sex hikaye

Anilogue: Hagyomány és jövőkép

2010. november 29. - filmhu
Anilogue: Hagyomány és jövőkép

Amilyen tisztelettel közelít Jacques Tati forgatókönyvéhez a francia animátor Az illuzionistá-ban, olyan merészet álmodnak a szerbek a Technotise - Edit és én című filmben. Az Anilogue-on jártunk.

Nyolcadik alkalommal rendezték meg Budapesten az animációs filmeket felvonultató Anilogue filmfesztivált - harmadik éve Bécs városával közös a rendezvény: összesen négy moziban vetítették a több mint száz filmet. A versenyprogramot rövidfilmek alkották: a Theodore Ushev bolgár-kanadai animációs filmrendező, a horvát animációs filmproducer, Vanja Andrijevic és Igor Buharov, azaz Szilágyi Kornél rendező alkotta zsűri választotta ki a mezőny legjobbjait. A holland Floris Kaayk A lények eredete című 12 perces alkotásával nyerte meg a budapesti Anilogue 2010 Nemzetközi Animációs Filmfesztivál fődíját: a zsűri a futurisztikus vízió filozófiai mélységét, lenyűgöző képi világát emelte ki indoklásában. (Cakó Ferenc új filmje és a Felméri Cecília Mátyás királyról szóló munkája nem kapott díjat.)

 

Az Uránia Nemzeti Filmszínházban megtartott díjkiosztón három különdíjat is kiosztott a zsűri: a német Andreas Hykade a Szerelem és lopás című filmjéért, Michael Klöfkorn A folyékony papír című alkotásáért, és Chintis Lundgren észt alkotó A nagy szürke gébics című filmjéért. Idén először az országos Diákzsűri is értékelte a filmeket: a diákok elismerését a brit Elena Pomares kapta Tyúkól című munkájáért. A közönségdíjat a francia Ines Sedan nyerte el Az ember, aki aludt című 12 perces alkotásáért.

A hivatalos megnyitón Jan Švankmajer, a mára klasszikussá vált cseh rendező új filmjével, a Túlélni az életet (elméletben és gyakorlatban) című alkotást vetítették: az idei Velencei Filmfesztiválon bemutatkozott filmet Švankmajer rendhagyó, pszichoanalitikus vígjátéknak nevezi, és életműve utolsó darabjának szánja. Ugyancsak az Anilogue mutatta be Phil Mulloy, a brit független animáció vezéralakjának nemrég elkészült új, egészestés filmjét Viszlát, Mr. Christie! címmel, amely nemrég elnyerte a legrangosabb amerikai animációs fesztivál fődíját Ottawában.

ani_svankmajer

A fesztivál igazi meglepetése volt a háromszoros Oscar-jelölt Belleville randevú rendezőjének új műve, Az illuzionista. A filmet Jacques Tati 1956-os forgatókönyvéből készítette Sylvain Chomet - a főszereplőt Hulot úr figurájáról mintázva. A film előzetesét tavaly a Cannes-i fesztiválon, zárt körben vetítették le, hazai premierjét pedig az Anilogue fesztiválon tartották.

Chomet ezúttal is egy különleges világba kalauzol el minket, amelynek főszereplője egy bűvész, akinek a csillaga leáldozóban van a rocksztárok mellett, félreeső színházakban, kerti partikon és bárokban haknizik, amíg egy rajongójával való találkozás meg nem változtat mindent. A kislány követi őt Edinburgh-ba, ahol a fellépések idején rendben tartja a bűvész házát. "Gyönyörű történet arról, hogyan próbálja a férfi kétségbeesetten a varázslatok álomvilágában tartani a lányt, miközben az lehetetlen, hiszen ellene dolgozik a felnőtté válás csodát nem tűrő világa." - áll a film szinopszisában.

 

illuzionista_500

Jacques Tati forgatókönyvéből a Belleville-i randevú rendezője, Sylvian Chomet készített feldolgozást, jó ötven évvel annak születése után: a rendezőnek már szinte védjegyévé váltak a különc főhősök, a kiöregedett kabaréénekesnők után egy idejét múlt bűvésztrükkökkel házaló illuzionistát választotta főhősének, amennyire eredeti és átélhető gurulós bőröndjével csetló-botló varázsló kalandjai, olyan nehézkes a történetmesélés tempója és dramaturgiája, a befejezés kidolgozatlanságáról nem is beszélve.

ani_edit_500

Belgrád, 2074. Edit Stefanović pszichológia szakos hallgató, aki miután hatodszorra is megbukik az egyik egyetemi vizsgáján, elhatározza, hogy elmegy egy dílerhez, aki illegálisan szerzett katonai chipet ültet a testébe. A lány, ennek segítségével bármit képes lesz megjegyezni, amit valaha látott, ám Edit azonban szabadidejében egy kutatóintézetnél is dolgozik, ahol meglát egy olyan képletet, amelynek hatására a beültetett chip önálló életre kel és egy párhuzamos személyiség fejlődik ki benne - áll a Technotise - Edit és én című szerb anime szinopszisában. Az első szerb anime pontosan olyan lett, amilyennek egy szerb animét elképzeltünk volna: vannak benne repülő autók és beszélő robotok, a főhős pedig a mesterséges intelligencia és a kutatási etika erdejében próbálja keresni a helyes utat.

ani_edit_500_2

A Technotise - Edit és én ügyesen tematizálta a szintetikus drogok, a videójátékok és a cyberszex kérdését, és próbált közben egy elgondolkodtató, ám izgalmas történetet mesélni. Kár, hogy a tartalom alatt a gyorsan darált tudományos adatokat értették a készítők, az akciójelenet készítésében pedig annyi örömüket lelték, hogy az 1 óra 20 perces film arányai teljesen felborultak az túl hosszúra hagyott üldözések miatt - ám még így is irigyek lehetünk arra, hogy a szerbeknek már van saját egészestés animéjük, még akkor is, ha ordító bankreklámok árán sikerült elkészíteniük.

A fesztivál vasárnaptól Bécsben a Topkino moziban folytatódik, immár verseny nélkül.






nka emblema 2012