Az Árvai Művek

Katona Zsuzsa

Árvai Joli 1986-ban, a szigorúan ellenőrzött Magyar Televízióban teremtette meg az új film legfontosabb műhelyét, a Fiatal Művészek Stúdióját. Nemcsak a hagyományos televíziós művészet – az igényes tévéjátékok, sorozatok fénykora volt ez -, hanem az újító, kísérleti mozgóképé is. Ennek az izgalmas, pezsgő szellemiségű műhelynek-szalonnak volt létrehozója, haláláig fáradhatatlan háziasszonya-úrnője majd tizenöt évig Árvai Jolán.

filmhu: Miért ezt a filmtervedet forgattad le?

Katona Zsuzsa: Mert tartoztam magamnak és Árvai Jolánnak, akinek nagyon sokat köszönhetek, valamint a Fiatal Művészek Stúdiójának, amely életem egy része volt.

filmhu: Hogyan állt össze a stáb és a költségvetés?

K. Zs.: Régi kipróbált barátaimmal csináltam a filmet, elsősorban Nyeste Péter producert kell itt megemlítenem, akivel  kb. 10 éve ismerjük egymást és nagyon hasonló a gondolkodásunk. Az ő támogatása alapvető volt számomra. Az operatőri munkát elsősorban a fiam, Farkas Dániel végezte, akinek ez a film az első nagyobb lélegzetű munkája.

filmhu: Mi tette emlékezetessé a forgatást?

K.Zs.: A filmben szereplő filmes kollégák hihetetlen bizalma, szeretete és segítőkészsége. Árvai Jolán nevére nem lehetett olyat kérni senkitől, amit ne teljesítettek volna. E mellett Árvai Jolán férje, Kuruc Pál bizalmára is nagy szükségem volt.

filmhu: Mit vársz az idei szemlétől, mi érdekel a mezőnyből?

K.Zs.: Érdekes szemle lesz bizonyára, sok fiatal munkájával.

filmhu: Milyen könyvből csinálnál filmet?

K.Zs.: Mivel dokumentumfilmeket forgatok, az élet és a saját életem könyveiből.

filmhu: Mi volt az utolsó jó mozifilm élményed?

K.Zs.: Jean-Pierre Jenuet: Hosszú jegyesség, Almodovar: Volver, Varga Ágota: A költőnő és a bányász.