A hét főbűn
Dér András
„A hét főbűn fogalma mára a kultúrtörténet, sőt a kultúrtörténelem része. Nem foglalkozunk velük, talán még fel sem tudjuk sorolni őket. A fagylalt ipar valamilyen oknál fogva marketingfogásból így nevezte el egyik jégkrém sorozatát, ezért tudnak a gyerekek róla valamit.
Egy Budapesthez közeli faluban, Pilisborosjenőn egy baráti társaság bor és sütemény mellett éjszakába nyúlóan beszélgetett a főbűnökről és morális értékrendünk furcsa relativitásáról. Mit takar ma a restség, a bujaság, a kapzsiság, a harag, a gőg, az irigység vagy a falánkság fogalma. Mit gondol róla a pszichiáter, a szerzetes, a filozófus, az irodalmár, a közgazdász, az esztéta vagy a táncművész, akiket mind foglalkoztat ez a világ, a mi világunk bűnfelfogása. A beszélgetés egy laza kerete annak az ismeretterjesztő narrativának, amely bemutatja ezeknek, a főbűnöknek a történetét, társadalmi, morális, politikai és pszichológiai vetületeit. Közben megismerjük bűneink démonait és magyarázatokat találunk közismertnek vélt, de felületesen ismert morális fogalmainkra.
Talán a szerzetes asztal melletti őszinte kifakadása adja filmünk értelmét, amikor arról beszél, hogy még az egyház is félvállról kezeli a főbűnök megismertetését, holott azoknak, akik keresnek életükben morális fogódzókat, azoknak komoly segítség e világ megismerése.”
Heltai Péter
