegyzi, majd utána kidolgozza a kúra módját, gondosan leírja, hogy főzetéhez milyen hozzávalók kellenek, s nekiáll azt beszerezni. Ez újfent nem könnyű, sokszor kell különösen ritka növény, állatszőr, állatbőr, állatcsont. Persze vannak kapcsolatai. Egy közeli nagyobb város bolhapiacának egyik eladóját bízza meg a ,,kellékek" beszerzésével. Ám ezt a kufárt néha lepénzeli Vasorratlan Bábának egyik volt osztálytársa. A pénz fejében azt kéri az árustól, hogy a beszerzett árukat ne adja oda a Bábának, hazudja azt, hogy nem tudta megszerezni a dolgokat (vagy elég ha csak egy dologról mondja ezt, hiszen ha egy hozzávaló hiányzik, nem tudja megfőzni a Bába a kellő levet). Az árus rááll a dologra. Ám néha megsajnálja a Bábát és mikor biztos abban , hogy annak osztálytársa nem látja, mégis odaadja a kért árut, amiért persze jutalmat is kap az amúgy eléggé szegény Vasorratlan Bábtól. Erre a ,,gesztusra" azonban nincs mindig lehetőség. Így néha a Bábának le kell mondania, jobb esetben el kell halasztania a kúrát, s legtöbbször elpártolnak végleg tőle a kuncsaftok ilyenkor.
Ez a,, jóindulatú" osztálytárs szokott garázdálkodni is éjfél körül a városban, s ezt mindig úgy próbálja véghezvinni, hogy azt higgyék a Vasorratlan Bába csinálta.
Kettőjük kapcsolata akkor fordult ilyen rosszra, amikor a Vasorratlan Bába és az osztálytársa egy kollégiumban laktak, s Vasorratlan tréfából bemágnesezte szobatársnőjének az orrát, aki azóta is vonzza a fémeket orrával, így állandóan bibircsókos, s ennek következtében olyan csúnya lett, hogy férjhez sem tudott menni, így bosszúból ahol csak lehet keresztbe tesz sokkal rosszabb körülmények között élő volt lakótársnak. Vasorratlan Bába minden ilyen csapásnál hintaszékbe ül este, magára teríti kockás házitakaróját, s merengve, kis borral a kezében felidézi az ominózus eseményt, fel-fel nevetve, hangosan fiának mondva, állandóan azt ismételgetve: azért megérte, újra megcsinálnám. Ez az egyetlen módja annak, hogy elviselje mindazt, ami vele történt, történik, amit életében el kell, el kellett viselnie.
Azonban a volt osztálytársának sikerül egyik éjszakai tombolását úgy véghezvinnie, hogy mindenki a mi főhősünket lássa a dolgok mögött. Vasorratlan Bába nyomában a rendőrség. Nincs más választása menekülnie kell. Elege van mindebből, úgy érzi, hogy inkább hosszas kutatás után megtalálja a gyógyírt a bemágnesezett orra, és normálissá, vasorrúvá változtatja, mintsem állandóan nyugtalanságban éljen. Elindul a fővárosba, Budapestre. Alig van pénze, de beiratkozik az Országos Széchényi Könyvtárba, ahol bújja a könyvlapokat, hogy elérje célját. Talál magának egy bentlakásos házvezetőnői állást. Fia elköltözik. E-mailen keresztül tartják a kapcsolatot. Már pár hónapja egyfolytában a csodaszeren munkálkodik a Bába, de semmi eredmény.
A ház úrnője rendkívül szereti, ha az ételben sok pirospaprika van, ezért a Bábától megköveteli, hogy ennek megfelelően főzzön is. Vasorratlan Bába reménytelenül kísérletezik, mikor eszébe jut, hogy a pirospaprikát még sohasem használta főzeteiben, megvizsgálja, s hamarosan sikerül előállítania a megfelelő lét. Indul haza (a rendőrségi eljárás befejeződött), átadja a Mágnesorrúnak a főzetet, akinek tényleg használ, de mivel életét már nem tudja megváltoztatni visszamenőleg a szer, ezért nem különösebben hálás a Vasorratlannak.
Az üvegcsét azonban a szomszéd kislány is kipróbálja titokban a pattanásaira, s használ neki is, így kér még a ,,Mágnesorrú"-tól, aki felismeri az üzletet az egészben, kibékül a Vasorratlannal, elkéri a ,,receptet" tőle, pattanástalanító folyadékot gyártat belőle, és remekül meggazdagszik belőle.
Ez a történet a beszélgetős, Tarantino-típusú filmeket idézi. Valójában egy erősen romantikus krimi dráma, amelyben a lineáris történet a három főszereplő - Jenő, Bella és Bobi - életének egy-egy darabját - jelent, jövőt, múltat - bemutató idősíkokra bomlik.
Ebben a történetben van feszültség, erőszak, gyilkosság, humor, remény, szív, szerelem, szex, titok, romantika, vér és könny, sok idézet és utalás.
A sztori Budapesten játszódik, napjainkban.
Kísérőzeneként az Új Hungária: Van aki forrón szereti c. lemeze forog.
A történet keretes: Bobi szemei előtt lepereg az élete filmje, ebből ágazik ki a rendőr: Jenő, és a barátnő: Bella története.
Az események középpontjában egy bankrablás áll, ez a mozgatórugója az történetnek, azonban maga a bankrablás teljesen hangsúlytalan.
Sokkal fontosabb elemek a filmben a szexlapok, az illemhelyek és a tej.
Sőt, van egy szereplő, akit nem látunk, csak Bobi képzeletében él, egy régi szerelme, akit nem tud elfelejteni. Emiatt a nő miatt kerül reménytelen helyzetbe, és ezt a nőt keresi Bellában is.
A három főszereplő jelleme, karaktere:
Bobi alapjában véve egy művelt, kedves, romantikus fiú. Csak gyenge. Iszik, dohányzik, kártyázik. Játssza a vagányt. Pedig ő nem ilyen. Bellának megmutatja, hogy milyen is igazából, illetve Bella elmondja ezt a szépségszalonban. Belesodródik egy kapcsolatba, egy rablásba, ami a vesztét okozza. Valójában Bella okozza a vesztét.
Bella egy rossz lány, vagy inkább szerencsétlen. El is éri a végzete. Az első este lefekszik Bobival. ő viszi bele Bobit a kudarcba. ő hagyja cserben, amikor segítenie kellene. Aztán visszatér a régi barátjához, akit korábban elhagyott. Ráadásul azzal a pénzzel tűnik el, amivel Bobi a Főnöknek tartozott. Ezért fog meghalni.
Jenő élete válságban van. Magát okolja társa halála miatt, akit a Főnök ölt meg. Erre majdnem rámegy a házassága is. De igazából egy nagyon szép szerelem és házasság, amiben él. Jenő egy igazi jó ember. A fiának ő a példaképe. Felesége süketnéma, mégis rajongva szereti. És végül, igaz, jó sok szerencsével, de minden problémája megoldódik.
A történet egy amerikai étteremben kezdődik. Bobi és Bella elhatározza, hogy kirabolja - mint a Ponyvaregény elején - a helyet és a vendégeket. Bobi azonban a rablás előtt egy súlyos hibát követ el: a WC-ben nem adja vissza a WC-papírját egy embernek. Ez nem más, mint Jenő, a rendőr, aki éppen Bobit üldözi. De ezt még most nem tudjuk, és azt sem, hogy Bobi milyen nyomot hagy a WC-ben Jenő előtt. De hagy. És ez Jenőnek elég, hogy közbelépjen.
Először Jenő napját követjük végig: reggeltől az amerikai étterembe való megérkezéséig. Veszekedés otthon a válni akaró feleséggel, apai beszélgetés a kisfiával. Ez egy igazi boldog család. Egyedül Jenő volt társának halála árnyékolja be az idillt, akit nem más, mint a Főnök ölt meg. Jenő ezt az embert üldözi azóta. Új társa, Károly, igazi társ. Szexmániás ugyan, de imádja Jenő kisfiát, és megérti Jenőt, mindenben. Együtt érkeznek a bankrablás helyszínére, ahol az egyetlen nyom egy fénymásolt papír. Még nem tudjuk, hogy mi van rajta. Jenőék ezzel a papírral érkeznek meg az étterembe.
Újra az étteremben vagyunk, együtt a három főszereplő. Jenő és a túszát maga előtt tartó Bobi farkasszemet néznek. Bella elmenekül a helyszínről.
Most az ő életének egy darabját követjük végig. Kb. 2 héttel későbbi az időpont. Bellának szemlátomást sok pénze van. Új autója, csinos ruhái. Egy szépségszalonban teljesen kicsinosítják. Innen a törzshelyére indul, egy kávézóba. Még időben észreveszi, hogy az akkor már előléptetett civil ruhás Jenő és Károly őt kereste ott. A kávézóban összefut régi szerelmével, Vaszillal. Sajnos a Főnök egyik embere is épp ott van. Bellát elfogják, a Főnök elé viszik. Bella nem is tudja, hogy miért fogják megölni. ő nem lopott el semmit a Főnöktől. Másnap Jenőék elfogják a Főnököt, de Bella már halott.
Ismét az étteremben vagyunk. Jenő és Bobi még mindig egymásra fogja a fegyverét.
Bobi története következik. Az időpont kb. 1 héttel korábbi. A kávézóban kártyázik a Főnök embereivel. Megint veszít. Közben kiderül, hogy milliókkal tartozik a Főnöknek. Néhány érdekes történet elmesélése után megérkezik Bella. Szakított a barátjával. Bánatos. Bobi és Bella most találkoznak először. A Főnök emberei is sajnálják Vaszil elvesztését, randalírozni kezdenek az utcán. Eközben Bobi és Bella már együtt tölti az éjszakát a Hármashatárhegyen, egy sátorban. Bobi megálmodja Bella halálát. Másnap délelőtt a tavaszi napsütésben beszélgetnek, de Bellának sietnie kell a munkahelyére. Bobi otthon egy figyelmeztetést talál; meg kell adnia az adósságát. Néhány romantikus randevú után együtt kirabolnak egy bankot. Bobi bakancsa talpával belelép egy bélyegzőpárnába, és nyomot hagy egy papíron. A rablás után boldogan megérkeznek az étteremhez.
Újra az étteremben vagyunk. Bobi a túsza autójával menekülne, de elcsúszik, beveri a fejét, és kómába esik. Jenőék elfogják Bobit. A fénymásolat alapján azonosítják Bobi talplenyomatát. Ezt a nyomot hagyta Bobi a WC-ben is a WC-papíron. A kör bezárult. Vége.
"Egy kis varázs is több a semminél és egy varázsló ma már a senkinél..."

Filmem témája a varázslat és a mese szerepe és helye mai környezetünkben. A történet egy külvárosi lakóteleprengetegben játszódik, mely felületes szemlélő számára a sivár valóság egyik jelképe, ahol azért rengeteg történet, mesehős, varázslat bujkál és csak az egyéntől függ, felfedezi-e.
A filmben a tengerentúli drakula hagyomány keveredik a "szomszédok féle lakótelepi magyar valóság" stilusvilágával. A főszereplő és a történet lazán kötődik Békés Pál Kétbalkezes varázasló című meseregényéhez.

A történet vázlatossan:

Egy seholsincs drakulakastély nyúlvéren élő hályas vámpírbárója egy konfliktus után világgá küldi passzív és nyámnyila fiát, hogy megismerje a mesén túl világot, hátha ráérez a mese és a vér ízére.

Az ifjú vámpir egy lakótelepre kerül egy összkonfortos, központi fűtéses lakásba, egy TV, két gőte és egy hűtőszekrény társoságában.
Vámpírunk a vér ízét felejtve megpróbál a lakóközösség tartalom nélküli kispolgáraként vegetálni, de bármit tesz és csinál a számunkra megszokott szituációkban (tv nézés, postás, radiátor szerelés stb), akár egy paranoiás látomás világában minden jóvá, gonosszá, sárkánnyá, vérfarkassá változik. Főhösünk próbál ezeknek a skrizofrén látomásoknak ellenállni.

De a mese nem ereszti, az alaptermészetéből fakadó konfliktusok,és a mese mozgatóereje akaratától függfetlenül isdolgoznak. Szép lassan kialakul ki a gonosz (sarki hentes), ki a vérfarkas ( a szomszéd néni pincsije), ki a sárkány ( központi kazán), ki a királylány ( kislány a homokozóban), és ki a hős (ő!).

Egy ponton túl nem birja a mese feszítését, ráérez nem bír ellenállni a vérnek, felveszi a vámpír, a hős szerepét és igazi személyiségét kibontakoztatva, átveszi a mese irányítását.

Saját nézőpontjából sikerül is eljutni a boldoganéltekmégmegnem haltakhoz, de a külvilág és a lakóközösség ezt máshogy értékelik. ők egy paranoiás elmebeteg, pedofil, perverz ámokfutását érzékelik. Főhösün miután befejezte a mesét egy elmegyógyintézetbe kerül, ahol a zártosztályon találkozik büszke apjával akivel végül boldogan…

Gyártás:
Ez a film egy kevés szereplős, és helyszines alacsony költségvetésű produkcíó lenne, melyhez a szakemberek már rendelkezésre állnak, csak a kezdő löketre (pénzre) van szükség. A filmet 16 os filmre, vagy betára szeretném leforgatni.
Remélem...
Bevezetés
---------
"Amikor hetedikes voltam, fogalmazást kellett írni arról, milyen lesz az
élet 2000-ben. Emlékszem, azt írtam, hogy mozgójárdán fogunk utazni, meg
menetrendszerű űrhajójárat lesz a Marsra... Álmomban sem gondoltam
volna, hogy 2000-ben ennél is fantasztikusabb dolgok fognak történni
velem, miszerint veszek egy olyan Trabantot, amelynek mindene működik,
sőt, gyári hátsó ablakfűtése is van, valamint tegeződni fogok Uhrin
Benedekkel..."

Koncepció
---------
I. szám 1. személyű visszaemlékezés kb. 20-30 évvel későbbről az Uhrin
Benedek Fan Club történetére, kevés narrációval. A történet a valóságnak
megfelelően történik, szerkezetét, vonulatát rövid epizódok összessége
adja.

A Zenit műsora. Etele felfedezi a Fórumon UB-t, site-ot készít. Remixek
érekeznek. Felvesszük a kapcsolatot a Mesterrel. Az első UBFC
összejövetel. Vujity TV-riportja. A boom, Etele aggódik a Mester miatt.
Minden héten két interjú. A Mester fellép a Lánchídnál. Ern0 + Hentes +
TúróRudi műsora a Tilos Rádióban. A Petőfi Rádiós interjú. A második
összejövetel: a Mester első találkozása rajongóival. A Mester szereplése
a TV2 reggeli műsorában. Ernő megszerzi Császár Előd remixét. UP cikkét
plagizálja a viaNovo.hu. A Szigetes fellépés. (Sokminden kimaradt.)

Az UBFC története nemcsak Uhrin Benedekről szól, hanem az értelmiségi
fiatalok egymásra találásáról, a média hatalmáról, az újmédia
éledezéséről, egy rohamsebességgel bővülő, változó cégről (Index.hu, az
UBFC op.team munkahelye), az emberi kapzsiságról (U.B. megvámolói),
Uhrin Benedek jelképpé növéséről, zenészekről, zenéről, azokról akik az
egészet nem értik, de elsősorban - amit legszebben Kerti Törpe
fogalmazott meg - a hitről, a hit erejéről.
A történet főhőse Gábor és Péter, 2 egyetemista diák, akik Odüsszeusz utolsó útját járják be, csak éppen országúton, autóstoppal. Dante úgy fejezi be Odüsszeusz történetét (Pokol, 26.), hogy Odüsszeusz egyfolytában nyugatra irányítja hajóját. Az istenek Herkules oszlopainál (Gibraltár) vihart bocsátanak rá és elsüllyesztik hajóját, vízbe fullad (- erre történt utalás már az Odüsszeiában is: „a tengerről jő majd a halálod, gyöngéden közelít hozzád, könnyű öregség végén sújt csak rád, amidőn körülötted a néped boldogan él” - Teirésziász, Neküia c. fejezet). A két fiú ugyanezt az utat járja végig, autóstoppal leutaznak egészen Gibraltárig, az Atlanti óceánig, közben megállnak Málagában, Péter barátnője itt dolgozik nyáron (szerelmi motívum). Itt pihennek meg, mielőtt a végső útra indulnának. A hosszú út során rengeteget beszélgetnek „az élet nagy kérdéseiről”, gondolataikat és eszméiket ütköztetik: Gábor a polgár gyermeke, Péter a feltörekvő, iparosodó proletariátusé: fejlődő országok, globalizáció és nemzetek, globalizáció és újkori imperializmus, Isten és szenvedés, küldetéstudat (Gábor író szeretne lenni, Péter olyan vátesz, mint Petőfi apostola) stb. Szerencsésen eljutnak Gibraltárig, Gábor az, aki megmássza a hegyet és fentről áttekint Afrikára („Odüsszeusz megérkezett”). Gibraltár után Cádizba mennek: az Atlanti-óceán kapujához, Spanyolország óceáni kikötőjéhez. Gábor úgy tervezte, hogy itt majd látványosan leborul, keresztet vetve és megcsókolja az óceán homokját, ám végül csak csöndesen, magányosan, egy szikla árnyékában teszi meg, utána percekig köpködi a homokot a szájából. („Odüsszeusz visszafordítja hajóját”) A visszaút hosszú és gyötrelmes (Teiresziász jósolta Odüsszeusznak az Alvilágban, hogy hosszú bolyongás után, nagy kínok árán, idegen hajóval ér csak haza majd): Barcelonában kirabolják őket, Péter belázasodik. De végül lázasan is, éhezve, egy szál ruhában, 3 nap alatt jutnak haza („Az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet sohasem” - vagy valami hasonlót mondott Hemingway). Az összes fénykép is fényt kap, így végül is úgy érkeznek haza, hogy semmijük sem maradt Spanyolországról - csak az emlékek. Mint Joyce Ulyssese: a gondolat kihívása, a térré vált idő. A történet valós életrajzi élményeken alapul.
(tragikomikum néhány felvonásban)

Szerda. Kora reggel. Általános iskola. András történetünk elején 32 éves tanár. Első ránézésre olyan, mint bármelyikünk. Épp órára készül. Ám mielőtt belépne az osztályterembe, elkezdi mesélni élete történetét (különös tekintettel a lányokhoz fűződő viszonyáról), amely csöppet sem hétköznapi.
„7 éves voltam, amikor először láttam valakit csókolózni az iskolában;
persze akkor még nem tudtam, hogy mi az a szerelem…”- kezdi meséjét András, s közben - mintegy alátámasztva mondandóját – képeket látunk abból a korból (persze nem „képes rádióvá” degradálva a filmet). A narratív és
a jelen idejű közlések ezután az egész filmet felváltva kísérik végig.
A filmben - hosszához mérten (kb. 70 perc) - nincs túl sok dialógus, ám azok, mivel jelzés értékűek, a párbeszédek „súlyosabb” fajtájához tartoznak (kb. mint Sas T. Presszó c. filmjében). Inkább a képek, a gesztusok beszélnek - burleszk-szerűen (ezt a stílust leginkább Danielsson: Picasso
kalandjai c. filmjében látottakhoz tudnám hasonlítani).
Visszatérve a történethez: Andriska 7 évesen iskola után kézen fogva sétál első szerelmével, s a naplementében, a tóparton ülve elcsattan az első puszi is. Majd 10 évesen meglesi szüleit éjszaka; ez felkelti érdeklődését, s másnap már komoly szakirodalomra tesz szert: pornófilmet néz, s tanul. De nem számíthat másra ilyen téren, így a filmekből megismert tudással 16 évesen megtörténik az első furcsán-erotikus, bizonytalanságokkal teli szeretkezés. András ettől kezdve számítja magát felnőttnek: most érti meg, hogy a szerelem több, mint azt ő addig hitte; nem csupán kaland, játék, hanem felelősségvállalás, lemondás és önzés; az élet dolgainak esszenciája egyben. Ettől a felismeréstől kezd máshogy (talán komolyabban) viszonyulni a lányokhoz. Kezdi tisztelni őket, de ez azzal jár, hogy nem mer többé felhőtlenül viselkedni lányok társaságában, sőt egy idő után közeledni sem
mer feléjük. Vagy ha igen, akkor furcsa viselkedése miatt nem kell a lányoknak.
Ebből azután képtelen kalandok egész sorozata következik, amely a szereplőknek
kellemetlen, de mi - kívülállóként – jól szórakozhatunk rajta.
András egyre kevésbé érti a nőket; azt látja, hogy a lányok azokat a fiúkat
szeretik, akik kihasználják, megalázzák, verik őket. ő erre nem hajlandó, a lányok nem is állnak szóba vele. Végső elkeseredésében majdnem agyonveri egyik
újdonsült lány ismerősét, de ezért utálja magát. A lány viszont közli, ő ezek után már csakis Andrást szereti. András kezd megőrülni.
András 25 éves. Hosszú évek sikertelensége után, úgy érzi, hogy már csak unokahúga érti meg őt, s emiatt elkezd hozzá szexuálisan is vonzódni. Természetesen ez a kapcsolat nem életképes. Andrásnak ezt újabb kudarcként éli meg.
Egyik nap melegnek nézik a buszon. Ezen először felháborodik, de végül rá kell jönnie, hogy nem is olyan hülyeség ez: ha már a lányoknál nincs sikere, talán a fiúk megértőbbek. Ezért aztán amikor egyik este albérlőtársa és barátja „rámászik”, nem ellenkezik túl hevesen. Így élnek pár hónapig, de Andrást egyre jobban idegesíti barátja, s rájön: ez az állapot nem neki való. Elköltözik. Egyedül marad. Már csak kutyájával, Sanyi bácsival hajlandó beszélgetni. Úgy látja, hogy a kutya megérti őt, így hát - mikor már végképp nem bírja tovább a nőnélküliséget - kutyájával hál.
Másnap reggel a történtek után öngyilkosságra készül. De érkezik egy levél, melyet a néhány éve majdnem agyonvert lány írt, aki most megkéri András kezét. András úgy érzi: ő már tehetetlen, nem irányítója tovább saját sorsának: feleségül veszi a lányt, aki szül neki két gyereket. András ma 32 éves. Nős, két lány boldog édesapja. Szerda. Kora reggel. Általános iskola. András épp órára készül. Belép az osztályterembe. Befejezi élete eddigi történetét; s a háttérben, az egyik padban meglátjuk a 7 éves Andriskát, amint élete első csókját bámulja. A film történetét az életből vett apró epizódok színesítik, melyek szorosan ugyannem kötődnek a sztorihoz, ám segítenekmegismerni a szereplők jellemét, s megérteni a miérteket.
A film helyszínei: 1. iskola, mint a felnőtté válás színtere; 2. közlekedési eszközök (főleg az epizódok játszódnak itt), mint az átlagemberre oly jellemző színtér; szimbólumként András kalandjai felfoghatóak utazásként is. ; 3. lakások, melyek jelzik, hogy András nem találja helyét a világban.
A film képi világa: lassú, szabad, nagy ívű kameramozgások; fakó, világos színek (mintegy ’70-es évekbeli film mai szemmel).
A történet leírható egy ívvel is (pl.: egy szinuszgörbével), s ezáltal érthető (mivel megvan a kontinuitása). Ez a folytonosság másfelől - érdekes módon – váratlan fordulatok sorát is jelenti; hiszen András a cselekmény előrehaladtával egyre mélyebbre süllyed (barátnők - rokonok - fiúk - kutya), minden stációnál azt hisszük, ennél lejjebb már nincs, s akkor András ismét túl tesz önmagán.
A film tanulsága lehet:
1. Ugyanazt az Andrást látjuk a film elején és végén, mégis másként tekintünk rá, mivel a végén már tudjuk, miken ment keresztül. Itt elgondolkodhatunk azon: látunk egy hétköznapi embert az utcán, s azt hisszük, éli szürke kis életét; pedig előfordulhat, hogy ez az egyszerű ember kalandok sorát élte át. 2. Vajon mi lett volna Andrással, ha nem találkozik későbbi feleségével, aki megmentette az életét? Az ember sorsa ilyen véletlen találkozásoktól függ; ezáltal válik az egyik ember sikeressé, boldoggá, a másikpedig örök életére szerencsétlenné.
3. A férfiak és a nők másként gondolkodása, s a férfi tanulási folyamata, hogyan alkalmazkodik a női lélek rejtelmeihez, mert ez az egyetlen esélye a túlélésre.
4. Az örök körforgás. András a film végén 7 éves és 32 egyszerre. A világ változatlan?

Bűnügyi történet a kilencvenes évek végi Budapesten. A környezet és világ amelyben játszodik egyszerre forog a divat, a bünözés, a másság kapcsolatai és a legalantasabb emberi érzelmek körül. Szereplői úgy változnak, mint ahogy életükben vált a hétköznap hétvégére, egyszerüség és talmi csillogás. Tolerancia és lojalitás, a fény, a pompa és az intrikus provokáció között laviroznak, a gyilkosság voltaképpen csak mellékkörülmény, valami ami felkavarta az amúgy is sebes sodrású kis patak medrét. Nem minden szép és jó, nagyon sokan és sokat hazudnak, szerepet játszanak és a legfontosabb, védelmezik a titkaikat, mások vagy a saját életük árán is.
Szereplők:
Utász Gábor - Robi egyetlen igaz barátja, aki összeveszésük után is megtette azt, amire Robi megkérte - utoljára. Önző érdekből is cselekszik, de választ is akar a kérdésére, ki előzte meg azon az estén, kit provokált annyira Robi, hogy az a halálát akarja.
Latky Nikki - Gabi és Robi nagy barátnője, villámhárító kettejük között, de mindig nehezen látott bele ebbe a kapcsolatba, hogy mi is tartotta össze ezt a két, ennyire különböző embert. ő az első, aki megsejti, hogy Gábornak milyen szerepe is van ebben az ügyben, és a múltnak, a közösen elkövetett gyilkosságnak nagyon hosszú lehet még mindig az árnyéka.
Dayka Robin "Robi" - az áldozat, és ő örökölte mostohanagybátyja hatalmas vagyonát, amely körül rengeteg intrika és feszültség alakult ki a pénz hatalma nélkül is. Betegsége és jelleme miatt mindent elkövetett, hogy gyorsan véget vessen az életének, de veleszületett drámai érzéke lealacsonyitónak találta az öngyilkosságot. Neki kellett valaki, aki végez vele.
Dayka Dorina - A mindig okos, ravasz unokatestvér, aki nemcsak gondoskodott Robiról, de felügyelte is - amíg lehetett.
Walter Károly - Dorina barátja, testőre, mindenese, ő Murányi beépített embere, de zsarolás útján, és ami ennél is fontosabb nyiltan gyülőlte Robit. Murányi benne sem bízott már a későbbiek folyamán.
Katona Petra - Elméletben ő lett volna a jogos örököse a Katona vagyonnak, amíg Robi és Gábor fel nem bukkant a színen.
Metheni Krisztián - A barát, aki együtt lakik Gabival, és aki fontos volt Robinak, de vajon müködött ez viszont is? Sokat utazik, különös emberekkel tart kapcsolatot, titokzatoskodik. Indíték van, alkalom is, de szerette Robit, akármilyen kiállhatatlan is volt vele a fiú mindig. Csempészkedése miatt egyértelmű, hogy Robi halálát kívánta és képes is lett volna rá.
Verner Rita - az egyik lány, akivel Robi együtt lakott egy ideje. Válás előtt áll, és szeretné újra inditani az életét, de ezúttal valaki olyasvalaki mellett, aki tényleg alkalmas arra, hogy szeresse őt később is. Vágyálom, amelyet Robi mindig ki is nevetett.
Gódor Zoltán - Rita munkatársa és lelki támasza, ha Robi is úgy akarta volna. Örlödött a kérdései között, és nem tudta, hogy kit tartson meg Robit, vagy Gábort, amikor azok ketten összevesztek.
Tóth Alexandra - Emma üzlettársa. Magabiztos, kemény lány, aki tudja mit csinál - de azt rendszerint egyedül.
Matolcsi Antal "M.A. - Emma" - Mr. Ismeretlen, akiről mindenki csak sejti a rosszat, és csak emlegeti a háta mögött. Pénz és testőrök, maffiakapcsolatok és egyebek. Nem tudni milyen kapcsolatban volt igazán Robival, és hogy ő is egy gyanúsított vagy csak egy epizódista ebben a drámában. Viszont övé a ház, ahol a baleset történt.
Hatvany Tibor - Gabi másik lakótársa, aki egyszerre birtokolja Gabi érzéseit és egyszerre védelmezi a múltjától is. Így nincs kifejezetten elragadtatva, hogy Gabi múltjának igen jelentékeny szereplői egyszercsak egy gyilkossági ügy kapcsán, de megjelennek a lakásuk ajtajában.
Petróczy Zsombor - a biztosító embere, aki a Katona halálesetben tekintgetni próbált az ügy mélyére, amíg Robi meglehetősen sajátos huszárvágással le nem szerelte, pontossabban hanyatt nem döntötte. Így neki is van indítéka, és védve is van, hiszen hivatalos közeg.
Murányi Endre - aki mindig kínos és roppant egyszerű kérdéseket tesz fel a nyomozás érdekében.

