A MAGYAR FILMMűVÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK JAVASLATA A MINISZTÉRIUM FILMTÖRVÉNY-TERVEZETÉNEK ÁTALAKÍTÁSÁRA
Illés György - elnök
Szomjas György - főtitkár
Bollók Csaba, Grunwalsky Ferenc, Janisch Attila, Salamon András, Szabó Gábor - a Játékfilmszakosztály vezetősége
A MAGYAR FILMMűVÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK JAVASLATA A MINISZTÉRIUM FILMTÖRVÉNY-TERVEZETÉNEK ÁTALAKÍTÁSÁRA,
A FILMFINANSZÍROZÁS ÚJ MODELLJÉNEK KIALAKÍTÁSÁRA
I.
A 2001. január 23-i a Rockenbauer Zoltán miniszter úrral folytatott megbeszélés óta eltelt időben lezajlott szakmai konzultációk alapján a Magyar Filmművészek Szövetsége üdvözli a kulturális kormányzat törekvését, amely egy, a szakma jövőjét biztosító filmtörvény létrehozására irányul. Az MFSZ üdvözli a Minisztérium azon felismerését, hogy a jelentős magyar filmalkotások létrejöttének biztosításához forrásbővítésre van szükség, amelynek a filmgyártás minden műfaját érintenie kell.
"A Minisztérium által kidolgozott filmtörvény-tervezetet a jelenlegi formájában sem jogi, sem szakmai szempontból nem tartjuk elfogadhatónak". Ezt a határozatot a Magyar Filmművészek Szövetségének 2001. január 27-én megtartott XI. - rendkívüli - Közgyűlése mondta ki a minisztériumi tervezettel kapcsolatban.
A Minisztérium által előterjesztett filmtörvény-tervezetben a filmszakma a következő alapvető problémákat észrevételezte:
- a filmtörvény-tervezet szinte kizárólag a Nemzeti Filmközpont Rt megalapítását célozza, és annak működését törvényesíti
- nem találhatók benne garanciák a filmtámogatás forrásbővítésére
- kizárólag egyetlen csatornára épít a finanszírozás és a pályázati rendszer kialakításakor
- lemond a filmszakmai járulékok visszaáramoltatásáról
- nem találhatók benne a demokratikus működésre vonatkozó garanciák
- összességében nem elégíti ki a szakma által a filmtörvénnyel kapcsolatos, régóta megfogalmazott igényeket.
Ennek a tervnek a tárgyalását az is megnehezíti, hogy rengeteg tisztázatlan kérdést tartalmaz, amelyeknek többségét az MFSZ képviselőinek még feltenni sem volt módjukban. Mindezek figyelembevételével az MFSZ vezetősége azt javasolja, hogy a széles szakmai egyetértéssel kidolgozott és a szakma által 2000. június 1-jén elfogadott filmtörvény-tervezet képezze alapját a további tárgyalásoknak. az MFSZ vezetősége megjegyzendőnek tartja, hogy semmilyen hivatalos formában nem kapott választ arra a kérdésére, hogy miért döntött a Minisztérium a teljes elutasítás mellett a szakma által kidolgozott filmtörvény-tervezetre vonatkozóan.
Az MFSZ a Minisztérium és a filmszakma közötti további tárgyalásokhoz megfelelő kiindulási alapnak tekinti a Filmforgalmazók Egyesületének 2001. február 6-i, Rockenbauer Zoltán miniszter úrhoz küldött levelét. Az ebben megfogalmazottakkal az MFSZ vezetősége teljes mértékben egyetért, külön kiemelve a két (törvényhozói és filmszakmai) munkabizottság felállítására tett javaslatot, és a tárgyalások azonnali megkezdését elengedhetetlenül szükségesnek tartja.
II.
A Magyar Filmművészek Szövetsége és az NKÖM között létrejött megállapodás másik fontos eleme volt az új finanszírozási modell közös kidolgozása. Erre vonatkozó javaslatunkat - melyet az érintett szereplőkkel közösen dolgoztunk ki - az alábbiakban vázlatosan ismertetjük.
A MAGYAR FILMMűVÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK JAVASLATA A JÁTÉKFILM FINANSZÍROZÁS ÚJ MODELLJÉRE:
A már létező állami szereplők, a Magyar Mozgókép Közalapítványés a MAFILM Rt között feloszthatók a játékfilm finanszírozás funkciói. A MAFILM Rt - mint a forgatókönyvek megrendelésében és fejlesztésében, és a filmek gyártásában egyaránt résztvevő szervezet, valamint az MMK - mint a szelektív támogatási rendszert működtető, döntéshozó szervezet együttesen biztosíthatja a szakma folyamatos működését. A tervezett Filmközpont Rt várhatóan csak rendkívül magas működési költségekkel lenne üzemeltethető, ezzel szemben a meglévő intézmények bekapcsolása nagy megtakarítást jelent.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával folytatott korábbi megbeszélés során került szóba az MMK alapítói körének reformja. A Minisztérium ezen igényét a megállapodás értelmében a Magyar Filmművészek Szövetsége méltányolja és megkezdte a szükséges tárgyalásokat.
Az MFSZ az általa javasolt finanszírozási és gyártási modell főszerepet szán a MAFILM Rt-nek is, mivel a magyar filmgyártás szakmai bázisának, gyártási, szakipari feltételeinek megerősítése ugyanolyan lényeges kérdés, mint a filmgyártás támogatásának forrásbővítése.
Az MFSZ a filmgyártás ipari bázisának megerősítését a MAFILM Rt-ben látja lehetségesnek.
A struktúra lényege egy három lábon álló játékfilm támogatási modell, amely a Minisztérium által kilátásba helyezett 3 milliárd forint összegű támogatásra épül.
