Tarr Béla tévés projektjeit sem tudja támogatni az MMKA
A rendező a nyilvánossághoz fordul
Tarr Béla nyílt levelében kifogásolja, hogy a számára 2009-ben megítélt tévéfilmes szándéklevelet a Kuratórium 2010-ben nem minősítette át támogatássá. Kőrösi válaszlevelében rámutat arra, miért nem tudják kifizetni a tévésorozat első három részét.
magyarországi fogalmának.” - Ez áll a sorozat szinopszisában.
A 2009-es tévépályázaton 150 millió forintos támogatásról szóló szándéklevelet kapott a TT Filmműhely sorozatterve: 2009. június 8-án levélben Grunwalsky Ferenc tájékoztatta Tarr Bélát. (Noha ez a döntés a honlapon sehol sem szerepel.) “Az MMK szakkollégiumának szándékában áll a Bogdán Árpád, Enyedi Ildikó, Gothár Péter, Janisch Attila, Jeles András, Kocsis Ágnes, Makk Károly, Mundruczó Kornél, Pálfi György, Szász Jánós: Reneszánsz című tv-sorozat minimum 3 részének megvalósításához 150 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtani 2010. évi finanszírozással.” - áll Grunwalsky levelében.
Grunwalsky azonban 2010. január 19-én lemondott, a Kuratórium vezetését pedig dr. Bod Péter Ákos vette át. Közben a csatolt dokumentumok szerint Tarr Bélának 2010. elején a Minisztériumból és a Duna Televízióból és a 20% közvetett támogatást álló Erste Bankból is megérkeztek a szükséges szándéknyilatkozatok, amelyek mind az MMK támogatásától tették függővé a maguk részét.
2010. március 23-án Bod Péter Ákos levélben tájékoztatta Tarr Bélát, hogy "A produkciók megvalósításához szükséges finanszírozási háttér rendelkezésre állása és felhasználhatósága nem igazolt, továbbá a támogatásti cél megvalósulását a rendelkezésre álló adatok, tények alapján nem látja biztosítottnak, ezért a szándéknyilatkozatot nem minősíti át támogatási döntéssé."
Bod levele filmszakmai ellenőri jelentés alapján több ponton hiányosnak tartja a TT Filmműhely pályázatát, hiányolja a gyártási ütemtervet, a részletes forgatási ütemtervet, a részletes utómunkálati tervet, a diszpós könyvet, a cash-flow tervet, a megvalósíthatósági tervet és az önrész rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat. Ezt a döntést az időközben hivatalába lépett Kőrösi Zoltán is megerősítette 2010. június 1-jén, majd július 26-án - eddigre a 2009-ben kiadott szándéklevél hatálya is lejárt.
Tarr Béla nyílt levelében azzal vádolja az általa „Filmelhárító Bizottság”-nak titulált Kuratóriumot, hogy:
“Önök nem akarták filmvásznon látni, hogy mit gondol az "újjászületésről" ma 2010-ben Jeles András, Szász János és Pálfi György. Továbbá arra sem kíváncsiak, hogy mit gondol ugyanerről Bogdán Árpád, Kocsis Ágnes, Mundruczó Kornél, Enyedi Ildikó, Janisch Attila, Gothár Péter és Makk Károly. Mint ahogyan azt Ön és "bizottsága" nagyon jól tudja, a fent említett kitűnő magyar filmművészek évek óta dolgoznak azon, hogy ez a filmsorozat megvalósuljon. Ennek a több éves folyamatnak vetettek véget!
Az indoklásaikat, szánalmas és kisszerű érveiket olvasva nem látok más valódi okot, mint azt, hogy Önöket idegesíti, zavarja, hogy a magyar filmművészek képesek összefogni és baráti módon együttműködve, jókedvűen együtt gondolkodni és dolgozni!
Végezetül személyes megjegyzéssel zárom; immár harminchárom éves filmes pályafutásom - melyet lelkiismeretem szerint becsületesen, legjobb tudásom szerint és tapasztalataim szerint, közmegbecsüléssel végeztem - ilyen cinikus, szívtelen és nagyképű eljárással utoljára a pártállami időkben találkoztam!”
Kőrösi Zoltán a sajtónak eljuttatott válaszlevelében kifejti: “Inkább arra a körülményre emlékeztetném, hogy a már az én hivatalba lépésem előtt elutasított, s most sérelmezett produkciója egyébként annak a televíziós műsorokat célzó pályázatnak a része volt, amit a Grunwalsky Ferenc vezette kuratórium írt ki 2009-ben. Erre a két évre (2009-2010), és évenként négyszáz (400) millió forintra tervezett pályázatra Grunwalskyék grémiuma az első évben elköltött 950 millió forintot, és odaígért további több, mint 300 milliót, beleértve az ön által sérelmezett alkotást is. Háttér nélküli ígéretük sajnos több alkotót is megtévesztett. E tényeket feltárva a folyó év április végén hivatalba lépett kuratóriumunk nem tehetett mást, mint a többszörösen kimerített keretet többszörösen kimerítettnek tekintette, s erről értesítette az érintetteket.” - utal levelezésükre Kőrösi Zoltán.
A Közalapítvány auditja során feltárt felelőtlen és célszerűtlen gazdálkodás eredményeként 7,9 milliárdos hiányt találtak, majd a helyzetet súlyosbította, hogy a NEFMI 1,5 milliárd forintot zárolt a Közalapítvány éves költségvetéséből, így, ahogyan Kőrösi Zoltán válaszában fogalmazott: "forráshiány miatt jelenleg le kellett, hogy álljon a magyar filmfinanszírozás.”
“Ma már az is látható, hogy e többmilliárdos adósság részint az állami mulasztásokból, részint a felelőtlen gazdálkodásból, egyebek közt az olyan megaprodukciók finanszírozásából keletkezett, amelyek közül egyet ön is közelről ismer (A londoni férfit a Közalapítvány összesen 540 millió forinttal támogatta - a szerk.), s amelyek nagyságrendje jóval meghaladta az MMKA lehetőségeit. Azt nem tudom, hogy ez önt valóban a pártállami időkre emlékezteti-e, tekintve, hogy azoknak a filmes időknek én nem voltam a részese.” - teszi hozzá a Kuratórium elnöke.
Mint azt Kőrösi Zoltán a filmhunak telefonon is megerősítette: Tarr Béla levelének hatására a Kuratórium nem gondolta meg magát. “A keret kimerülése miatt nem tudunk érdemben foglalkozni a pályázattal, ez a tévéfilmes keret nincs, elköltötték. Nem érkezett be pénz azóta sem, és ha ennek ellenére mégis úgy döntenénk, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány adósságállományát tovább szeretnénk gyarapítani, akkor azt semmi esetre sem tévéfilmek finanszírozásával tennénk, hanem játékfilmekre költenénk” - fogalmazott a Kuratórium elnöke.
A Reneszánsz-sorozat terve egyébként még a 2008-as Reneszánsz év során született, hiszen akkor miniszteri keretből is rendelkezésre állt erre elkülöníthető forrás.