Tartalom: Szokatlan baleset történik egy budai házban, éppen a házavató bulin. Lehet, hogy nem szokatlan, és lehet, hogy nem is baleset, de a fiú Dayka Robin, aki egy furcsa merénylet áldozata lesz, már nem tud beszélni arról, ami vele történt azon az éjszakán. Balszerencse üldözi, a leletei szerint rákja annyira előrehaladott, hogy a sérülései következtében nem számíthat hosszú létre. Nem sokkal később egy barátjával közli utolsó kivánságát, és Utász Gábor, egykori kebelbarátja, akivel közel három hónapja szakított meg minden társaságbeli kötelezettséget, teljesíti azt. A kórházban a nagyvilági díva látogatását eljátszva végez volt barátjával.
Nem tud szabadulni viszont attól az érzéstől, hogy Robin már hónapokkal korábban tisztában volt az állapotával, de egyszerüen képtelen volt egyedül megtenni azt a lépést, amelyhez most Gábor hozzásegítette. Ráadásul a balesetről is kiderül már, hogy nem az volt, és mivel nem Gábor lökte le Robit a lépcsőn, mivel már korábban elment a buliról, számolnia kell még egy gyilkossal. Merész játékba kezd, hogy védje magát és bolondot csináljon a mindenkiből. Egyszerre védi a tettest, ugyanakkor mindent elkövet, hogy meg is tudja, hogy ki is rejtőzik a titokzatos árny mögött, aki elkezdte, de befejezni már nem tudta tettét.
Ki volt az, akit Robin, az állapota teljes tudtatában, a viselkedésével annyira provokált, aki végül arra a kétségbeesett lépésre szánta el magát azon a bulin, amelyen egyébként Gábor is jelen volt egy ideig, hogy végezzen Robinnal, aki sikeresen elmart és maga ellen fordított mindenkit a környezetében. Robin sem tudott választ adni a kérdésre, hogy ki is akart vele végezni, így Gábor mindent latba vett, hogy a rendőrség munkáját megnehezítse, ami annál is inkább veszélyes, mivel ő és Robin néhány hónappal korábban már rendőrségi listára került egy közös rokon halála miatt. Gábor nyomoz és egyben védelmez is. Meg karja védelemezni a szerencsétlent, aki vette Robin lapját és megtette az első lépést.
Robin baráti köre hatalmas és gazdagsága és kiállhatatlan természete miatt sok ellensége volt. Bárki lehetett. Egy volt szerető - voltak páran,Petróczy, Gódor. Az exbarát - övé a ház fenn a hegyekben Matolcsi Antal, mindenki "Emma"-ja, az unokanővér - Dorina, a dörzsölt ügyvédnő, anyagi problémákkal és egy drága baráttal Walter Károllyal, üzletfelek - mint Alexandra, Krisz, a kábítószercsempészéssel ügyködő senkik, valamint a bosszú Katona Petra részéről, aki nyiltan hangoztatta, hogy Robi és Gábor keze jelentékeny mértékben benne volt nagybátyja halálának ügyében és vagyonának nagy része a két fiú bankszámlájára vándorolt. Titkok derülnek ki, amelyekért egyesek már ölni képesek, viszonyok kezdödnek, évek óta tartó kapcsolatok bomlanak fel. Dorináról kiderül, hogy terhes, de vajon tényleg Károly az apa? Gábor rádöbben, hogy némely barátjának nagyobb szüksége van rá, mint viszont. A legszokatlanabb az egész érzelmi hajcihőben, hogy lehet, hogy az egész csak egy bizarr, egyszemélyes játék. Ugyanakkor ott van Latky Nikki, aki elől titkolni kell a múltat, és aki egyre vadabbul veti bele magát a nyomozásba, hiába figyelmeztetik egyesek szép szóval és durván. De a következő haláleset - Katona Petra - már rádöbbenti Gábort is, hogy veszélyes játszmába keveredett, amelyet nem lehet már egy bocsi-val elkendőzni.
Egy játék, amelynek nem lehet sem vesztese, sem győztese. Ugyan kiben bízhat és kivel beszélhet?
Veszélyben van, ez egyre nyilvánvalóbb, a játék már nem játék, hanem háború, harc a végsőkig, ahol az ellenség bárki lehet, barát vagy ismerős, rokon, vagy segítőtárs, és a fiúnak nagyon hamar rá kell döbbennie, hogy fogalma sincs, hogy honnan is közeledik a veszély, és hogy kiben is bízzon. Természetes érzelmileg is befolyásolhatóvá válik és ez a tettes személyét tekintve már nyilvánvalóvá teszi, hogy rossz helyre pakolta a tétjeit.
1. Egy augusztusi este szólt neki a Mester:
- Gyere hullócsillagokat nézni.
Hajnalig bámulták az eget, de semmit nem láttak.
- Talán , majd holnap ,- mondta a Mester.

2. Akkor rájött a fiú, hogy semmi esélye.
Hiába gyakorol napi hat órán át a kötelek között, esik, bukik,
véresre cafasodott kéz marad csak utána.
Sose fogja utolérni a Család nívóját.
Méltatlan marad.

3. Nem lesz, nem tud megfelelni a Tradíció folytatójának….

4. Hiábavaló volt átnyergelni a zsonglőrkedésre is.
Öt buzogánynál többet nem tudott megmozgatni.
A hatodik buzogány sivítva, kacagva zúgott ki kezéből, világszintű formagyakorlatról szó sem lehet.
Kinevetnék.
Hol van ő a kilenc, sőt a tiz rekvizittől?!

5. Legyen bohóc?

Szánalmat sem tud kelteni, nemhogy nevetést.

6. Nem tud a Család-nak megfelelni…

7. A NÍVÓNAK!
A NÍVÓNAK,- melyet a Család is egyre inkább feladni kényszerül…
Versenyképtelenek lettek…

8. Aztán arra kényszerítették,- legyen egyszerre jegyszedő és -jobb híján -
az “ÖT buzogányos” zsonglőr a bevezető számban, majd közvetlen utána a
hangosító berendezés kezelője is a következő számhoz…

Nincs esélye.

9. A “Családnak” sem volt természetesen., de ez a fiút nem is érdekelte, nem is látta át…
De még próbálkoztak.

10. Cirkusz és Vidámpark!
Esetleg Vurtsli…
Remek!

11. Csakhogy a Cirkusz így sem működött.

12. Még megpróbálkozott a kígyóbűvöléssel.
Kinevették
Szörnyű, halálos kényelmetlen megalázkodásokat kellett megélnie:
-Öcsi, hozz egy sört, aztán próbálkozz a zsonglőrködéssel!

13. Megint megbukott.
Már nem sajnálták, - nem is akartak a Család tagjai tudomást venni róla.
Bukás, bukás, bukás…
Ebben persze a leszedált kígyók is ludasak voltak.

14. Végül egyedül a Körhinta kezelése hozott valami pénzt a Családnak…
Irigykedve nézte a boldog fizetőket, akik csak a Körhintára voltak kiváncsiak, akiknek már csak a Körhinta száguldása, röpülése okozott izgalmat…

15. Már csak a Körhinta irányítása maradt neki.

A Család, a Cirkusz, - vegetál…

16. Forog a Körhinta…

S már csak ebből élnek…

Tömegek állnak sorba, tömegek ülnek a hintán…

Csak ebből élnek…

17. Csak élnek…

18. S akkor a fiú hirtelen úgy dönt, - nem állítja meg a Kőrhintát…s felgyújtja a CIRKUSZT is…

Forogjon csak… Égjen csak …

19. És az öt labdával játszani, bohóckodni kezd, csak úgy magának…
Már csak magát szórakoztatja…
A tömeg egyre ellenségesebben figyeli öncélú játékát, hiszen közben kiderül:
a hintát nem állítják meg…

20. Egyre nagyobb a riadalom a tömegben…

Egyre nagyobb a riadalom a cirkuszosok között is, hiszen csak a fiú tudja,
hogyan lehet leállítani a körhintát…

21. Visít a tömeg…

22. Mosolyog a fiú…

23. A Mester pedig maga elé motyogja:

-Echo la!
-Salto, soltanto, salto!
-Elegante!
-Non e mortále!
-É la víta!

Visító, túlélő hangok…

24. Aztán kiszabadulnak az állatok… / A la Kusturica…/

25. A mester és a fiú hallgatják a visító tömeget, a káoszt, közben megint a csillagokat nézik. Majd lassan megfogja szépen a fiú fejét, szórakozottan a szemébe néz:
- Gyere - mondja - messzebbről még szebben mutanak…

26. Elindulnak, a fiú még mindig az eget kémleli, az öreg mester pedig a horizont alá néz.
Még mindig tart a vircsfat.

27. A mester hazudik egy nagyot, életében előszőr:
- Látod - ott egy gyönyörű hullócsillag.
- Szaladj utána!

28. A fiú tanácstalanul néz a Mesterre, majd lassan elindul, ki a pusztába.

29. A Mester pedig előveszi a kilenc bozogányt, és szórakozottan, mosolyogva
játszani kezd…
Egyre fogynak a kezéből a rekvizetek…
Végül is csak öt buzogánnyal tud dolgozni.
Ezeket viszont szándékosan kiejti kezéből…
A Családot…

30. A fiú még messziről visszanéz, de már csak a kaotikus visítást hallja, melyben keveredik az új izgalom felfedező ereje, és az ismeretlen veszély mámora fölötti érzés…

31. A fiú hátat fordít az egésznek, -elindul.

- Nagyapa!
- Mester!
- Most merre forduljak?!

32. Felnéz a csillagokra.
Napagya nem válaszol.
Pedig ott van.

33. Még hallani a dáridó hangfoszlányait.

34. Aztán a fiú is eltűnik.

35. És a körhinta forog tovább…az emberek visítnak …
új, eddíg soha nem ismert izgalommal találkoztak:
a halál közvetlen élményével…

36. Kóborolnak a menekült állatok is.
Senki sem vette észre a hiányukat…
-Vége-


A főszereplő Cserép úr.Mint vállalkozó hosszú hosszú
ideje működteti utazó magánszinházát,amolyan
kultúrális kényszerűségből,a brazil szappan operák és
amúltbéli szocreál keveredésével adja elő saját maga
által írt darabjait.A szinház üdvöskéje Kankalin,aki
jobb időket is látott.Recefice Úr a bonviván,Kalamajka
a szinházi díszletező,szállító,rakodó,jegyszedő és
büfés.A többiek pedig hol más szinházakból
kimaradt,kirúgott,elbocsájtott,főiskolából kimaradt
,kirúgott,elbocsájtott,vagy éppen szárnyaikat
próbálgató amatőrök.Természetessen a
neveket,karaktereket,a történet szövése során mint egy
tulajdonságuk alapján lehet kiosztani.Midőn elmúltak a
'nagy idők' Cserép Úr rájött haladnia kell a koral
neki is.Ma már több ezer helyről ömlik a kultúra így
csak érdekes ,és nem mindenapi dolgokkal álhat
elő.Ezért belekzdett egy országot felölelő ,szponzor
hadjáratba,ami rengeteg utazással és kalamajkával
jár.Különféle helyeken alszanak csak minnél olcsóbb
legyen.Disznó ól,padlás,ahól éppen befógadják őket.Ami
az evést illeti az sem megy zökkenő mentessen.Hól
mezők gyümölcsit lopják,hól kertekből zavarják el
őket.Cserép úr mindig szmokingba van akár milyenek a
körűlmények és megőrzi hidegvérét.Rendőrségi
előzetesekben,alkalmi elzárásokban is Thália igéjét
hirdeti a rá természetes bambán bámuló igazi
bűnözőknek.Végűl mire átvágja magát a vidéki
kultúrházak igazgatói,és egyéb bármilyen játszásra
alkalmas emberek alúl művelt világán kezében több
szerződéssel,elindúl hogy szponzorokat keressen.Minden
faluban ,városban melyben sikerűlt fellépési
szerződést intéznie,kompromiszumokat kötött.Sok helyen
a vezetők hozzátartozóinak is szerepelni kell a
darabokban.A helyi válalkozók csak úgy járultak hozzá
ha ,bármilyen darabról is legyen szó,elhangzik minimum
4 szer felvonásonként cégük szlogenje
,reklámja.Cserép úr haza megy a sok sok viszontagság
után és megpróbál egy olyan darabot írni amelyben
mindenkinek van szerep amit megigért,a reklámok is
helyen vannak,sőtt még shakespeare-s is egy kicsit.Nos
a tőrténet itt vesz csak igazán fordulatot.A
kellékeket az előre felvett előlegből kell
összehozni.Így Kalamajkával elindulnak asztalos
műhelyek maradékaiért könyörögni,autó temetőkből félig
vett félig lopott,lámpákból díszes ülésekből stb,stb
elö állítani a díszleteket.Az üzemanyagott parkoló
autokból óvatossan leszipkázzák,mindent amit csak
lehet a lególcsobban próbálnak mególdani.A darab is
szépen készűl a jövőben játszódik és Plasztik Love a
címe.Van benne fordulat ,sírás nevetés,tanulság, de
mindennek felett korhű és mai darab.A jövőben
játszódik ,mai tanulságokkal.A darab szerint gonosz
idegenek érkeznek Plasztika bolygoról és megpróbálják
a földet birtokba venni ,számítanak a korrumpálható
lakóságra és még korrumpálhatóbb politikusra.De akkor
mikor már minden veszni látszik közbe lép a minden
napok hőse Új Sütettű Jérce mell,a hős.Mindenkit
meggyőz ,hogy minden rendbe van a korrupció csak
politikai pletyka,mindenki tisztességes és
becsületes,előre az igazságért.Persze a darabban
rendeszeressen alhangzanak a kolbásztól a tojásgyárig
minden féle buta ócska rímű reklám ,ami nem csak hogy
nevetségessé de teljessen élvezhetetlenné teszi a
darabot.A szereplők amatőrsége,a konkurencia harc még
a rossz szerepekért is,a helyszinek silánysága miatt
óriási komédia veszi kezdetét.Hól a tűzoltó jön be
darab közben hól az engedély az előadáshoz(azzonal
bevonják a darabba csak ne beszéljen többet) hol a
helyi rendőr lánya esik szinészi csók áldozatává és a
rendőr rohan lánya segítségére.Szóval
engedélyek,ellenőrők,vidéki anzix,libákkal és
disznókkal a szinpad körűl miközben kultúra
születik.Végűl egy hanyagúl becsavart villanykörte
miatt az egész leég.Mint ahogy maga a próbálkozás
is.Nagyon sok gegg teremtő szittuáció alakítható ki,és
akár társadalmi ,akár az meberi tulajdonságok
esendőségéről szoló kritikát lehet csempészni bele.Nem
beszélve az engedélyek beszerzésénél a bürokráciának
is lehet adni egy fricskát.Az,ország útjainak minősége
(amikor menet közben leszakad a teherautó hátúlja) a
tekerős telefon egyes falukban stb,stb,
Téma:
A történet a második világháború befejezése előtt kezdődik. Két lánytestvér éli mindennapjait polgári milliőben. Csupán 2-3 év van köztük. A nagyobbik elveszti vőlegényét, aki katonaként esik el a fronton (a szülők személye érdektelen). Így érik meg a felszabadulást. Az újrakezdés a mindennapokban, az egymásra való vigyázás közben telik-múlik az idő, mindketten egyedül maradnak. Az idősebbik vőlegénye emlékének él, a fiatalabb nővérébe kapaszkodik.

A kép a jelenbe, 2000-be úszik, amikor már mindketten elmúltak 70 évesek. A film körbejárná az öregség, a magára maradottság minden fájdalmát, a harcot az unalom ellen, a fiatalok közömbösségét, ugyanakkor persze jólelkek is felbukkannak.

Ebben a fájdalmas létben egyszercsak a fiatalabb nővérnek eszébe jut valami. Mi lenne, ha programokat csinálnának maguknak, amivel nem lennének annyira egyedül? És a másik boldog, hogy a húga mit talált ki. Mindenféle nevetni-sírnivaló dolgokat csinálnak: a Gellért presszójában kávéznak, mint gazdag német nénikék, esküvőkre járnak, mintha a násznéphez tartoznának.

Tragikomikus, örömteli, szánalmas, lelkesítő jelenetek váltják egymást. Úgy tűnik, minden rendben, a gépezet olajozottan működik, semmi sem ronthatja el az örömüket. A képsor időnként az otthonukba vándorol. Bemutatja várakozásukat a másnapra, az izgalmat, ami hosszú évtizedek után beköszöntött hozzájuk, s ami miatt lassan már aludni sem tudnak.

Van egy szokásuk. Minden vasárnap délelőtt felöltöznek szépen - bár ők nem érzékelik, mennyire ódivatúan - és sétálni mennek. Beszélgetnek, a múlton merengenek, felidézik szüleiket, iskolájukat, a régi életüket. De hétköznap játsszák a játékokat, amiket kitalálnak maguknak. Ám ahogy az lenni szokott, minden turpisság kiderül egyszer.
A Gellért presszójában kávéznak, amikor a pincérnő - aki már ismeri őket évek óta és német turistáknak tartja a két öreg hölgyet - a fizetőpincért szólítja, aki nem más, mint a két testvér szomszédjának a fia, aki éppen akkor került a presszóba. Mielőtt kilép a teraszra, a pincérnő felvilágosítja, hogy a két öreg néne jó borravalót szokott adni, bánjon velük udvariasan, mert már régóta idejárnak. A fiú odalép az asztalhoz, s a kővé dermedt néniket németül szólítja meg, így ott és akkor nem lepleződnek le.
De a másnapért való várakozás eltűnik belőlük, s amikor a fiatalabb nővér automatikusan öltözik és felteszi a kalapot a vasárnapi sétához, az idősebb sírva rogy le és belátja, hogy ez már sohasem lesz olyan, amilyen volt, újra elvesztették az életüket. Átöltöznek otthoni ruháikba és visszatérnek régi életükhöz.

Szereplők:
A két nővér, rengeteg epizódszereplő.

Hely és helyszín:
Budapest jellegzetes helyei, valamint egy belső kerületben levő ház, illetve a jelenetekhez a Gellért presszó, a vele szemben levő házasságkötő, a Liget stb.
A film alaphelyszíne: özv. Stefán Gézáné fegyverboltja. Időpont: napjaink, valamint a történet hatására megelevenedő múlt, és a be nem teljesült álmok kusza idősíkjai.
A film elején az ötvenes nő éppen egy sápadt férfit szolgál ki. A férfi idegesen viselkedik; egy flóbert pisztolyt akar vásárolni. A kérdésre, hogy milyen célra kívánja használni a fegyvert, zavartan azt hebegi, hogy kizárólag sportolásra. A nő azonban nem hisz neki. A férfi végül bevallja, hogy a barátnőjét akarja a pisztollyal megvédeni, a volt férjétől. Az érzelmes történettől Stefánné előtt emlékképek peregnek le egy valamikori nagy szerelemről, egy fegyverbolond erdészről, és egy balszerencsés hajtóvadászatról.
Meghatódik, és figyelmezteti a férfit, hogy a pisztoly csak látszólag olyan, mint egy igazi fegyver. A sápadt férfi erre azt válaszolja, hogy neki az is bőven elég.
Eközben lép be a boltba, egy angyalarcú, szőke, göndör fürtös mosolygós fiatalember. Szinte még kölyök. Miután a sápadt férfi kisiet az üzletből a flóbert pisztollyal, Stefánné megkérdezi tőle, hogy mit óhajt.
A fiatal fiú erre kerek perec kijelenti, hogy ő Ámor, és sürgősen egy nyílra, nyílpuskára, szerszámíjra, vagy valami hasonlóra lenne szüksége. Ugyanis az övé véletlenül eltörött, pedig ma még rengeteg nyílvesszőt kellene kilőnie.
Stefánné azt hiszi, hogy ugratja az angyalarcú fiatalember. Ámor erre előveszi a nyílvesszőit, sőt azt is el kezdi sorolni, hogy a mai napi megbízatása szerint, kiket melyikkel is kell feltétlenül eltalálnia. Stefánné egyre dühösebb lesz, ám a fiú csak köti az ebet a karóhoz. Végül üzletet ajánl a nőnek. Ha ad számára egy nyílpuskát, akkor cserébe a tartaléknyílvesszőjét abba lövi, akibe az özvegyasszony akarja. A nő ettől még dühösebb lesz, de a fiú nem tágít. Stefánné végül csak kötélnek áll. Csupán az, az aggálya, hogy kit is válasszon magának.
Míg ezen morfondírozik, visszatér a sápadt férfi a pisztollyal. Idegesen követeli, hogy Stefánné vásárolja tőle vissza a fegyvert, mivel azt senki nem nézte igazi pisztolynak. A nő erre kijelenti, hogy ő előre figyelmeztette a férfit. Ámor ezalatt a nyílpuskákat próbálgatja, hogy melyikhez is passzolnak a saját nyilai.
Közben a férfi és az özvegy még mindig a pisztolyon vitatkoznak. Ekkor derül ki, hogy a férfit meglőtték. Az özvegy kétségbeesetten próbál segíteni a férfin, akinek egyre jobban fogy az ereje.
Míg az özvegy a férfival bajlódik, Ámornak sikerül kiválasztania a megfelelő nyílpuskát. A férfi közben bevallja az özvegynek, hogy nincs is semmiféle barátnője, és hogy a közeli postát próbálta kirabolni, de egy arra járó civil ruhás rendőr megakadályozta ebben.
Az özvegy könyörögve kéri Ámort, hogy segítsen a bajbajutott férfin. Ámor azonban kijelenti, hogy halálos haslövés orvoslására sajnos nincs felhatalmazása. Viszont a tartalék nyílvesszőjét szívesen beleereszti a férfiba, hogy legalább a halála előtt érje egy kis boldogság a Stefánné iránt érzett olthatatlan szerelem miatt. Ahogy elnézi, az özvegyet és a férfit az ég amúgy is egymásnak teremtette őket. Azzal már emeli is a nyilat és egy-egy nyílvesszőt ereszt az özvegybe és a férfiba.
Ezek után pedig kipakolja az üzlet kasszáját, magához vesz néhány fegyvert és lőszert, majd távozik.
Az érkező rendőrök, már csak a halott férfit és a haldokló, nyílvesszővel átlőtt özvegyet találják a fegyverboltban. A nyílvesszők alakjából azonnal megállapítják, hogy az Ámor becenévre hallgató rablógyilkos ismét lecsapott. Ezen a héten már negyedszer…
Egy kelet-magyarországi megyében kisstílű bűnszervezet garázdálkodik. Magtárakat fosztogatnak, szőkítik a bort, éjszaka autók tankjából szívják ki a benzint.
Vezérük, Sanya, megértő és barátságos férfi. Nem annyira az erőszak, mint inkább a józan ész, a meggyőzés híve. Évekkel korábban, nagybátyja példáját követve, személyesen szervezte meg a helyi bandát, ám a vidéki pitiáner bűnözés nem teszi boldoggá.

Sanya komolyabb, nagyratörőbb terveket dédelget. Régi álma, hogy egyszer fölkerüljön a fővárosba.
Budapesten szeretne az alvilág megbecsült vezérévé válni.

Sanya nagybátyja, Dzsimi, az Újpesti mulatók és éjszakai bárok Keresztapája.
Már túl van pályája delén, és teljesen belefáradt a bűnözőlétbe. Szeretne nyugdíjba vonulni, hogy végre igazi szenvedélyének, a festésnek élhessen.

Sanya egy nap levelet kap, melyben nagybátyja ráhagyományozza az újpesti "üzletet".

A vidéki banda izgatottan útra kel, hogy áttegye székhelyét a fővárosba.

Budapesten gyökeresen más világ fogadja őket. Még a hétköznapi, polgári élet (a buszozástól kezdve a közértben való sorban állásig) is keményebb, mint várták. Hát még az alvilági!
Sanya és bandájának nyugodt tempójú, a maga nemében humánus módszerei többé nem célravezetőek. Egyik kudarc a másik után éri oket, a nagybácsitól örökölt birodalom pedig egyik napról a másikra veszélybe kerül.

Sanya hirtelen rádöbben, hogy a bandának alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez. Meg kell tanulniuk, hogyan öltözködjenek, viselkedjek, kommunikáljanak a siker érdekében.
El kell sajátítaniuk a "hatékony" bűnözést.

Ezért Sanya szakemberhez fordul.
Egy PR-, marketing, kommunikációs szaktekintélyhez, aki gatyába rázza a társaságot.

És a bandatagok kínkeservesen, de megtanulják, hogyan mozogjanak, beszéljenek, gesztikuláljanak komoly bűnözőkhöz illőn. Hogyan kell tiszteletet parancsolóan viselkedniük. Miként kell tisztességesen felöltözniük, ha éppen a védelmi pénzeket szedik be. Hogyan fenyegessék meg hatásosan az adósaikat.
Egyáltalán: miként építsék fel a "belevaló" bűnözők imidzsét, hogy méltó utódai lehessenek a nyugdíjba vonult nagybácsinak.
Napjaink Budapestjén játszódó történetemhez két szereplot szeretnék bemutatni, Ádámot és Zsoltot. Ádám 25 éves és a Muegyetemen tanul, míg Zsolt már 27 éves és egy irodalmi folyóiratnál dolgozik. Barátságuk három éve kezdodött, mikor egymás szomszédságába költöztek egy belvárosi ház elso emeletén?

Még mielott leírnám a történetet, elmondom, milyennek képzelem el filmem atmoszféráját. Sok mostani filmnél tapasztalhattuk, hogy a foszereplo vagy egy narrátor a filmvászonról egyenesen a nézohöz beszél. Ezzel eléri azt, hogy a nézo jobban azonosul az adott foszereplovel vagy magával a történettel. Én is így szeretném megoldani az átvezetéseket, magyarázatokat, azzal a különbséggel, hogy itt két szereplo, Ádám és Zsolt is harcolna a Nézok kegyeiért. Természetesen ez a filmen nem érzodne, csak mind a ketto kifejti véleményét, fejében kavargó gondolatait külön a Nézonek.

Például: A délutáni csúcsidoben Ádám utazik a 18-as villamoson. Leszáll egy férfi, Ádám gyorsan leül a helyére. Elkezd beszélni a nézohöz, természetesen ezek csak a gondolatai, így a villamoson utazók ezt nem hallják. ?Mindig leülök, ha ürül egy szék. És tudjátok miért?" közben látszik, hogy szállnak fel az új utasok, köztük egy idos néni is. ?Hogy én lehessek az igazi Jófiú!" és lovagiasan felpattan és segít leülni az idos hölgynek, aki nem gyozi dícsérni Ádámot. ?Maga egy igazi Jófiú!" mondja rekedtes hangon, Ádám csak dehogyozik. Aztán beszél tovább hozzánk Ádám. ?Ezt Zsolttól tanultam. Zsolt az egyik barátom. Egy irodalmi lapnál dolgozik. Folyton úgy köszön, hogy Hello-hello!" Közben felszáll egy srác, odalép Ádámhoz és azt mondja: ?Hello-hello!". Ádám a nézonek mondja megint. ?O Zsolt, a barátom." Beszélgetnek a ház közös költségérol, közben egy megállónál ürül egy szék, Zsolt gyorsan leül, majd átadja a helyét egy éppen felszálló idos bácsinak. "Igazi jófiú" mondja a bácsi? Aztán Ádám elköszön és leszáll. Zsolt: ?Hello-hello!", majd kinéz a kamerába: ?O Ádám volt, egy barátom." Igazából szomszédok vagyunk?" és így tovább?

Valami ilyesmi stílusra gondoltam, és akkor most lássuk, hogy milyen történetet tudok kitalálni mindehhez.


