Chacho Rom - beszélgetés Szabó Ildikóval
- Azt gondolom, hogy az egész élet egy habiszti. Ez egy cigány kifejezés, azt jelenti, hogy kamu, ál, hazug. Az élet csalóka, és minden jelenti az ellenkezőjét is, ugyanakkor újra és újra a túlélést tekintjük célnak, legfőképp a cigányok de a magyarok, a környező népek az elmúlt viharos másfél évszázad folyamán. A történelem csak köntös. Minden pillanatot másként élünk meg, máshogy interpretáljuk az eseményeket te is, én is, mindenki. Akkor mi legyen a történelmi a igazság? Milyen legyen a történelmi film? Azért választottam fikciós történetet, mert ez a korhűségtől némileg függetlenül az együttélés, a túlélés lehetőségeit, lehetetlenségét boncolgatná. Én az eddigi filmjeimet sem éreztem up-to-date filmeknek. Mindegy, hogy valami mikor történik, ma vagy holnap, vagy száz évvel ezelőtt. Nem hiszek az objektív igazságban. Minden igaz, csak a tej van vízből.
- Ezért a szerelem a fő mozgatórugója a filmnek?
- Mert nincs is más. Ha a szerelem nem lenne, miért kelnénk föl? A hazáért vagy a parkettalakozásért? Semmi más mozgatórugó nincs a hajnali felkeléshez, csak a szerelem. A történelem során az időtől mégis függetlenül ugyanazok a szemétségek, ugyanazok az árulások, ugyanaz a boldogság, ugyanaz a kudarc, ugyanaz a megaláztatás ismétlődik. Ez az, ami nem változik. Szerintem mindig a különlegességet, a másságot szeretjük egymásban. De ez az a dolog is, amiért hosszú távon nem bírjuk egymást elviselni. Különböző emberek különböző történetei összecsapnak, és a csúcspont után ugyanoda jutnak vissza, ahonnan elkezdték. A film négy epizódja is erről szól. Amikor egy SS tiszt lánya és egy cigánylány és egy herceg dédunokája a második világháború után mégis képesek egymást szeretni, az rendkívüli dolog.
- Hogyan alakult ki a történet?
- Ezt a történetet Péli Tamástól kaptam ajándékba. Ez közvetlenül a Csajok premiere után volt, és én nagyon depressziós voltam. Mert amikor a filmet megcsinálod, és bemutatják, az olyan mint amikor a gyerekedet vennék el tőled, soha többé nem látod. Teljesen kikészülsz, kiürülsz. Magának a filmnek a befejezése is kudarc volt számomra. Feküdtem a szobámban, telefon kihúzva, redőny leeresztve, számoltam a repedéseket a falon. Sípos Kornél a Csajok gyártásvezetője eljött, és mondta, hogy négy nap múlva le kell adni egy szinopszist a Történelmi Film Alapítványhoz. Én akkor négy nap múlva meghalni szerettem volna, nemhogy dolgozni, de ő addig járt a nyakamra, amíg kínkeservesen megírtam tizenkét oldalt. Az alapja az volt, hogy egy cigánylányba beleszeret József főherceg. Én ezt érdekesnek találtam. Egyrészt a herceg alakja miatt, aki polihisztor volt, tizenkét nyelven beszélt, köztük cigányul is, ő volt az, aki cigányokat telepített le a saját birtokán; másrészről pedig a kapcsolatukat izgalmasnak tartottam. Ami variáció eszembe jutott, azt leírtam. Beadtuk, és nagyon tetszett mindenkinek. Kaptam pénzt a forgatókönyvre, és a Jancsó Zoltánnal megírtunk egy egész könyvet. Könyvtárba jártam, nagyon felkészültem azokból az időkből, a cigányság kultúrájából, történelméből. Aztán elfogyott a pénz, és innentől követhetetlen a történet, a könyvet többször átírtuk, meghúztuk. Négy évig folyamatosan változott rajta valami. Már forgattunk Lednicén, és most úgy néz ki, hogy május elején megint elindulhat a forgatás.
- Ez egy drága film lesz...
