Világ körüli úton a Hukkle

Az USÁ-tól Japánig

A Hukkle a világ mozijaiban

Miután a '90-es évekre alig kerül magyar film külföldi moziforgalmazásba, Pálfi György első nagyjátékfilmje, a Hukkle iránti nemzetközi érdeklődés nagy eredménynek számít a hazai szakmában. Áprilisban a németek 7 kópiával kezdtek a forgalmazáshoz, míg az osztrákoknál június 13-án volt a mozis premier. (Korábban, a Kísértések németországi forgalmazásáról szóló cikkünkben tévesen állítottuk tehát, hogy 1992 óta nem volt magyar film német forgalmazásban - filmhu)

A közeljövőben több európai országban is vetítik majd a Hukklét, adta hírül a magyar filmek külföldi forgalmazását végző Hungarofilm Division. A cseheknél október 23-án startol a film: egy kis art-house forgalmazó vette meg, bizonyára ezért elégedtek meg 1 kópiával. Hollandiában szintén egy art-house forgalmazó október 3-án mutatja be 6 kópiával, ahol később az itthon készült DVD-lemez is kapható lesz.
 
Franciaországban október 1-jén tartják az első bemutatót, a film 30(!) kópiával kerül a mozikba. A nemrégiben alapított forgalmazó cégnél egy fiatal és nagyon energikus, lendületes csapat dolgozik a film bemutatásán. A németekhez hasonlóan ők is megváltoztatták az eredeti címet. A francia cím HIC (de crimes en crimes), ahol az alcím -'bűntényről bűntényre' - előzetes eligazítást kínál a nézőnek. A címváltoztatás szükségességét az indokolta, hogy a franciáknak egyébként sem ejtik a h-t, ráadásul kb. párhuzamosan mutatják be náluk a Hulk című produkciót, ami sok félreértést okozott volna a jegypénztáraknál.  
 
Az USA-ban egy waterville-i illetőségű forgalmazóra találtak, aki egyben fesztiválszervezéssel is foglalkozik. Egyelőre három kópiájuk van, de a film majd csak november 14-től, valamint november 28-tól kerül moziba Chicagóban, illetve New Yorkban. 
 
Izraelben a múlt héten már tartottak egykópiás vetítést. Ez még nem a hivatalos premierje volt a filmnek, melyből egyébként három bemutatókópiával rendelkeznek.
 
A japán vevők még nem döntöttek kópiaszám tekintetében, a bemutató dátumáról sincs információ. Emellett a közeljövőben várható az ír és tajvani megállapodás véglegesítése (mindkettő mozira is szól), valamint az olasz és kanadai forgalmazásról még folynak a tárgyalások.

Nálunk egyébként az itthon készült DVD lemez lesz kapható októbertől.

Arról, hogy hogyan fogadta a német közönség a Hukklét, még nem lehet pontos adatokat tudni. A Filmdienst című német szaklap Pálfi filmje kapcsán május 3-dikai cikkében többek között a magyar filmkultúra érdemeiről ír. A cikk szerzője a magyar filmről szóló nyugat-európai irodalmat is jelentősen bővítené, mondván, hogy a magyar mozi sosem tett szert olyan tekintélyre a világban, mint amilyen megilletné.

Nemzetközi érdeklődők

Ugyancsak nemzetközi érdeklődés mutatkozik a Hungarofilm Division egyik francia partnerével koprodukcióban készülő, Deák Krisztina Miskolci Boni és Klájd című filmje iránt. A leendő koprodukciós partner felkutatása során nem egy cég jelezte, hogy bár elővásárlásra, vagy a gyártásba való betársulásra jelenleg nincs forrása, de a kész film forgalmazása érdekelné őket.

A szakmai körökben nagy elismerést aratott és több fesztiválon jutalmazott Rengeteg - akárcsak korábban a Hukkle - kapcsán többen kíváncsiak voltak a rendező új filmterveire. A nemzetközi sajtóban elég nagy hangsúlyt kapott a Rengeteg minimális költségvetése, ezért is kíváncsiak egy jelentősebb költségvetéssel bíró és várhatóan „közönségbarátabb” filmnek készülő új Fliegauf-művre, a Dealerre.