Ádám és Zsolt igazi agglegény típus, egyedül élnek, maguknak vásárolnak be, de csak délben, mert reggel sokáig alszanak, ha tehetik, este meg a haverokkal nézik a focit. Mivel egymás mellett laknak, szinte minden nap találkoznak, felváltva vendéglik meg egymást, többet tudnak már egymásról, mintha testvérek lennének. Egyik nap azonban, miután közösen kitöltötték a szokásos heti lottószelvényüket és épp a híradót nézik Zsoltnál a televízióban, váratlan dolog történik. A bemondóno szerint az ötöslottón a 998 milliós rekordfonyeremény gazdára talált, illetve gazdákra. (Fontos, hogy a kabala kedvéért Zsolt és Ádám soha nem mondják meg egymásnak, hogy mely számokat teszik meg.) A nyeroszámok: 2, 18, 39, 44, 77. Természetesen a két szerencsés Zsolt és Ádám, de ezt nem tudják egymásról. Innentol kezdodik a kavalkád. Zsolt elhatározza, hogy nem akar Ádámnak rosszat és titokban tartja gazdagságát, és ugyanígy dönt Ádám is. Meg is beszélik, hogy milyen szerncsés az a két ember, talán egyszer majd pont ok ketten lesznek, akik ilyen nagy összeget nyernek. Egy ideig sikerül is folytatni szokásos életüket, bár néha-néha elszólja magát Ádám és Zsolt is, de nem fognak gyanút, ugyanis leköti minden figyelmüket, hogy a saját titkukat megorizzék. Persze Zsolt új ruháját a családja küldte még szülinapjára, csak eddig nem hordta, Ádám a számítógépet az egyetemtol kapta kölcsön a tervezési feladatához, míg az új CD gyujteményét egy fiatalon meghalt nagybácsija hagyta rá? Szép lassan mindketten belejönnek a hantázásba, egyre hihetetlenebb dolgokat örökölnek, kapnak kölcsön vagy épp találnak az utcán. De még mindig nem sejtik, hogy mind a ketten milliomosok. Ekkor, egy újabb közös tévézés során meghallják, hogy egy jótékonysági gálán elárvereznek két darab tiszteletjegyet a bajnokok ligájának döntojére, melyet kedvenc csapatuk, a Real Madrid fog játszani. Ádám és Zsolt közös álma, hogy a Királyi gárda játékát egyszer éloben is megnézhessék. Ezért míg a licitálás megy a két jegyre, melynek ára éppen 250 ezer forintnál tart, Zsoltnak eszébe jut, hogy fel kell hívnia szüleit, majd gyorsan kimegy és megteszi a 300 ezer forintos ajánlatot. Ekkor Ádám is felhívja egy csoporttársát a másnapi zárthelyi miatt, és a tét hirtelen 400 ezerre no. Ez így megy tovább, Zsolt és Ádám is egyre feszültebb, ki-be járkálnak, felváltva telefonálnak a legkülönfélébb indokokkal. Mindketten elvesztették már realitásukat, egyetlen céljuk, hogy bármi áron megszerezzék maguknak és barátjuknak azt a két jegyet. Zsolt már 200 millióra emeli a tétet, mire két perc múlva 300 millió lesz. Zsolt felkiállt, hogy ki az a HÜLYE, akinek 300 milliót is megér ez a két jegy, majd kirohan telefonálni, persze az egyik haverjának, hogy nézze meg ezt a musort, két orült licitál, és ezzel felteszi az összes pénzét. A tét 450 millió, mondja a már extázisba zuhant musorvezeto, majd hirtelen váratlan változás áll be a musorba, ugyanis a musorvezeto szerint még egy 450 milliós ajánlat érkezett, és ezért megkérték a két licitálót, hogy azonnal fáradjon be a stúdióba. Zsolt kikapcsolja a tévét, hogy ilyen hülyeséget nem néz, szerencséjére Ádám is épp menni készül. Mindketten rohannak a stúdióba, persze nem látják egymást, és így csak a színpadon találkoznak újra. A döbbenettol és a hirtelen ráeszméléstol nem hallják a musorvezetot sem, aki épp azt mondja, hogy mivel mindketten 450 milliót ajánlottak fel, a musor beszerzett még két jegyet, és így most mind a ketten kaphatnak a nagylelku adományukért két-két tiszteletbelépot a döntore. Se Zsolt se Ádám nem jut szóhoz. Azon gondolkodnak, hogy hogy történhetett meg mindez, hogy lehettek ennyire ostobák. Következo kép, hogy a bajnokok ligája döntojén a díszpáholyban bosszúsan ülnek, úgy hogy Zsolt ül bal oldalt, két szék kimarad, majd jobb oldalt ül Ádám. De a meccs egy váratlan áramszünet miatt elmarad, helyette egy hét múlva lesz a dönto, de Ádám és Zsolt kiutaztatása csak három napra szól. Ádám és Zsolt egyedül ülnek a sötét díszpáholyban, kezükben két-két tiszteletjeggyel. Egymásra néznek, majd egy látványos mozdulattal széttépik a jegyeket és elkezdenek nevetni és csak nevetnek, csak nevetnek. Zárókép: Egy héttel késobb Zsolt és Ádám együtt nézik Zsoltéknál a BL döntot a Real 2:0-ra vezet az elso félidoben. Ádám és Zsolt is jókedvu. A szünetben Ádám kimegy és behoz egy meglepit Zsoltnak. Egy-egy lottószelvény. Zsolt felnevet, o is vett épp egy szelvényt magának és egyet Ádámnak. Kitöltik a két-két szelvényt, de természetesen kabalából nem mondják meg egymásnak a megtett számokat? VÉGE !
A film két fiútestvér története, akiknek a fiatal éveit követi végig a film a végkifejletig. A film tragikus végű, ennek ellenére megtalálhatóak lennének benne azok az oldottabb hangulatú események, amelyek egy fiú felnövekedése közben előfordulhatnak, a különféle csínyek, ugratások, az első randevú, a házibulik, stb. A film igazi főszereplője a fiatalabb tesvér, a filmben az általános iskolai és a középiskolai évek kisebb egységet képeznek, az egyetemi évek alatt lezajló események alkotják a legnagyobb részt. A két testvér különleges kapcsolatban van egymással, az idősebb fiú a család büszkesége, céltudatos, okos, jóképű és sokra hivatott, öccse viszont inkább mindig a könnyebb végét próbálja megfogni a dolgoknak, és ha bármilyen problémája van, abból a bátyja segíti ki. A fiúkat anyjuk egyedül neveli, és az idősebb testvér hamar átveszi az apaszerepet a családban.
A történet kezdetén a fiúkat mint vidéki általános iskolásokat ismerjük meg, ahol a kisebbik gyerek kisiskolásként gyakran kihívja maga ellen a sorsot, például elrontja a többiek játékát, és ilyen helyzetekben mindig a báty védi meg. Addig minden jól is megy, amíg a két testvér egyszerre általános iskolás, ám amikor az idősebb testvér elballag, a magára maradt öccs csak úgy tudja fenntartani bátyja révén megszerzett tekintélyét, hogy egyre vadabb csínyeket eszel ki. Ilyen helyzetekben pedig, ha már végképp nincs kiút, mindig a bátyját hívja segítségül, aki soha nem hagyja cserben.
Középiskolás korában pedig már teljesen kihasználja testvérét, még azzal is előnyös helyzetbe kerül, hogy nem mehet olyan jó hírű gimnáziumba, mint ő, s ezért jóval könnyebb dolga van a tanulás terén, és még ott is igyekszik bátyja régi dolgozatait, jegyzeteit felhasználni. Elkövetkezik a vad kamaszbulik időszaka, és a különféle kisebb-nagyobb balhék következményei elől, mint az éjszakai kukaborogatás, szexújságlopások, ismét a báty révén próbál elmenekülni. ő hiába ígérteti meg vele minden alkalommal, hogy jobban észnél lesz, igazán nem gondolja komolyan, hogy meg is változik. Aztán egyik este az öccs a barátaival már olyan mérvű ügybe keveredik, amiből rendőrségi eljárás lesz és amit éppen csak meg tud úszni, s ezután valóban megpróbál normálisabban élni. Ekkor már bátyja a fővárosban egyetemista, a Műegyetem büszkesége, és kevesebb ideje van arra, hogy öccse ügyeit elrendezgesse.
Gimnázium után a kisebb fiú is Budapestre megy tanulni, egy műszaki főiskolára, és a pesti éjszakai élet ismét magával ragadja. Megpróbálja a saját útját járni, és egyre inkább elzüllik. Baráti társasága kicserélődik, a tanulmányaival problémái vannak, majd hamarosan a kollégiumból is kirúgják. Azonban akkorra már mindenféle kis üzletekkel, sefteléssel, drogárusítással tud annyi pénz keresni, hogy megéljen, és ez a helyzet tökéletesen ki is elégíti. Függetlennek, szabadnak érzi magát, de még nem szakadt el teljesen a régi életétől, a főiskolát még nem hagyta ott, és egy évfolyamtársnőjével szövődött kapcsolat is arra készteti, hogy fenntartsa a régi életformát, legalábbis látszatra. Bátyjával nem nagyon keresi a kapcsolatot, és amikor egyszer az utcán találkoznak és beszélgetnek, nem nagyon törődik a véleményével, hanem csak legyint rá. Egyik kis üzlete kapcsán megkísérti annak a lehetősége, hogy valakinek az átverése révén nagyobb pénzhez jusson, ám a terv balul üt ki, és nagy bajba kerül. Nem jut más eszébe, mint hogy ismét a bátyjához forduljon, akinek őszintén elmeséli a helyzetét, és segítségét kéri, bátyja pedig megígéri, hogy még egyszer utoljára megpróbálja megoldani a helyzetet, és tárgyalni próbál az öccsét sakkban tartó emberekkel. Ám öccse az utolsó, aki élve látja, ugyanis az után az éjszaka után soha nem kerül elő. A fiatalabb testvére teljesen eluralkodik a kétségbeesés, ő az egyetlen, aki tudja mi zajlott le a valóságban. Pár nappal ezután látjuk az öccsét újra, aki már tudja, hogy teljesen magára maradt, de megváltozni nincs ereje, így amikor édesanyjuk szinte félőrülten érdeklődik nála az idősebb fiú után, sejtve, hogy ismét ő keverte bajba, letagadja, hogy bármi köze volna az eltűnéséhez. Amikor vége a szakad a beszélgetésnek, a magábaroskadt fiú már tudja, hogy minden megváltozott, hiszen többi nincs, aki igazat mondjon helyette.
Júliának más szem jutott, mint a többi szereplônek - meg talán nekünk. Többet vagy kevesebbet, de más
hangsúlyokkal, kontextussal lát. A kamera idôrôl-idôre az ô szemével mutatja a dolgokat. Júlia kézrôl-kézre jár a
film alatt, mint a csöncsön-gyuru, míg a végén körbe nem ér. Júlia csak képekben gondolkodik. Horzsol, ütközik,
de megtanult elúszni. Ha védeni akarják, technikásan elszúrja a kapcsolatait, és odébb lép a következô a
láncszemhez. Az otthagyottak mégis úgy érzik, hogy csak kaptak, de nem adhattak neki. Ez nem igaz: látjuk,
amint Júlia képei színeikben, fókuszukban változnak minden kapcsolattal.
Endre nem túl régen szerzett vagyont. Két kamasz fiát neveli, nála jóval idôsebb alkoholista feleségétôl külön él.
Árva gyerek, népmuvelô is volt, a muvészetek többszörösen sérült mecénása. Ô lesz Júlia nem-szerelme.

A történet elején Júlia ráborul Endre induló kocsijának a szélvédôjére és fedôlegesen lehányja. Júlia (sötét, karcsú,
beállítva bizonyosan nem szép) nem sérült, de a szemét továbbra is lezárja tartja. Egzakt módon tökön rúgja
Endrét, mikor az a szeméhez közelít. Ennyi kedvesség láttán Endre beszállásolja Júliát a nyaralójába, és
hazahajt: öngyógyuljon. Mikor Júlia kinyitja a szemét a déli verôn, kitetszik a nézôknek is hogyan lát.
Endre nyaralóba való visszatértével Júlia veszélyt észlel. Endre egy fundamentális barom, így Júlia kimunkált és
szemét kihátrálási rutinjai nem muködnek. Bepánikol, Endréhez tapad és kp-vel fizet. Júlia szemével látni Endre
becsületes pofáját, mindketten érintettek. Júlia definíciója szerint immár kvittek. Persze csal, neki vatta a ráció.
Endre elleni sötét indulatokkal átpártol a rendezô Gyulához, aki jóban van Endrével, aki a filmjeihez nyomatja a
pénzt. Júlia addig nézelôdik, amíg filmbe fonva akarja Gyula domesztikálni ôt. A készülô film menet közben
teljesen rááll Júliára, így bemutatható marad, mikor Júlia leimprovizálja magát a színrôl. Utóbb a képeiért dicsérik.
János, a színész csiszolatlan gyémántnak kezeli. A csiszolásnál (itt speciel szakmára gondolunk) átderengenek
neki Júlia képei. Mikor elmegy, Jánosnak marad a vadonatúj karizma.
Endre idônként feltunik, néha veszélybôl húzza ki Júliát. Így egyre több lesz a számláján. Júlia elfoglalt, hogy
eszébe jusson: Endre gazdag. Bár ez Endrének sem jut eszébe. Júlia kijelenti, hogy nem fekszik le Endrével,
nôssel nem kezd és nem kíván osztozni. Endre nem kér semmit, mert nem tud osztozni. Júlia dühöng. Endre
felbukkanása löki ôt a következôhöz.
Egy étterembe lépve, a zenészek asztalánál hét olajos tekintet fordul Júlia felé. A romák testvérek, akár a hét
törpe. Így könnyebb osztozniuk Júlián; ki a szerelme, barátja, gyereke, haragosa. Bánatukat elmuzsikálják. De
bejön a képbe Jenô. Cigányul beszél Júliához. A baj, hogy Júlia nem a szöveget, hanem a feltoluló képeket érti. A
Jenô is képekben muködik, mint ô, csak szemetekben. Jenô strici, és némi habozás után az üzletmenetbe illeszti
Júliát. A hét törpe Endrével az élen megmenti Júliát. De Júlia szeme megint szorosan csukva, mint a legelején.
Mikor kinyitja, úgy sem lát.
Vakok intézete. Az orvos mondja, hogy a vaksága nem szervi, a látása egyszer visszatérhet. Addig várjon
türelemmel. De közben Júlia újra lát, - az ô szemével látjuk a rendelôt. Csaba a pszichológus, harmincas bel ami,
azt hiszi, hogy a szavaival hat Júliára. Csaba hülye, okos, lelkes, a mozgásának sodra van. De Júlia kicsorbul
rajta, mert Csaba huséges (innentôl kezdve bánatos is). Mikor Csaba rájön, hogy Júlia lát, Júlia kéri, hogy még
maradhasson. Csaba a maradás feltételeként egy vak kamaszfiú, Tibor mellé teszi: legyen Júlia a szeme. Tibor
fogalmai átalakulnak, ahogy töltekezik Júlia képeivel. Igen-igen okos, Júlia szelíden mosolyog, büszke rá. De még
váratlanabb Tibor hatása Júliára: Júlia képei egybekelnek a fogalmakkal. Menjünk ki, határoz Tibor. Júlia
gondolkodik: jó. Endre nem várt esélyt kap.
Amikor Ilonkát második macskája is elhagyta, minden megváltozott, mondhatni: eljött a Pokol.

Az elsőt – Lolát – el kellett altatni, mert öreg volt, szenilis és depressziós. Már ez is nagyon megviselte, a társasház lakói beleegyeztek, hogy a kert végében eltemesse. Jel nélkül.

A másik – két éves herélt, a Vörös – egy hét múlva tűnt el. Két-három napig reménykedett, aztán elkezdte keresni. Nap közben el-el szökött a munkahelyéről, - egy multinacionális üzlethálózat hazai igazgatóságán volt sajtó és reklám felelős – és körbejárta a környező utcákat, kifigyelni, vajon ki fogadta be és zárja el kedvencét. Volt elképzelése, kinek tetszett, és kik gyűlölték a hatalmas állatot. Fél éven belül a Vörös volt a negyedik eltűnt macska. Ilonka megszokta, hogy dolgait maga intézi, tehát tízezer forintért magánnyomozót fogadott, nézne szét a környéken. Csak úgy általában, a többi az ő dolga. Eredmény egy hosszú hét után lett: lakik itt egy hivatásos toxikológus, és egy gyógyszerész, akik, ugye potenciális gyilkosok.

Ilonka lelkében fordulat állt be: az eddig jószívű, gyermektelen asszony mindenkivel szemben gyanakvó lett. Ellenség lett a kukázó csöves, a szemetes, a postás, a számla kihordó, még nyugdíjas barátnője, Marika is. Szeme lázasan csillogott, hat kilót fogyott – a semmiből. Arca beesett, keze remegett és esténként a barnasör mellé unicumot is ivott. Láttuk, hogy a helyzet komoly, mert minden érdeklődőnek elsírta magát.

Barátját, - idősödő patikus, gyerekkel, családdal – egy hisztérikus ordítozás után kitiltotta életéből és öt nap betegszabadságot vett ki. Ezt később még megtoldotta öttel, aztán már nem is törődött a dologgal, pedig határidős munkák várták. Kollégája kihasználta távollétét, és súlyos aknamunkába kezdett: lám megint “beteg”. Megbízhatatlan, iszik.

Valóban vége lett a reggeli kocogásnak és délutáni úszásnak a Gellértben. Ehelyett ösztöneire bízva magát, csöveseket követett napokig. Valakitől azt hallotta, hogy létezik egy kisállat kereskedelem, és ők a beszerzők. Minden bokrot átvizsgált, még azt is, ahol szerencsétlenek a dolgukat végezték. Aztán egy októberi este belekóstolt a tutiba.

Elhanyagolt ruhájában egy sziklabarlangban 8-10 csöves között találta magát. Alkoholista családfő, mérnök-katonatiszt, narkós egyke, színesbőrű egyetemista. A félig öntudatlan srác volt a legbizalomgerjesztőbb. Két napig ápolta, vitt neki gyógyszert, ennivalót. Végül a fiú beszélt: az etiópot ajánlotta, aki az állatorvosi egyetemről maradt ki. Közben szemet vetett Ilonkára a volt katonatiszt. Megverte, megerőszakolta. Az etióp eltűnt. ő hazament, megmosakodott és elindult az egyetemre, ahol furcsán néztek rá, hogy egy macskát keres ott. Kérdezősködött, hirdetőtáblát böngészett, cédulákat ragasztgatott.

Egy vidéki fiúnak megesett a szíve rajta és suttogva elirányította az alagsorba. A folyosó végén van egy ajtó. Nincs kiírva semmi, kilincs sincs rajta, oda menjen be.

Tolószékes emberek félhomályban, derékig linóleumba csavarva boncoltak. Mindent: kutyát, macskát, egeret, patkányt. És formalinszag.
Elmondta mondókáját a szép vörös macskáról, meghagyta telefonszámát és elmenekült.

Nem haza ment. Azt vette észre, hogy vonzzák a kukák. Kezére nylon zacskót húzott és mindent kiforgatott. Ezt is csinálta néhány napig. Visszajutott a sziklabarlanghoz. Teljesen más a társaság, de ott volt a narkós fiú. Nem volt öntudatánál. Hazatámogatta és néhány napig ápolta, közben éjjelenként mániákusan kereste a Vöröset, mert érezte, hogy még él – valahol.

Mi pedig a csukott ablakon keresztül hallgatjuk Ilonka hangos ciccegését. Aztán csend.

Nem jár munkába, és halottak napján két gyertyát gyújt a kert végében, ahol a Lola fekszik.
Kelez a Tarján törzs katonai vezérei közé tartozik,
Esztergom alatt vannak a nyári szálláson. Beteg az anyja,
Taruval, a sámánnal akarja gyógyíttatni, de az cserébe a
német harci lovát akarja. Kelez a másik lehetoséget veszi
igénybe, belovagol Esztergomba a zsidó rabbihoz. Hazafelé
lovagol Kelez, egy szép lányt lát, kordét hajt, tejet
visz. Kelez szól hozzá, a lány elmondja, hogy o Hanele,
zsidó lány, az apja borkereskedo, és nem szereti, ha
idegennel beszél.
Kelezt otthon hírnök várja, Taksony fejedelem halálhírével.
Géza az új fejedelem, tanácsot hirdet a nagy dunai sziget
északi végében holdtöltekor. A tanácskozáson Géza
elmondja, hogy az Augsburg alatt elszenvedett vereség óta
az apja, Taksony is óvakodott a régi virtus szerinti
zsákmányszerzo hadjáratoktól. Úgy gondolja, hogy Ottó
császárral kell elsosorban békét keresni. A kereszt hitét
felvenni, miként a németek, a csehek, a lengyelek
megtették. A Passauban megtelepedett püspökségtol a
keresztény hit terjesztoit fogja meghívni hittéríto
misszióra. A törzsfoket és a legkíválóbb katonai kíséroket
este vacsorára várja.
Végül csak a katonai vezetés marad a sátorban. Nekik Géza
elmondja , hogy a küldöttség induljon Passauba, velük - de
külön - menjen egy kis csapat, német lovagnak, parasztnak
öltözve. Mint régen, látogassák meg a kolostorokat,
templomokat, módosabb városházákat, küldjenek haza újból
kincseket. A vezetést, a tervet, a végrehajtást Tarjánbeli
Kelezre bízza.
Kelez szervezi a csapatot.Magányos várakat, kolostorokat
rabolnak ki, a zsákmányt naponta indítják haza. Kelez
hirtelen ötlettel borkereskedonek öltözteti a hazatartó
legényeit, a rablott holmit a hordókba rejtve, bor alá,
küldi vissza.
Egy hét teltén Kelez csatlakozik a Pelgrim passaui
püspökkel hazatérokhöz. Egy bajor faluban gyulik a nép,
zsidó borkereskedot akasztanak. Egy javakorabeli kaftános
zsdó kereskedot rángatnak a szakállánál fogva. A
küldöttséggel tartó Pilgrim püspök kérdésére a falu bírója
elmondja, hogy rablók fosztogattak a környéken, és
borkereskedonek álcázták magukat. Most elkaptak egy
borkereskedot, igaz nem volt nála semmi rablott holmi, de
azért felakasztják ot. Ott van a lány is. Kelez felismeri
Hanelét.A püspök és a magyar küldöttség bocsánatot kér a
kereskedonek és a családjának. A bíró és a falu népe már
nem akar a látványosságtól elesni, ragaszkodnak a
kivégzéshez. Végül Kelez a csapatával megrohanja a falut,
elragadja a lányt és az apját. Átrobognak a gyepukapun
Magyarországra. Hanele a hazaúton megvallja szerelmét, az
apja otthon bezárja a pincébe.
A német hittérítok eroszakoskodnak. A sámánok ellen
vadászatot rendeznek, Kelez rejti a Tarjánbeliek sámánját.
Kelez egy hittéríto baráttal szót ért, az elmeséli Jézus
tanításait.
A német lovagok a keresztény szlávokat is megrabolták.
Kelez felmenti oket, majd Esztergomba megy, ahol a
zsidónegyedet is feldúlták a hittérítok. Hanele családját
megölték. Kelez a pincében felfedezi az elrejtozött
Hanelét. Magával viszi.
Géza értesül a történtekrol, a katonákat és a lovagokat
kiutasítja, csak a papokat és a szerzeteseket engedi
maradni.
Kelez fényes esküvot tart.
Egy KÍVÜLÁLLÓ szemléli a Földet az űrből. Mintha egy légy szemével látnánk a Kék Bolygót. Közeledünk a Föld felé, egyre kisebb területre összpontosítunk. Embercsoportok. Beszédfoszlányok, de nem érteni, mit mondanak, csak a hangsúlyból lehet arra következtetni, ki a központi személyiség. A KÍVÜLÁLLÓ boldog, elégedett, körülrajongott, irigylésre méltó arcokat kutat. Pásztázik az egyes embereken, válogat, melyiket válassza ki magának. Láthatóan a legirigyeltebb helyzetben a csecsemők vannak: őket körülajnározzák, dédelgetik, minden megnyilvánulásukra odafigyelnek a többiek.

A KÍVÜLÁLLÓ különböző emberekbe és más élőlényekbe "bújik bele", hogy rajtuk keresztül tapasztalja meg, milyen olyan embernek lenni, akinek az életét éli egy rövid ideig. (Nem látjuk és nem tudjuk, ki ő, csak a szubjektív látásmód érzékelteti, hogy az ő általa kiválasztott valaki szemszögéből éljük meg a történéseket.) Bárki legyen is, akin keresztül néhány percnyi vagy napnyi személyes megtapasztalást, "élményt" szerez, arra a következtetésre kell jutnia, hogy valami miatt mindenkit kivetnek és visszautasítanak a többiek: mindenki találhatja magát olyan helyzetben, ahol rossz szemmel néznek rá vagy üldözik.

A különböző helyzetekben és a különböző emberek (és időnként állatok) szemével látva, bőrükön megtapasztalva a megkülönböztetést, a KÍVÜLÁLLÓ megpróbálja mindig azt kiválasztani, aki láthatólag a többiek által elfogadott, azaz nem MÁS, hanem OLYAN, mint a többiek. Sokszori átlényegülés után kénytelen ráeszmélni, hogy nincs olyan, aki ne lenne más valami miatt.

A felvillantott helyzetek és életképek ugyanúgy szólnak apró-cseprő ellentétekről, mint az egész emberiséget érintő tendenciákról.

Egy tekintet többet árul el, mint ezernyi szó… A szereplők párbeszédek nélkül, az arckifejezéseket, a testbeszédet hangsúlyozva fejezik ki magukat.




Jelenetek a filmből



SÖTÉTSÉG.
Vajúdó nő nyögéseit halljuk, majd felsír egy csecsemő.

1. BELSő, SPÁRTAI HÁZ, ÉJJEL

A kép vált, az ANYA rémült arcát látjuk, aztán a BÁBÁT, aki a lábunknál fogva feltart minket (az újszülöttet). Az apró, vonagló testünk mögött ekkor meglátjuk a szobában lévő többi embert: TÓGÁT, görög ruhákat viselő férfiak (Spártaiak).
KAMERA rájuk fókuszál. Mindannyian rosszallóan ingatják a fejüket. Az ANYA sírni kezd, a BÁBA durván elragad minket (a csecsemőt).

2. KÜLSő, TAIGETOSZ HEGYE

Az ókori, tógás emberek összegyűlnek a hegytetőn, fehér alakok a sötétben. Az egyik VÉNEMBERT látjuk, aki feltart minket (a CSECSEMőT), kiált valamit, aztán ledob a mélybe.

Az újszülöttet látjuk ZUHANNI. Miközben azonban esik, felnő, megváltozik…

3. KÜLSő, ÉJSZAKA

…és végül beleesik egy tolószékbe (gy.k.: Stephen Hawking).

CSEND, csak a csillagok zenéje.

A tudós szemével az éjszakai égboltot nézzük, ujjainkkal a tolószékhez szerelt BILLENTYűZETET tapogatjuk, a hozzá tartozó képernyőn bonyolult fizikai képletek és számítások sorakoznak…

Valahol kilőnek egy holdrakétát…
Ámuló, lelkendező tömeg nézi egy bolt kirakatában a televíziós közvetítést, elismerően bólogatnak.



XX.

REPÜLÜNK a felhők között, körülöttünk angyalok szállnak, éteri FÉNY vakít el bennünket. CSODÁK történnek a szemünk láttára, gazdagság, csillogás, szépség vesz minket körül. A legboldogabb mosoly egy fiatal, fekvő fiú arcán látszik. KAMERA közelít. Mutáció.
…
Aztán a DROGOS (mi) kezdünk magunkhoz térni, KITISZTUL a látásunk… egy mocskos sikátorban, a szemét és mocsok között fekszünk. Esik az eső. A távolból rendőrségi szirénát hallani. Mi (a DROGOS) nyögünk, megpróbálunk feltápászkodni.
Egy ÖREG, SZEGÉNY Nő megy el mellettünk, undorodva néz le ránk.
Mi (a DROGOS) továbbra is hullámzó rózsaszínben látjuk a világot. Koszos ruhánk zsebébe nyúlunk, tűt és heroint veszünk elő, beszúrjuk a tűt a karunkba, gyönyörködve elnyúlik a szemétben…
KAMERA eltávolodik tőle, lassan beleveszik a mocsokba.


XX.

EGY múltszázadbeli ELMEGYÓGYINTÉZETBEN vagyunk. A főigazgatói íróasztal mögött szikár, komoly, láthatóan nagy hatalommal bíró férfi ül. KAMERA ráközelít, mutáció.
Mi (a PSZICHIÁTER), két megtermett ápolóval a hátunk mögött, végigvonulunk a folyosón, be-benézünk a cellákba, ahonnan KEZEK nyúlnak felénk, de az ápolók visszaverik őket, elbánnak a betegekkel.
Egy terembe érünk, ahol szintén BETEGEK vannak. Asztaloknál ülnek, és rajzolgatnak. Végigjárunk közöttük, a rajzaikat nézzük. Mindenki KÖRÖKET rajzol.
Aztán meglátunk egy beteget, aki rajzolt egy HÁROMSZÖGET. Mintha csak egy kutya lenne, megpaskoljuk a fejét, megyünk tovább. A beteg mosolyog.
Ekkor egy másik beteg ORDÍTVA ránkront, nekünk akar támadni, de az ápolók elkapják.

Mi (a PSZICHIÁTER) oda sem figyelünk, megyünk tovább, leülünk egy újabb beteggel szemben. Az görcsösen szorít egy ceruzát, mindenféle hullámos vonalakat rajzol. A fejünket csóváljuk. Elvesszük a lapot, és (vonalzóval) rajzolunk egy NÉGYSZÖGET, visszaadjuk. A beteg próbálkozik, nem sok sikerrel.

Továbbmegyünk (háttérben látszik, ahogy az ápolók még mindig az előző beteget verik).
Egy tanterembe jutunk. "Pszichológus"-hallgatók DÖBBENTEN, ÁHÍTOZVA nézik a pszichiátert (minket), a táblához megyünk, rajzolunk egy NÉGYSZÖGET, majd magyarázni kezdünk (a szavaknak nincs jelentősége, érthetetlen blabla).
MÁS BEÁLLÍTÁSBÓL látjuk, hogy a hallgatók buzgón jegyzetelnek, kis négyszögeket rajzolnak.

Az ORVOSOK értekezletén vagyunk. A pszichiáterek nagyon komolyan beszélnek, négyszögeket ábrázoló képeket mutatnak egymásnak. Mi szórakozottan rajzolgatunk…
Hirtelen egy KÖR jelenik meg a papírunkon. Megrémülünk. Besatírozzuk. Újra rajzolunk… de ez is csak kör lesz!
Rémülten letakarjuk. A többi orvos mind gyanakodva néz ránk, a papírunkra mutogatnak. Mi menekülni próbálunk, a papírlap kicsúszik a kezünkből, lassan leszáll a padlóra… A többiek meglátják a KÖRT.
Már jönnek is az ápolók a kényszerzubbonnyal, hiába menekülünk, elkapnak. KAMERA eltávolodik, látszik, ahogy a főorvost bedobják egy zárkába, ahol a falak tele vannak rajzolva körökkel.


XX.

Egy vagány, ártatlan képű utcagyerek járja a XVII. századbeli piacot, ruhája alá dugja, ami elemelhető. A kalapját maga elé tartva kéregetni kezd. KAMERA követi, ahogy rátermetten összeszedi, amire szüksége van, aztán hirtelen mutáció.

VILLANÁSOK, KÉPEK: Van, aki szánalommal néz ránk (a vagány utcagyerekre), ad nekünk pénzt (pl. Öreg nénike), van, aki viszont undorodik tőlünk, elfordul, elhesseget, megdobál valamivel…


XX.

HITLER szónokol és szónokol, az emelvénye előtt pedig százezrek hallgatják őt, és néznek fel rá imádattal. ő maga a Hatalom, a tökéletesség.
A háta mögött saját maga egy óriási plakáton, amely előtt eltörpülni látszik…

Mikor befejezi beszédét, óriási TAPSVIHAR tör ki, mindenki őt isteníti. Mosolyog, élvezi a dicsőségét… KAMERA a dicsőítő tömegről át a diktátorra, mutáció.

…aztán LEJÖVÜNK az emelvényre vezető lépcsőn, és váratlanul az minket tapsoló emberek között találjuk magunkat, akik viszont ÓRIÁSIAK, eltörpülünk mellettük. A tenyerek a fejünk fölött csattannak, mindenki mosolyog ugyan, de lenéznek ránk.
Megpróbálunk VISSZAMENNI az emelvényre, de nem engednek, karon fognak a NAGY és MAGAS emberek. Csodálkozva, imádattal néznek ugyan ránk, de mi csak azt látjuk, hogy mindenki fenn van, mi meg lent…

Meglátunk egy másik lépcsőt, gyorsan fellépünk rá. Így végre egy magasságban van a többiekkel… de ők is mellénk állnak, újra kicsi, kicsi, kicsi vagyunk!
Sok hatalmas ember, és mind csak lenéznek ránk…
…
(innentől csak menekülünk és menekülünk, a KAMERA távolodva mutatja, ahogy HITLER görcsösen próbál meg felkapaszkodni mindenféle magas helyre, a végén már oszlopokra mászik fel, …)


XX.

