A KVB nyílt levele a műhelypályázatokról
"Illúzióink romba dőltek"
A Közgáz Vizuális Brigád levelet intézett az MMK-hoz. Anomáliák a forgatókönyvírói műhelypályázat körül, a független úttörők szerint.
A forgatókönyvírói műhelypályázat gondolatát örömmel fogadtuk, hisz a KVB 20 éves tevékenységével bizonyítja, hogy a filmkészítést közös munka és gondolkozás eredményeként értelmezi. A film ötletének felvetésétől a forgatáson át a film utóéletének gondozásáig. Ennek ellenére ezen a pályázaton nem részesültünk támogatásban.
A konkrét pályázat kiírása azonban már előrevetített számos problémát:
– nem teszi alapfeltétellé a műhely létezését, így számos nem létező, csak erre a pályázatra létrejött műhely „létrehozását” generálja.
– a műhely, mint forma lényegével összeegyeztethetetlennek tartjuk, hogy egy alkotó több műhelyben lehet tag;
– hogy a támogatás összegét nem lehet fölhasználni a filmterv kifejlesztésére, terepszemlére,
színészválogatásra, csak írói honoráriumra, ami így aránytalanul nagy összeg;
– hogy a műhely keretében létrehozott forgatókönyv jogai nem a műhelyt illetik. Ez értelmetlenné teszi a felelősség kérdését, valamint feltételezhetően további jogi problémákat okoz. Ha nem teljesülnek például a vállalások, nem valósul meg forgatókönyv, vagy csak szolid színvonalon, akkor ki a felelős? Az alkotó, vagy a műhely, illetve ennek milyen következményei lesznek a későbbiekben.
A műhelypályázat elbírálásának a megítélésünk szerint három eleme lehet. A műhely referenciái, a tagjainak életrajza, munkái, és a beadott szinopszisok.
– a műhely referenciáit (betartotta-e a szerződéseit, nem lépte-e túl a költségvetését, és hogy az elkészült munkák mennyire bizonyultak sikeresnek) nem vette, de nem is vehette volna figyelembe a bíráló bizottság, hisz a műhelyek többsége most alakult.
– a taglisták értelmezhetetlenek, hisz az alkotók többsége két, rosszabb esetben több helyen is regisztráltatta magát, pedig a kiírás szerint ez szabálytalan.
– a beadott szinopszisok terjedelmét egy-másfél oldalban minimalizálta a kiírás, de azt kikötötte, hogy krimi esetén el kellett árulni, ki a gyilkos. Ilyen paraméterekkel komoly felelősséget vesz magára a bíráló, amikor erre több millió forintot. Mindezt olyan közegben, ahol a filmes szakma a bizalmatlansága jeléül most készül megduplázni a játékfilmes szakkollégiumot, pedig ők a kész forgatókönyvek alapján döntenek.
Ezek alapján azt gondoljuk, hogy a pályázat kiírása ilyen formában elhibázott, a döntések sokszor értelmezhetetlenek, több esetben a kiírás szellemével, és betűjével ellentétesek. Műhelypályázatnak semmiképpen nem tekinthető, azonban, ha ösztöndíjpályázatnak lett szánva, akkor más feltételekkel kellett volna meghirdetni. Egy ilyen típusú ösztöndíjrendszer viszont szöges ellentétben áll az éppen alakuló magyar produceri rendszerrel.
További felvetéseink:
- Üdvözöljük, hogy az MMKA törekszik az elosztási mechanizmusok differenciálására, hogy több célzott pályázatot ír ki, amihez újabb szakkollégiumok és ad hoc bizottságok kellenek. Sajnáljuk azonban, hogy ez a folyamat nem jár együtt a döntéshozó személyek körének bővülésével.
– Nem tudni, hogy az ad hoc bizottságot ki kérte fel, és a kiírást végső változatát ki készítette el.
– A KVB Műhely pályázata közel száz oldal volt, ami a 73 pályázó esetén egy kurátorra kivetítve sok ezer oldal, amit a bizottság két hét alatt tanulmányozott és döntött. Ez komoly szakmai kihívás lehetett. Az ad hoc bizottság elnökének azon kijelentése, hogy minden minőségi műhely kapott támogatást, elég abszurd ahhoz képest, hogy a műhelyek többsége csak erre a pályázatra alakult.
– A közpénzek elosztásának egyik feltétele, hogy a kedvezményezett cég legalább egy éve működjön, hogy ellenőrizni lehessen, nincsenek-e adó- és egyéb közterher-tartozásai. Az eddig gyakorlat szerint a pályázónak igazolnia kellett, hogy nincs adó, járulék, és filmszakmai tartozása. Kíváncsiak vagyunk, az MMKA az újonnan létrejött cégek esetében miként jár el? A cégek többsége, mint filmgyártó cég vagy produceri iroda már létezhetett, csak nem mint műhely működött.
- Kíváncsiak lennék, ha egy vájtszemű filmbarátot megkérnénk, soroljon föl filmes műhelyeket, hányat említene a nyertesek közül?
Ma Magyarországon a filmes műhely fogalmát definiálhatónak véljük, az ezek támogatására kiírható pályázatot paraméterezhetőnek tartjuk. A korrekt feltételrendszer egy közel normatív elbírálást tenne lehetővé.
A 2003-as pályázat esetén nem ez történt, és ezt sérelmesnek találjuk.
Illúzióink romba dőltek!
A KVB a legutóbbi játékfilmjével a Magyar Filmszemlén a legjobb forgatókönyv díját nyerte, melyet öten írtunk. Műhelymunka keretében.
KVB Műhely
nevében Czabán György, Pálos György, Bakács Tibor, Győri Csilla, Káldy László, Szira Péter, Végső Zoltán
www.kvb.hu
