75 éves Pécsi Ildikó

TOP 7 film az életműből

Pécsi Ildikó 1940-ben született, a Színművészeti Főiskolát 1962-ben végezte el. Kislány korától színésznőnek készült, másodéves főiskolásként már főszerepeket játszott, a főiskola befejezése után pedig szinte rögtön országos hírnévre tett szert, Noémi szerepében Az aranyemberben. Mivel nem csak tehetséges színésznő volt, hanem a kor egyik szépségideálja is,  egymást érték a felkérések különböző szerepekre, ettől kezdődően nem telt el úgy év, hogy ne készített volna legalább egy filmet. Keleti László színész és maszkmester még a főiskolai évek alatt mondta róla egy vizsga alkamával, hogy “Ez az a nő akiért a vidéki tanácselnökök sikkasztani fognak”. Először a Pécsi Nemzeti Színház társulatához szegődött, majd Várkonyi Zoltán hívta a Vígszínházba. Később játszott Kecskeméten, a budapesti József Attila Színházban, a Józsefvárosi Kamaraszínházban, a Radnóti Színpadon, majd ismét vidéken, Miskolcon, Debrecenben, Egerben. Egy interjúban néhány éve azt nyilatkozta, hogy csak kevés szerepálmát nem tudta megvalósítani, boldogan eljátszotta volna a Tragédia Éváját és Brecht Kurázsi mamáját - de hozzátehetjük, Noémi csak az ő szerepe volt.

Pécsi Ildikót 1967-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, majd több állami kitüntetés után 2007-ben Kossuth-díjjal ismerték el munkáját. A sokoldalú színművésznő, nemcsak színészettel foglalkozik, hanem rendezéssel és írással is, ismert szakszervezeti aktivista, jelentős szerepet vállalt a színészek korkedvezményes nyugdíjának és az 1990 előtt kitüntetett művészek életjáradékának kiharcolásában. Négy könyvet jelentetett meg, 2008-ban gyerekeknek szóló lemezt adott ki, több önálló estje volt.

1. Az aranyember (Gertler Viktor, 1962)

Kezdjük listánkat Gertler Viktor klasszikussá vált Jókai-adaptációjával, Az aranyemberrel. A nagyszabású alkotás már nem az első volt, ami ezt a regényt dolgozta fel, korábban egy némafilm és egy 30-as években készült adaptációja is létezett, de az 1962-ben készült verzió hatalmas költségvetésével és jelentős alkotógárdájával igazán grandiózus vállalkozásnak számított. A film egyébként az első szélesvásznú film volt, amelyet Magyarországon készítettek, és elképesztő közönségsikert aratott, máig a legnépszerűbb és legnézettebb magyar filmek közé tartozik. A szuperprodukcióban Pécsi Ildikó Noémit, Tímár Mihály szerelmét alakította. A 22 éves színésznő ekkorra már több tévé- és játékfilmben szerepelt, például Sinkovits Imre mellett játszott a Legenda a vonatonban, ám népszerűvé Az aranyemberben nyújtott alakítása tette.

A Fortepan fényképarchívumában található két kép a film forgatásáról, az elsőn Gertler Viktorral egy beállítást próbálnak, a másikon a forgatási szünetben kapták le, Dalos László újságíróval és Kotnyek Antal fotóssal.

Fontos állomás a film Pécsi Ildikó magánéletében is, állítólag ebben a filmben látta meg őt először Szűcs Lajos olimpiai bajnok labdarúgó és határozta el, hogy feleségül veszi. 1969-ben összeházasodtak, és így a gyönyörű színésznő focista férjével tagadhatatlanul a kor igazi álompárja lett.

2. A Tenkes kapitánya (Fejér Tamás, 1964)

A sorozat 1964-ben a Magyar Televízió első sajátgyártású műsora volt, és közkedveltsége miatt a 13 részből egy kétrészes mozi-változatot is készítettek. Pécsi Ildikó Rózsát, a cigánylányt alakította a sorozatban. Eke Máté a kuruc ellenállás, és a nép élén epizódról epizódra kibabrál a labancokkal - foglalható össze röviden a cselekmény.

3. Fény a redőny mögött (Nádasdy László, 1965)

A bűnügyi történet egy camping-gyárnak álcázott fegyvergyár zűrös ügyeibe enged bepillantást. Rendőrök, ügynökök és kémek játszmáját látjuk, rengeteg fordulattal. A filmben Pécsi Ildikó egy kémet alakít, aki eleinte még a bűnözők oldalán tetszeleg, de hamar rájövünk, hogy igazából ő a jó oldalon van, és valójában egy beépített ügynök. Egyébként a történet nagyon izgalmas, bár sokszor nem túl életszerű (a propaganda lólába néhol kilóg). És jól megfigyelhető a filmben a színésznő tartalékos szexi-lány szerepköre, a filmbe egy történetileg nem egészen motivált eseményt illesztettek, melyben a strandon csodálhatjuk meg bikiniben Pécsi Ildikót.

Az egész ország által körülrajongott fiatal színésznővel szinte bármilyen film sikerét biztosítani lehetett, sok folyóirat választotta címlapjára a bájos művésznőt.

Pécsi Ildikó 1963 február 15-én, augusztus 1-jén, 1965 október 15-én, és 1961 szeptember 15-én a Filmvilág címlapján.