Egy BUSZMEGÁLLÓBAN vagyunk, az emberek egyenletesen eloszolva állnak. Kifejezéstelen arcok, autók zaja. Középen egy szmokingos, fontoskodó, aktatáskás férfi, éppen a mobilján beszél. KAMERA ráközelít, mutáció.

Aztán meghallunk egy hangos szellentést. Az emberek arcán torz fintorok jelennek meg…
Mi (a szmokingos) zavartan körbenézünk…
A többiek eltávolodnak tőlünk, teljesen egyedül maradunk. KAMERA távolodva mutatja a kihalt utcai részen egyedül ácsorgó férfit (Hitchcocki hangulat…)
"Halló?", szól bele a telefonba, de senki nem válaszol.


XX.

1. OSCAR-díj kiosztó ünnepség.

Egy fiatal, jóképű filmszínész izgatottan, mosolyogva ül a nézőtéren… Aztán halljuk, ahogy a színpadon bemondják a nevét, tapsvihar, vakuk villannak, ő feláll, boldogan kimegy. KAMERA ráközelít.
Mi (a SZTÁR) átvesszük a díjat, megköszönjük a már előre megírt szöveggel.

2. egy HOTEL. Kinyílik a liftajtó, mi (a SZTÁR) kilépnénk, de újságírók hada veti ránk magát.
(Vakuk villanása, mikrofonok, kiabálás, riporterek.)
Az emberek IMÁDNAK, mi vagyunk a HÍRESSÉG. Ahogy kilépünk egy épületből, azonnal nők hada vesz körül, alig tudunk megmenekülni.

Sőt, nem is tudunk. Az utcán is felismernek a járókelők, ujjal mutogatnak ránk, lerohannak, AUTOGRAM, fényképezés, stb., menekülni kell…

ZÁRÓKÉP: bezárkózunk egy vécébe, lassan kezdünk megnyugodni… (megkönnyebbült sóhajtás). DE ekkor azt látjuk, hogy egy KÉZ letép egy darab vécépapírt, és odanyújtja nekünk egy TOLLAL együtt.


XX.

SÖTÉT. (egy dobozban vagyunk)
Aztán KARÁCSONYI ÉNEK hangjai, kinyílik a doboz, KISGYEREKEKET látunk meg, akik meglepődve, boldogan néznek minket (Mi ugyanis egy kiskutya vagyunk).

-Játszanak velünk, simogatnak (jaj de jó nekünk), mindenki velük törődik.
-Etetnek (finomabbnál finomabb kutyakajával),
-Aki elmegy mellettünk, az megsimogat.
-Összetörünk egy vázát - a gyerekek megvédenek, nem engedik, hogy az APA bántson.

…
MEGNÖVÜNK
(A kiskutya játékosan megugatja saját tükörképét, bemegy a tükrös ajtó mögé… de kijönni már egy nagy kutya jön ki, aki tükörképére mély hangon ráugat.)
…
Mi (a NAGY kutya) leheveredünk a földre, alszunk.
Aztán nyílik az ajtó, felkapjuk a fejünket. Bejön az egyik gyerek (már nagy lett ő is), megijedünk, nyüszítünk, megpróbálunk elbújni az ágy alá, de a gyerek még utolér, belénkrúg.

- A család eszik. Mi ülünk a földön az asztal mellett, reménykedünk… de nem kapunk semmit, pedig megpróbálunk pitizni, csóváljuk a farkunkat.
- A farkcsóválás túl heves, a dohányzóasztal szintje fölött kavarja a loevegőt. Egy váza csörömpöl, megfordulunk, látjuk, amint a váza törött darabjai (lassítva) szanaszét esnek - bottal vernek minket, kidobnak a kertbe.
Kosz, szürkeség, esik az eső. Felnézünk a házra, eddigi otthonunkra. Sehol senki, ki vagyunk zárva.
- Kihozzák a kajánkat… Maradékok, valami nagyon undorító moslék.
- Boldogtalanul szuszogunk, a lábtörlőn próbálunk némi kényelmet találni. Nyílik az ajtó, az APA lép ki, azaz ránk. Kiabál, ideges, nem értjük, mi a baja, aztán bevillan agyunkba a sintér kocsijából síró kutyák arckifejezése. Vinnyogva, csalódottan meglapulunk a kertben, a kerítéshez nyomjuk magunkat, amennyire csak tudjuk.

A kerítés alján rés. Kaparjuk a földet, hogy átpréselhessük magunkat. KAMERA távolodva mutatja, ahogy a nagy kutya ás.

Aztán megszökik, egy koszos sikátorban turkál a szemetesben.



XX.

KÖZÉPKOR
Egy házban vagyunk, ahol egy beteg férfi ágya körül csoportosulnak az emberek, a hozzátartozói, sírnak, jajveszékelnek. A PAP imádkozik, lóbálja a Bibliát, persze nem ér el vele semmit.

Aztán jön egy JAVASASSZONY, gyógyfüvekkel meg mindenféle vicik-vacakkal, egyik vállán macskával, másikon egy bagollyal utat tör magának. Az emberek reménykedve nézik. ő nekilát a 'varázslásnak', KAMERA ráközelít, mutáció.
- Nem törődünk azzal, hogy a PAP fennhangon ágál ellenünk, fenyegetődzik, majd elviharzik.

Mi (a JAVASASSZONY) MEGGYÓGYÍTJUK a beteget, az emberek minket ünnepelnek, sorra kérik a kencéket, italokat - és ráadásul láthatóan jobban érzik magukat a szerek használata után…

Ám a PAP visszatér, KATONÁK és MÁS PAPOK vannak vele. Elfognak minket, a "boszorkányt", tömlöcbe vetnek.

Aztán nyílik a tömlöc ajtaja, kivezetnek a tömeg elé… UGYANAZOK, akiken segítettünk, most dobálnak, ujjal mutogatnak ránk…

Odarángatnak egy farakáshoz. Odadobják a macskát és a baglyot is. Vörösen izzó képek. KAMERA távolodva mutatja, ahogy a JAVASASSZONYT máglyán elégetik, magasra csapnak a lángok.


XX.

FORMA-1 verseny.
A pilóta gyorsít, megelőzi ellenfelét, beveszi az utolsó kanyart, aztán áthajt a célegyenesen, MEGNYERI a versenyt. Óriási éljenzés, mikor megáll az autójával, a SZERELőK, rajongók mind hozzá rohannak, felkapják, ünnepelni kezdik őt - hiszen ő a sztár, a győztes. KAMERA közelít, mutáció.

Mulatunk az éjszakában (mi, a PILÓTA), egyszerre nem is egy, de három nő vesz körül, iszunk, közben szól a zene, villódznak a DISZKÓ fényei.
A nőkkel együtt kimegyünk egy csillogó-villogó kocsihoz, hogy megmutassuk, hogyan vezet egy bajnok…
Az út mellett villódzó fényeket látjuk, a motor bömbölését és a fékek csikorgását halljuk, száguldunk az utakon, senki nem állíthat meg… Aztán éles fény villan, minden a feje tetejére áll, elsötétül a kép.

Egy fehér szobában ébredünk, orvosok vesznek körül. Értetlenül nézünk körbe, le, bekötözött testünkre.
- Egy tükörben meglátjuk magunkat - az egész arcunk összeégett, iszonyú ronda lett. KAMERA távolodva mutatja, ahogy őRJÖNGÜNK.

A PILÓTA a FORMA-1-es pálya mellett áll, kezében mankó, látjuk, hogy sánta. NÉZI a száguldó autókat…

Egy F-1-es autó befordul a célegyenesbe, kockás zászló - győz! A mi pilótánkat látjuk a pálya mellett állni, azt, hogy NőK rohannak feléje…
Illetve el mellette, az új bajnokot ünnepelni. Egyedül, magára marad -egy megfakult plakátot látunk, rajta az ő képével - amint leragasztják, és kirakják az új bajnok képét.


XX.

Egy ISKOLÁBAN vagyunk. Egy KISLÁNY hunyorogva nézi a táblát, aztán villámgyorsan írni kezd. Elégedetten nyújtja át dolgozatát. A tanár megsimogatja. KAMERA közelít a kislányra, mutáció.

Homályos minden. Néha egy-egy betű vagy számjegy körvonalai élesebben kirajzolódnak, mintha valamiféle hunyorgással sikerülne jobban megkülönböztetni a dolgokat.
Aztán egy üveg kerül a szemünk elé és minden kitisztul. Tralala, ugrándozva megyünk a járdán, anyukánk kezét fogva. ANYU mosolyog.

Újra az ISKOLA. Most már minden éles, ahogy benyitunk az osztályterembe. Gyerekzsivaj, majd csend, az arcok mind felénk fordulnak. Röhögés, mutogatás. Mindenki minket csúfol.

KAMERA távolodik, közben látjuk, ahogy a KISLÁNY gyorsan leveszi és eldugja a szemüvegét.


XX.

Lombkoronákkal és bokrokkal övezett kis kert, csak a levelek között lehet odalátni. Két fiú és két lány ül egy kerti asztalnál, mindannyian boldogok. KAMERA körbejárja őket, lenéz az asztal alá. Látszik, hogy kettesével fogják egymás kezét. KAMERA fel az arcokra. Közelítés az egyik LÁNYRA, mutáció. Látjuk a két fiút velünk szemben és a másik lányt mellettünk, aki felénk hajol és megcsókol. A háttérben a fiúk szintén megcsókolják egymást. Boldog sóhajok, de hirtelen megjelenik egy pincér és kiutasít minket a kerthelyiségből.

KAMERA távolodva mutatja, ahogy mindenhonnan csak rosszallóan néznek rájuk.

Gyors villanások:
Fehér emberek között egy feketebőrű. Mindenki kerüli, undorodva fordulnak el tőle, kirekesztik.
Fekete városnegyed. Az utcán black-ek táncolnak. Egy fehér fiú ügyesen táncol, de belekötnek, kiűzik a környékről.
Indián rezervátum. Már csak akkora, hogy 2 kunyhó fér el rajta, ide zsúfolódnak össze az indiánok.
Grönland. Hó, csend, béke és magány. Egy igluban mindent megosztanak egymás között. A családfő épp egy halat nyújt át egy másik férfinak, amikor kutatók hada ront be, mindenféle csúcstechnológiai ketyerével.
őserdő. A természet hangja. Busman vadász engedélyt kér egy antiloptól, hogy lenyilazhassa. Kiválasztja a leggyengébbet, lő. Az állat elkábul, láthatóan nem érez fájdalmat. Ekkor európai öltözetű vadászok bukkannak fel, összevissza lövöldöznek, mindenre, ami mozog.
Atombomba robbanása, jajgató ázsiaiak.
Egy terrorista kibontja mellényét: tele van dinamittal. Most látjuk, hogy egy repülőgépen áll. Robbanás, kiáltások, vér.


Csend. A KAMERA megállapodik egy sétáló páron. Közeledik feléjük, körbejárja. Amikor szembe kerül velük, látni lehet, hogy a férfi fekete, a nő világos bőrű. Kézenfogva sétálnak. A nő terhes. A férfi gyengéden odateszi kezét a nő domború hasára.


Egy fehér GALAMB néz feléjük. KAMERA ráközelít, mutáció. Meglátunk egy pálmaágat. Felvesszük a csőrünkbe. Felszállunk, repülünk, egyre magasabbra emelkedünk…

Odalent egy KISFIÚ elővesz a zsebéből valamit. Hirtelen tompa ütés hangja. Megrázkódunk. A pálmaág leesik, minden ELSÖTÉTÜL…
Ez a történet az egyre inkább "virágkorát" élő pénzhamisítással foglalkozik, a cím is erre utal. A főszereplő egy rendőr, aki nem képes feldolgozni egy családi tragédiát (egy bolti rablás alkalmával megölik állapotos feleségét), ezután alkoholista lesz, és ezért egy lövöldözésben nem tudja megmenteni társa életét. (ezek az események flashback-kel illetve utólagos elbeszélés formájában jutnak tudomásunkra). Ezután elveszti állását, egyre inkább lezüllik, végül parkokban, padok alatt élő hajléktalanná válik. Itt keveredik bele egy rendőrgyilkossági ügy kellős közepébe. Kiderül, az épp jelen lévő rendőrlány nem volt szolgálatban, csak meglátott egy gyanús átrakodást, de hogy mit rakodtak át, az titok marad, mivel hogy a kis teherautó a tűzharc során megsemmisült. Közben megérkeznek a helyszínelők, köztük a főhős régi ismerőse, egy nagy darab, színesbőrű rendőr, akivel aztán a főhős újra összebarátkozik.
A rndőrlányt kórázba szállítják, ahol egy nővérke-ruhába öltözött férfi ( a poén kedvéért jó szőrős lábú egyén) megkísérli megmérgezni, persze a nyerő páros (főhős + nagydarab) közbelép.
Ezután a főhős rész vesz egy alkoholelvonókúrán és visszanyeri régi formáját, újra rendőr lesz. A főnök először egy rutinügyre állítja rá a főhőst, aki így teljesen véletlenül kapcsolatba kerül egy régóta eltűnt, híres újságírónővel. A hölgy annak idején ráébredt egy világméretű pénzhamisítási ügyre, de a maffia üldözni kezdte, és csak úgy tudott eltűnni előlük, hogy elmenekült otthonról és azóta a hajléktalanok életét éli. ő megosztja a részleteket a főhőssel, aki nagydarab társával együtt egy katonai támaszpontra siet. Itt a főhős kapcsolatba lép egy régi katonaságnál dolgozó ismerősével, így le tudnak nyúlni egy harci helikoptert. Erre azért van szükség, mert a maffia is beszerzett egyet, így akarván szállítani az árut. Légi üldözést követően a maffia alulmarad.
A végére így minden jó lesz, közben persze a főhős megint szerelmes lesz. "Végjáték" - esik az eső, a főhős második felesége bemegy a boltba, a főhős utánanéz, és bent halványan meglát valakit, aki mintha egy pisztollyal hadonászna. Eszébe jut első feleségének tragikus halála és berohan - ekkor látja, hogy csak egy kisgyerek próbálgat egy vízipisztolyt...

Ez a film arról szól, hogy egy magát demokratikusnak nevező szocialista államban hogyan lesz - történetesen egy senkiből - valaki. Aztán, egy másféle demokráciában, ismét senki.
Lakos Zoltán gyerekként korán érik és egy nem működő családban csak magára hagyatkozhat. Szopja az ujját, és fantáziál. A paraszt családban mindkét szülő állandóan dolgozik a földeken, a gyerekek pedig otthon gyötrik egymást. Zoltánt általában veri a bátyja. A hallgatag, mindig szorongó fiú mindezt tűri, mert tűrnie kell. A négy elemis apa izgága, alkoholizál és gyakran veri a családot. Mindenkit. Néha az anya is a pohár fenekére néz, ilyenkor teljes a cirkusz abban az egyetlen helyiségben, ahol élnek. A másik szoba hideg, és nem fűthető, ott az anya alszik. Villany nincs. A báty a tehenek körül foglalatoskodik, az összes többi, malacok, tyúkok, stb. pedig Zoltánra marad.
Ez az időszak, a tulajdonképpeni gyerekkor egybeesik a téeszek szervezésével és mindazzal, ami ezzel a rettenetes hisztériával jár. Kevés földjüket betagosítják, téesz-tagok lesznek, majd az apa kilép és gyári segédmunkás lesz. Zoltán szeret iskolába járni, úgy van vele, hogy addig sem kell otthon lenni. Az általános iskolát kitűnő eredménnyel végzi, azután középiskolába megy, hiszen már sem földjük nincs sem más lehetőségük hogy kezdjenek vele valamit. A bátyjára szükségük van a szülőknek, de ő már felesleges. Ez a tény a két testvér viszonyát tovább rontja, bátyja szerint urat akarnak csinálni az öccséből és neki azért kell dolgozni, hogy ennek a költségeit fedezzék.
Zoli kollégiumi diák lesz, ahol szintén nem idegen a verés. A kollégiumi élet nehéz, tanulmányaiban visszaesik, a humán tárgyakból azonban tartja a szintjét. Az 1956-os forradalom első napjaiban történik vele valami (ami még maradjon a filmkészítők titka), fogalmazzunk így: inadekvát viselkedésként ír le a pszichiáter bizonyos a személyiségben rejlő rendellenességet. A felkelés magával ragadja, de fegyver neki nem jut. Ez a szerencséje, a felkelés leverését követően társait börtönbe csukják. Leérettségizik, de továbbtanulásról szó sem lehet és nem is akar egyetemre menni. Ebben az időszakban (1959) vannak az úgynevezett racionalizálások, a burkolt elbocsátási hullám, és amely főként olyan emberekre vonatkozik, akik valamilyen módon politikailag úgymond kompromittálták magukat. Hosszas keresgélés után végül elhelyezkedik egy gyárban, ahol később harminc évig dolgozik, akkor elbocsátják.
Zoltán humán beállítottságú, ráadásul halmozottan hátrányos helyzetéből adódó zárkózottsága megnehezíti új közösségekbe való beilleszkedését, a munkások között azonban hamar felszabadul. Érzelmi élete változatos, de képtelen tartós kapcsolatokat teremteni. Ehhez nagyban hozzájárul, hogy albérletben lakik a legkülönbözőbb emberekkel, később egyedül. A lakásokat is úgy váltogatja, ahogy a partnereit, a lányok amúgy sem szívesen mennek fel egy albérletbe. Ha viszont valaki mellett “megtelepszik”, már-már önfeláldozó módon segítőkész. Valameddig. Nyugtalan természetéből fakadnak versei is.
1961-ben soron kívül behívják katonának, ekkor épül fel ugyanis a berlini fal, a keleti blokk háborús készültségbe helyezi magát. A hadsereg is idegen számára, itt is verik az újoncokat és minden más megaláztatást el kell viselniük. Valahogy elviseli azt a két elvesztett évet, majd leszereléskor újra a régi gyárába megy vissza.
1963 telén egy albérlő társa kezdeményezésére mindketten disszidálni akarnak, csakhogy ő nem kap szabadságot, így marad.
Később utána megy társának egyedül. Az osztrák-jugoszláv határnál ítéletidő és méteres hó fogadja, így szándékáról lemond. A társa néhány dolgot nem mert magával vinni (diploma, stb.), azokat ő hozta el, és a határmenti kisváros postájáról most utána küldi.
Ha már nyugatra nem sikerült, akkor megy keletre, jelentkezik vendégmunkásnak az NDK-ba. Akkor már párttag, tudja, mi az a “hangulatjelentés” és más belterjes dolgokat is. Kint pártmegbízott, később alapszervezeti titkár. Az egész magyar kolónia kifejezetten jól érzi magát. Fizikai munkát végeznek.
A rendőrség látókörébe nem sokkal végleges hazatérése után kerül. A gyárban már egy nagyobb létszámú alapszervezet titkára, és mint ilyet megbízzák, hogy bármiféle ellenséges politikai eseményt, megnyilvánulást jelezzen egy bizonyos telefonszámon. A dolog azonban nem működik, esze ágában sincs jelenteni.
Második esetben hírszerzőként, német területre próbálják bevetni, ez már komoly elbeszélgetés. ő azzal farol ki, hogy nem tud elég jól németül, ez öngyilkosság lenne. Nem erőltetik.
A harmadik esetben egy nagy gyár kereskedelmi osztályára akarják átvinni osztályvezető helyettesnek, aki a külföldi utakat szervezi, és miután ő is minden tárgyaláson jelen van, gyerekjáték a tárgyalások témájáról összefoglalókat készíteni. Ez alól is kitér azzal, hogy gyenge a német tudása. Itt tudja meg viszont, hogy az ilyenjellegű osztályok helyettes vezetőit a rendőrség nevezi ki, akiknek információs kötelezettségeik vannak.
Még az albérleti szobában egy pályázatra megírja NDK-beli élményeit, amivel váratlan sikert ér el és amit azonnal betiltanak. Szamizdatban jelenik meg később, amiről azt sem tudja, hogy micsoda. A “kiadó” (Gábor) fiatal, kissé izgága, olyan ember, akire azt szokták mondani, hogy “problémás”, de nagyon okos, akitől eretnek gondolatokat hall, olyan események híreit, amiket még mindig baloldali, majdnem petrolőr agya egyszerűen nem képes befogadni. Válság. Az irodalom “terén” viszont úgyszólván mindenben egyetértenek, Zoltánt lenyűgözi a nála sokkal fiatalabb ember tájékozottsága, megfontolt értékítélete és már tudja, ez egy másik világ. Neki (Gábornak) könyvtára van, az apjának is volt meg mindenkinek a környezetében, ilyen a világ és ilyen is marad.
Szeretne a barátja lenni ennek az embernek. Zoltánt mágikusan vonzzák a tudós emberek.
Gábornak is rokonszenves ez az ember, aki igen keményen fogalmaz, nyersesége viszont nem az irodalom eszköztárából, hanem a valóságból táplálkozik, és a jelek szerint író lesz belőle. Csakhogy ez az ember (Zoltán) rabja a marxista terminológiának, a gyerekkora óta belekódolt kommunista gondolkodásnak, mert ez volt az egyetlen szellemi hatás, ami érhette.
Már rég sejti, hogy figyelik, nyomoznak utána, de visszamenőlegesen is, egészen a gyermekkoráig, ez utóbbit a bátyja árulja el neki, biztos, valami nagykövetet akarnak belőled csinálni, mondja. A munkahelyén viszont a személyzeti osztályon dolgozik egy nő, ő is helyettes, akit ugyan köt a titoktartás, ezért - mivel jó barátok - azt találja ki, hogy jóskártyából időnként jósol neki, ilyenkor az egyik lapra rámutatva közli, hogy: “egyenruhások érdeklődnek utánad”. Zoltán nem hisz a jóslásokban, de ezek a jóslatok mindig kíméletlenül “bejönnek”. Már-már félni kezd a nőtől, ugyanakkor a többi, házasság, szerelem, betegség, stb. egy sem “jön be”.
Elkezd figyelni, rájön, hogy jártak a lakásában, később arra is, hogy lehallgatják a telefonját.
Ez így akár egy életrajz-film is lehetne, de elképzelésünk szerint nem egy ú.n. lineáris történetet szeretnénk a nézők elé tárni, hanem - miután Zoltánt tényleg figyelték, lehallgatták - kihallgatások, visszaemlékezések során követhető lesz, hogyan “cserkésznek be” valakit, aki becserkészhető. Számtalan tanú, osztálytárs, munkatárs, nők, férfiak mondják el gyanútlanul, mit tudnak Zoltánról. Csak még nem tudjuk a célját. Ami hamarosan világossá válik. Zoltánt, akinek fogalma sincs a demokratikus ellenzékről, arra veszik rá, hogy Gáborról és baráti köréről jelentéseket írjon. Itt vetik be azt a bizonyos “inadekvát” viselkedést, eseményt, a disszidálási kísérletével együtt, aminek hallatára összeroppan. Számára abban a pillanatban mindennek vége. Akkor rúg be életében először úgy, ahogy apjától látta, reggelre összehugyozza-szarja magát és többé nem akar felkelni.
Aztán csinálja, mert csinálnia kell, a szervek úgy informálják a gyárigazgatót, hogy BM tiszt, felderítő, minél gyakrabban küldjék Pestre, és teljesítenie kell, mert “keresztben figyelik”, mit tesz. Zoltán soha nem tudja, hogy Gábor társaságában ki, kik azok, akik épp őt ellenőrzik, még az is lehet, hogy Gábor maga az. Küldik Pestre lépten-nyomon, ő pedig jelent. És iszik, egyre többet. Talán ennek a segítségével, és mert azt mondják neki “tartói”, hogy ez soha nem derülhet ki, ebből soha, senkinek semmi hátránya nem származik, ezt később tapasztalja is, valaki azt is közli vele, hogy a szolgálat már rég tárgyalásban van az ellenzékkel, hogy előkészítsék a rendszerváltást. Zoltán közben íróként elismeréseket szerez, de nem boldog maradéktalanul.
Megismert egy embert egy teljesen más világból, aki, mint kiderül egy másféle közösségben majdnem hasonlóan hátrányos helyzetű, mint ő. Ez a felfedezés félelmetes, egyben kiábrándító, “megtelepszik” Gábor mellett, ragaszkodni kezd hozzá, ugyanakkor kezd kiábrándulni korábbi eszmevilágából. Sokáig tart, de akkor elemi erővel tör felszínre, most már csak Gábornak hisz, és ezt a “szervek” is észlelik. Lakásán agymosó felvilágosításokat tartanak, ezeken hithű beszélgetések folynak, elvégre kommunista, és itatják, elvégre ő a legjobb informátor a határban. És persze az inadekvát viselkedés. Egy ilyen megbeszélésen mindenki berúg, a pesti ezredesek, a helyiek is szanaszét fetrengenek a kis lakás filcpadlóján. Zoltán ekkor már bírja az italt, rövid szendergés után leltároz. Csak egy 9 mm-es pisztoly kell neki a lelemények közül. Van. A hadseregben fegyvermester volt, tudja, mi mire való. Arra gondol, most mindenkit agyonlő.
1987-ben kórházba kerül sárgasággal, amit alkoholmérgezés idéz elő. Az egyébként hatszemélyes kórteremben bőven van ideje meditálni egyedül, mit rontott el. Rájön: mindent. Harminckét napos elvonókúra után nem mer felszállni a buszra. Otthon megbeszéli magával, hogy történjék bármi, abbahagyja. Egész életében kihasználták, a szülei, az álbarátai, a munkahely, a rendőrség. Elég volt. Tíz tablettát vesz be a P. nevű gyógyszerből és megiszik rá sürgősen két deci pálinkát. Nem hal meg, meghalni nem könnyű, rátalálnak.
Újabb háromszori elvonókúra után úgy gondolja, tudja kezelni a szeszt. Közben ismert íróvá válik. Két könyve megjelenik külföldön, ott észleli, hogy írótársai kiközösítették. Barátnője itthonról telefonon elmondja, valaki nyilvánosságra hozta a sajtóban ügynöki múltját. Sír közben, és azt hajtogatja, igaz? igaz? Igaz, mondja Zoltán, többet nem tud mondani.
És most egy hihetetlenül magányos embert látunk, aki súlyos terhével kél, fekszik. Egyetlen célja: megtalálni “beszervezőjét”, ami izgalmas hajsza, ő már megtanult konspirálni, beszervezője pedig bizonyára csak felejt. Megtalál egy alkoholista, szellemileg leépült roncsot, aki fel sem ismeri Zoltánt. Zoltán nem tudja megtenni, amire készült.
Ez a történet néhány összemosódott nap tragikus eseményeit tárja fel. A film Budapesten, a bérházak dzsungelében, az igénytelenül elhanyagolt VII. és VIII. kerületi, penészes házfalakkal, üledékszagú, szűk gangokkal tűzdelt gettóban játszódik.
Hőseink, négy fiatal, értelmiségi férfi, kik a kamaszkor és a felnőtté válás küszöbén ragadtak. Intelligens, reményvesztettségükben is szeretnivaló fiatalemberek ők, napjaikat filozófiai sziporkákkal, tétlenségüket privát, misztikus játékokkal ütik el.
Régóta tartó barátságuk alatt saját nyelvet fejlesztettek ki maguknak, egy spéci ókori dialektikát, beszédstílust, olyan kommunikációs rendszert, amit csak ők érthetnek meg egymás között. Ilyenkor egyszeriben ókori alteregójukká válnak. Eleinte számukra ez csupán vicces szórakozás, agytorna, majd az együvé tartozás jele, az őrület útja. Későbbiekben menekülésük alapkövévé, az életük részévé válik. Ez a sajátos, kissé groteszk szójáték-párbaj stílusát tekintve archaikus paródia, lassan a hétköznapi dialógok teljes szerepét átveszi, mintha tényleg egy létező világ, létező nyelve volna. Egzisztenciájuk, lehetőségeik a jövő ködös képébe veszett. Tehetetlen küzdelmük a perifériára szorulás, a nincstelenség ellen, kétségbeesett és szánalmas. Egy utat választanak. Az őrület felé.
A napi megszokott aberrációk kicsinyessé és unalmassá váltak szemükben. A többiek, a kívülállók, számukra csak mutánsok és degeneráltak. Frusztráltságuk nem csupán eltorzult és lepukkant környezetüknek köszönhető, a túlélés miértjének felelőssége nagy nyomás számukra ebben az átalakuló, sérült világban, ahol ők a legérzékenyebbek. Mindennapjaik apró nüanszai, a párbeszédek tartalma, a jelentést hordozó mozdulatok, a szituációk poénjai, reális és korszerű képet alkot jelenünk skizofrén tébolyultságáról.
Mind a négyen látják ezt maguk körül, de Tamás az, aki elsőként törne ki belőle. Radikális és egyszerű utat keres a menekülésre. Szakít a társasággal, a monoton mindennapokkal. A beletörődés számára a legnagyobb ellenséggé válik. Prófétikus ambíciókat éleszt magában. Úgy érzi, ha felülemelkedik azon a körön, mely eddig fogságban tartotta, megmenekülhet.
Társai viszont idegenül és ellenszenvesen fogadják viselkedését. Érthetetlennek és megmagyarázhatatlannak vélik, hogy barátjuk szembefordítja velük azt, amiben eddig ő maga is benne élt. Árulónak tartják. Ítélkeznek felette. A gyűlölet hevében észre sem veszik, hogy Tamás kitörési küzdelme végül önmagát taszítja csak a legmélyebb őrületbe. Legjobb barátja András, megérti Tamás szándékait, védi is a másik két srác támadásai ellen, amíg tudja, de a kiutat ő máshol, másban keresi. Próbál vigyázni a mértékekre, az értékekre, tekintettel lenni mindenre és mindenkire, a betartható arányokat, a középutat választaná mindig.
Egy őrült éjszakán a vita hevében Viktor segítségével Kristóf szinte brutálisan kivégzi Tamást. András lelki egyensúlya felborul, a gyilkosság terhébe egyenesen belerokkan. A bűn súlyossága egy csapásra összetöri sziklaszilárdnak hitt elveit, bosszút esküszik. Már úgy érzi, ahhoz hogy helyreálljon a világ rendje, neki is ölnie kell.
De Kristóf fölött már nem ítélkezhet a bosszú hétköznapi angyala. Találkozásukkor egy szívroham végez vele. Sorsa beteljesült. Viktor menekül, nem bír szembenézni tettével, végül András szeme láttára öngyilkos lesz. András, a történet egyetlen túlélője, nem hős. Saját maga is csupán áldozat.
“Az a kérdés, hogy miért éljem túl, és nem az, hogy hogyan.”
Főszereplők:
Tamás-Thymotheus: Az őrület határán lévő ember. Társait menekülésre ösztönzi, ez okozza tragikus halálát. ő az az áldozat, aki eleve halálra van ítélve, keresi, szinte kierőszakolja a végzetet. Halálszaga van.
András-Andronykus: Túlélő típus. Szeretne kilépni a történetből. Biztonságra törekszik. Bizonyos szempontból ő a mérleg nyelve, az arany középút. Nem véletlen, hogy egyedül ő marad életben. De mégsem túlélő.
Viktor-ianus: A banda legbefolyásolhatóbb jelleme, másokat követő, majmoló, kissé sunyi alak. A könnyebb, simulékony utat választja. Kisebbségi komplexusai ellensúlyozására feltűnő ruhákat, csillogó ékszereket hord.
Kristóf-Klymotheus: ő a lehúzó erő, ostobább, de a legerősebb alkat a csapatban. Érzelmei, gondolatai eltompultak. Halála törvényszerű, mint deus ex machina következik be, sorsa a film végére beteljesül.
Természetesen felbukkan mellettük még néhány szerető, bolond haverok, az éjszakai élet jellegzetes figurái is. Terveink szerint mindenféle “különleges” alakokat válogatnánk össze, ezzel is érzékeltetve azt a miliőt, amelyben élnek.
A film dramaturgiáját tekintve leginkább Tamás és András napjait követné nyomon, az ő vergődéseikből, vízióiból áll össze a szerkezet. A jelenetek bár lineáris sorrendben haladnak, mégis kis etapokból, töredékekből állnak össze, mind a négy szereplőnek belepillanthatunk az életének legjellegzetesebb pillanataiba, mintegy egyszerre villantva fel a komikus és tragikus oldalaikat is.
Ennek speciális képi megjelenítésére a pontosan megírt dialógok és szituációkon kívül, a kamera kezelés és a vágás ritmusa is segítségül szolgálna. Eleinte vegyítve használnánk a naturális, klasszikus kompozíciókat, később a staedy-cam-es, kézikamerás beállításokat, majd az őrület fokozásaként a látomásszerű, szürreális képeket.
Filmünk reális látképet ad korunk fiataljainak problémáiról, mindennapi küzdelmeikről, figyelmeztetve a tétlenség, a beletörődés akkut veszélyeiről.
Minden korosztálynak megvan a maga öröksége, mindenki mást hoz magával, mindenki a saját árnyaival kell, hogy megküzdjön.
Ez itt, a mi örökségünk.
Izgalmas kompánia, mind renitensek, mind "Mások", követik az új megváltót Alvint az utcaseprőt. Senki sem tudja, honnan érkezett és mit csinált azelőtt. O csak békésen söpri a kis park sétányait, közben pedig nyugodt, kissé sittes modorral áthatott humorral nyilatkozik életről, halálról, Istenről, hitről hogy bölcsessége egy tanult ember múltját idézi-e, vagy valamilyen túlvilági hang adománya, megállapíthatatlan, akár kora a narancssárga formaruha alatt.
A nyitóképben eggy magától megundorodott, életében először az öngyilkosság gondolatával foglalkozó negyvenes ellenőrnőt vigasztal. "Mert hát ez a világ is csak egy nagy szemetes, de el sem tudná képzelni, mi minden értékes keveredik a szeméttel." Szóval a lényeg mindössze annyi, hogy mindenki ugyanazt üvöltözi egymás mellett, és ugyanazért az egyért gyilkolják egymást: van valaki vagy valami valahol, akiben hinni lehet. És az odaát nem is olyan szörnyű.
A második "tanítvány" a rizsszemfestő lány, aki csak szép csendesen dolgozgat a parkban, az utcaseprő közelében, és hallgatja. Aztán úgy érzi, kezd értelme lenni egyszerű és csapongó egyetemista létének, lassan előkerül a jegyzetfüzet és Alvinból szakdolgozat lesz. Eza dolgozat változtatja meg örökre amghasonlottés már-már hsadt tudatú, önmagával varázshegyi vitákat folytatóegyetemi tanár életét is, aki végre szintén kezd tisztán látni. Hogy ezzel az öreg "Trottyos" is így van-e, azt nem lehet tudni , de az biztos hogy bár a kutyáján kívül senkivel sem hajlandó szót váltani, egy-egy mosolyt már elokerít ábrázatából Alvin számára is akinek közelében egyre több idot tölt. Ott téblából a "Kígyász" is, aki kizárólag a nyakában lévő két kígyóban hisz. Szerinte ha egyszer meg kell halnia, azt majd ok tudják és a kellő pillanatban kíméletesen nyakonmarják.
A bonyodalom, mint már oly sokszor, egy gyerekkel kezdődik. A kissrác persze kezelhetelen és csak egyetlen dolog érdekli. Kis mikrofonos felvevőgéppel járja világot és hangokat gyüjt. Pontosan kategórizálja a 168 féle horkolást, a 112 féle motorzajt ,a 98 féle kutyaugatást meg a többit.Hálószobazajt még csak egyet rögzített, de abból is botány lett, mert épp a rajzóra közepén sikerült visszahallgatnia. Hát o az aki az utcaseprő példabeszédeiből is felvesz néhányat. Aztán ezen hanganyag alapján indítja el kampányát a gyerek apja a feltörekvő politikus. Végül Alvin egycsapásra a középpontban találja magát. Politikusok, ujságírok és egyhézak versenyeznek a kegyeiért. O meg nem állít és nem áhít semmit. Még mindig ugyanazt mondja, de az valahogy elsikkad a kavalkádban. Megint nem értették meg a lényeget. A végkifejlett megint tragikus.
A vége:
a. verzió: Óriási tömeg önti el a parkot.Rendorkordonnal védik. Kis hijján eltapossák a gyereket. Alvin menteni próbálja, de a rendőrök hőbörgő csavargónak nézik és halálra verik. Utolsó kép: Kiterítve fekszik körülötte a tanítványai a rizsszemfestő lány szelíden melléhelyezi a seprűét a kutya meglát egy galambot és kergetni kezdi, az élet folytatódik.
b.verzió: A tömeg agyontapossa leszakad akarja kiderül, hogy android.
Utolsó kép: egy kéz tart egy távirányítót. Az ismeretlen narancssárgában van, az arca nem látszik, csak egy finom nevetést hallani. A fa mögött bújkáló kisfiú felveszi ezt.
"A hetedik te magad légy..." (József Attila) avagy "Nem adom fe-fe-fel..." (LGT)
Kis őrségi falu (Kondorfa, 1998. ősze). Tűzoltók halott csecsemőt emelnek ki a kútból. A tettes egy háromgyerekes családanya. A helyszínen lévő újságíró felesége ugyanebben az órában veszélyeztetett - huszonegy hetes - terhesen fekszik egy kisvárosi (celldömölki) kórházban. Kis híján elvetél. Peti, a hírlapíró 42 éves, Panni, háziorvos felesége 39. A Budapesttől 250 kilométerre - az osztrák határtól hét kilométerre - fekvő, 180 lelket számláló Harasztifaluban laknak. Hat lombikbébi-kísérletük volt eddig sikertelen (három Innsbruckban, három a budapesti Kaáli Intézetben). Nekilódulnak a hetediknek, "ha ez sem sikerül, akkor feladjuk, nincs tovább".
Lisszabon. (Talán) Isteni sugallatra mindkettő kiböki: el kell menni hitért, erőért a Tejo partjára.(Mint Szerb Antal Mihályának Rómába.) Hogy sikerülhessen a hetedik, egyébként hét dombra épült a város, akárcsak Róma. És lám: "ez a város a miénk", "újra értelme lett mindennek". Fogadalom: ha sikerül, a legelső utunk ide vezet majd HÁRMASBAN.
(Állati dolgok. Egy cigányasszony még a hatodik kísérlet idején megjósolja, hogy lesz ebben a házban gyerek, csak a macskát - Tódort - ki kell paterolni. A kamrába száműzik. Nem sokkal később - a hetedik próbálkozás előtt - elüti egy autó. Artúr, a német juhász súlyos beteg lesz, de felépül. Talán mert sejti, neki majd egy új jövevényre kell vigyáznia...
Sorstársak. Környezetükben egyre többen járnak hasonló cipőben. De sokan föladják a második, harmadik próbálkozás után. Nem bírják elviselni a - sokszor megalázónak érzett - tortúrát.)
Budapest, Szent János Kórház, Budai Meddoségi Klinika. Hat megtermékenyített petesejtet tesznek vissza a méhbe, lézert is használnak (a világon tíz helyen alkalmazzák a lézerfényt erre). A hatból egy magtapad!
Tizenhetedik hét. Kromoszómavizsgálat a világ egyik leglepusztultabb budapesti kórházában. Reggel nyolc óra. Tű Panni pocakjában. Ebben a pillanatban áramkimaradás. A tű "csak van". De a földkerekség egyik legnagyszerűbb eü-s csapata így is megbírkózik a feladattal. Huszonötödik hét, november 7.: pirosbetüs ünnep. Házassági évforduló. A 7-es szám eddig végigkísérte Peti életét. 7-es volt mindig is a kosármeze (amúgy kétméteres), a 7. autóját nyűvi, a a 7. munkahelyét. Hét évig a 7. emeleten lakott korábban. 77 éves apósa helyettesíti Pannit a háziorvosi körzetben.
(A zöld franciaágy. Panni ezen fekszik a terhesség alatt. A "műtárgyat" - s Peti legénylakását - egykor sokan igénybe vették. Ha az az ágy mesélni tudna... De: talán szerencsét hoz.) Időjárási frontok: életveszélyesek. Sorozatos haskeményedés, injekciók, kúpok, pirulák, kontrollok (Budapesten, oda-vissza félezer kilométer).
Szurkolók. Immár az egész megye és a fél ország - barát, kolléga, ismerős, ismeretlen, beteg és egészséges - tud mindent és szorít. Ezeknek az erőknek össze kell adódniuk...
(Az évszázad egyik legkeményebb tele "jő". S nincs olyan hét, hogy ne történne csecsemőgyilkosság Magyarországon.
Huszonnyolcadik hét: ekkor születik meg az országban az első l é z e r e s bébi.
A lézer-módszer mecénása egy önzetlen - vállalkozó.
A "Nagymaci", azaz dr. Konc János főorvos, az "akció" hőse és klassz csapata ina szakadtáig hajt. Egyszerre hatvanan-nyolcvanan tolonganak a folyosón.
Különös szilveszter. A hasonló cipőben járó baráti párnak egyszer csak "magától" sikerül.
A túlhajszolt "Nagymaci" agyvérzést kap. Utóbb felépül!
Az idegeket örlő várakozás közben Peti dolgozik a megyei lapnál, élete legjobb interjúit készíti (Károlyi Béla, satöbbi).
Lidérc. Közép-Európa legnagyobb buszbalesete - kőszegi diákok tragédiája Deutschlandsbergnél... 18 fiatal veszíti életét. Milliókkal egyetemben megrendül Panni és Peti is. (Ha a nagy magyar valóságnak erről a mozzanatáról - s a mögöttesekről készítenénk külön filmet - félelmetes és tanulságos lenne. Csakhát közben végigzokognánk az egészet.)
CTG-vizsgálatok hetente. Hol mozog, hol alszik a Picúr, a leendő Buda Jankó. Buda, mert Budán sikerült, Jankó, mert dr. Konc János az "ősapa". (Na, na.) Hószakadás. Félméteres hó. 1999. február 12., 0 óra 32 perc. Elmegy a magzatvíz. Az utak járhatatlanok. Budapest, de még Celldömölk sem jöhet szóba. Talán Szombathely... Elakadás Ják után. -15 fok, hófúvás, gyaloglás. Magzatvíz még mindig csurog, bepisilés ("engedd el nyugodtan fiam!"), ruhafagyás. Majd hókotró, mentő. Szombathelyi szülészet. Délelott fél tizenegy tájékán öt percig nincs baba-szívhang. Műtő. Peti "tévedésből" bent lehet. Panni kollégái bolondoznak, de értik a dolgukat. Háromnegyed 12: B u d a J a n k ó 3 kiló 7 dekásan, egészségesen a világra jön. Gyönyörű, akár az Édesanyja!
Lisszabon, 1999. novembere. Panni, Peti és a nyolchónapos Buda Jankó a Tejo partján mosolyog...!!!
Főhősünk Killer, egy 18-20 év körüli srác, aki egy presszóban dolgozik, mint kidobófiú és pincér. Unokahúgával él együtt, mióta az ő, és Anita szülei autóbalesetet szenvedtek. Egy este a Humanitás nevű ifjúságvédelmi szervezet (tulajdonképpen fiatal pre-rendőrök) akarja tagjai közé választani, de Killer nemet mond, "minek kockáztassam az életem ismeretlenekért?" felkiáltással.