-1 milliárd forint kerülne az MMK-hoz játékfilmgyártásra, a jelenlegi, szelektív elosztási rendszer szerint.
-1 milliárd forint kerülne a MAFILM Rt-hez, amellyel az, mint piaci szereplő venne részt a játékfilmek megvalósításában.
-1 milliárd forint támogatásból valósulna meg a normatív támogatási rendszer.
A normatív támogatási rendszer - amelynek az alapja egy átlátható pontrendszer - a rendező és a producer korábbi teljesítményét értékeli (nézőszám, fesztiváldíjak, gyártási megbízhatóság stb.). Ez a támogatási forma a részleteit tekintve kidolgozásra vár, de a lényegét tekintve teljesen automatikusnak és eredmény-centrikusnak kell lennie. Kezelése történhet az MMK-nál vagy a MAFILM Rt-nél is.
A szelektív elbírálás, amely a benyújtott filmterv esztétikai értékein alapul az MMK demokratikusan választott kuratóriumának feladata marad. A Minisztérium által javasolt életszerűbb kapcsolatot a kurátorok és a pályázók között egy határozat biztosíthatja. Ennek értelmében a kurátoroknak az alább részletezett esetekben meg kell indokolni döntésüket.
A szelektív elbírálás során három döntés születhet a kurátorok részéről:
- támogatásban részesítik a filmtervet
- elutasítják
- további átdolgozást követően ismét benyújtható a filmterv
A MAFILM Rt keretén belül, mint igénybe vehető szolgáltatás működtethető egy forgatókönyvírói és elemző műhely, ahol a producereknek lehetőségük lenne forgatókönyvek megrendelésére és fejlesztésére, amelyeknek rendezőit később ők maguk választhatnák ki. Ez a módszer valóban szolgálná és segítené egy önálló és felelősségteljes produceri rendszer megerősödését. Ugyanakkor bárki felkereshetné ezt a lektorátust konzultáció céljából: producerek, rendezők vagy forgatókönyvírók is kérhetnének szakvéleményt a készülő vagy már kész forgatókönyvükről. (Ez a fajta szabadon választható konzultációs lehetőség hasznos és gyakran igénybevett módszer a világ nagy filmgyártó országaiban is.)
A forgatókönyvírói és elemző műhellyel való együttműködést ajánlhatja a kuratórium olyan szerzők számára, akiknek forgatókönyvét átdolgozásra javasolta.
Ugyanakkor a műhely igénybevételének kötelezővé tételét a Magyar Filmművészek Szövetsége nem tartja elképzelhetőnek.
Az MFSZ egyetért a Minisztériumnak azon törekvésével, hogy a gyártásba vett filmek finanszírozási rendszere legyen átlátható és ellenőrizhető.
Az erre vonatkozó javaslat a következő:
A filmek gyártási ellenőrzése megoldható a Magyar Mozgókép Közalapítványon belül, ahol megvannak az ehhez szükséges szakemberek.
- A gyártásbevételt megelőzően egy úgynevezett beindítási megbeszélésre kerül sor, ahol megvizsgálják a pénzügyi konstrukciót, és az egyes gyártási részlegek vezetői visszaigazolják - a rendelkezésükre álló összegek, szerződések alapján - a film megvalósíthatóságát.
- A film forgatásának félidejében, és az utómunkák kezdeténél is legyen gazdasági ellenőrzés.
- Egy film pénzügyi helyzete szúrópróbaszerűen legyen bármikor ellenőrizhető.
- A befejezésre szánt összeg legyen elkülönített, és csak a forgatás befejeztével elérhető.
Mint a fenti javaslatból is kiderül - és a filmszakmai szervezetek részéről ez az igény nagyon határozottan nyilvánult meg - a Magyar Filmművészek Szövetsége kizárólag a több csatornás pályázati és finanszírozási rendszert tartja megoldásnak. Ebben látja a szakma folyamatos működésének garanciáit. Ugyanakkor ebben a támogatási modellben - a természetéből kifolyólag - elengedhetetlen a különféle pályázati lehetőségek és pályázati helyek közötti harmonizáció, amelyben megoldást kell arra találni, hogy hogyan vonhatók be a közszolgálati televíziók, illetve az ORTT.
A filmtörvény által előírt hatósági jogkörök gyakorlását esetleg az ORTT szervezetén belül tartjuk megvalósíthatónak. Ez megteremtené az ORTT felelősségteljes szerepvállalását a magyar filmgyártásban, és nem csupán a kívülálló támogató szerepét ruházná rá.
III.
A Magyar Filmművészek Szövetsége javasolja hogy a fenti kérdések és javaslatok mielőbbi megtárgyalása érdekében a Minisztérium és az MFSZ alkosson meg közösen egy cselekvési programtervet, melynek részeként a Minisztérium megtárgyalhatja az MFSZ elképzeléseit, miközben az MFSZ vezetősége lefolytathatja a szükséges szakmai konzultációkat. Ezután - de záros határidőn belül - kerülhetne sor újabb személyes megbeszélésre, ahol a Minisztérium és a szakma képviselői a szükséges felhatalmazásokkal alakíthatnák ki a minden szereplő számára elfogadható finanszírozási és gyártási modellt.
A fentiekben vázolt koncepció kialakításakor a Magyar Filmművészek Szövetségének vezetősége igyekezett figyelembe venni a Minisztérium igényeit és javaslatait, és a magyar filmgyártás (a filmszakma legszélesebb rétegeinek) érdekeit is. Ezek az érdekek nem csupán a forrásbővítést, de a MAFILM gyártó-részlegének újrateremtését, a filmgyártás ipari bázisának fejlesztését és erősítését is megkövetelik.
Budapest, 2001. február 23.