Sok pénzbe kerül, de nem drága film. Nagyon kevés pénzből készül el, ahhoz képest, hogy ez egy kétrészes, korhű, kosztümös, száz év történetét bemutató film. Persze nagyon sok problémánk volt a pénz előteremtésével, több forrásból kaptunk, magyar, francia, német tévéktől, a Közalapítványtól stb. Többször álltunk le, sokszor egyszerűen az adminisztráció miatt.
- Mennyiben lesz ez cigányfilm, mondjuk Kusturica munkáihoz képest?
- Kedvező hasonlat, nagyon szeretem, amit ő csinál. A Cigányok ideje nagy hatással volt rám, az egyik jelenetnél annyira el kezdtem zokogni, hogy kivezettek a moziból. Azonban nem hiszem, hogy létezik ilyen, hogy cigányfilm, hogy magyar és cigány társadalom. Ez egy film lesz. Engem pillanatnyi dolgok érdekelnek, szerelem, élet, halál, emberek. Nem vagyok koncepciózus, gyakorlatilag véletlenszerűen csinálom a filmjeimet, ha lehet ezen az úton, ha nem lehet, akkor egy másikon. Én egy nagyon független, magányos alkat vagyok a filmszakmán belül. Nem érzem magam egy ilyen típusú közösségi gondolkozónak.
33 befejezett mondat a Chacho Rom-ról
1849, a Szabadságharc elbukik. Józsi - egy cigány honvéd- az utolsó vesztes csata után megmenti egy sebesült Habsburg herceg életét.
Hazaviszi családjához, a lováró kumpániához. Az úton ölnek egymásért. A táborban Józsi újra találkozik szerelmével, Zerfivel, a Vajda gyönyörűszép lányával. Józsi és a Herceg a kumpánia segítségével hazajutnak a Herceg birtokára. A hálás Herceg ôszintén megkedveli megmentôjét, hiszen annak csodálatos hegedűjátéka adta vissza hitét, amikor valósággal „visszamuzsikálta” ôt az életbe.
A férfiak öröknek ígérkezô barátságát a Herceg, Zerfi iránt fellángoló szenvedélye szakítja meg. Józsinak tudomására jut, hogy a Vajda a Hercegnek ígérte Zerfi kezét, fájdalmában megöli a Vajdát. Zerfi terhes lesz a Hercegtôl, aki arra kéri barátját, hogy vegye el Zerfit feleségül. A törékeny cigánylány belehal a szülésbe - Józsi bosszúból ellopja az újszülöttet, Sirmát, és megszökik vele.
A Herceg a pesti éjszakában arra a dallamra lesz figyelmes, amivel Józsi gyógyította meg annak idején- a dalt egy szôke kisfiú muzsikálja. Látni véli Zerfit. A prímás meghívására megy el a másnapi cigánybálba.
A Herceg a cigánybálon újra találkozik barátjával, Józsival és lányával, Sirmával. Józsi elárulja Sirmának az igazságot.
A Herceg magához veszi Sirmát, és fiát, Tárit. A fehér bôrű, szôke fiú karakterén már korán kiütközik a „cigány vér”.
A Herceg egyik unokahúga, Jozefin baroness beleszeret a lobbanékony és fékezhetetlen, de rendkivül tehetséges hegedűs Táriba.
A lány apjával véres konfliktusba keveredô fiúnak menekülnie kell. Tári bolyongása során - hogy megmentse egy cigánygyerek életét - megöl két csendôrt. A cigánytanács tagjai Tárit okolják a fiú haláláért, ezért törvényeik szerint életreszólóan megbélyegzik. Levágják az orrát. Elhagyja családját.
Jozefin és Tári tiltott szerelmébôl kisfiú születik, Joka.
A nyilasok Jokával együtt Jozefint is elfogják és koncentrációs táborba szállítják. A gázkamrától Tári menti meg ôket, aki itt a Táborparancsnok mellett teljesít szolgálatot.
A Táborparancsnok lánya, Ursula, Jokától tanul hegedűlni. A két fiatal között szerelem szövôdik.
A háború elvesztésének hírére Ursula apja fôbelövi magát. Ursulát Joka menti meg. Jozefin, szerelme és gyermeke apja, Tári karjaiban hal meg.
Ursula és Joka megmenekül a pokolból, hogy szerelmükkel tovább örökítsék a mindig nyughatatlan „cigány vért” és a túlélés csodálatos képességét.