Közben azonban új kábítószer kerül a piacra, egy "új anyag". Azt azonban a dílerekkel elfelejtik közölni, hogy azért ilyen olcsó, mert erősen szennyezett. Ennek betetőzéseként ráadásul az egyik díler ellopja az anyagot, hogy saját hasznára értékesítse. Ez a díler Toma, akiről Killerék úgy tudták, hogy Hollandiában dolgozik. Ehelyett azonban tagja lett a "magyar kábítószer-kereskedők szakszervezetének", és lelkiismeretesen végezte munkáját... eddig.

Szerencsétlenségére Anitának is elad egy adagot, mivel tudja, hogy Anita régebben, az autóbaleset után néha hozzányúlt. Anita azonban óvatos, és csak kisebb adagot vesz be, így nem hal meg, de kómába esik.

Killer rádöbben, hogy ha megvárjuk, hogy érdekeltek legyünk a rossz elleni küzdelemben, gyakran túl késő, ezért megváltoztatja a véleményét, és belép a Humanitásba. (És persze a csoportban lévő igen csinos hölgy miatt.)

Ezek után elkezdődhet a hajsza először Toma után, majd, amikor ő megvan, elvezeti a csoportot a nagyfőnökig.

A film végén természetesen a jók elnyerik méltó jutalmukat, a rossz megbűnhődik, és a nézős kellemesen eltöltött másfél óra után állhat föl székéből. Akció, humor és egy kis románc is akad. Barátság, segítőkészség, bajtársiasság, féltékenység, mind-mind jól ismert érzelmeink. Most hát nagyító alá vehetjük őket, és szemükbe kacaghatunk.
Születési uralkodóm a Szaturnusz retrográd a Rákban. Számuzetésben hátrál,
ráadásul Placidus szerint egy követo házban a 6osban. Nagyon kellemetlen.
Szóval a nyomasztó emlékek belém vannak kódolva.
De vágjunk bele.
Gyönyöru csecsemonek születtem, de nagyon komoly baba voltam. Azt hiszem az
elso örömhír húgom születése volt 1975. szeptember 13-án. Szerettem legózni,
imádtam az építkezések látványát. Az óvodát gyulöltem. Egy kertes házban
laktunk , sok gyerek volt az udvaron. Szerettem velük játszani, bár gyakran
kiközösítettek.Bujócska, lábtengó, késobb számítógépezés.
Jött az iskola. Jófeju gyerek voltam. Hamar megszerettem az
olvasást.(Szüleim konok materialisták, az igazi érték szemükben a család.
Sok szeretettel neveltek, sohasem vertek, de máig idegennek érzem oket. Volt
egy olyan elképzelésem fiatalon hogy az Ufok megfigyeloje vagyok szemem
kamera)Teltek az iskolai évek. Sok emlékem nem maradt. Egy bazikövér fiú
volt a legjobb barátom. 86 táján elkezdtem kosárlabdázni, Péter bá az edzom
jelentette a hitet. Beleszerettem egy fiú osztálytársamba, egyik legjobb
barátomba. Közben egy butuska ám korán éro lány szerelmes volt belém. Én nem
viszonoztam. A magyartanárom zseninek tartott, elkezdtem verseket írni. Kis
különc voltam az iskolában. Vagy deviáns.
Aztán elkezdödött a gimi. Innentol sokkal jobban emlékszem. Közben 1988ban
lakást is váltottunk. Többé nem laktam egy szobában húgommal, ez megviselt.
A gimit kezdetben utáltam. Rossz volt a magyartanár, úgy éreztem tehetségem
elapad. Otthon tudtak errol, és apu megszervezte az iskola váltást.Föl is
vettek, de mire eljött 89 tavasza annyira megszerettem a gimnáziumi bandát,
hogy már nem akartam átmenni. Apám ordított: Érted haragszom nem ellened.
Végül a maradás mellett döntöttem. Elkezdtem járni a gimnázium
színjátszókörébe, sokat utaztunk a határon túli magyarlakta területekre(
Egész gyerekkorom tele van nagy közös családi nyaralásokkal . Bulgária,
Olaszország, Görögország, Törökország, Franciaország)
Ittunk, dohányoztunk , buliztunk mint jó kamaszok. Aztán 91 tavaszán
kipróbáltam a hasist. Dönto epizód. Megvilágosodás transz (nap-neptunusz
együttállás) . 91 nyarán kimentem Angliába nyelvet tanulni , jó kis élmény
volt. Negyedikes gimnazistaként rám osztották a azínjátszókörben Malvoliót a
Vízkeresztbol. És eljött 92. Az Uránusz és a Neptunusz áthaladt az
aszcendens közeli Vénuszon. Katartikus szerelem, megtérés. Felfoghatatlan.
Folyamatosan folyt a drogozás, és én kezdtem azt hinni maga Jézus vagyok.
Aztán leérettségiztem, nagy sikerem volt mint színész. Szeptemberben
Detti(az elso szerelem,a nagy OOOO) dobott.Egy unalmas osz után (dolgoztam,
azaz egy helyben ültem) jött a szilveszter. És jött az LSD. Ez egy kicsit
sok volt. Én vagyok Buddha, belolem fakadnak a csillagok, a Teremtovel
egylényegu vagyok. Utána meg mocsok és üresség. Felvételiztem pszichológiára
, de nem tanultam. Végül a pannonhalmi foapát segítségével bejutottam a
Pázmány magyar-szociológia szakára. Addigra már úgy pörögtem mint a
ringlispil. Végül pont a 20. szülinapomon jött a dönto fordulat.
Megismerkedtem Baradlay Ricsivel , a rockénekessel, és hozzám hasonló
megváltóval. Egy véletlen persze. Akkoriban már publikáltam istenkeresésem a
Magyar Narancsban hirdetés formájában. Az egyetemet addig se vettem komolyan
de Ricsi után végleg abbahagytam. És kezdett bennem kikristályosodni a
vallási (tév?)eszmerendszerem . Álmomban megmondták hogy Szent Jakab vagyok.
Elkezdtem gyujteni az apostolokat ismeroseim körébol. A buszokon obégattam,
egy szóval becsavarodtam. Persze lehet hogy csak egy extranormális állapotot
értem el. Egy biztos. Szüleim megelégelték a dolgot, és elkezdödött
elmebeteg pályafutásom. 94-tol 98-ig kb. tízszer voltam diliházban. 94
november 1én másik karrierem is megkezdödött. A rádiós Betelefonálás. Halló
itt Szent Jakab. 95-ben augusztus 1én egy fordított keresztet (vigyázat nem
sátánkereszt hanem Szent Péter kereszt) tetováltattam a homlokom közepére,
hátha
felfigyelnek rám. Ezt 96 áprilisában anyukám nyomására, és látva a
visszhangtalanságot (nem lettem híres ember) leszedettem. Nyoma örök
életemre Káin bélyegként ragyog. 95 augusztus 15-én más jelentos dolog is
történt. Elkezdtem könyvtárosként dolgozni. A következo fontosabb esemény 97
októbere. A zárt osztályon megismerkedtem szeretommel és keresztemmel egy
Gyöngyi nevu lánnyal. 98 február: munkahely változás, rossz munka, 98.
októberétol 99 áprilisig munkanélküli voltam. Akkor kerültem ide a Régészeti
Könyvtárba, ami nagyon megtetszett mind emberi szempontból (kollégák) mind
munkaintenzitás szempontból (nyugodt).
2000 elhozta elso szakképzettségemet.(könyvtárosasszisztens). Itt vagyok. .
Az élet él és szent okokból élni akar... -írja Ady aki szintén november
22-én született.Ennyi.
P.s:: Azóta Dunába ugrottam, és elkezdtem rádiós karrierem.
Az élet megy tovább.
B. Ádám helyes gyerek, poétikusan ifjú, 23 éves, egy mediterrán hangulatú folyóparti város aranyifja, bikaborja, bohém, habzsoló férfi, életvezetése távolról sem szolíd. Barátaival önfeledten éli a középosztályi fiúgyermekek késôkamasz s déliesen romlott életét, de a komolyság is sajátja: hosszú ideje helytörténeti kutatást folytat egy száz évvel korábban élt, bogaras “öregúr“ életművének nyomában, aki darab ideig szintén az ô városában élt, meghökkentô és bizar dolgok leírásával, néprajzi közelítésű elemzésével foglalkozott. Kutatási területe volt a hajdanvolt tudós férfiúnak a nagymúltra visszatekintô helyi vajákoshagyomány, boszorkányság és csodatevés vizsgálata, ért el ebben eredményeket, szép leírásokat produkált de a közfelfogás szerint megmaradt irodalmi sarlatánnak; legendák szerint a kor nagynevű, ám zárkózottan, emberkerülôn és visszafogottan élô boszorkánykirálynôjét is jól ismerte.
Egy pszichedelikus éjszaka kavalkádjában B. Ádám furcsa, légies, nálánál kicsit idôsebb, de gyermekibb, sötétbôrű lányt ismer meg, akivel furcsa húzd meg-ereszd meg játékba kezdenek, vonza-taszítja a nô, aki játszik vele, ujja köré tekeri. B. Ádám szem elôl téveszti, szilaj dühében megalázónak érzi a lánnyal esett játékot, fiútársaságával városfelforgató kamaszôrjöngésbe kezd, mely tragédiába torkollik. B. Ádámnak menekülnie kell, nyomában kopók, apja barátjának lápvidéki horgászkunyhójába menekül, ladikon közlekednek, harcsáznak, hálót javítanak, nôkrôl beszélgetnek. B. Ádám feltárja kutatási eredményeit, ez a helytörténeti filológia minden, mi érdekli még valamelyest, családja szépreményű ifjúnak gondolja, és komoly karriert szán neki, de ô a helyiérdekű néprajzozáson kívül egyedül a szakácsművészet iránt érdeklôdik; no meg a csajok, de most vége, rendôrségi ügy, jobb ha elmegy.
Mint mocsári fény, szirénének és Loreley vibrálja körül - hol virtuálisan, hol valóságosan - a városban megismert furcsa lány, ismét elcsábítja. Azzal kérkedik, egyenesági rokona ô annak a vajákosasszonynak, aki az egykori néprajznyiknak is szeretôje lett, amikor ô nyolcvanéves volt, a néprajznyik meg harminc. B. Ádám meglepett, nyeregben érzi magát, de nem ám, a lány csak húzza, féltékennyé teszi, elviszi a mocsár közepén élô üknagyanyjához, aki, állítása szerint a régi boszorkány unokája, feltételhez köti, hogy a fiú megkaphassa ôt: boldoggá kell tennie a nagyanyját. B. Ádám elutasítja ezt, aztán egy teljes vértezetben elôadott vajákos-szeánsz hatására beadja a derekát, boldoggá teszi a vénasszonyt, együtt levitálnak. Közben a lány suttog a fülébe: a vénaszony nem is a legendás boszorkány ükunokája, de ô maga, nem nyolcvan, de száznyolcvan éves, B. Ádám épp azt csinálja vele, mint példaképe, s kutatásainak tárgya, a száz év elôtti furcsa, bizar és bogaras kutató. Megjön a hajnal.
B. Ádám ettôl már tényleg eszét veszti, tenyérnyi pókot tetováltat a jobb vállára, és elmegy Japánba.
Választások előtt vagyunk, a város tele plakátokkal, ahogy illik, a rádióból-tv-ből választási kampánybeszédek foszlányai; mintha vattacukorban mozognánk... Az iskolában a gyerekek 15–16 évesek lehetnek) kissé tartózkodva vagy éppen bántóan piszkálják az egyik srácot: „Na, és mi van, ha az apád lesz a befutó? Megcsinálja nekünk a kánaánt?”... A gyerek otthon (két kisebb testvére van) anyját faggatja - miért akar a papa nagyember lenni? Mit akar a „papa pártja”? Elérkezik a választás napja, a papa pártja befut, elkezdődnek - az egyre nehezebbé váló - hétköznapok. Egy nap eltűnik egy kisgyerek. Nagy a felhajtás, hiszen az elnök hároméves gyereke az, akit nem találnak. Napokon keresztül folyik a kutatás, amikor újabb kisgyerek eltűnését jelentik be: ezúttal is egy politikus gyereke nincs meg. Most már kezd bizonyossá válni: túszdárma kezdetén vagyunk...
De a várt zsarolók nem jelentkeznek. Hetekig csönd, a gyerekekről semmi hír. A nyomozók nem tudnak előbbre jutni. Minden elképzelhető utat végigjárnak: az első persze a pénz, majd számbaveszik: ki vagy milyen csoport ellen folytatnak valamilyen eljárást, támadást, kinek az érdekkörét sérthették meg, ki akarhat, és miért, bosszút állni... Tévutakon járnak, a gyerekeknek nyomuk sincs. Az elnök lassan felnőtt nagyfia egyre nehezebben viseli különleges helyzetét; amióta kistestvére eltűnt, retteg is. Sportedzésre jár; az öltözőben hagyott holmija közül egy levél kerül a kezébe: a gyerekrablók jelentkeznek. A fiú elolvassa, pánikba esik. A levelet elrakja és nem szól senkinek; anyját, ritkán látott apját egyre vadabbul faggatja, „mit csinál a papa pártja?” Egy ilyen nem túl békés beszélgetés során, ami a fiú szobájában zajlik, anyja véletlenül megtalálja a levelet. Nem érti, a gyerek miért titkolta el , dühösen rátámad, hisztérikusan nekiront, a srác elrohan, a mama riasztja a nyomozókat. A másik (egyébként ellenzéki) politikus házában is rémület , értetlenség és fájdalom uralkodik; állandó őrizet alatt élnek. A zsaroló levelével érkező nyomozó nehezen kezd bele, végül felolvassa azt, őrültnek minősítve a „szerzőt”. A követelés nem pénz, sem a „megszokott” egyéb, hanem nagyon egyértelműen foglmazva: mondjon le az egész kormány, írjanak ki új, tisztességes választást, ha vissza akarják kapni a gyerekeket. Ellenkező esetben a kicsiket soha többé nem látják; örökbe adják valahová vagy akármi... És megindul a harc a családon belül, a két politikus között, a kormánytagokkal, özönlenek az újságírók, nyomozók; mindezt nem lehet titokban tartani, szinte „népszavazás” indul, mit kellene tenni. Lemondani és visszakapni a gyerekeket, vagy hinni, hogy a nyomozók megtalálják őket és maradni?
Az anyák gyerekeiket akarják - az apáknak oly nehéz lenne odahagyni a hatalmat... És dúl az „etikai” háború, családban, parlamentben, utcán, piacon... Az elnök fia egyre táguló értelemmel figyel: már nem fél, már tudja, mit akar. Kivonja magát minden vitából, sem a „mondjon-e le a papa pártja”, sem a „maradjon-e a papa és vesszen a gyerek” úgy tűnik, nem érdekli. A másik politikus családjában ugyanez a konfliktus zajlik, a nyomozók közben házról házra járnak információért. Az emberek különbözőképpen reagálnak, amikor bekopognak hozzájuk, de sem értékelhető nyomot, sem a kicsiket nem találják. A parlament zárt üléseken vitázik, az újságírók felháborodottan tiltakoznak kirekesztésük miatt. Ezalatt az elnök fia pedig szobájába zárkózva, előveszi titkos füzetét, rajta a cím: egy új párt alapításának terve...
Vikidál Gyula -Orfeusz - bazaltkő és vastag derekú tölgy, Eurüdiké - akinek alteregóját még keressük - karsztmészkő és növendék jegenyefa.

