A magyar mozihelyzet 

Mit hoz a filmtörvény?

Port Ferenc

A 2003-as Mozgóképről szóló törvény közönség-központú támogatási rendszert dolgoz ki az eddigi gyártásközpontú koncepciók után. Az új konszenzus lényege, hogy a filmgyártás területén a játékfilmek mellett foglalkozik például a televíziós filmek, dokumentumfilmek, sőt még a kísérleti filmek gyártásával, és jelentős összeget fordít a filmterjesztésre és forgalmazásra is. Az új törvénytervezet legnagyobb újdonsága elődeihez képest az, hogy rendszerben gondolkozik, és nem gondolja, hogy a játékfilmek gyártásával megoldódna a filmszakma minden baja – elvégre akkor azt még mindig nincs hol, miről, kinek vetíteni.

A törvénytervezet szövegében kevés rész foglalkozik konkrétan a filmterjesztéssel, a Nemzeti Filmiroda feladatainak definiálása során rendelkezik az art-filmek ügyében: “A filmalkotások “art” minősítésére az Iroda által felállított öttagú Filmszakmai Bizottság tesz javaslatot. (...) Az Iroda “art” minősítést ad valamennyi terjesztésre kerülő filmalkotásnak, a.) amely művészeti értékével hozzájárul a magyar, az európai illetve az egyetemes audiovizuális kultúra fejlődéséhez valamint sokszínűségéhez, vagy b.) amely nemzetközileg elismert filmfesztiválon díjat nyert, vagy c.) amelyet a Filmszakmai Bizottság művészeti, oktatási vagy egyéb kulturális szempontból jelentősnek ítél”, valamint rendezi az art-mozik ügyét is: “ Az Iroda bármely mozinak (...) az üzemeltető kérelmére “art” minősítést ad. “Art” minősítés több termes mozi esetén a mozi valamely termének is adható.” Már az is fontos előre lépés, hogy az art-besorolás törvényi szabályozás alá kerül, hiszen eddig ez is bevált gyakorlat szerint működött: a Budapest Mozi Közalapítvány héttagú kuratóriuma döntött arról, hogy mi minősül Magyarországon art-filmnek és mi nem.

Port azonban elégedett a filmterjesztés reprezentáltságával a törvény szövegében: az előző tervezetek pongyola módon elkenték a fimterjesztés fogalmát, de az egyeztető tárgyalások során precízen definiálták a filmterjesztés fogalmát a szöveg értelmező rendelkezéseiben: “filmterjesztés: a filmalkotás eredeti példányának  vagy többszörös példányának a nyilvánosság számára történő hozzáférhető tétele: a.) forgalmazással, illetve az arra történő felkínálással, b.)  moziüzemeltetéssel, c.) filmalkotás bármely adathordozón, így különösen  videón és DVD-n történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával, d.)  filmalkotások Magyarországra történő kereskedelmi célú behozatalával, kereskedelmi célú birtoklásával.” Ez azért rendkívül fontos, mert a törvény szövege a filmterjesztőket emeli be a normatív támogatás keretébe, a pontos definíció miatt nem szükséges bővebben kitérni a törvény szövegében a filmterjesztés részleteire. (A normatív támogatás: “olyan támogatás, amely a (...) meghirdetett feltételek teljesítése esetén illeti meg az azt igénybe vevő filmelőállítót ill. filmterjesztőt.”)

Port Ferenc szerint egy jó irányba tartó folyamatban vagyunk, a filmtörvény-tervezet végre talán révbe ér. Az art-mozihálózat műszaki fejlesztése az év elején egy három éves fejlesztési terv első szakaszaként 500 millió forintot kapott a kormányzattól, ebből 125 millió forint jutott a budapesti moziknak, a többi 375 millió a jobban rászoruló vidéki mozihálózat fejlesztésére jutott. Ugyanígy lassan pont kerülhet a kópiaháború végére is: az MMK filmterjesztési szakkollégiumán keresztül a magyar filmek forgalmazását normatív jelleggel  és jelentős összeggel támogatják: filmenként 6,4 millió forintot fordíthatnak a magyar filmek forgalmazására a filmterjesztők, ebből négy kópiát kell kihozni, amiből kettőt kötelezően vidékre kell küldeni. A magyar filmek kópiánként 500 ezer forintot kapnak a reklámköltségekre támogatásként.

