Az adókedvezményekről

Légy profi a filmiparban!

Jöjjenek a külföldiek! - Bérmunkák

2002-ben mintegy 9 Mrd Ft-os nagyságrendű megrendelést teljesített a hazai bérmunka-piac, 2003-ban ez mindössze már csupán 2-3 Mrd Ft-ra csökkent. A külföldi érdeklődés ugyanakkor tavaly sem volt kisebb mértékű a közép-európai régióban: 10-12 Mrd Ft-ot költöttek el azok a produkciók, amelyek a kedvezőbb pénzügyi feltételek miatt Magyarország helyett végül más országot választottak a forgatás helyszínéül. Az utóbbi időben már Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában is kevesebb pénzért lehetett bérmunkában filmet gyártani, mint hazánkban. A kb. 20%-kal olcsóbb árakkal (a szakmai bérektől az éttermekig) a színvonalasabb magyar szolgáltatás és infrastruktúra ellenére sem tudtunk versenyezni.

Az április 1-jén hatályba lépő filmtörvényhez kapcsolódó adó- és befektetési kedvezmények ezt a hátrányt hivatottak leküzdeni. Az ide érkező produkciók az országban filmkészítésre fordított költségeik után 20%-os adókedvezményt kapnak, ami kompenzálni tudja a környező országok olcsóbb árait.

A törvény ugyanakkor nem közvetlen módon biztosítja a kedvezményt, hanem olyan magyarországi adóalanyon keresztül, aki közvetlen anyagi ráfordítással támogatja a produkciót, majd ezt a támogatást később mind az adóalapjából, mind az adójából leírhatja. A konstrukciót a szakemberek úgy alkották meg, hogy mind az adózó, mind a költségvetés számára pénzügyileg kedvező legyen.

Felmerül persze az a kérdés, kik lesznek azok az adózók, akik képesek és hajlandók nagy összegeket ilyen formán „kölcsönözni” a külföldi producereknek. A szakemberek közül többen úgy látják, erre egy teljesen piaci alapon működő központi alap lenne a leginkább alkalmas, ahol megfelelően koordinálható lenne a folyamat. Egy ilyen központi szervnek a képviselete is könnyebb volna, valamint a külföldiek számára elég megbízható szereplővé válhatna – hogy ez pontosan milyen formában valósulhat meg, egyelőre a szakmán belül is kérdéses.

A régió nagy bérmunka-bázisa Csehország, ahol eszközökben, hozzáállásban és infrastruktúrában is nagyon magas a színvonal. Emellett a cseheknél az eszközök és a helyszínek bérlésében átalánydíjas rendszer működik: bizonyos összeg megfizetése után egy adott időszakban korlátlan hozzáférést kapnak a filmesek ezek használatához. A csehek másféle adottságaival mi magyarok továbbra sem tudunk majd versenyezni, ugyanakkor a két ország békésen megférhet egymás mellett a piacon: a csehek így is túlterheltek, szakembereik és műtermeik fél évre előre le vannak foglalva. 

A törvény fogalmilag is jól elválasztja egymástól a bérmunkát és a koprodukciót. Bérmunka a megrendelésre készülő filmek elkészítése, ahol a magyar részvevők nem lesznek jogtulajdonosai az alkotásnak, vagyis nem kapnak részesedést a bevételből. Ez elsősorban amerikai produkciókat jelenthet: az amerikaiak ugyanis általában nem szeretnek a bevételükből komoly összegeket visszafizetni a többi esetleges tulajdonosnak. Az európaiak viszont – lévén kevesebb tőkéjük - inkább koprodukcióban gondolkodnak. 

Megmozdul a magántőke - Koprodukciók, hazai befektetők

A kedvezmények másik csoportja a hazai koprodukciókba és magyar filmekbe befektetőknek szól. Erre vonatkozóan semmilyen kedvezményt nem lehetett igénybe venni ez idáig, vagyis az állami szerepvállaláson túl csak üzleti alapon működött a filmgyártás. Tekintetbe véve, hogy a magyar filmek esetében anyagi nyereséggel kevéssé lehet számolni, ez a rendszer inkább szponzorációt jelentett. Erre csak nagyobb cégek voltak tehát alkalmasak, akik megengedhették maguknak ezt a kockázatot.

A bevezetésre kerülő kedvezményektől jelentős változást várnak a rendszer kidolgozói. Az adót mindenképpen be kell ugyanis fizetni, és bizonyos cégeknek csábító lehet, hogy a filmgyártás által leírható adó mellett reklámfelületet és tulajdonjogot is kapnak a filmben. A konstrukciót itt úgy dolgozták ki, hogy nem mutat automatikusan pozitív egyenleget az adózó befektetőnek, de a kedvezmény révén, valamint tulajdonosként a hazai és főleg az esetleges külföldi moziforgalmazástól már jó eséllyel várhat nyereséget.

Ebbe a csatornába még több pénz is be tudna folyni, mint amennyit a filmgyártás felszívni képes. Az innen származó filmtámogatás ugyanis a filmek magyar részvételű költségvetésének 20%-át teheti ki. A többi költséget az eddig szokásos utakon lehet majd összeterelni (pályázatok, szponzoráció, stb.) Hogy ez a 20% mekkora többletet jelent majd ténylegesen, az a többi forrás nagyságától függ.

A külföldiek számára csábító lehet a konstrukció: ha saját befektetéséből kb. 40%-ot költ forgatásra (a többi un. vonal feletti költség, amit nem itt költ el: saját alkalmazottainak bére, utómunka, stb.), úgy a teljes költségvetés 7-10%-ára kap kedvezményt a magyar adóalanyon keresztül. Ez pedig előnyös lehetőségnek tűnik, különösen, ha mellette olcsón és jó helyszíneken gyárthat.