Történetünk kezdetén Eurüdiké már a pokolban - saját poklában - sínylődik. Mint önbizalmát vesztett, neurotikus, aszténiás, lelki- és testi betegségekre hajlamos maneken.
Orfeusz, aki utcai énekesként került a szórakoztató iparba, majd saját készítésű videoklippekkel lett népszerű, egy Balaton parti turnén figyel fel a szüleihez hazalátogató szép, szomorú lányra. A fonyódi végvár sáncai között felállított színpad nézőterén, ahol Orfeusz épp egy lovas kocsikon turnézó vándorszínész csapat tagjaként az István a király rockoperát adja elő gyér közönség előtt, akusztikus hangszerek kíséretében.
Egymásba szeretnek. A különleges bánásmódot igénylő, apakomplexussal is küzdő lánynak az őserejűférfi türelme, hihetetlen jósága és gyegédsége visszaadja önbizalmát, saját nőiességébe vetett hitét. Például bebizonyosodik: a lány nem is frigid.S többé nem is boldogtalan.
Mert már jön kifelé a "pokolból".
Összeházasodnak.
Eurüdiké gyereket vár.
Orfeusz építkezni kezd.
És akkor - a mai, "banán-köztársasági" viszonyok közepette - romlani kezd a közérzetük.
Kiderül, hogy mindkét családban - Ofeusz és Eurüdiké családjában is - Orfeusz az egyetlen stabil személyiség. Hogy mindenki az ő létrájához akarja támasztani a maga létráját. A dalok továbbra is megszületnek, de a TV csődbe ment és nem fizet a videoklippekért.
És akkor Orfeusz fokozatosan összeroppan. Már nem türelmes. Boldogságukat gyakran visszatérő lelki viharok tépázzák. Orfeusz felhánytorgató típusú veszekedéseket kezdeményez.
"Visszanéz."
Egyik veszekedés alkalmával a nyolc hónapos terhes Eurüdikénél megindul a szülés.
De a korházban mégsem tudja megszülni a kisfiát, mert lezser a szülészorvos.
A kisbaba oxigénhiányos agykárosodást szenved. Eurüdikének oda sem adják. Egy inkubátorba teszik és a Tüzoltó utcai II. számú gyermekklinikára szállítják. Ahol Orfeuszt azzal nyugtatják: l százalék, hogy a baba maradandóan károsodott és 99 százalék, hogy nem.
Orfeusz rohan a kórházba a feleségéhez, hogy megnyugtassa ezzel a jó hírrel. De Eurüdikén balsejtelmek uralkodnak el.
A többi anyához akkor hozzák szopni a kisbabákat. ő a fal felé fordul, hogy kisírja magát. Aprócska mellei, amelyek miatt egész életében kisebbségi érzés kínozta, most a hóna aljáig benőtték magukat és dől belőlük a tej.
Másnap Orfeusznak a gyermekklinikán már azt mondják: 99 százalék, hogy maradandó az agykárosodás és 1 százalék, hogy nem.
Orfeusz a szülészeten kegyes hazugsággal próbálja a valóságtól megkímélni egyre rosszabb lelkiállapotba zuhanó feleségét. (Még nem tudja - amit mi már igen -, hogy végleg elveszítette.)
A kisbaba egy hét múlva meghal. Eurüdiké pedig gyermekágyi pszichózisba esik, elméje elborul.
Orfeusz egyedül ül a kenuban, együtt tervezett kenutúrájukon.
Éppen a Kazán-szoros 150 méteresre leszűkült, fehér mészkő szurdokában evez, útban a tenger felé.
És énekel.
A történetek, és azok szerkesztése

A kerettörténet egy, csak a sejtetés szintjén láttatott boncolás, a képek alatt kettős narráció, néha a boncoló orvos hangját halljuk, néha a női főszereplőjét, aki itt csak szemlélődő. A kerettörténet által szegélyezett másik történet a férfi főszereplő élete, egy halál előtti visszatekintés logikáját követve, úgy, hogy a végén derül csak ki, hogy az idősebb főhőssel a végén valójában mi történik. A film vágásaiban, a kerettörténet és az élettörténet egymásutániságában, az élettörténet előrehaladásában használja is a halál előtti gyors "filmlepergetés" technikáját. Többször megáll egy gyorsított film egyes képeknél, ezek lesznek a fő jelenetek. A kerettörténet is önálló jelenetek sora. Ennek képi megjelenítése azonban álomszerű, úgy, hogy a nézők nem tudják, hogy a kerettörténet álom-e, vagy valóság.


A szereplők

A férfi főszereplő, Márk önállóan dolgozó ügyvéd, 45 éves. Életkorából kifolyólag legszebb évei a rendszerváltozás előtti időre esnek. Egy polgári jogászfamília utolsó sarjaként, egy rosszul előkészített lakáscsere folytán Budapest egyik szegény kerületében gyermek, és kamasz, a budapesti belvárosban ifjú, és egyik budapesti hegy egyik villáját birtokolva lesz középkorú. Szülei elválnak, anyja attól kezdve vele él, a villában már idős és elvált apjának is biztosít egy külön lakást. Személyisége kettős. Neveltetése és génjei konzervatívvá teszik, azonban nyughatatlan lelke, és szenvedélyei - nők, kényelem, jólét - néha a polgári lét perifériájára sodorják, de sosem azon kívül. Lelke démonaival sosem néz szembe, élete utolsó napján sem készül erre. 45 éves korára, számos, egészében soha fel nem vállalt kapcsolat után egyedül marad. Elhatározza, hogy az új évezredbe már nős férfiként lép be, leginkább a külső elvárásoknak megfelelve. Így ismeri meg a női főszereplőt, Esztert. Szerelemre már nem képes, tisztaságra már nem vágyik, mégis belemegy a kapcsolatba.

A női főszereplő

Eszter 30 éves. Egy vidéki kisvárosban, értelmiségi család egyik gyermekeként nő fel, ahol a fő érték a tudás, sokat is tanul, szolidan kamasz, sokszínű érdeklődésű ifjú, nyughatatlan, és ezért sokmindent kipróbál, de a jólneveltség gátjait alig lépi át. Jogász lesz, egy cégnél dolgozik. Első igazi szerelme plátói, majd néhány rosszul sikerült kapcsolat után, amikben saját addigi értékeit feladja, újra naivan, nem tanulva a rossz tapasztalatokból, találkozik Márkkal, és beleszeret.

Helyszínek

A kerettörténet: egy nő megy az utcán, sötét van, egy kerttel körülvett bérházba megy be, a lépcsőn a pincébe jut, ahol egy nagy csapóajtón keresztül a boncterembe lép be. Az asztalon, messziről látszik, egy középkorú férfi fekszik, és mellette áll valaki, a csempe előtt, hideg fényben megcsörrennek az eszközök, alig látjuk őket, inkább a hangokból lehet következtetni, és megindul a narráció. Hosszú, kerek székre ül le a nő, és nézi, hogy mi történik, szemlélő, de az ő, reflexióként futó gondolatai alapján kezdődik majd, és fut időrend szerint a férfi élettörténete. Az orvos munka közben kiejtett szavairól jutnak eszébe az epizódok, így halad előre a történet. Budapesten játszódik, hol a VIII. kerületi lepusztult házak és utcagyerekek között, hol ügyvédek összejövetelein, hol hetvenes évekbeli bulikban, hol a budakalászi nudistatelepen, kártya-partikon, hol a villában és annak kertjében. A film nagyon sokszor a századelő polgárságának idézőjelébe teszi a történetet, a helyszínek is ehhez igazodnak.


A történet vége

A nő dühében és csalódottságában még utoljára akar elmenni a férfihoz, hogy rávegye, hogy ne hagyja el - az első jelenetben az utcán haladó nőről kiderül, hogy Eszter, ő ment a boncolásra, de ugyanazon az úton megy el utoljára Márkhoz is --, de mikor végre bejut a férfihoz, meglátja, hogy az nemrég megölte magát. A kerettörténet is a végére ér, mielőtt Eszter bejut Márkhoz a házba, egy apró golyó fekszik a boncoló-orvos tenyerén, megcsillan a film elején látszó hideg fényben. Amiről nem tudjuk, hogy a boncterem, vagy a villa kertje, álom-e vagy valóság. Nem tudjuk, hogy marad-e remény.

"Van lehetőségünk rá, hogy a saját megváltásunkat játsszuk el, örökre."
Ez a történet egy füstös belvárosi lakásban játszódik, egy alkoholtól és kábítószertol tompult társaság utolsó négy kártyapartija közben.

A résztvevo játékosok nem kiegyensúlyozott személyiségek, sem az eddigi életük, sem a kilátásaik nem adnak okot az elégedettségre, ezért mennek bele - a kártyázás közben - egy furcsa sztorizásba, ahol egymást próbálják felülmúlni hihetetlennek tuno, ámde igaz történeteikkel. Minden játékos groteszk mesét mond el, egy általa elkövetett gyilkosságról. A mesélt történetek a képen megelevenednek, majd újra meg újra visszatérünk a kártyaparti színhelyére (keretjáték).

Kezdetben különbözo szálon futó epizódokat látunk, amelyek a film végén mégis összefonódnak. A cselekmény alapját félreértéseken alapuló helyzetkomikumok képzik.


I.
Ebben a fejezetben egy félresiklott "üzleti" megbeszélés tanúi lehetünk. A pesti szlenges stílusban beszelo drogdíler egy rendhagyó, tettlegességig fajuló kalandját meséli el, amelyben az egyik "kuncsaftjával" való nézeteltérése végül a "kuncsaft" halálával végzodik.

II.
Egy szerencsétlen férfi kálváriáját követhetjük nyomon, miként teszi tönkre az alkohol- és játékszenvedély az embert, aki szereptévesztés folytán belecsöppen egy bérgyilkosi megbízásba, majd a hirtelen ölébe pottyant feladatot, komikus körülmények között, sajátos módon próbálja majd megoldani.

III.
Ebben a részben egy internetes kapcsolatba kapunk betekintést, ahol emberünk és levelezotársa másnemuként adja ki magát, mint ami valójában. Végigkövethetjük, hogyan ismerkednek össze és kedvelik meg egymást, majd hogyan fordul tragédiába a személyes találkozó. Ezt a fejezetet az internet személytelenségébol fakadó abszurd szituációk és a tragikomikus atmoszféra jellemzi.

IV.
Az utolsó szereplo elbeszélésébol kiderül, hogy a három elozo jelenet összes szereploje egy-egy láncszemét alkotja, annak a morbid, furcsa eseménysorozatnak, ahol mindegyikük véletlen és kiszámíthatatlan cselekedete, hatással volt a másik szituáció végkifejletére, anélkül, hogy az egyes mesélok ezzel tisztában lettek volna. Az eddig részenként elmesélt események összeállnak így egy kerek, ám gyakran meghökkento történetfolyammá, melyet végig átszo a maró gúny, az emberi kapzsiságból és kiszolgáltatottságból adódó cinikus humor.
Ez a budapesti történet egy 45 év körüli amerikai férfi és egy 20 év körül
magyar lány heves, és teljes katasztrofával végzodo kapcsolatáról szól. A
férfi diplomáciai szolgálatra érkezik Budapestre feleségével és két kiskorú
gyerekével. Kitünoen beszél magyarul, mert mint kiderül mostohaapja magyar
volt, aki súlyt helyezett arra, hogy fiát, mégha nem is a vére, megtanitsa
arra, amit o tud…
Ron kissé kopaszodó, sportos férfi. Hajlamos a fölényeskedésre, és szeret
uralkodni másokon. De ezt nem mutatja ki nyiltan, inkább úgy irányitja a
helyzeteket, hogy mindent ellenorizni tudjon. Ron tipusos figura. Például
odaadó családapa. Mindamellett idonként szeret elégedetten végignézni az
övéin, ha tudja, hogy minden úgy megy, ahogy kedveli. Tisztára olyan, mint a
gazda, aki boldogan nézi, hogy a nyája hizik. Ron abban is példás férfi,
hogy választékosan öltözik. Soha nem engedi meg magának a lazaságot. Még
akkor sem, ha ezt minden kockázat és a felelosség tudatának feladása nélkül
tehetné. Ron végül abban is a legkiválóbb személy, mármint az életmódjához
és középosztálybeli rangjához illoen elvárható módon, hogy sportol.
Joggingol a ház környéként, ahol a követség alkalmazottai és azok családjai
laknak. Ron persze nem tökéletes. Idonként noket hajtanak fel neki kollegái.
Valami számára ismeretlen egyén lakásán gyorsan könnyit a vágyain, majd
fizet a noknek, akik nem szólnak, nem panaszkodnak, hanem távoznak.
Perverzió nincsenek, illetve… Nem a nok pillantását, ajkát, vagy borük
rezdülését, hanem saját nemi szervének dugattyúszeru mozgását nézi
szeretkezés közben, miközben arra kéri a noket, hogy szétfeszithesse a
combjukat a jobb rálátás érdekében. Ennyi, semmi durvaság, szado vagy mazo.
Gyakran elofordul, hogy kultúrájának engedelmeskedve esténként barátaival
egy kocsmába megy sörözni. Ja,igen. Van még egy gyengéje. Imádja a nagy
mellu noket. Kocsmázás közben sikamlós, sot - oh,egek- trágár viccekkel
szórakoztatják egymást a férfiak, de ha egy dús keblu not látnak meg, akkor
aztán nem átalják még a micsodájukat is markolászni, mármint a nadrágon
keresztül, de csakúgy vaskos tréfából. Igy telnek Ron, a férfias amerikai
családapa budapesti napjai. Felesége egyszer-egyszer célozgat rá, hogy
nagyon régóta nem nyúlt hozzá, de Ron, ahogy ezt a feleségükkel szemben
mértéktartó férfiak tenni szokták mindenütt a világon, a fáradtságára
hivatkozik.
Egy koraoszi nap kocogás közben felfigyel Julira. Az ok nyilvánvaló.
Julinak az átlagot messze felülmúló, gyönyöru nagy mellei vannak. Juli
büszkén kidülleszti kebleit, melyeket melltartó nem tart kordában. O azt
szereti, ha a férfiak megforulnak utána. Juli kihívó, de nem közönséges.
Mutatgatja természetadta bájait, de öltözködésében egyáltalán nem olyan,
amire a férfiak azt mondanák: kurvás. Még azt is elviseli nevetve, ha
egyszer-egyszer arcpiritó trágárságokat kell végighallgatnia fiatal
suhancoktól vagy útjavaitó munkásoktól. Ron is megbolondul tole, nap mint
nap látja Julit, ahogy jön vele szemben a kutyájával, de rá sem néz, csak
baktat elore. Ron otthon ettol kezdve úgy viselkedik, ahogy az öregedo
férfiak szoktak, amikor felcsillan egy nem túl reális, de számukra ábrándos
lehetoség. Szó, mi szó, Ron egy nap merész tettre szánja magát. Valami
véletlen folytán alkalma nyilik rá, hogy beszédbe elegyedjen Julival, aki
nem elutasító, de nem is bárotija a férfit viselkedésével. Ron egy szót sem
szól a családjáról, viszont gyakran beszél úgy, mint aki abban a kegyben
részesiti a lányt, hogy ablakot nyit neki a világra. Úgy érzi, napokon belül
leteriti a prédának kiszemelt kebleket. A lány azonban nem ájul el attól,
hogy kicsoda Ron, bár szavai érdeklodové teszik. Okos teremtés, és ravasz.
Az istennek sem hajlandó elárulni, hogy mit dolgozik, de mielött Ron célzást
tenne rá, azt mondja neki, hogy azért ne képzelje már, hogy olyan, aki
pénzes pasikra hajt, kivált ha azok amerikaiak. Ron azt hiszi, hogy o
irányit, pedig dehogy,Juli irányit. Hagyja, hogy Ron fecsegjen, hogy kiadja
magát, o meg titokzatoskodik, és szinte semmit nem árul el magáról. A
dolognak az lesz a vége, hogy Ron elhivja egy este vacsorázni. A lány
alkalomhoz illoen öltzik fel, és hogy jól megörjitse a férfit, olyan ruhában
jön,amely szinte teljesen láttatni engedi valóban csodálatos kebleit. Az
egész este olyan, hogy nyilvánvalóvá válik, Juli egyre inkább az ujja köré
tekeri Ront. Viszonyuk kapcsolattá válik, de csak Ron szempontjából. Juli
nem ellenkezik, amikor Ron, aki hevesen udvarol, drágaságokat vásárol neki,
miközben fölényeskedik, magabiztosnak mutatja magát, apáskodik egy
professzor modorával. De képtelen ara, hogy lefektesse Julit. Pedig Juli
megmondja neki, mit akar. Imádom a szexet, és megkaphatsz, de csak akkor, ha
már én is akarom, meg ha úgy viselkedsz, ahogy én szeretném. Nyilvánvaló,
Juli élvezi, hogy tönkrezúzhatja a férfi önbecsülését. De máshonnan jo a
csapás Ronnak. Egy kis esti enyelgés alkalmával felesége barátnoje meglátja
Julival. Nem tudja letagadni, az asszony kirugja, o pedig elköltözik.
Botrány otthon, botrány a munkahelyén, ahol válaszút elé állitják: vagy egy
héten
belül lezárja a kapcsolatot, vagy röpülhet haza. Ron számára azonban nincs
visszaút. Úgy érzi, túl sokat áldozott, hogy föladja. Ez a helyzetértékelés
végül is tönkreteszi. Néhány napon belül gyozni akar, hogy aztán úgy élje az
életét, ahogy addig. Amikor a budai hegyekben járnak, Ron már nem bir
magával, és elkezdi markolászni Juli melleit, és valami visszataszitó
lihegéssel megpróbál a lány szoknyája alá nyulni. Ezért aztán tökön lesz
rugva… Juli folyamatosan megalázza Ront, olyan helyekre viszi, ahol rosszul
érezheti magát, mert például fiatalok vannak, olyanok, akikkel képtelen szót
érteni, akiket csak egy pillanatra tud lenyügözni avval, hogy o egy
amerikai. Ron egyre többet kénytelen feladni maradék büszkeségébol.
Elofordul, hogy kis hiján sirva fakad.
Az egy hetes határidobol már csak egy nap van hátra, amikor Juli közli:
lefekszik vele, ha… és mond egy elképeszto összeget. Ron szólni sem tud.
Délelött ellóg a követségrol, pénzt vesz ki a bankból, majd felviszi Julit a
szobábra. Mint egy elvonási tünetekkel küzködo roncs, úgy esik neki Julinak.
De mielött sor kerülne az aktusra, Ron elsül. Ez a vég. A lány ócsárolni
kezdi Ront. Öregnek és undoritónak nevezi.Még jó, hogy nem tudtad bedugni,
mert elhánytam volna magam- mondja Az arcán megvetés, és tényleg- undor.
Amikor Ron könyörög neki, hogy próbálják meg még egyszer, Juli azt mondja,
hogy soha többet, még csak látni sem akarja. És a tordöfés. Ron szemébe
vágja, hogy van egy barátja, aki megmondta neki, hogy már nagyon unja a
hercehurcát a vénemberrel. Juli felöltözik, de mielött távozna, elegánsan
kiemeli a nagy köteg pénzt a férfi zakójának belso zsebébol. Ron látja ezt.
Juli távozása után nem sokkal erot vesz magán, és o is elmegy. Hátra van még
a bünbocsánat kérés. Felesége hajlandó visszafogadni. A nyakába borul a
férfinak, csókolgatja, és fogadkozik neki, hogy odaadó no lesz az ágyban, és
igy tovább.
Ron másnap reggel úgy sétál a követség felé, mintha mi sem történt volna.
Késon tér haza. Amikor a házuk melletti térre ér, összefut Julival. Szóba
elegyednek. Ron békülékeny hangot üt meg. Úgy beszél, mint aki titkon
reméli, hogy megforditható balszerencséje. De Juli, aki a kutyájának
vastag ágakat dobál, Ron elso érintésére felemeli a hangját. Szó szó követ.
Juli elismétli, hogy Ron gusztustalan, öreg és elege van belole. Ron erre
tolvaj szukának nevezi a lányt, és követeli vissza pénzt. A helyzet
durvaságra ingerel. És Ron megfogja a lány botot markoló kezét, és az o
kezébe kerül a bot, amivel irdatlan nagy erovel fejbe veri Julit. Aztán
összeroskad és eszeveszett bolond módjára, mint akinek végre beteljesült a
vágya és orgazmusa lett…

Fekete háttér előtt Isten (kb., mint Michelangelo Ádám teremtése Istene) asztalnál ül, könyököl. Csak deréktól látszik, csak ő van megvilágítva.
Feláll, hátat fordít. Egy ideig vár. Majd előrenyújtja karjait. Csak a két kéz látszik, hátulról előre nyújtva.
A háttér fehér lesz, majd jobb felé haladva áttetszik fent kék-középen zöld-lent kékbe, mely kép természeti tájba tetszik át (ég, hegy, víz) Egy pillanatra szembevakít a nap, majd ahogy besötétül, látszik a hold meg egy csillag. Ahogy visszavilágosodik a hegyre közelít a kép, növények, gesztenyefák.
(Halk, harmonikus, szólóhangszeres zene.)
Isten lehajol, felmarkol egy halom gesztenyét.
Isten szemben, az asztalnál ül, előtte gesztenyék, gyufaszálak.
Állatokat csinál, majd ahogy rárakja a tájra, ott valódi állatokká tetszenek át.
(Harmonikus, zenekari zene)
Elgondolkodik.
Embert csinál, őt is rárakja a tájra. Kb. 30 éves férfi válik belőle. Magasról néz le rá a kamera. Szemben áll, néz fölfelé, hunyorog, kezét a szeme elé tartja, mintha elvakítaná valami, láthatólag nem lát semmit. Vállat von, Megfordul. Áll. Majd ugyanúgy, mint előbb az Isten, ő is felemeli a két karját.
Képsor: különböző korokból háborús jelenet, hullák, láger, atombomba, afrikai éhezők, szeméthalmaz, füst, csirkekeltető, állatok ketrecben, hal akváriumban, madár kalickában, olajszennyezett döglődő madarak, stb.
(Egyre diszharmonikusabb és hangosabb zene)
Kép távolít, újra látszik az ember felemelt karjával. (Horizontvonal valamivel az ember fölött)
Isten keze benyúl, megfogja az embert, mire az gesztenyefigurává válik.
(Zene abban a pillanatban leáll).
Isten visszaül az asztalhoz, szétszedi a bábút. Komor.
Hátradől, elgondolkodik.
Ásít egyet. Feláll.
Leoltja a villanyt.
Pár pillanatig teljes sötétség és csend.
A történet manapság népszerű akciófilmek és kalandsorozatok sajátosságait vonultatja fel hazai környezetben. Az alapszituáció, hogy a maffia megszerzi a Külügymisztérium egyik nagyon fontos adatbázisát. Az adatbázis felelőse, Kovács Imre Osztályvezető végső kétségbeesésében, a botrány elkerülése miatt és nem utolsó sorban a pozícióját féltve felkeresi Jánost, régi barátját, az ex-kémet, hogy a kapcsolatait felújítva szerezze vissza az adatbázist.
János újraszervezi az Akciócsoportot, hogy visszaszerezzék az anyagot, ami nem egyszerű és veszélytelen, hiszen a nyomok mélyen az orosz maffia berkein belülre vezetnek. A csoport minden tagja rendelkezik valamilyen különleges képességgel, ex-kém-hacker, autóversenyző, mesterlövész és egy motoros. A feladat megoldásához mindenki képességére szükség lesz, hiszen az ellenfél nem más, mint Sándor, János régi társa mikor még kémek voltak, segítője pedig Pierre álnéven ismert hírhedt maffiózó, aki nem ismer mást, csak győzelmet.
A háromfős akciócsoport először Pierre nyomára bukkan egy pesti hotelban, akinek azonban sikerül elmenekülnie. Később megtudják, hogy az a Balatonra tart Sándorhoz, a megbízójához. Az autópályán majdnem elkapják megint, de ismét elmenekül. A jó és a rossz fiúk a Balaton partján egy villában kerülnek szembe egymással. A végkifejlet természetesen happy end, megkerül az adatbázis, de addig sok humoros és akció jelenetnek lehetünk tanúi hála a pörgős sztorinak.
Új kereskedelmi tévécsatorna kezdi meg működését az országban. Nagy a csinnadratta, csillogás-villogás, külcsín, de tartalmilag természetesen a már meglévőkhöz igen hasonló a műsorstruktúra.
Létrejön egy olyan műsor, ami lényegéban a Kész átverés show megfelelője az új csatornán. A műsor vezetője, egyben fő ötletgyárosa Patrik művésznévre hallgat, rendkívül ambiciózus, a nézettség növelése a fő célja, minden áron...
Lehet mondjuk egy barátnője, akivel viszonylag bensőséges a kapcsolata, de ez a történet folyamán egyre feszültebbé válik, ami ugyan klisé, de mindenki törvényszerűnek fogja találni.
Patrik mellett persze van még 2-3-4 ember, akik ötleteket adnak a műsorhoz, közöttük van, aki a "softabb", van, aki a "hard" vonulat híve, azaz: előbbi inkább a szolidabb, játékosabb, inkább mosolyogtató ötleteket adja, az utóbbinál pedig elég egyértelmuen az a cél, hogy az "alanyokat" minél hülyébb, rémisztőbb stb. helyzetekbe hozzák.
Egyre inkább e második trend kerül előtérbe, az átvert embereken néha nevetünk, néha röhögünk, néha feszengünk... - ki-ki vérmérséklete szerint.
Egyszer megszületik a "bomba" ötlet, a számítógépek korában minden lehetséges, vajon hogy reagálnak az emberek arra, ha otthonukat, kocsijukat stb. lerombolva látják (emlékezhetünk elég hasonlóra...).
Technikailag úgy valósítják meg, hogy a kiszemelt áldozatot illetve családját meghívatják pl. egy baráti családdal, és ott a híradó megy, és váratlanul : "Most kaptuk a hírt, hogy az X.Y. utcában robbanás történt, és az X. sz. ház összeomlott." Persze a híradó videóról megy, a barátok be vannak szervezve.
Mindjárt az első megvalósítás túl jól sikerül, a házaspár egyik tagja rosszul lesz, agyvérzést kap, meghal. Ez a felvétel természetesen nem kerül sugárzásra, de a dolog kipattan, sajtókampány, a barátnő nem tud napirendre térni, és az áldozat családja perel...
De a dolgok lassan, szépen elsimulnak, Patrik új barátnője rámenős ügyvéd, és bár a fiú a képernyőről lekerül, a politikában kamatoztatja képességeit, mint háttérember. És a háttérből fokozatosan újra az előtér felé tart... ez lenne a vége.
Előfordult már veled, hogy cél és pénz nélkül lófráltál egy bevásárlóközpontban, vágyakozva nézted a kirakatokat, azt a "Másik Világot"? Ábrándoztál azon, mi lenne, ha soha többet nem kéne elhagynod ezt a csodavilágot, és mindent megkapnál, ami odabenn van?! Maga lenne a Mennyország, a tejjel-mézzel folyó Kánaán.
E történet főszereplői (egy csapat érettségi előtt álló fiatal) is pontosan ezt szeretnék: "kitörni a hétköznapokból" - úgy, hogy elfoglalják a Tehhén Plaza nevű bevásárlóközpontot. De vajon hogyan lehetne ezt megvalósítani?

A terv egyszerű: Be kell vonni a társadalom különböző rétegeit eme grandiózus "Honfoglalásba" - össze kell hozni a Tömeget, mely, miután kellően feltüzelték, egyetlen csettintésükre lerohanja a bevásárlóközpontot.

Miközben zajlik az akció szervezése, a főhősök kalandjain keresztül enyhe iróniával és sok humorral bemutatásra kerül napjaink fogyasztói társadalma, a stílus és divat értelmetlen hajszolása, az emberek felszínességében rejlő veszély, a 'pénz szaga'. Hőseink - akik valójában nem is hősök, csak halandó emberek, szép eszmékkel - a diszkósoktól kezdve a szigetlakókig mindenkit pellengérre állítanak és megtévesztenek.
Eme 'fondorlatos ármánykodással' azonban még koránt sincs vége a történetnek! Mert ugye, miután impozáns, Wagnert idéző monumentalitással elfoglalták a Tehhén Plazát, meg is kell tartaniuk azt - Egyrészről gonosz ellenségeik (a rendőrök és katonák) nem nézik jó szemmel hőseink ténykedését; másrészről pedig nekik is rá kell döbbenniük, az elmélet a gyakorlatban nem mindig állja meg a helyét, a társadalom ellenáll a nemes eszméknek. A 'Mennyország', a 'Kánaán' falai között kell szembesülniük az élet fonákságaival, és kell felnőtté érniük.

Ez a film társadalomkritika, de a jobbik fajtából való: A maró gúny helyett sokkal inkább a humor, a szellemesség jellemzi, a fiatal értelmiség látásmódja, azoké a fiataloké, akik a világ fonákságaival találkozva nem megtörnek, hanem egy szebb, jobb világot akarnak teremteni. és bár nem sikerül nekik, közben felnőnek - mi pedig remekül szórakozunk. saját magunk esendőségén.
A film paródiája és utánérzése a nagy zenekar-történetes filmeknek. A hazai alkotások közül előképnek tekinthetők a Kopaszkutya és a Szerelmes Szívek c. alkotások.

A történet: A történet 2003-ban játszódik, Magyarországon. Viktor, az állandó anyagi gondokkal küszködő, alkoholista, 46 éves hangtechnikus egy ausztráliai rokonától 10.000 dollárt örököl. Elhatározza, a hirtelen kapott pénzből megcsinálja élete nagy álmát: menedzser lesz, összeverbuvál egy sikeres zenekart. Ismerősei javaslatai, rábeszélése, és anyagi támogatása alapján összeszed négy, 17-25 év közötti fiút, akikből egy igazi kőkemény bandát akar faragni, akik meghódítják az országot. A fiúk teljesen különböző közegből érkeznek, alig tudnak zenélni, de nagyon lelkesek. Szponzort is talál, régi barátja, Bandi személyében, aki kamionos, és az Xtransped Bt. vezetője. A próbák megkezdődnek, miközben megismerjük Viktor és a fiúk környezetét, melyekben csupán egy a közös: mindahány nevetséges, kilátástalan, és ismerősen bájos. A film vége a totális kiteljesedés: a fiúk "Sas-sped" néven felléphetnek a 2. Uhrin Benedek Hasonmásverseny országos döntőjén, mint meghívott vendégzenekar. Viktort a koncert alatt áramütés éri, és meghal.

A film egymást gyorsan követő, klipszerű jelenetek sora, melyekben egy-egy szereplő magánéletébe pillanthatunk be. A filmet összetartó erő, a vissza-visszatérő zenekari próbák, melyek rövid időre néhány másodpercre bevillannak.
Szereplők:
Viktor: A Piramis együttes hangtechnikusaként volt a csúcson, azóta csak lefele csúszik. Ócska kocsmákban egyre kevesebb ócska nőt tud felszedni Som Lajosos sztorijaival. Tiszteli a régi EDDÁt, de a mostani utálja, és ezt mindig elmondja. Volt élettársa Gabi, aki egy fiú javító-nevelőintézetben dolgozik, és bár kulcscsomóval üt ha kell, csúnya, de kedves asszony. Gabi néha feltűnik.
Viktor hétvégi diszkókat, iskolai rendezvényeket hangosít, megveti a világot, egészséges öntudattal viseli szerencsétlenségét.
Sanyi: a ceglédi autóvillamossági szakközépiskola tanulója. Szemüveges, rossz tanuló fiú, de első az iskolai maszturbáló-bajnokságban. (A versenyeket a 3. szünetben rendezik az egyik WC-ben, ahonnan izzadtan, és a tabellát jelző táblázattal jönnek elő a fiúk. Verseny előtt a padokban pornó-magazinok lapozásával izgathatják magukat a részvevők. A leggyorsabb győz.) A zenekarba Gabi nyomja be, mert Sanyi unokatesója Gabi intézetének lakója. Sanyi dobol, általában félénk, de őt egyedül nevelő édesanyjával sokszor türelmetlen.