Port a törvény előkészítés egyik sajátosságaként azt emelte ki, hogy a  kormányzat már a törvényelőkészítés ideje alatt nagyságrendekkel megnövelte a filmszakma költségvetési támogatását. A vidéki mozihálózat felújítása egyre sürgetőbb: jelenleg huszonnyolc mozi korszerűsítése zajlik. Ezen a ponton is szerencsés a jogszabály fogalmazása: a törvényi szabályozás lehetővé teszi, hogy többtermes mozi esetén csak egy termet akkreditáljanak az art kategóriába.

A multiplex mozik valóban sok nézőt csábítottak el a kilencvenes évek végén a hagyományos moziktól. Erre kétféle válaszreakció lehetséges az egytermes mozik részéről: vagy bezártak, vagy felvették a kesztyűt és korszerűsítettek. Ahogyan Grunwalsky Ferenc fogalmazott idén tavasszal a Beszélő hasábjain: “Tudomásul kell venni, hogy a mai fiatalok vacak székeken, rossz körülmények között nem fognak filmet nézni, mert máshogy nőttek fel. Még a szegényebbje is.” És míg a multiplexek látogatottsága csökken, az artmoziké viszont (micsoda dicsőség!) stagnál: ezeknek a moziknak a nézőközönsége ugyanis folyamatosan újratermelődik: elsősorban “ifjúsági bérletes” közép- és főiskolásokból. Egyre nagyobb érdeklődés van a magyar film iránt: tele vannak a kommunikáció és mozgóképszakok és megnégyszereződött a Filmművészeti Egyetemre jelentkezők száma is. A mozgóképoktatás bekerült a Nemzeti Alaptantervbe, ami egyebek mellett azt jelenti, hogy ezentúl a helyi mozikban a magyar filmművészet értékeit hozzáférhetővé kell tenni az oktatási intézmények, azaz a diákság számára is. 

Ebben természetesen a DVD-forgalmazásnak kell a legnagyobb szerepet vállalni, az erre fordítandó normatív támogatásokat lesz mire költeni: a következő nagy feladat a DVD-feketepiac kifehérítése lesz.

A helyzet tehát rendkívül biztató, “Nem tudok balhéról beszámolni, a szakma részéről minden rendben van az előkészítéssel” – foglalta össze Port. Ugyanakkor nem szabad elvetni a sulykot: a budapesti mozipiac telített. A két tavalyi belépő, az Uránia és az Odeon-Lloyd nem új nézőket csalogatott a székeibe, hanem a többi mozitól vonta el a látogatókat, arról nem is beszélve, hogy a jelenleg bezárt mozik olyan műszaki állapotban vannak és akkora pénzráfordítást igényelnének, ami ilyen szűk piacon már nem éri meg. A bezárt mozik kulturális újrahasznosítására jó példa a Flórián mozi esete – lapértesülések szerint Schilling Árpád és a Krétakör színház fogja megkapni, és hírek keringenek a Broadway mozi újranyitásáról is.

Budapesten Kelet-Európában példátlan módon sikerült a tradicionális mozihálózatot megmenteni, 12 moziból álló art-mozi hálózat üzemel, amelyek messze túlnőtték az egyszerű filmvetítő hely szerepet. A multiplex-kihívásra válaszreakcióként ma már nem csak filmet nézni megyünk moziba; ahogy a multiplex-vetítés előtt a plázában kirakatot nézegetünk és vásárolunk, kiélvezve a fogyasztói társadalom minden gyönyörét, ugyanígy ma már egy art-mozi sem csak filmvetítőhely, jó példa erre a Kultiplex, ami egyben táncos szórakozóhely, beszélgetős kerthelység, filmvetítőhely és rádióstúdió, vagy a nemrég nyitott Odeon-Lloyd is, amely a filmőrültek számára biztosít fórumot: filmvetítést, tékát, kávézót, vetélkedőt, filmklubot.