Rögös utak külföldre

A friss hazai éves filmtermés nagyjából húsz nagyjátékfilmjét felkészítik a külföldre juttatásra. Ez azt jelenti, hogy készülnek feliratos anyagok a külföldi eladás és fesztiváloztatás reményében. Pár éven belül több mint a kétharmaduk biztos bemutatóra talál. 

A magyar filmek iránti érdeklődés nem független a nemzetközi helyzettől sem. A 60-as, 80-as években, mint vasfüggönyön túli ország, könnyebb helyzetben voltunk filmeladás szempontjából. A rendszerváltás előtt rendszeres vásárlóink voltak a nagy német közszolgálati adók, a ZDF, és az ARD. Minden évben több francia csatorna vásárolt magyar filmet, folyamatosan vett át filmeket az olasz RAI.

A rendszerváltás óta kikerültünk az érdeklődés középpontjából. Bár mostanában érezhető némi nyitás Kelet-Európa felé az uniós csatlakozás kapcsán. Remélhetőleg sikerül ezt a hullámot meglovagolni.
 
A filmvásárlási szokás a média területén is átrendeződött az elmúlt évtizedek alatt. A hetvenes évek végéig szinte egyeduralkodó volt a mozi, majd fokozatosan felváltotta a TV-s eladás. Jelenleg a Hungarofilm Division fő vevői a televíziók, emellett biztató tendencia a DVD-piac nyitása. 

Az 1956-ban alapított Hungarofilm, mely akkor még az exportot, az importot és a fesztiváloztatást is felügyelte, monopolhelyzetben volt saját területén. A rendszerváltással liberalizálódott a piac. Jelenleg bárki exportálhat filmet, ennek ellenére nem alakult jelentős konkurens vállalkozás. Az Interpannónia foglalkozik még filmeladással, ők rajzfilmekre specializálódtak. Egy-két független forgalmazó akad, de számukra a legnagyobb hátrány, hogy nem elég tőkeerősek, pedig egy film külföldi értékesítésre való felkészítése igen sok költséggel jár. 2001 novemberében a Hungarofilm Kft. beolvadt a MOKÉP-be, azóta Hungarofilm Division néven működik. A produkciók mintegy 80%-a még mindig őket keresi, és bízza meg külföldi forgalmazással. 

Piaci viszonyok között

A sikeres filmeladáshoz nagyon fontos a nemzetközi filmvásárokon való részvétel. Ehhez nem kevés pénzre van szükség. Berlinben és Cannes-ban minden évben a Filmunióval közös vásári standot bérel a Hungarofilm Division. Továbbá képviselteti magát egy-két TV-s vásáron is (pl. MIP TV, budapesti DISCOP, MIPCOM).

Természetesen fokozza a külföldi érdeklődést, ha a film nemzetközi fesztiválon ér el eredményt. Ugyanakkor a piac a közönségfilmet és nem a szerzői filmet preferálja. Elősegítené még a magyar filmek külföldi megismertetését az is, ha lehetőség nyílna több külföldi vendég meghívására például a Filmszemlére.

Mivel a Hungarofilm Division nem kap semmiféle anyagi támogatást, leszűkül a filmvásárokon való részvétel lehetősége. Továbbá hiába pályáznak olyan promóciós kiadványokra, melyeket megbízóik, a stúdiók nem tudnak finanszírozni. A Hungarofilm szerint mivel náluk egyesül számos stúdió portékája, emiatt a legköltséghatékonyabban (és szakszerűbben) itt lehetne elkészíteni ezeket.
 
A filmeladásban természetesen a promóció is sokat számít, de a Hungarofilm munkatársai szerint gyenge filmet jelentős háttérrel sem lehet eladni. A tapasztalat szerint általában a rendező nevéhez kötött a vevők vásárlási döntése. Nemzetközi terepen néhány klasszikus, nagy név például sokat jelent, és szerencsére vannak ígéretes alkotók a most induló rendezői nemzedékben is.