A MEDIA Program első éve
Hogy szerepeltek a magyarok?
Magyar pályázók 8 kategóriában
A moziforgalmazás területén már 2003 decemberében lehetőség nyílt pályázatot benyújtani. A hazai forgalmazók közül sokan éltek a lehetőséggel, és nagy sikerrel szerepeltek, mondta el Kiss Enikő. A szelektív támogatás egyes európai filmek forgalmazását segíti, míg normatív alapon az európai filmekre eladott mozijegyek alapján osztottak pénzeket. A jól ismert, európai filmekkel foglalkozó forgalmazókon kívül - mint a Budapest Film, a Mokép és a Best Hollywood, SPI , Cirko Film, -, sikerrel pályáztak más filmes cégek is, akik egy-egy alkotás hazai bemutatását tűzték ki célul. Így már az idén MEDIA támogatással mutattak be a magyar mozikban olyan filmeket, mint például a Pofa be! (francia), A pityergő teve története (mongol-német), a Schultze Gets the Blues (német), 80 nap alatt a Föld körül (brit), Kóristák (francia), Zsernyákok (svéd-dán), Bíborfolyók 2 (francia) című filmek.
Ezen pályázaton nem külön pályáznak a cégek, hanem különböző országok forgalmazói állnak össze, hogy egy-egy filmre támogatást szerezzenek. Így például 9 különböző európai ország forgalmazója kapott támogatást Mundruczó Kornél Szép napok című filmjének bemutatásához. Amikor Magyarország csatlakozott a MEDIA Programhoz, lehetőség volt arra is, hogy már korábban támogatott filmekhez utólag társuljunk. Emiatt a tavalyi év kifejezetten jó eredményt hozott, idén viszont valószínűleg kevesebb filmre pályáznak majd a forgalmazók visszamenőlegesen.
A videó- és DVD-kiadás automatikus támogatását az Odeon és a Best Hollywood nyerte el, míg az újonnan csatlakozott 10 EU-tagország közül rajtunk kívül csupán Lengyelország és az EU tagjelelölt, de már Media-tag Bulgária szerepeltek sikeresen ezen a területen. Itt ugyanis meg volt szabva egy minimális eladási küszöb, ami alatt nem ítéltek meg támogatást. A pályázat ebben az esetben nem csak új filmekre érvényes, hanem klasszikus alkotás megjelentetését is magába foglalja.
A gyártás-előkészítés kategóriában szintén sikeresnek mondható a jelenlétünk, bár Kiss Enkő bízik abban, hogy idén még többen nyernek majd hazánkból. Az egyedi tervek közül összesen 14 pályázatból az első körben 1 nyertes (dokumentumfilmes) pályázónk volt, a 2. körben pedig hárman is sikerrel jártak. Ennek az is volt az oka, hogy mindenki az utolsó pillanatra lett kész a pályázati anyagával, így a 2. körben többen adtak be igénylést, mint az elsőben. A MEDIA Plus-nál lehetőség van csomagterv beadására is, ami 3-10 filmet tartalmaz. Erre összesen 7 magyar cég jelentkezett, közülük ketten kaptak támogatást.
A tavalyi évben a MEDIA „televíziós” (television broadcasting) pályázatának novemberi,, utolsó időpontjára többen is adtak be pályázatot, itt azonban az elbírálás még folyamatban van, de várhatóan 1 hónapon belül meglesz az eredmény.
A moziüzemeltetés területén (ez a támogatás átkerült az Eurimages-tól a MEDIA-hoz és az Europa Cinemas-tagságot jelenti) újabb magyar mozik tettek eleget a feltételeknek - a régebbiek közül pedig senki sem esett ki a tagságból. Így például Europa Cinemas-tag lett Budapesten a Bem mozi vidéken pedig többek között a szegedi Belvárosi Mozi,és a nyiregyházi Krúdy Mozi .
