Új Budapest Stúdió - új filmek

A napokban fejeződött be Gulyás Gyula Fény hull arcodra édesem című, magyar – román koprodukcióban készülő nagyjátékfilmjének a forgatása az Új Budapest Stúdió és a Castel Film égisze alatt. A film lírai, szürreális módon mutatja be egy Férfi és egy Nő végzetes szerelmi történetét egy háború után (szinopszis). A szerepeket többnyire erdélyi színészek alakítják. A forgatókönyvet Király László elbeszélése nyomán Csiki László és Gulyás Gyula írta (stáb és Gulyás Gyula-bio).

Emellett előkészítési szakaszban tart az Új Budapest Stúdiónál a fertődi Eszterházy-kastély Haydn nevével fémjelzett kulturális virágkorát bemutató fikciós dokumentumfilm gyártása. A film nem csupán azért mérföldkő a magyar filmgyártás történetében, mert Tony Sutcliffe neves angol rendező személyében először rendez magyar témájú, nemzetközi forgalmazásra szánt dokumentumfilmet, éppen az európai piacképességre való tekintettel külföldi rendező, hanem mert a potenciális vásárlók technikai normáinak figyelembevételével digitális, 16/9 formátumú videóra forgatják a filmet.

Az Új Budapest Filmstúdió Kft. 2001 elején alakult meg. Jóllehet, mint magánvállalkozás most induló formációként született újjá, de a cég az egyik legnagyobb magyar filmgyártási tradíciókkal rendelkező alkotóműhely, a Budapest Filmstúdió szellemi örököseként jött létre.
_(filmhu)
Vesztett csaták után elcsigázott emberpár keres éjszakai menedéket egy faluban, ahol diadaluk idején is megfordultak már. A település lakói házaikba zárkóztak, csak a mindenkori háborúk söpredékké züllesztett áldozatai bolyonganak benne. Régi ismerősük, a Jegyző saját házában felakasztva lóg a gerendán. A menekülők végül egy magányos, kúriájában elbarikádozott, idős Tanítónál lelnek menedékre, aki fura szertartásoknak hódol, és hajlékát amolyan kegyeleti múzeumnak rendezte be. A jövevényeket kísértik az emlékeik: a Nő férje meghalt, menekülésük közben áldozatul esett a csürhének, és meglehet, hogy ebben a feleség éppúgy felelős, mint kísérője, hiszen sorsára hagyták az egykori vezénylő tisztet, sejthetőleg nem csupán az ijesztő káosz miatt, hanem mert ők ketten vonzódnak egymáshoz. Egymásra találásukról, a túlélésről szól a történet a rémségek közepette, melyben senki nem maradhat büntetlen.
Rendre és különféle változatokban megjelenik a régi emlék a tiszt haláláról, az egykor férfias játéknak tekintett csatákról, a megtorlásról, melynek ők maguk is cselekvő részesei - miközben Férfi és Nő legelemibb szükségleteinek él ezen az éjszakán, a Tanító oltalma alatt, aki maga is tovatűnt feleségét idézi fel mindegyre, és házából periszkópon át figyeli az egyre közeledő csőcseléket. Annak egyik tagja, a Sánta Bőgős, akit szintén a háború és a Nő iránti rajongása nyomorított meg, mindegyre itt sündörög, sőt a házba is bejut. A Férfi viszont kimegy a lealázott és elvadult tömeg közé, hogy elhozza a Jegyző holttestét és egyúttal erejét, hatalmát is bizonyítsa, ám vitézkedése után meghátrál egy gyerek ártatlan tekintetétől.
Reggelre virradva megszerez magának mindent: nőt, hagyatékot, sőt egy kissé a múlt fölötti rendelkezés jogát is, már csak a halott tisztességes eltemetése van hátra. A szertartás végeztével az emberpár ismét útra kel. Mások, mint ide érkezésükkor: túléltek és egymáséi. Megtörténhet viszont, hogy áttünésük csupán a Tanító képzeletének szüleménye.
A történet lírai és szürrealisztikus. Meghitt és kegyetlen jelenetek, jelen- és múlt idejű képsorok váltakoznak, már-már zenei ritmus szerint.
A film magyar-román koprodukcióban készül, többnyire erdélyi színészek részvételével.
A forgatókönyvet Király László elbeszélése nyomán írta Csiki László és Gulyás Gyula.