A MAFILM a filmtörvényre várt - Beruházások

A 2004-es adótörvény a filmtörvényhez kapcsolódóan további kedvezményeket vezet be. Kifejezetten a filmkészítést segítő berendezések, tárgyi eszközök beszerzésére, valamint filmkészítést szolgáló építmények létrehozására amortizációs, és adóalapot csökkentő kedvezmények vehetők igénybe. A bevezetett konstrukciók célja, hogy a szakmai befektetők előtt megnyissa az utat, vonzóbbá tegye számukra a filmipari beruházásokat.

Az adókedvezmény elsősorban azokat a cégeket ösztönzi fejlesztésre, akik kamerák és egyéb eszközök bérbeadásával foglalkoznak. Olcsóbban tudják majd feljavítani állományukat, hogy a várhatóan megnövekvő filmipari megrendeléseket színvonalasan ki tudják szolgálni.

Emellett pedig kedvező lehetőségeket kínál a törvény a MAFILM filmszakmai portfoliójának feljavítására, és nagyobb stúdiók építésére. A MAFILM fő feladata a magyar filmek és a nemzetközi bérmunkák gyártásához szükséges filmszakmai szolgáltatások teljesítése, ügyviteli lebonyolítása. Jelenleg 23.000 m2-nyi szabadtéri terület és két, egyenként kb. 1000 m2 alapterületű műterem áll a rendelkezésére. Ezek ma hazánk legnagyobb műtermei. (Prágában ennél kétszer nagyobb műterem is van.) A MAFILM fóti telephelyén díszletépítési, jelmez, berendezés, kellék és pirotechnikai szolgáltatásokat is nyújt a produkciók részére.

Bizonyos szinten tehát jelenleg is ki tudja szolgálni a megrendelőket, ám az utóbbi évek kedvezőtlen folyamatai, valamint a források hiánya miatt a MAFILM filmes parkja meglehetősen lerobbant állapotban van. További sorsáról, a privatizáció lehetőségeiről a legnagyobb tulajdonjoggal rendelkező ÁPV Rt. az 1. vagy 2. negyedévben hozza nyilvánosságra a döntését. Ugyanitt születik majd állásfoglalás a Filmlaboratórium jövőjéről is. Az ÁPV Rt. éppen a filmtörvény és az adókedvezmények létrejöttét várta, hogy ennek függvényében fontolja meg további lépéseit.

Átcsábítani, kiképezni - Filmes szakemberek

Kérdés ugyanakkor, hogy a kedvezmények hatására ideérkező produkciókat milyen szakember-gárda tudja majd kiszolgálni. Az elmúlt időszakot a szakma igen csak megsínylette. A problémával foglalkozó filmesek szerint a képző- és iparművészet területéről lehetne például átcsábítani munkaerőt a ruhakészítés és díszletépítés feladatainak ellátására, valamint különböző tréningprogramokat és képzéseket kellene elindítani. Itt az uniós támogatás lehetőségeit is keresik a szakemberek.

A filmhunak nyilatkozó egyik filmeket gyártó magyar producer úgy látja, a külföldiek növekvő megrendelései esetén nagy hiány lenne szkriptesekből, asszisztensekből, felvételvezetőkből is. A producer szerint Magyarországon jelenleg nem lehetne 4 profi stábnál többet felállítani, akik tudnának külföldiekkel dolgozni, vagyis ismerik a nyelvet, a nemzetközi sztendereket, vagy a komputeres rendszereket.

Több pénz, jobb filmek… - Mi várható ténylegesen? 
    
A nemzetközi sajtó már felfigyelt a magyar mozgóképtörvényre, és a benne foglalt, illetve hozzá kapcsolódó kedvezményekre. A Variety filmes magazin Erkel Andrással, a Varga Stúdió vezérigazgatójával készített interjút, valamint a Screendaily-n is hosszú cikk jelent meg ebben a témában. Jó alkalom a mostani Filmszemle is, hogy az ide látogató külföldi vendégeknek promótálni lehessen az új magyar kínálatot. A kulturális minisztérium és a magyar filmek külföldi fesztiváloztatásával foglalkozó Magyar Filmunió munkatársai végzik a tájékoztatást. Az idei nagy fesztiválokon is ott lesznek (Berlin, Cannes), valamint elkészítik a promóciós anyag angol és francia nyelvű változatait. A témának külön weboldalt hoznak létre.

A filmhu által kifaggatott producer szerint 2004 már sokkal jobb év lesz a bérmunkák és befektetések tekintetében. Az új rendszer igazi eredményeit azonban 2005-ben érezhetjük majd. A tavaly elveszített 10-12 Mrd Ft-os megrendelés nagyjából 30%-át már idén visszaszerezhetjük, és ez az összeg fokozatosan emelkedhet.

A magyar filmszakmában az adókedvezmények és a filmtörvény fölött teljes az egyetértés. Ugyanakkor senki sem mer igazán véleményt mondani a jövőről: a törvényben foglaltak végrehajtását várják, a Magyar Mozgókép Közalapítvány új struktúráját, a Nemzeti Filmiroda létrehozását. Sokváltozós egyenletről van szó: javulás akkor várható, ha a gyakorlatban is minden jól működik. Ehhez átlátható struktúrára, tiszta elosztási rendszerre van szükség.

A producer véleménye szerint a magyar filmgyártásba a kedvezmények miatt várhatóan befolyó 20%-kal több pénz révén a filmek színvonala is emelkedhet. Megerősödhetnek a magyar producerek, és a mai állapotokhoz képest könnyebb lesz Magyarországon filmet csinálni. Talán többen felismerik majd a rendszer mögött húzódó, médiaiparon belüli természetes szövetségek lehetőségét is.