A birodalom iskolája
Papp Gábor Zsigmond
1944-ig Budapesten működött a Német Birodalmi Iskola, amely nevével ellentétben egyáltalán nem volt náci beállítottságú, a diákok fele a gazdag pesti zsidó polgárság soraiból került ki, és '44-ben, bár az iskolán a hivatalos német horogkeresztes zászló volt kitűzve, a pincében bújtatták a zsidó diákokat. Ide járt többek között Karinthy Ferenc, Gimes Miklós, Rényi Péter, Székely Éva, Kornai János, Kende Péter.
Olyan témákat szoktam választani, amelyekről azt gondolom, hogy mindenképpen meg kell csinálni, és - valamilyen valós vagy téves képzet nyomán – hogy nekem kell megcsinálni.
Az előzménye, hogy '96-ban csináltam egy dokumentumfilmet A kollégium végnapjai címmel, az Eötvös Collegium 1945-50 közötti időszakáról, amely arról szólt, hogy Révaiék hogyan lehetetlenítették el a magyar elitképzés fellegvárát és annak igazgatóját, Keresztury Dezsőt.
Aztán 2000-ben csináltam egyet a másik szemszögből, egy kommunista elitképzőről, az 1946-56 között működött Gorkij Iskoláról, Sihedernyi koromban címmel. Ez azt mutatta be, hogy noha szovjet iskola volt, egy diktatórikus világhatalom végvára, furcsa módon mégsem janicsárképző volt, sok tekintetben liberálisabban működött a magyar iskoláknál, nem véletlen, hogy számos ismert ellenzéki gondolkodó került ki belőle. (pl. Kiss János, Komoróczy Géza, Sztevanovity Zorán, stb. )
Ezek után szinte fátumszerű volt, hogy meg kell csinálnom az 1944-ig Budapesten működött Német Birodalmi Iskola történetét, amely nevével ellentétben egyáltalán nem volt náci beállítottságú, a diákok fele a gazdag pesti zsidó polgárság soraiból került ki, és '44-ben, bár az iskolán a hivatalos német horogkeresztes zászló volt kitűzve, a pincében bújtatták a zsidó diákokat. Ide járt többek között Karinthy Ferenc, Gimes Miklós, Rényi Péter, Székely Éva, Kornai János, Kende Péter.
Így ez a három film most már egy trilógiát alkot, mindhárom olyan iskolákról szól, amelyeknek az életét – aztán a halálát is – nagyon erősen befolyásolta a politika és a történelem. A háromnak együtt Iskolák és rendszerek a címe.
- Hogyan állt össze a stáb és a film anyagi háttere?
Az operatőr Dobóczy Balázs volt, akivel korábban a Partik népe és a Plázák népe című filmekben dolgoztunk együtt, a szerkesztő-riporter pedig Hegyes Katalin, akivel párhuzamos osztályba jártunk a Főiskolán, és azóta is sokat dolgoztunk együtt, az Esterházy-vacsora, A flaszter népe és a Plázák népe című filmekben. Ő egyébként nemcsak szerkesztő-riporteri kvalitásai, hanem tökéletes német nyelvtudása miatt is nélkülözhetetlen volt.
A támogatást a Magyar Történelmi Film Alapítványtól és az NKA-tól kaptuk, most megpróbálunk további támogatókat is szerezni egy német nyelvű verzió elkészítéséhez.
- Mi tette emlékezetessé a forgatást?
- Mivel egy 60 évvel ezelőtt megszűnt iskoláról van szó, így az utolsóként érettségizett évfolyam tagjai is 78 évesek, féltem, hogy nem nagyon fogok találni élő, pontosan emlékező és szívesen nyilatkozó egykori német iskolásokat. Ehhez képest kiderült, hogy az RDS-esek (Reichsdeutsche Schule ) máig hihetetlenül összetartanak, állandó telefon-, e-mail és levelezőkapcsolatban állnak egymással, és két-három évenként összejárnak a világ minden tájáról. A többség, akikkel találkoztam, nagyon készséges volt. Legnagyobb élményt az utolsó élő tanár, a Darmstadt közelében lakó, 95 éves Ernst Kleinschmidt jelentette, aki kitűnő szellemi és fizikai állapotban van, és elképesztően vidám és optimista, annak ellenére, hogy szörnyű tragédiákon ment keresztül.
- Fog-e segíteni Téged a filmtörvény a filmkészítésben?
- Bízom benne, hogy igen.