Pályázni lehetett képzések elindítására is. A Katapult Film tavasszal kezdődő forgatókönyvíró kurzusával került a nyertesek listájára. A szabályok szerinti nemzetközi hallgatóság és oktatók részvételével, Budapesten fog megvalósulni a tréning, melyet a Katapult két fordulósra tervez, és interaktív befejezést ígér a résztvevőknek.
A fesztiválok pályázatán a nemrégiben megtartott Anifest ért el sikert, azóta az őszi pályázaton több induló is volt, de ennek az eredményei még nincsenek meg.
Tapasztalatok
A legtöbb problémát a gyártás-előkészítés kategória okozta a magyar résztvevőknek, mondta el Kiss Enikő, aki szerint nem annyira a pályázatok bonyolultsága, hanem a vele járó nagy munka miatt kellett sok segítséget adni a pályázóknak. Hozzátette: mivel azonban nincs pályázati díj, mindenképpen érdemes megpróbálni támogatást szerezni - hiszen a jelentkezőnek legfeljebb a sok munkája bánja a kudarcot, de nem kerül pénzébe. Mivel a legnagyobb érdeklődés ezt a területet kísérte, további segítségként decemberben szakmai tájékoztatót tartottak Budapesten, brüsszeli meghívottak részvételével.
A forgalmazók már hozzászoktak a MEDIA Plus pályázataihoz, így ők nagy önállóságot tanúsítottak. A Filmszemle idején azért nekik is rendeznek egy hasonló tájékoztatót, ahol a brüsszelből érkező szakértőkkel való találkozás további biztonságot adhat nekik. Kiss Enikő elmondta, hogy a jövőben igyekeznek minden területet sorra venni, és azokról tájékoztatót tartani a hazai érdeklődők számára. További segítséget jelenthet a MEDIA Desk nemrégiben elindult honlapja a www.mediadesk.hu címen, ahol megtalálhatók a leggyakrabban felmerülő problémákra adott válaszok is.
A képzések iránt szintén mutatkozik hazai érdeklődés. Itt a legnagyobb gondot a költségek jelentik: a több ezer eurós részvételi díjak drágának bizonyulnak a magyaroknak. Ebben segítséget jelenthetnek a különböző ösztöndíjak. Lehet majd pályázni a MEDIA Desk-nél is támogatásra, valamint több kurzusnak van saját ösztöndíja, még ha nem is hirdetik ezt magukról. A Szemlén a tréningekről is tartanak majd egy információs rendezvényt, hogy jobban felkeltsék az érdeklődést irántuk, valamint a személyes találkozások által bátorítsák a hazai szakembereket. Kiss Enikő azt is hozzátette, hogy eddig kevesen voltak ilyen tréningeken, de akik onnan visszajöttek, nagyon sok pozitív tapasztalatról számoltak be, kapcsolatokat szereztek, illetve olyan tudáshoz jutottak, melyet idehaza nem tudtak volna elérni.
Idén nagyobb lesz a kedv
Kiss Enikő szerint idén várhatóan nagyobb kedvvel vesznek majd részt a magyar filmesek a MEDIA Program pályázatain. Egyre többen tudnak róla, és ismerik meg a rendszer működését. A tavalyi induláskor sokan nagy lehetőségeket láttak benne, de amikor mélyebben elkezdtek foglalkozni a pályázatokkal, csökkent az érdeklődési láz.
A gyártás-előkészítés esetében például szembesülniük kellett azzal, hogy referenciákra van szükség, és alaposan végig kell menni a felhasználás és az elszámolás különböző fázisain is. Ráadásul a MEDIA Plus a pénzek újra befektetését írja elő, emiatt csak olyan cégek jöhetnek szóba, akik folyamatosan dolgoznak, és hosszútávban gondolkodnak. Így több tervről kiderült, hogy nem alkalmas támogatásra.. Ugyanakkor egyre többen kezdenek belelátni a MEDIA rendszerébe így aztán a jelentkezők és a sikeres pályázók száma várhatóan emelkedni fog a tavalyi kezdőévhez képest.
