Nyomtatás
kostenlos porno deutsch porno free porn titten porno gratis porno porno

A lóerő velünk van

Tévékritika


2006. május 22. - Dániel Ferenc



A lóerő velünk van
Csak semmi meglepődés. Rendszerváltásunk egyik vezető emblémája az autó, a verda, a gépkocsi, a formatervezett járgány lett, mindegy minek becézzük, a lényeg az, hogy az állampolgárokban mindig is megbúvó töf-töf buzerancia nyílt szenvedéllyé vált, korhatártól majdnem függetlenül. Bizonyára az aggastyánok a kivételek. Ők legföljebb megmorogják az ultramodern motorizációt. Tizenhat év elég volt hozzá, hogy - igavonónak - falura, tanyára száműzzük mítikus Trabantjainkat, s ezzel a papírkarosszéria elnyerte eredeti funkcióját. Örökéletre konzervált szerepét.

Amikor lóerőkben, sebességhatárokban, féktávolságban, útfekvésben, szerelvényben és komfortfokozatokban mérjük az életünket (mi, speciel, háromnegyed évszázadnyi késéssel!), valahogy hiteltelennek tűnik mindazon -, különféle indíttatású kritikus személyek "csak semmi automobil!"- ideológiája, akik szükségből robognak gépi járműveken, másokra hárítják a vezetés szerepét, vagy a 21. században már megoldhatatlan, rurális létformát sugalmazzák, amelynek arisztokratikus költségvetése csupán a boldog kevesek számára elérhető (gondoljátok meg proletárok a hintó ruganyos futását!). Sajátos: ezek a negatív héroszok/heroinák húnyt szemmel siklanak el az emberi karambolok mellett, számukra az út menti tetem immár tüntetőleg nem bocsát ki széndioxidot.

A kedvezmények széles skálája idióta fogyasztóból a misztériumok papjává nemesít

Az említett 21.század médiája autómizériánkról a meghitt szépség jegyében "gondoskodik": költőien felstilizált autópályákkal, arctalan, vezető nélkül suhanó járgányokkal, feminin vagy maszkulin aurával. De legalább ennyire hatékony a bütykölés, a barkácsolás. Roncsokból, iparilag meg individuálisan elhasznált gép-egyedekből (terhelő múltjuk/sorsuk önmagában kihívás) - szinte új önjáró spécieseket tákolnak, mintegy a mechanikus akarat diadalaként. Lehet szeretni úgy általában a szerelőszalagon besrófolt kipufogódobot, de hol van az a 'miénktől'?, amit becserkésztünk, tisztogattunk, formáztunk, s kínnal - keservvel a "helyére" csavaroztunk? Ugyanígy a föstött dekoráció, a matricák grafikai költészete a szériadarabból mutatvánnyá nemesíti a verdát, s "mekkora különbség egy ilyennel tüntetőleg, élesen kanyart venni?!"

A kereskedelmi tévécsatornák majd mindegyikének van ún. autós magazinja. Vélhetőleg nézettek, magas tetszési indexszel sugározzák őket. Egy-egy jól megcsinált reklámfilmhez képest főerényük, hogy nézőiket gondosan avatják be az egyébként ügyesen titkolt műszaki megoldások/újdonságok rejtelmeibe. Itt a fajta, a márka, a mindig '99- re végződő ár, a 275 kilométeres végsebesség és a kedvezmények széles skálája idióta fogyasztóból a misztériumok papjává nemesít: "ki vagy"- kérdik, "lamborghinis" - felelsz, ha nem lát a szemétől.
Nagyon meg tudom érteni, hogy egy mai ifjonc egy terepszínűre pingált és földi javakkal, fegyverekkel, műszerekkel bőven ellátott katonai jármű puszta látványától vagy feldübörgő hangjától nyomban harcfinak érezze magát s a testi kiképzés kínjával fizessen azért, hogy mint birtokló kapaszkodhasson a páncélozott izére, földi haladvány-mivoltának kirívó eszközére. Robogni. Füstcsíkot húzni. Kanyarodni. Csimpaszkodni. Bemérni. Lőni.  

RTL Klub, TV2, ATV, Fix TV.    




Címkék

szakma , kritika





a cikket az alábbi linken találod:

© 2010 filmhu - a magyar moziportál | http://www.magyar.film.hu |