Bence: Verseket küld az Élet És Irodalomnak, 2 már megjelent. Angol szakos egyetemista, 21 éves. Sokat akusztikus gitározik, Cseh Tamás és a Pink Floyd a kedvence. Barátnőjével teaházba jár, és sokat mesél arról, előfordult már, hogy füvezett. Mindeig leszokóban van a dohányzásról, de nem megy neki. A zenekarba Viktor egy állandó munkaadója, egy művelődési ház népművelője ajánlotta. Bence barátnője Csili (Csilla), aki titokban a latintanárával is lefekszik. Erre Bence rájön, de segít a zene... ő lesz az énekes-szövegíró is.

Zoli: Basszusgitározik a zenekarban. 19 éves, kirúgták már több szakközépiskolából is. Éppen raktárosként dolgozik. Viktor egy kocsmában ismerte meg. Zoli atyai mentorának tekinti Viktort, felnéz rá, és hisz benne. Ez Viktornak jó érzés, de Zolinak is az. Zoli szívesen rajzol sci-fi jeleneteket otthon, és sokat olvas sci-fit. Egyébként műveltnek tartja magát, és iskolázottságához képest tényleg sokat tud. Ezért néha egy kicsit nagyképű viszont.

Ricsi: Ritmusgitározik. Feltűnően alacsony termetű, a játékprogramok megszállottja. Cukrász, és Zoli hozta a bandába. Szótlan, háttérbe húzódó fiú, 25 éves. ő a legidősebb a zenekarban, ezért tisztelik, bár úgy tűnik, erre nem tart igényt. Sőt, úgy tűnik, semmire sem tart igényt. Néha repülőmodelleket ragaszt.

A film végigköveti apró jeleneteken keresztül a zenekar megalakulását, és a próbák menetét. Kézikamera, amatőr-film hatás, profi megoldásokkal.
Izgalmas kompánia, mind renitensek, mind "Mások", követik az új megváltót Alvint az utcaseprőt. Senki sem tudja, honnan érkezett és mit csinált azelőtt. ő csak békésen söpri a kis park sétányait, közben pedig nyugodt, kissé sittes modorral áthatott humorral nyilatkozik életről, halálról, Istenről , hitről hogy bölcsessége egy tanult ember múltját idézi-e, vagy valamilyen túlvilági hang adománya, megállapíthatalan, akár kora a narancssárga formaruha alatt.
A nyitóképben eggy magától megundordott, életében először az öngyilkosság gondolatával foglalkozó negyvenes ellenőrnőt vigasztal.
"Mert hát ez a világ is csak egy nagy szemetes, de el sem tudná képzelni, mi minden értékes keveredik a szerméttel."
Szóval a lényeg mindössze annyi, hogy mindenki ugyanazt üvöltözi egymás mellett, és ugyanazért az egyért gyilkolják egymást: van valaki vagy valami valahol, akiben hinni lehet. És az odaát nem is olyan szörnyű.
A második "tanítvány" a rizsszemfestő lány, aki csak szép csendesen dolgozgat a parkban, az utcaseprő közelében, és hallgatja. Aztán úgy érzi, kezd értelme lenni egyszerű és csapongó egyetemista létének, lassan előkerül a jegyzetfüzet és Alvinból szakdolgozat lesz. Ez a dolgozat változtatja meg örökre a meghasonlott és már-már hasadt tudatú, önmagával varázshegyi vitákat folytató egyetemi tanár életét is, aki végre szintén kezd tisztán látni. Hogy ezzel az öreg "Trottyos" is így van-e, azt nem lehet tudni, de az biztos, hogy bár a kutyáján kívül senkivel sem hajlandó szót váltani, egy-egy mosolyt már előkerít ábrázatából Alvin számára is akinek közelében egyre több időt tölt. Ott téblából a "Kígyász" is, aki kizárólag a nyakában lévő két kígyóban hisz. Szerinte ha egyszer meg kell halnia, azt majd ők tudják és a kellő pillanatban kíméletesen nyakonmarják.
A bonyodalom, mint már oly sokszor, egy gyerekkel kezdődik.A kissrác persze kezelhetelen és csak egyetlen dolog érdekli. Kis mikrofonos felvevőgéppel járja világot és hangokat gyüjt. Pontosan kategórizálja a 168 féle horkolást, a 112 féle motorzajt, a 98 féle kutyaugatást meg a többit.Hálószobazajt még csak egyet rögzített, de abból is botrány lett, mert épp a rajzóra közepén sikerült visszahallgatnia. Hát ő az aki az utcaseprő példabeszédeiből is felvesz néhányat. Aztán ezen hanganyag alapján indítja el kampányát a gyerek apja a feltörekvő politikus. Végül Alvin egycsapásra a középpontban találja magát. Politikusok, ujságírók és egyházak versenyeznek a kegyeiért. ő meg nem állít és nem áhít semmit. Még mindig ugyanazt mondja, de az valahogy elsikkad a kavalkádban. Megint nem értették meg a lényeget. A végkifejlett megint tragikus.

A vége:
a. verzió: Óriási tömeg önti el a parkot.Rendőrkordonnal védik. Kis híjján eltapossák a gyereket. Alvin menteni próbálja,de a rendőrök hőbörgő csavargónak nézik és halálra verik. Utolsó kép: Kiterítve fekszik körülötte a tanítványai a rizsszemfestő lány szelíden melléhelyezi a seprűjét, a kutya meglát egy galambot és kergetni kezdi, az élet folytatódik.
b. verzió: A tömeg agyontapossa, leszakad a karja kiderül, hogy android.
Utolsó kép: egy kéz tart egy távirányítót. Az ismeretlen narancssárgában van, az arca nem látszik, csak egy finom nevetést hallani. A fa mögött bújkáló kisfiú felveszi ezt.
Kriszta csendes, zárkózott, fiatal nő. Magányosan él egy régi, eldugott padlásszobában. Nem enged közel magához senkit, elszigetelve él, a gyerekeket szinte gyűlöli. Munkahelyén, amely egy szélsőséges tetováló szalon, mégis szeretik, mivel kimagasló kézügyessége révén az egyik legkiválóbb munkaerő. Kriszta csak az éjszakáktól fél, ilyenkor rémálmok gyötrik. Nem találva ebből kiutat, az alkohol felé fordul. Ezekben az álmokban azonosulhatunk igazán vergődő, kiábrándult lelkivilágával. A felvillanó álomképek egyértelművé teszik a néző számára, hogy ezek a múltból visszatérő emlékek. Egy másik világ, ahol tisztességes családanyaként minden idejét kislányának szenteli. Férje rajong értük, lassan kibontakozik
egy gondtalan, boldog család élete. Kriszta külsőleg is más, haja hosszú, ruházata nőies, egyetlen közös híd köti össze a múltat és a jelent: Kriszta szenvedélyesen fest. A film elején sűrűn váltakoznak a jelen pillanatai és a múlt álomképei, melyek teljesen ellentétesen mutatják be a női főszereplőt. Itt kapunk választ Kriszta katarzisára. Egy családi kirándulás alkalmával minden igyekezete ellenére, a szeme láttára kislánya és férje autóbaleset áldozata lesz. Velük együtt "meghalt" Kriszta élete is. Családja az óta is keresi, nem sejtve, hogy távol, más személyiségként éli mindennapjait.
Krisztát nem érdekli a külvilág ezért tudomása sincs arról, hogy egy férfi a játszóterekről csalja el a naiv gyerekeket. A rendőrség tehetetlen, nincs semmi nyom, amin elindulhatnának. Szabolcs, a törtető nyomozó, aki meg lett bízva a nyomozással kiábrándult dühében egy esős éjszakán a közeli kocsmában próbál választ találni kérdéseire. Ezen az éjszakán Kriszta ijedten menekül ebbe a kocsmába újabb rémálmai elől. Amelyek most nem róla szóltak, valaki más szemén átlátta, érezte a világot. Hideg villámcsapásként hasítottak tudatába a rémisztő képek. Itt találkoznak össze a főszereplők. Szabolcs nézegeti az eltűnt gyerekek fotóit, miközben Kriszta az asztal mellett elhaladva hirtelen visszafordul. Kijelenti, hogy ő már látta az egyik kislányt. Mikor kiderül, hogy álmában, a férfi részegnek tartja és elmegy. Krisztát nem hagyja nyugodni a dolog. Figyelni kezdi az álmait. A pszichésen sérült nő az egyik fogva tartott kislány rémült üzeneteit éli át, különös érzéseket keltve az asszonyban. A láthatatlan kapocs visszaad valamit elveszett személyiségéből. Elmegy a rendőrségre, dühíti, hogy nem hisznek neki. Szabolcs megsajnálja, szimpátiát érez a különös nő iránt, de képtelenségnek tartja állításait. Kriszta minden álmát lerajzolja, precíz alapossággal. Megmutatván ezeket Szabolcsnak, a férfi értetlenül áll az események előtt, hiszen a rajzok olyan momentumokat is közölnek, amelyekről a nő nem értesülhetett. Közösen próbálják felgöngyölíteni az ügyet, miközben egyre közelebb kerülnek egymáshoz. A nő nem nyílik meg igazán, távolságot tart, bár úgy érzi a férfi az egyetlen barátja. Szabolcs egy nap véletlenül a rendőrség faliújságján meglátja Kriszta régi fényképét, melyen családja keresteti. Titokban nyomozni kezd a nő után. S rájön, miért él ilyen körülmények között. Mikor ezt felfedi a nő megsértődik, ingerülten válnak szét. Ám aznap este érkezik egy vészjelzés, remegve telefonál Szabolcsnak. Rátalálnak a házra, amelyet az őrült férfi meggyújtott. Sikerül kimenekíteni a gyerekeket, de egyet túszként magával cipel az erdőbe, Kriszta "lelki társát". A nő érzi, merre kell mennie és Szabolcs segítségével kiszabadítják őt is.
A film nemcsak izgalmas perceket ígér, de lélektanilag is feszegetni próbálja a befogadó nézőben azokat az érzelmi motívumokat, amelyeket a főszereplő nő él át. Egy nőét, aki megjárja a poklok útját, nem találva kiutat a sors egy hihetetlen képességgel áldja meg. Számára ez lesz az esély. Esély, hogy újra rátaláljon önmagára, aki nem tehetett a végzetes balesetről. Rádöbben, hogy esélye lehet és van is a boldog életre. A mélység, amelybe taszította magát nyomot hagy benne, de túllép azon.
A film zárójelenetében láthatjuk, amint Szabolcs terhestornán segíti feleségét, Krisztát.
Vitaly, a former KGB operative, takes a nasty tumble in Budapest's
late autumn, and he's aided in his struggle back to health by the
Hungarian nurse Erzsébet. The course of their blossoming romance is
marred by ugly memories of the past, involving their own personal
experiences, as well as the violent intersection in the chronicles of
their two countries.

Jared, an American undercover agent, is convinced that Vitaly's
"business" partners plan to wreak havoc on a cataclysmic scale, and
he's willing to risk everything, even his most intimate relationship,
to stop the Russian.

This action-packed romantic thriller is also an unforgettable
meditation on the contemporary issue of forgiveness: cultural and
historical, among individuals as well as nation-states.

1.kerettörténet: Egy gyári munkás hazamegy a munkából,megvacsorázik,megissza a sörét, majd elmegy tévét nézni.A tévé mellet elalszik.Átalussza az egész éjszakát,majd másnap reggel munkába menet beleütközik három srácba a metró bejáratánál. És eddigi életének legkellemetlenbb meglepetésében lesz része.

2.Történet: A kábitószert eladó banda.
Ellopják a banda kocsiját két táska kábitószerrel,amit eladásra szánnak. A kokainnal teli kocsi ellopása izgalomba hozza a tulajdonosokat. Felmerül a kérdés, ki vagy kik követték el a bűncselekményt? Autótolvajok -e vagy azok akik tudtak a cuccról csak könnyebben akartak hozzá jutni? Minden esetre utána kell nézni a dolognak. Első lépésként: keresni a kocsit, és a másik bandát,és feltenni néhány kérdést. A másik banda viszont eltünt. EZ GYANÚS! Tehát kapcsolatba kell lépni a " szakmából" néhány emberrel. A banda egyik dealere megemlíti,hogy vásárolt nála három srác anyagot egy hasonló kocsival. Irány ezerrel a kocsi után! De miért mondja a rendőrségi füles, hogy a zsaruk is keresik a kocsit? MI VAN!Mindegy, követni kell a kocsi nyomát,és megtalálni a zsaruk előtt! TALÁLKOZÁS EGY PARKOLÓBAN.

3.Történet:A kábitószert vásárló banda.
A banda találkozóra készül,hogy két táska kokaint vegyenek.A tét: bekerülni a nagy körforgásba.De a találkozó kútba esik az eladók távolléte miatt. Az üzlet és a jóhírük érdekében felkeresik az eladásra igéretet tevő banda törzshelyét, hogy felelőségre vonják az üzletfeleket.De a másik helyen nem találnak senkit.EZ IS GYANÚS!Vajon hol lehetnek? Minden esetre az anyagra szükség van, pénzért vagy anélkül, de inkább anélkül. Feladat: elmenni mindenkihez, aki kapcsolatban áll a bandával.Így jutnak el a banda egyik dealeréhez aki néhány pofon és rúgás után elárulja,hogy a banda egy rendőrség álltal kereset kocsi után kajtat. Valószínű, hogy a cucc a kocsiban van!Cél megtalálni a kocsit a másik banda és a rendőrség előtt. TALÁLKOZÁS EGY PARKOLÓBAN!

4.Történet:A zsaruk.
Két zsaru, akik még nem is tudják, hogy életük legnagyobb fogása előtt állnak. A rendőrök kocsija lerobban még a rádió is bedöglik. Így megállitják az első arra érkező autót, hogy vontassák el őket.A kocsiban ülő három srác segitőkész és a kocsijukhoz kötik a rendőrautót. A vontatás elindul de egy idő után a srácok egyre gyorsabban huzatják a kocsit.A zsaruk pánikba esnek és bekapcsolják a szirénát, de a vontató kocsi egyre gyorsabban halad, míg az egyik kanyarban el nem szállnak. Később a sokkos állapotban lévő rendőrök megadják a kocsi tipusát,és a három srác zavaros személy leírását. Megindul a körözés az ámokfutók után!

5.Főtörténet:A srácok.
Három srác közel a harminchoz. Munkájuk semmi, seftelésből élnek,de a pénz nem jön össze nagyobb üzlethez. Minden éjszaka szórakoznak és ebböl kialakult egy hobbijuk, a kocsilopás.Miután lebonyolítják egymás közti üzleti vacsorájukat, bulizni indulnak.Ehhez kocsira van szükségük.És hopp, pár lépésre az étteremtől egy tagba szakadt pasas egy motort próbál meg arréb rakni,hogy be tudjon parkolni.A dolog sikerűl és vissza sétál a kocsijához ill. a hűlt helyéhez. Valaki vagy valakik ellopták! Előszöris cuccot kell venni a bulizáshoz.Irány a dealer! Így a három jóbarát és a frissen szerzet kocsi ellindul az éjszakába. A drog megvétele után a srácok becsavarnak egy spanglit és elindulnak bulizni.Az egyikük feldobja a témát, hogy szívjanak kokaint is. Kocsikáznak, füvet és kokaint szívnak.Egy járőrkocsi és két zsaru. Ellenőrzés? Nem a zsaruk megkérik a srácokat, hogy legyenek a segítségükre mert lerobbantak.A srácok segítőkészek.Rákötik a rendőrkocsit a lopott kocsira és elindulnak.Hanem az anyag hirtelen beüt.Az egyikük észreveszi,hogy zsaruk követik őket.Gyorsítanak de zsaruk a sarkukban vannak.A félelemtől a gázra taposnak, de a rendőrkocsi rájuk tapadt már a szirénát is bekapcsolták.Teljes para!Az egyik kanyarban eltünnek a zsaruk,lerázták őket. Most már irány a buli!A srácok buliznak anyagot szívnak,isznak,csajoznak,hallucinálnak, beszélgetnek,rosszul lesznek. A jól sikerült éjszaka után irány haza.A srácok lerakják a lopott kocsit egy parkolóban és elindulnak a metró lejárat felé a lökdösődő munkába induló tömegbe......
Éjszaka van, egy kertes ház udvara. A kutya kinyúlva
fekszik, egy árny mozog, benzint locsol a gerázsban, a
bejárati ajtó alatt, végül az ablakokon. Benn két gyerek
alszik az emeleten, lenn házaspár. Ilona felneszel,
beleszagol a levegobe, de már dörren az ablaküveg, fellobog
a láng. Pánikba esnek, János menti a gyerekeket, az egyik
elbújt. A szomszédok riasztanak, a gyerekeket elviszik,
János meghal.
Ilona ül a fa tövében, hajnalodik.
(FB.) Ilona jön ki az iskolából. A gyerekek beszélnek, hogy
mennek a tüntetésre. Ilona felneszel, milyen tüntetés.
Elmegy velük. Rendorök támadnak a tüntetokre, a két végén
lezárt utcában gumibotoznak. amikor Ilonához értek, egy
magas férfi - Jeno - az elesett Ilonára fekve védi a
gumibotozóktól. Túlmegy rajtuk a kordon, a férfi felsegíti
Ilonát, beszaladnak a Bölcsészkar kapuján. Jeno az alagsori
labirintuson kivezeti a lányt, leülnek, azonnal
összedobbannak. A lány belekerül az ellenzékbe. Szerelem,
de Ilona elhárítja a végleges házasságot.
A rendszerváltáskor Ilona egy nagygyülésen beszél. Ott van
Jeno, mindenki tegezodik, egyetértés. Párt alakul, llona
elhárítja a belépést, o majd a kerületben építi a pártot,
ott nagyobb a szükség rá.
Gyoznek, IIona bekerül a helyi vezetésbe. Közben a párt
központjában megindul a belso harc, a kasztosodás. Ilona be
akar menni Jenohoz, a portán biztonsági orök jelennek meg,
Ilona kifordul a kapun. Szaporodnak a jelek, hogy a párt a
hatalom megszerzéséért küzd, nem az eredeti célokért.
Közgyulés, Ilona észreveszi a választási csalást és a
manipulációt. Szóvá teszi, de megvonják a szót tole.
A kerületben is így jár, kiszúrja Ilona, hogy egy
telefontenderen milliókat nyer a polgármester és a sleppje.
A saját pártbeli tagjai pénzt zsebelnek be az építési
engedélyekért, lakáskiutalásért. Szóvá teszi,
megfenyegetik. Újságba cikket ír, kéri a központi párt
segítségét, de elutasítást tapasztal. Nem nyugszik,
feltárja Jenonek a helyzetet, az fantáziának, képzelgésnek
veszi. Ilona egy cikkét beküldik Jenonek. Jeno letagadja,
hogy o kérésére tüntették ki egy barátjukat.
Ilonát végül elbocsátják az iskolából. de nem hallgat el.


Azután gyújtják fel a házukat, hal meg a férje és a két
gyerek..
Ilona feláll, az épen maradt fészerbe megy, a teto alatt
kikeresi apja régi munkásor pisztolyát, loszert. Beteszi
egy újságba, azt a táskájába.
Telefonál, Jenot keresi, délutánra egy bárban találkozót
beszél meg vele.
Délelott bemegy a rádióba, és interjút ad a helyi városi
vezetés korrupt, csaló üzelmeirol, kijelenti, hogy most
gyújtották fel a házát, megégett és meghalt a családja, o
folytatja a leleplezést, amely tovább mutat a városon is.
Amikor kijön, a sziluettben látott gyújtogató ered a
nyomába. A tömött buszon mögé kerül, hátulról szíven
szúrja. A padlóra csorgó vér láttán pánik tör ki, Ilona a
földre csúszik, a busz megáll, sikítás, zurzavar. A
bérgyilkos meglép.
Jeno a bárban vár, majd fizet és elmegy.
A film hosszabb-rövidebb telefonbeszélgetések csokra. Mindegy egyes szituáció és annak figurái teljesen egyediek, szemantikai, dramaturgiai összefüggés nincsen köztük - a beszélgetések nem fedik le egymást. A téma mindig maga az élet, a kísérleti filmalkotás annak sokszínűségét, bizarr iróniáját, humorát szeretné bemutatni. A történetek egy része fikció, a másik részét a való élet tapasztalatai: egy hosszabb történetgyűjtés, különböző emberek elbeszélésein alapuló sztorik. Az utolsó jelenetben, amikor már mindenki lerakta a telefont az összes szereplővel találkozunk egy nyilvános helyen. A hagyományos dramaturgia alapján várt viszonyrendszer itt sem bontakozik ki, a különböző szituációk figurái elmennek egymás mellett, mindegyikük élete külön vonalon zajlik, legyen az telefon vagy élő kommunikáció.

A Tanga ügy

A történetnek két szereplője van, a Férfi és a Nő. Az esti órákban a Férfi éppen otthon dolgozik a számítógépén, kiadványszerkesztő. Megcsörren a telefonja, a Nő van a vonalban. Kellemesen elbeszélgetnek az élet jelentéktelenségéről, az emberi habitusról, az elértéktelenedett emberi morál problémaköréről. Miután meggyőzték egymást a polarizált társadalom globalizáció felé rohanó vesztéről, minden mindegy alapon a Nő elkezd a testéről beszélni.
Beszámol a napjáról, kondi terem, szauna, szoli és persze a bevásárlásról, amit egy híres-hírhedt bevásárlóközpontban követett el. Végre sikerült egy jó tangát találnia magának, sőt éppen már rajta is van és a tükörben nézegeti magát. Hosszadalmas froclizás és izgatás után a Férfi demokratizálva a folyamatot három lehetséges megoldást kínál a nőnek az egyre inkább kínos szituáció lezárására.
A Tanga ügy egy rövid, csípős humorú, egyszerű, de mindemellett okos vígjáték. A két helyszín és a néhol pergő és lassú beszélgetés kapcsolata a telefonvonal. Vagy mégse?

Barátok

Két férfi beszélget egymással, akik már több mint fél éve nem beszéltek egymással. Korábban nagyon jó barátok voltak. Azóta mindkettőjüknek teljesen megváltozott az élete, a mindennapi témáik már nem aktuálisak. Szinte már kínosan nehezen indul be a beszélgetés, míg csak meg újra képesek lesznek megnyílni egymásnak. Belelendülnek az eszmecserébe, nagyon sok meglepetéssel szolgálnak egymással.

Téves hívás

Egy félretárcsázott szám: a véletlen folytán két lány beszélget egymással. Furcsa hangulata van a beszélgetésnek. Úgy érzik szinte vibrál körülöttük a levegő. Az egyikük már tapasztaltabb, egy ismert szórakozóhelyen dolgozik. A másik még szűz, az igaz vonzalomra, szerelemre vár. Randit beszélnek meg.

Udvarlás

Egy segg részeg pasi éjjel felhívja barátnőjét, akinek teljes szívből udvarol. A lány éppen egy másik férfival van, ágyban. Mint kiderül nem is olyan messze egymástól.

Némajáték

Egy férfinak folyamatosan cseng a telefonja, de mikor felveszik nem szól bele senki. Először a férfi lerakja, majd lecsapja. Később elkezd beszélni a vonal túloldalán lévő valakivel. Egyre jobban belelendül, és végül annyira belejön, hogy a néma zaklató rakja le a telefont.

A csábítás trükkjei

Egy lány egy férfit hív. Kiderül, hogy a lány a férfi legjobb barátjának a barátnője. A lány elpanaszolja: kapcsolatuk mélypontra érkezett. Eddig végig hűségesnek hitte a barátját, de nemrég tudomására jutott, hogy a kedvese egy másik lánynak is teszi a szépet. A lány elmeséli az előző kapcsolatait, szerelmeit. Felháborodottan ecseteli, hogy ő hányszor csalhatta volna meg a pasiját. Nagyon sok lehetőség adódott, de csak egyszer tette meg: az előző este a vonal másik végén lévő férfival. Egyeztetetik a mesét, de egy újabb találka lehetőségét mindketten elhessegetik.

Konferenciabeszélgetés

Öt bróker megbeszéli az előző este berúgásának és kurvázásának az élményeit. Obszcén poénok filozófiai tartalommal.
forgatókönyv szinopszis Wizner Vég Balázs azonos című novellája alapján

Helyszín: Budapest, majd a hatos főút.
Időpont: napjainkban


Első jelenet

Melyben Jenő elmagyarázza Zolinak, hogyan csórta el apjától az öreg BMW-t. Zoli istentelenül röhög, mint mindig, amikor haverja előadja, hogyan veri át apját.

Második jelenet

Jenő, a gazdag, és Zoli, a csóró szakközépiskolás elindul Siófokra, a Palace diszkóba, hogy végre jól kibulizzák magukat és végre összejöjjön nekik az első csaj. Összevesznek azon, hogy működik-e a szivargyújtó, és hogy ki a DJ a kocsiban.

Harmadik jelenet

A két haver csekkolja a bigéket az utcán, és meg is látnak kettőt a buszmegállóban ácsorogni. A lányokat nem lehet meggyőzni, hogy beszálljanak a kocsiba, habár az érvre - hogy a taxis is idegen, mégis beszállnak hozzá -, nem tudnak mit mondani.

Negyedik jelenet

Melyben a két lány, Éva és Klári, fázik, és végül mégis úgy döntenek, hogy megkérik a fiúkat, vigyék el őket a házibuliba, ahová indultak. Megtekintik Jenő jogsiját, amiben sokkal jobban néz ki, mint élőben.

Ötödik jelenet

Melyben Zoli megsértődik, hogy Jenő balfasznak nevezi, pedig ő csak a nagy számok törvényéről beszél. Egyébként Jenő év végén megbukik matekból, mint a huzat, ezt megmondta a Radics. Kiderül, hogy Zoli kivétel, Jenő pedig isten, és sikeresen elindulnak a lányok által megadott címre.

Hatodik jelenet

Melyben megtudjuk, hogy Éva és Klári gimibe járnak, ami fölvillanyozza a srácokat. Zoli elszavalja a Lenni vagy nem lennit, Jenő sárga lesz az irigységtől, és azon gondolkodik, jól jön-e a csajozásnál, ha megtanulja az Anyám tyúkját kívülről.

Hetedik jelenet

Melyben Éva figyelmezteti Klárit, hogy túl sokszor mondja, hogy "egyáltalán". Ettől Klári mérges lesz, mivel idegesíti, ha számolgatnia kell, hogy egy szót hányszor ejt ki adott percben. Jenő szerint a nőknek nincs érzékük a piához, és ocsmány, ha a nő részeg. Erre a csajok fölháborodnak. Hajrá feminizmus !

Nyolcadik jelenet

A kis csapat sikeresen megérkezik a házibuliba. Zolinak sikerül meggyőzni Jenőt, hogy ők is fölmenjenek, habár Jenő fél, hogy ottragadnak és nem jutnak el a Palace-ba. Bendegúz, a házigazda, nem akarja beengedni a fiúkat, csak akkor, ha beugrót fizetnek, de a lányok megfenyegetik, hogy ők se maradnak, ha Bendegúz ilyen undok lesz.

Kilencedik jelenet

Melyben Jenő és Zoli Lolka és Bolka néven mutatkozik be a két szendvicskészítő lánynak, Ilinek és Pirinek, akik nagyot csalódnak, mikor megtudják, hogy a fiúkat nem is így hívják.
A buli unalmasan indul.

<>Tizedik jelenet

A három fiú bevonul a nappaliba női pankrációt nézni, ami kiborítja a lányokat. A helyzet jóra fordul azonban, mikor kitalálják, hogy pankráció-bajnokságot rendeznek, női és férfi számban, az akkorra már kibővült vendégsereggel. A döntőre megérkezik Bendegúz bátyja, Robi, aki lelkesen vezényli le Zoli és Ili szuperdöntőjét.

Tizenegyedik jelenet

Melyben mindenki lerészegedik és Robi üvegpörgetéses játékot bonyolít le a kis szobában. Megérkezik a rendőrség, akik Robit keresik egy betörés miatt, és végül meg is találják múmjának öltözve, feje búbjáig wc papírba csavarva. Robi elmenekül, de a rendőrök végül elfogják az utcán, és úgy, ahogy van, beviszik a kapitányságra. Ennek módfelett örülnek, mivel így nem a Sportot kell majd használniuk a kapitánysági WC-n.

Tizenkettedik jelenet

A buli véget ér. Jenő rábeszéli Zolit, Klárit és Évát, hogy lemenjenek a Palace-ba még az éjszaka. A biztonság kedvéért Zoli visz magával egy üveg piát a bárszekrényből. Jenő, hogy elkerülje a szondáztatást, lekanyarodik az M7-esről a régi hatos útra. Ezen összekapnak Zolival, akiről kiderül, hogy zavarja, hogy haverjának sok pénze van. Ezért baszogatja folyton. Jenőt viszont szórakoztatja a baszogatás. Így hát mindörökké haverok maradnak. Ezt a lányok nem értik. Ennek kapcsán aztán intellektális vita alakul ki a nők és férfiak közti komunikációs nehézségekről.

Tizenharmadik jelenet

Évának pisilnie kell, és Jenő kénytelen megállni. Éva teendője elvégzése közben megpillant a távolban egy kivilágított ringlispilt, és kedve támad a körhintázásra. Sikerül megnyerni a többieket is, kivéve Jenőt, aki fél, hogy bezár a Palace, de semmit sem tehet. A kis társaság meglátogatja a vidámparkot.