4. Az ötödik pecsét (Fábri Zoltán, 1976)

1944-ben egy kiskocsmában a törzsvendégek (az órás, a könyvügynök, az asztalos, a fényképész és a kocsmáros) mindennapos dolgokról beszélgetnek. A borjúszegy elkészítésének módjáról, az ismerősökről, meg arról, hogyha módjuk lenne haláluk után feltámadni, a gazdag zsarnok vagy a szerencsétlen, de tisztességes rabszolga sorsát választanák-e. Nem is sejtik, hogy a felvetett elméleti kérdésre másnap már a nyilasok kínzókamráiban - a gyakorlatban, tetteikkel kell felelniük. Fábri Zoltán filmjében Pécsi Ildikó nem játszik nagy vagy jelentős szerepet, a kocsmáros Béla feleségét alakítja. A hetvenes évek egyik kiemelkedő alkotásának dramaturgiájában, fontos viszonyítási pontot jelentenek a kocsmai beszélgetés ellenpontjaként az otthoni események. Pécsi Ildikó is itt kap szerepet, Béla a „köpönyegforgató” társaként, aki mindig a győztesek oldalán szeretne állni.

5. Indul a bakterház (Mihályfy Sándor, 1980)

Pécsi Ildikó Csámpás Rozit alakítja, az egyik legszórakoztatóbb magyar vígjátékban. Népszerűségben A tenkes kapitányával versengő film, sok boldog pillanatot okozhatott mindenkinek, aki látta. A film történetét, szereplőit ismertetnem talán nem is érdemes, felidézéséhez pedig itt egy idézet egyenesen Csámpás Rozitól: „Na most aztán azt mondom, hogy kotródj innen, mert úgy taknyán tenyeröllek, hogy elered az orrod vére.”

6. Linda (Gát György, Szurdi Miklós, 1983, 1986, 1989)

A nyolcvanas években a Linda című tévés sorozat szögezte a nézőket esténként a tévé elé. A rengeteg humorral átszőtt karatés-bűnügyi sorozat egyik főszereplője Pécsi Ildikó volt, Linda apjának barátnőjét, Klárát alakította. A kissé bohókás hölgy Veszprémi Béla bosszantásában, üldözésében vette ki leginkább a részét.

A rendőrség „lektorálta” a forgatókönyveket, hogy a bűnüldözés életszerűségét biztosítsák, Görbe Nóra is megtanult taekwondozni a szerepért. A sorozat nagyon népszerű volt bemutatásakor, és mai szemmel is igen szórakoztató. A legviccesebb jelenetekért Bodrogi Gyula és Pécsi Ildikó kettőse felelt.  Gát György rendező és Polgár András a sorozat egyik forgatókönyvírója a comment:com-nak adott interjút, melyben a sorozat kulisszatitkairól meséltek, Pécsi Ildikó karakteréről így nyilatkoztak: “Mi arra gondoltunk először, hogy beköltözik ez a nő, aki majd él ott a szomszédban, és elkérnek majd egy létrát tőle, vagy ő kér el két tojást, de kinőtte magát az ügy, mert a Gyula elkezdett ott sürgölődni ekörül a hatalmas nő körül. Akkoriban a Pécsi Ildikót övezte egy nimbusz, ő valami csodálatos szépség volt, az egész ország döglött utána, amikor fiatal volt. És a Linda idején már 40 éves lehetett, de azért még mindig benne volt a nézőben, hogy ez a Pécsi Ildi, ez egy bombázó.”

7. Barátok közt

A Barátok közt sorozatban megformált szerepe, bár nem tartozik a legkiemelkedőbb alakításai közé mintahogy a sorozat sem a legkiválóbb tévés-produkciók egyike, mégis említésre méltó. Pécsi Ildikó a sorozatban epizódszereplőként tűnt fel, ő alakította a Berényi-fiúk előzménytörténetében a zord és szigorú, sőt már-már zsarnoki árvaház vezetőt, „Kóró”t.

Pár hónapja a sorozat jelenidejében is feltűnt, Berényi András ugyanis havonta pénzzel segítette az elszegényedett igazgatónőt (ebből jó nagy bonyodalom is lett, mert titokban folyt a tranzakció, és András halála után nehéz volt kideríteni, hogy miért és milyen nőnek utalt folyamatosan pénzt). Kóró szerepe egyébként tényleg egy szupergonosz karakter, talán még Berényi Miklós gonoszsága is tőle eredeztethető, ugyanis az elárvult Berényi-fiúkat, okkal vagy ok nélkül, válogatott büntetésekkel sanyargatja. Leghosszabban a néhány éve készült karácsonyi, egy órás különkiadásban szerepelt, mely a Berényiék gyerekkorába, az árvaházba repíti vissza nézőket.

+1 Ketten Párizs ellen (Papp Gábor Zsigmond, 2015)

A listát pedig egy még készülőben lévő filmmel fejezzük be, melyben Pécsi Ildikót ismét egy nagyobb szerepben láthatjuk viszont, ezúttal majd a tévénk képernyőjén. Vaszary Gábor könyve a háború előtti Magyarországon igazi bestseller volt, ennek adaptációja lesz Papp Gábor Zsigmond filmje. Interjúnkat a rendezővel itt olvashatja.