Artmozis vészharang a Cinefesten
Szakmai nap Miskolcon
Múlt hétvégén ért véget a két valamirevaló hazai filmfesztivál egyike, a miskolci Jameson Cinefest. Az eseményen szakmai napot is tartottak, ahol a Filmalap és a MediaDesk rendezvénye mellett az Art Mozi Egyesület programja is megrendezésre került. Előrébb nem jutottunk, de ismét szó esett olyan jól ismert témákról, mint a nézőszám-visszaesés, az art-besorolós visszásságai, a bürökrácia nehezítő körülményei és a magyar film teljes, valamint a minőségi európai művészfilm növekvő hiánya.
1. Szükség van szervezeti átalakulásra, a vetítőtermek digitalizálására, a magyar filmek forgalmazásának kiemelt támogatására, a forgalmazott filmek hatékonyabb reklámozására, valamint arra, hogy az art mozik hálózatba tömörüljenek, mert az egységes adatszolgáltatás és filmkezelés hatékonyabbá tenné a munkát.
2. A debreceni Apolló Mozitól érkező Fazekas Gabriella szerint az art mozi azon túl, hogy kulturális érték, olyan luxus, amit Budapesten kívül csak a megyeszékhelyek képesek fenntartani. De a százéves Apolló is csak úgy, hogy aktívan bekapcsolódnak a városi nagyrendezvényekbe, az országos kezdeményezésekbe, emellett havi rendszerességű filmklubokat, évenként visszatérő, nézőcsalogató eseményeket, tematikus vetítéssorozatokat szerveznek, és odafigyelnek arra, hogy a legfrissebb generációkat miként lehet visszaszoktatni a mozizásra.
3. Ahol erre lehetőség van, igyekeznek kávézót és kiállítóteret, koncertteret is kialakítani a moziban, mert a kávéházi hangulat és a mozizás élményének összekapcsolása, az alternatív és könnyűzenei koncertek, kiállítások, díszbemutatók, gyerekprogramok azok, amivel a látogatószámot növelni lehet. Ezek azok a szemléletbeli változtatások, amit a legtöbb, még működő art moziban már megléptek, a mozisok azonban hiányolják a magyarhangyához hasonló kezdeményezéseket, azaz azt, hogy az art filmekhez koncepció, kísérőprogram, nézőtoborzás kapcsolódjon.
Bakos Edit, az Uránia igazgatója
4. Böszörményi Gábor, a Mozinet forgalmazócég képviseletében az interaktív cinema nevű elgondolást mutatta be a közönségnek. Az art filmeknek fokozottan rosszat tesz, hogy két-három hétnél tovább egy mozi sem tartja műsoron a filmeket, mert az ilyen filmeknél fontos a szóbeszéd, a személyes hírverés. Az interaktív cinema egy olyan internetes felületet jelentene, ahol a nézők maguk toboroznák a közönséget az általuk kiválasztott filmhez, ami így akár több évig is jelen lehetne a kínálatban. Segítené a projekt megvalósulását, hogy túlmutatna az ország határain: 6 európai országot kötne hálózatba a rendszer, ami elősegítené kulturális csereprogramok létrejöttét, például leegyszerűsítené nemzeti filmnapok szervezését. A program előnye lenne továbbá, hogy a webes felületre regisztrálni lenne szükséges, így a forgalmazók tudnák, hogy kik nézik a filmjeiket, ezzel a marketinget is hatékonyabbá és célorientáltabbá tehetnék.