Tizennegyedik jelenet

Melyben fölébresztik a gondnokot, Béla bácsit, akit az üveg pia segítségével sikerül rábírni arra, hogy beindítsa a ringlispilt. A fiatalok módfelett élvezik a körhintázást, és nem veszik észre, hogy Béla bácsi elalszik az irányítópultnál.

Tizenötödik jelenet

Megunva a pörgést, ráeszmélnek szorult helyzetükre és rajtuk lévő ruháikkal kezdik el dobálni Béla bácsit, aki nem ébred föl, viszont Imike, a szerény elméjű, cirkuszi törpeakrobata ellopja ruháikat, és eltűnik velük valahol a sötétben.

Tizenhatodik jelenet

Mikor is a hidegtől és szédüléstől agyongyötört meztelen társaság szenvedéseinek véget vet Béla bácsi álmából fölriadt kisunokája. Béla bácsi is magához tér, de nem tudja merre van Imike, és Jenő nadrágja, benne a slusszkulccsal. Mivel ruhával sem szolgálhat, fölajánlja a fiataloknak, hogy a cirkuszi sátor ládájaban keressenek magukravalót.

Tizenhetedik jelenet

Melyben megérkeznek a Cirkuszi Palotába (vö. Palace) és fölöltik a ládában talált holmikat: Éva a mágus, Zoli, az oroszlán, Klári, a nyuszika és Jenő a bohóc jelmezét. A kisunoka kedvéért tartott rövid cirkuszi előadás után pedig elindulnak így együtt hazafelé.
Tejfehér átlátszatlan sűrű köd gomolyog London fölött. A köd lassan oszladozni kezd és előtűnik az 1870-es évek London-i madártávlata. Előttünk a forgalmas Oxford street forgalma kavarog, száguldozó bérkocsikban divatozó úri dámák, ifjú arszlánok. Munkában a zsebmetszők, géprombolók, semmit és szépettevők serege, kőművesek, akik az ódon Baley-t az adósok omladozó börtönét tatarozzák, pecsenyesütők, utcai mutatványosok és utca-nők, egyszóval mindenki, akinek jelenléte elmaradhatatlan kelléke a XIX angliának, Londonnak.

Ezalatt az "idegenforgalmi shaw" alatt kórus és szólóének adja tudtunkra, hogy hol vagyunk, mit látunk. Korabeli zene, modern hangszerelésben. Feltünik a Big Ben hatalmas tornya, delet üt, 12 óra van. Ennyi az idő pontosan a híres "Reform Club" belsejében lévő csodálatos mahagóni faliórán is. A klub hatalmas, süppedő bőrkarosszékei varázsolják tipikusan "angollá" a légkört. A fotelekben feltehetőleg emberek ülnek, hatalmas napilapokba burkolozva ahonnan csak a gomolygó szivar füstjük, az asztalon félig üres teáscsésze, benne aranysárga earlgrey teamaradékkal, sejteti, az ember, az angol ember jelenlétét. Óriási ezüst tálcán whiskys üveggel és jéggel, libériás inas suhan keresztül nesztelenül, hitelesítve a milliőt. Ismét a Big Ben óráját látjuk, sőt halljuk. Az utolsó óraütéssel elhomályosul a kép, csinos TV bemondónő tűnik az óra helyére és máris a "má-ban" vagyunk. Tipikus BBC hírműsor következik. Míg a hírek képsorai a világ nyomoráról számolnak be, felrobbant házak, karambolozó autók, marcona lövöldöző katonák, éhező afrikaiak, túltáplált Európaiak, fogyókúrázó nők, kiálló bordájú kis gyerekek, ünnepélyes tömegsír feltárás, szóval XX-i életképek, amit aláfest az aktualizáló zene. (Dal a híradó-ról) A dal után Fogg úr körül csoportosulnak a klubtagok. (Fogg úr, egyenes leszármazottja a Verne regény híres Fogg urának) Megkezdődik a hagyományos póker csata. Közben a BBC híradóból értesülünk, hogy a nagy vonatrabló, bizonyos Briggs úr tartózkodási helye, még mindíg ismeretlen, noha sokan sok helyen vélték felismerni. Látták Ausztráliában, amint a Sidney-i operaházban látcsövet emel a szeméhez, New-Yorkban a Mc. Donalds étteremben hatalmas Big Mac-ot falatozva, Moszkvában is felismerni vélték a híres hagymakupolás templom tövében, szalonnázva, hagymát vágva és "katonákatt" kínálva az éhező orosz nép fiainak. A felsorolásból Budapest sem maradhat ki, itt Briggs úr ököllel veri a pézkiadó automatát, hogy működésre serkentse, de nadrággombokon kívűl semmi más nem jön ki. Végül Angliában, sőt Londonban is látták, de itt senkinek sem tünt fel.


A TV rajzoló computere a vonatrabló vélt felismerői segítségével fantom képek legkülönbözöbb változataival elevenitik meg évszázadunk népszerű vonatrablóját, aki végezetül legjobban az éppen pókerező Fogg úrra kezd hasonlítani. Vége a híreknek, felcsendül a "80 nap alatt a föld körül" c. film zenéje és részletek látszanak belőle.
A póker parti résztvevő vitatkozni kezdenek.
Fogg: Kicsi a világ! /lapot/

Lord Break: Nagy! / kérek még kettőt/

Fogg: Manapság már nem fair play fogadni, hogy 80 nap nem elég a világ körülutazásához.

Lord Kakech: Ha Verne Gyula ma élne, a könyvének címe biztos az lenne: 80 perc alatt a világ körül!

Lord Break: A körülmények minden tekintetben megváltoztak, éppen ezért ma is minimum 80 nap kell, -ha nem több- a világ körülutazásához

Fogg: Ha jól értettem, ön azt állítja, hogy Verne könyve a mai világunkban éppen olyan fantazmagória, mint volt 100 évvel ezelőtt és nagy truváj, ha valakinek sikerülne ilyen "rövid" idő alatt körbeutaznia a földet?

Lord Break: Ebben biztos vagyok!

Fogg: Hajlandó fogadni?

Lord Break: Ez csak természetes, fogadjunk!


Lord Kakech: Na de uraim, ez teljesen komolytalan. Ma, mikor egy Concord nem egész hat óra alatt teszi meg London és Rio-de Janeiro közötti utat.

Lord Break: Állítom és erre felteszem a teljes vagyonomat, hogy legyen az Fogg úr, vagy bárki más, ma sem képes 80 nap latt körülutazni a földet! Nos ki tartja?

Mindenki: Tartjuk!


A televizióban a Verne könyv az a részlete jelenik meg, amikor pontos napbeosztása látszik a földkörüli útnak:

London-Szuez 7 nap
Szuez-Bombay 12 "
Bombay-Calcutta 3 "
Calcutta-Honkong 13 "
Honkong-Yokohama 6 "
Yokohama-San Francisco 22 "
San Francisco-New-York 7 "
New-York-London 9 "

Előkerülnek a zsebkalkulátorok és máris meg van az eredmény: 80 nap


Fogg: Uraim, úgy érzem akkor lenne teljesen fair play a fogadás, ha száz az egyhez kötnénk meg. Elvégre az esélyek mellettem szólnak. A pénzem, mint köztudott, egy svaici bankban van letétben. Tehát, mondjuk 10.000 font ellenében felteszem a teljes betétösszegem, ami a mai árfolyamon kb. 5 millió svaici frank.

Lord Break: Azt hiszem ebben az esetben érdemes lesz önnek ugyancsak iparkodni, hogy minél gyorsabban megtegye a kijelölt utat, mert ami derék fontunk olyan rohamosan kezd inflálódni mert az idővel fordítva arányos a megtett összeg tényleges értéke. Itt a kezem, csapjon bele!

Hatlamas taps zaj, ahogy mindenki egymás kezét csapkodja és felhangzik a musical szabályainak megfelelően a "fogadási" dal. A dalhoz csatlakozik, méy basszis hangján a club prominens inasa, aki arra kéri a fogadókat, hogy Fogg urat, hogy mint a szokásait kitünően ismerő inas, elkisérhesse a hosszú utra.
Megengedik és a dal végén vidáman körbemasírozzák a klub összes helyíségét, a földgömböt megpörgetve a zenei break-kekben egy egy kis nyilat dobjanak az utazás kronológiának megfelelően az útvonal főbb állomásaira.
Az Úr Megtestesülésének 2000. esztendejében

A nemes és nemzetes Anonymus barát - akiről a nevén kívül vajmi keveset tudunk - Urunk Testet Öltésének csuda tudja, hányadik esztendejében megírta nevezetes művét, melynek címe: "Gesta Hungarorum", azaz "A magyaroknak cselekedetei". A személyét illetően mindmáig ismeretlen szerző a kódexet Béla királynak címezte, s abban bizonyságát adta a magyarok igen magasztos származásának, s nem különben igazolta ősi és elvitathatatlan jussukat a Kárpát-medence gyönyörű földjére.
Csakhogy…
Csakhogy nemrégiben, kalandos úton - ami azonban már egy másik történet -, kezünkbe jutott Anonymus eredeti kéziratának egyetlen létező példánya, a hozzá tartozó valamennyi, egyedül hiteles jegyzetekkel egyetemben. Ebből pediglen már egy egészen másfajta történet kerekedik ki, mint amit az Ismeretlen az uralkodó részére, s annak megrendelésére készített, s amit a jelek szerint nem jelentéktelen mértékben megszépítve tálalt a magyarok királyának elébe. Az események így, amelyeket a következőkben elbeszélendők vagyunk, egy kicsinyég másképpen festenek. Íme:

Sötét köpönyegbe burkolt, arcát fekete kámzsa mögé rejtő alak - éppen olyan, mint a Vajdahunyad vára-beli szobor - ül az asztal mellett, előtte pislákoló gyertya. Ír, míves betűket ró lúdtollal egy fehér papírlapra.
Árpád nagyvezér áll seregei élén a Havasok havas ormai alatt, a Vereckei-hágón. Tehát a puszta közepén. Megérkeztek. Íme az Ígéret(ek) földje, maga a Kánaán. És látá Árpád, hogy jó. Mögötte pedig a nép: a Szittyaföldtől Levédián és Etelközön át összeszedett, és ennek megfelelően igencsak szedett-vedett horda. Mellette pedig hű vezérei. Mind a nyolc…

- Huba, Szamek! Hová hoztatok? - kérdé fennhangon Árpád, majd nagy puffanással leesik a harci tevéje hátáról; ahogy arccal előre talajt fog, a harci iszákja tarkón vágja.
- Nem én voltam! - mondja Szamek. - Huba volt!…
- …Nem én voltam! Tas volt. - mondja Huba.
- Nem én voltam… - a szabadkozás lassan elhal a tömegben.
- Szamek! - tápászkodik föl prüszkölve Árpád. - Ezt a tevét ki kell cserélni! Kevés nekem ez az egy púp. Legalább kettő kell. Sumák!!! - bődül el. - Hol van a bölcs sámán?
- Itt vagyok, nagyúr!
- Éppen most találtam fel a kétpúpú tevét! - súgja a nagy feltaláló hírében álló Árpád a varázsló fülébe. - Csináld meg, vagy kénytelen leszek megtanulni lovagolni…
(A bölcs sámán pedig megcsinálta: importált pár ezret Tatárföldről, csak sajnos túl sok kísérő jött a szállítmánnyal - de ez már egy másik történet.)

A magyarok serege felhurcolkodik a hágóról a legközelebbi hegyek tövébe. Ott végre tábort ütnek, s mivel segítség híján ez igen nagy munkájukba kerül, a helyet Munkácsnak nevezik. S minthogy ezt a szót ők még hallani se nagyon szeretik, abbéli örömükben, hogy vége a munkának, rögvest nagy ünnepet ülnek. Örömtüzeket gyújtanak a szomszéd falvakban, leányokat tesznek asszonnyá és asszonyokat anyává, fiúkat árvává és atyákat hullává, a környékbeli marhákat pedig lakomává. A nagy lakoma közben aztán az öreg táltos mesélni kezd fiának, s egyben tanítványának…
A magyarok még a messzi Szittyaföldön éltek, amidőn a leigázott és rabszolgává tett helyi fejedelem vaskos ármányt eszelt ki, hogy megszabaduljon végre az ingyenélő sokadalomtól. Nem kellett hozzá más, csak egy sánta szamár és két kósza nőcske, amolyan mindenre kapható. A magyarok királyának, Mágógnak két fiát elcsalta vadászni. Hunyor és Magyor, a kitűnő lovas harcosok aztán fél Szibérián keresztül üldöztek egy szarvasaganccsal felcicomázott, háromlábú szamarat, egészen a Meotisz-mocsárig, ahol rögtön feleségül is vettek két, az út szélén álldigáló leányt, ugyanis félreértették az ajánlatukat: "Tégy magadévá, szép szőke hercegem! Nálunk megleled a boldogság földjét". Le is telepedtek ottan, s családokat alapítottak, mert Hunyor és Magyor nem csak remek lovas vitézek, de igen okosak is voltak egyben.
Ám a Meotisz-mocsár, a kiváló föld rengeteg vaddal, gyümölccsel és hallal, teljesen néptelen vala. Márpedig, ahol nincs leigázott nép, ott nincs, aki dolgozzon. Rossz hely. Tovább kell menni - de merre?
Összeültek hát a vezérek, mind a nyolc család feje, hogy eldöntsék, merre induljanak, merre keressék az Ígéret Földjét, ahol nem kell dolgozni.

- Döntsenek az istenek! - javasolta Ond. - Köpjünk a levegőbe, és amerre a szél viszi, arra induljunk.
Felköptek a nemes és nemzetes fejük fölé, de éppen szélcsend vala.
- Lőjünk ki egy nyilat, és amerre repülend, arra menjünk! - mondta Kond, a kopasz feje tetejét törölgetve.
- Elég a hülyeségből! - szólt közbe Árpád. - Bízzuk atyámra a döntést.
- Nem ér rá - mondta Küldönc, az ifjú küldönc. - Álmos.
- Legyen szabad javasolnom… - emelkedett föl ültéből Huba.
- …hogy talán követhetnénk… - folytatta Szamek.
- …a Napot - fejezte be a mondatot Huba.
És így is lőn.

Imigyen jöttek ki a magyarok, mind a nyolc család, az Úr Megtestesülésének 842. esztendejében a Meotisz-mocsárból, hogy elinduljanak az új haza felé.
Kijev váránál ijedtükben mind egy szálig lekaszabolták az üdvözlésükre elébük siető fogadóbizottságot, s mivel nagy rémületük a városban sem csitult, ott is levágtak mindenkit. Hiba volt. A hullák dologtalan nép, így - munkaerő híján - megint csak kénytelenek voltak továbbállni.
Ladomér váránál már több szerencsével jártak. Letáboroztak a város szélén, s minthogy a helyi fejedelem hallott a kijevi eseményekről, biztos, ami biztos, ellátta őket minden földi jóval. Hónapok teltek el így, éppen kilenc; nagy volt a bőség, kaja, pia, nők, munka nuku - ám a fejedelem egy idő után elunta a dolgot. Két berúgás között leszedte saját feleségéről Árpád herceget - Álmos vezér éppen nem ért rá, mert álmos volt -, és telebeszélte kóválygó fejét egy városról, amely még gazdagabb, mint az övé, és még több a pia, a kaja és a nő, mint náluk. S hogy biztosan elmenjenek végre az ingyenélők, az összes nemes nekik adta - nagy hálálkodások közepette, megkönnyebbült mosoly kíséretében - az összes feleségét, azok valamennyi, bőszen oázó, épp most született, s némely magyar vezérekre igen hajazó törvénytelen gyermekét, és végre megszabadultak a teljes tevecsordájuktól is, amit még a perzsák sóztak rájuk.
A magyarok fölcihelődtek, s jócskán megszaporodott népükkel odébbálltak Halics felé. Ott megismétlődött minden - dajdaj kilenc hónapig, feleségek stb. -, majd a fejedelem itt is előállt egy ötlettel. "Ott, a hegyek mögött jó a föld, kövér! Ott gazdagok a városok, és gyönyörűek a nők…" S hogy biztosan odaérjenek, adott melléjük háromezer parasztot, hogy azok jó széles utat vágjanak a magyarok előtt a hegyeken át, és adott melléjük egy rakás megunt feleséget a most született törvénytelen gyerekekkel együtt. A helyi nemesek ezen felül - hasonlóan az előzőekben említett városok vezéreihez - túszul adták a magyaroknak a "legokosabb" és "legharcosabb" fiaikat is. És a magyarok ezt is bevették… S mivel a halicsiak éppen szerkezetváltást hajtottak végre az agrárvertikumban, a magyaroknak adták a fölöslegessé vált állatállományukat is, ezernyi marhát, lovat, birkát és disznót. Csak menjenek már a…
Így jutott el a magyarok büszke népe a Vereckei-hágóra, mind a nyolc család, élükön a nyolc vezérrel - no és maga a nép, az Isten adta: sok ezernyi túsz Szittyaföldről, Ladomérból és Halicsból, ugyanennyi exnej és még több, időközben ifjúvá cseperedett gyermek. Meg a rengeteg állat a sok marha között, ami még nagyon sok baj forrása lesz majdan, nem különben azért, mert az állatokkal, ugyebár, sok a dolog.
Újra Munkácsnál járunk. Sumák, a bölcs táltos befejezi a mesélést. Fölrázza békésen hortyogó fiát, majd nekilát a legújabb kísérletének: a teve mintájára próbál Árpád részére egy szerkezetet tervezni, amelynek, bár egy nyerge van, de nem négy láb, hanem két kerék leledzik rajta…
A vezérek közben a szomszéd jurtában tanácsot tartanak. A díszes környezetben büszke tartással ülnek, rajtuk arannyal sújtott ruhák, oldalukon csillogó fegyverek. Frissen nyírt szakállak, okos és fennkölt tekintetek, a háttérből halk, ősi magyar zene szól…

A fekete kámzsás alak látszik. Abbahagyja az írást. Dörcög, dörmög, morog, csóválja a fejét. Egyszer csak dühös mozdulattal összegyűri a papírt, újat vesz elő. Újra írni kezd.

Megint a jurta a vezérekkel. Kosz és füst, szakadt, szedett-vedett ruhák, eldobált csontok. A kezekben hatalmas, zsíros cubákok, ételmaradékokkal ékített szakállak. Odakintről ricsaj hallik. A vezérek azon vitáznak, hogy vajon ez már az Ígéret földje-e. Az asszonyok odakint kárálnak: "Tessék megfejni a tehenet, megabrakoltatni a lovakat, megitatni a tevéket!…"
Szóval - nem az.
Tovább kell menni!
Következik Ung vára. Szép hely, jó hely, gazdag hely. Ott is levágnak mindenkit, lerombolnak mindent, aki pedig túléli a magyarok belépőjét, az túszként "csatlakozik" hozzájuk. De vajon ez már az Ígéret Földje?
A vita folytatódik. Menni vagy maradni? És ki döntsön, hogy menjenek vagy maradjanak?

- Maradjunk itt! - mondja Töhötöm. - Jó a fű, tiszta a folyó vize… És a városban ott van az a ház…
- Én nem láttam! - vág közbe a szemérmes Előd. - Én nem is járok olyan helyekre… Tisztességes férfiú a lábát se teszi be! Nem is értelek, hogy vagy képes rá… - Bizonytalanul félrenéz, majd zavartan elmélázik: - És azok a kemény pamlagok!…
- Szerintem menjünk tovább! - javasolja Kond. - Ez itt nem lehet a haza. Ma reggel majdnem fát vágtam…
Szamek vezér emelkedik szólásra:
- Szabadjon megjegyeznem… - …hogy Álmos… - folytatja Huba. - …a fővezér! - így Szamek. - És mi neki…
- …esküdtünk föl - mondja Huba. - Ezért, amíg…
- …Álmos csak él… - folytatja Szamek.
- …neki kell döntenie - fejezi be Huba.
- Így van, így van! - helyeselnek a vezérek. - Amíg Álmos él, ő dönt!
- Márpedig Álmos szerint maradunk… - mondja Árpád.
- És álmos, ugyebár, még él… - mondja Tas. - Még él?
Ekkor lép a jurtába Sumák, a bölcs sámán, arcán sátáni mosollyal. Mindeni ránéz, kérdő tekintettel. Sumák megadóan széttárja a kezét.
- No, akkor reggel indulunk! - dönt Árpád.

Nekivágnak hát a pusztának, vitézül lekaszabolnak mindenkit, aki az útjukba kerül, s mivel Sumák lassan halad a kísérleteivel, megtanítják Árpádot lovagolni - hiszen mégiscsak lovas nemzet a magyar! Meghódítják az egész Kárpát-medencét; Salánt megfuttatják, Gyalut kedvesen fölakasztják, Szvatoplukot pedig átverik a fehér lóval és a marék fűvel meg a korsó vízzel, ahogy illik. Csak finoman, csak elegánsan, kérem, végtére is úriemberek vagyunk, vagy mi!
Pusztaszeren aztán szerit ejtik a békének. Körbeállnak, és - Árpád nagyszabású ötletét megvalósítandó, hogy tudniillik, a kerek világ legnagyobb jurtáját díszítsék majd vele - egy festővel megörökíttetik a látványt az utókor számára. És a művész elkezdi a munkáját… Szépen, lassan…
Árpád pedig közben nagylelkűen osztogatja elismeréseit a győztes vezérek dicsőséges fiai között. A sikeres hadjáratok, a meghódított országrészek jutalma: róluk nevezi el a legújabb találmányait. Így vált örökünk részévé például a satu, a saru, a bors, a pokróc, és így tette halhatatlanná Kapu, Sátor, Köpeny és Gatya nevét is. És mellesleg tévedésből az ellenséges Gyalu nevét is, mert az Erdély felől érkező híreket félreértette - azt hitte, Gyalu győzött. (Tétényt azonban később kárpótolja egy városnévvel…) Persze nem vitás, a vezérek és fiaik talán jobban örültek volna egy kis alamizsnának, de így is jó. Szereztek ők maguknak eleget amúgy is a harcok során.
Meghódították már a Duna túlpartját is, és bevonultak Attila egykori várába, Ecilburgba. Ott ülnek újfent tanácsot.
Gyönyörű, díszes környezet, hatalmas terem az újjáépített várban. Pompa és csillogás, szép ruhák, harcedzett tekintetek. Csengettyűk csengenek, cimbalmok cirrannak, harsonák harsannak.
Megint a kámzsás alak dohog az írólap fölött. Összegyűri a papírt, eldobja. Újra írni kezd.
Romos terem, beszakadt tető alatt. Részeg szemek merednek egymásra, cubákok a kézben, odakintről vad ricsaj. A kérdés a régi: Jó helyen járunk? Árpád fia, Zolta, már felnőtt, éppen most adják hozzá a legyőzött és meghódolt Mén-Marót, nem kifejezetten, de azért majdnem szép, ám legalább egy kicsikét, vagy legalábbis részben okos leányát… Folyik a dajdaj - és közben a vita: Ez lenne az Ígéret Földje? A harcoknak vége, jönnek a dolgos hétköznapok - brrr…

- Szerintem menjünk tovább! - javasolja Kond. - Ez itt nem lehet a haza. Tegnap egyfolytában a marháimat kellett számolnom, ma reggel pedig kis híján vizet húztam a kútból. Hullafáradt vagyok! Ez nem lehet a haza… Szerintem, odébb van. Amerre a Nap nyugszik, tudjátok…
- Ugyan már! - mélázik a kikapós Töhötöm. - Itt már minden házban jártam…
- Én nem! - mondja a szemérmes Előd. - Maradjunk még!…
- Szabadjon megjegyeznem… - emelkedik szólásra Szamek vezér.
- …hogy Árpád… - folytatja Huba.
- …a fővezér! - így Szamek. - És mi neki…
- …esküdtünk föl - mondja Huba. - Ezért, amíg…
- …Árpád csak él… - folytatja Szamek.
- …neki kell döntenie - fejezi be Huba.
- Így van, így van! - helyeselnek a vezérek. - Amíg Árpád él, ő dönt!
- Márpedig Árpád szerint maradunk… - mondja Töhötöm.
- És Árpád, ugyebár, még él… - mondja Tas.
Ekkor mindenki a sarokban, hallgatagon álldogáló Sumákra néz. Sumák a mennyezet felé emeli a tekintetét, majd egy megadó fintor kíséretében nagyot, hangosat sóhajt…*
A fekete kámzsás alak az asztalra borulva horkol. Előtte a takaros rendbe szedett kézirat. Az utolsó lap külön, rajta: VÉGE.
Az asztal mellett óriási halomban állnak az összegyűrt papírcsomók…
Guy Foissey : Házassági hirdetés címu muvébol készült
filmforgatókönyv szinopszisa
A nő előzetes egyeztetés alapján a temetőben találkozik a férfivel. ő egy padon türelmetlenül várakozik, amikor hirtelen ott terem előtte a nő. Hosszú összenézés után zavartan elindul a társalgás, mely a kezdeti nehézségek után egyre olajozottabban folyik közöttük. A nő a levelet emlegeti, miben egymás személyleírása található, s elhangoznak a jeligék is. A nő egy titkos naplóról beszél, melyet a férfi nagy érdeklődéssel hallgat, de partnere hamar elhárítja kíváncsiságát. Valószínűleg a nő teljes életét tartalmazza, amit mi, nézők még nem is sejtünk. Szó esik a gyerekek és a macskák szeretetéről, a magányról, a kiszolgáltatottságról. Megtudjuk, hogy mindketten munkanélküliek, de okát csak találgathatjuk. Ennek a jelenetnek a kulcsszava: a félelem, mely a férfit erőszakossá és durvává teszi, s ezt a nő képtelen elviselni. Kiszabadítja magát a férfi szorításából, és elmenekül.
A folytatásban álomjelenetben vagyunk, a férfi az utcán lépked, zilált. Embereket néz, válogat. Valakit keres. Egyik pillanatban egy kutya ugrik rá, mely elkezd ugatni, s szinte lelöki a férfit a földre. Hosszas civakodás után a kutya gazdája elvonszolja kedvencét főhősünktől. A férfi teljes önkívületi állapotban látja meg a játszó gyermekcsoportot, akik között egy szőke kislányon akad meg a tekintete. A lány egy pillanatig nem veszi észre hősünk szúrós pillantását, de mikor felnéz, rádöbbenünk, hogy a gyermek a férfi hirdetésére jelentkező nő. Telefoncsöngés hallatszik.
Délután van. A férfi fotelében szunyókál, amikor megcsörren a telefon. A nő az. A férfi álmossága egy pillanat alatt vált át izgatottságba, hiszen a nő bocsánatot kér múltkori viselkedése miatt, hogy csak úgy faképnél hagyta. Hősnőnk búgó hangon invitálja "piknikre" a férfit, s meg is beszélnek egy találkozót nála, pontosan egy óra múlva. A férfi egy szál virággal érkezik a kaputelefonhoz, hol partnere nevét kikeresve felcsönget hozzá. Az ajtó kinyílik.
A nő előszobájában félhomály van. A férfi átadja a virágot, melyet a nő ledob egy szekrényre, s zavartan megköszöni. Beszállnak a liftbe, s a férfi legnagyobb meglepetésére felfelé indulnak. Egy kérdéssel próbál magyarázatot kapni a helyzetre, de csak egy mosoly érkezik válaszul.
A padlásra jutnak, a nő berendezett kis birodalmába. Kezdeti csodálkozás után a férfi teljesen otthon érzi magát, mindent szemügyre vesz. Mindkettőjükből ömlik a szó, közös vágyaikat, társadalomból való kirekesztettségüket beszélik meg. Egy kérdés továbbra is megválaszolatlan maradt: a miért. A nő likőrrel kínálja a férfit, aki bevallja, hogy szeret ölni. A nőt áramütésként éri ez az őszinteség, maradéktalanul átadja magát a férfinek. Hosszasan beszél még a bizalomról, melynek legjobb próbatétele, hogy elővesz egy dobozt, amelyben macskaszemek sokasága látható, s a férfivel közös ámulatban megbeszélik a "gyűjtemény" eredetét. Számolgatás után kiderül, hogy páratlan számú szem van a dobozban, mit a nő saját naivitásával magyaráz. A férfi hirtelen kilép önmagából, s ordítva tiltakozik a nő gyerekessége ellen. Most már tudjuk, hogy miért.
Éjjel egy óra van, a nő konyhájában vagyunk. Éppen a macskaszemeket rendezgeti, hiszen véget ért szokásos "vadászata". Megszólal a csengő, hősnőnk összerezdül, kapkodva takarítani kezd, rendbe szedi magát, mosolyogva megy ajtót nyitni. A férfi áll az ajtóban, kicsit zavartan beszélgetnek, aztán beljebb lépnek a nő lakásába. Hősünk illedelmesen bocsánatot kér múltkori kiborulásáért, mire a nő kacéran válaszol. Miután kényelmesen elhelyezkednek a nappaliban, a férfi saját múltjáról mesél. Megtudjuk, hogyan ébredt fel benne a vágy a gyilkolás után. A nő áhítattal hallgatja mesélőjét, akit kíváncsiságával izgatottá is tesz. Előkerülnek a férfi áldozatait ábrázoló fényképek, melyeken a halottakat fül nélkül láthatjuk. ő fület vág, a nő szemet váj. Már mindketten extázisban vannak, de hősünkben érzünk valami bizonytalanságot is a nővel szemben. Nem hagyja nyugodni a nő gyermeki viselkedése. Az első fizikai kontaktus közben a nő egy magnóra mutat, melyet a férfi hozott egy táskában. A szalagokon a férfi áldozatainak halálhörgése hallható. Elindítják a lejátszást, élvezik a sikítások, nyögések kavalkádját. A férfi mereven nézi a nőt, s eszébe jut a kislány, akit álmában látott. Végül a férfi megcsókolja a nőt, s a kamera ismét a fotókat mutatja. Ott van közöttük a nő fényképe is. Mégsem volt jó ötlet ez az egész házassági hirdetés.