Dokumentumfilmesek a Dialektuson

Minden a pénzen múlik?

Pénz van is, meg nincs is

A szakmai programok a Magyar Filmművészek Szövetsége, Dokumentumfilmes Szakosztályának kerekasztal-beszélgetésével kezdődtek, Báron György moderálásával, 20-25 fő részvételével. Terítéken volt a dokufilmek finanszírozásának kérdése, a közönséghez történő eljuttatás lehetőségei, valamint a Filmszemléhez illetve az MMK-hoz való viszony, és főként a normatív pályázati rendszer anomáliái.

A többséget leginkább érdeklő kérdés a finanszírozás volt. A dokumentumfilmes szakma mind a mai napig nem tudja pontosan, hogy mekkora összegből is gazdálkodhat valójában. Az MMK 2007-ben eredetileg összesen 142,5 millió forintot különített el dokumentumfilmek készítésére. A fórum bevezetőjében a Szakosztály titkára, Szalay Péter beszámolt arról, hogy a Közalapítvánnyal az utóbbi hónapokban Vészi János (MFSZ Dokumentumfilmes Szakosztály vezetője) és Kisfaludy András (MADE) vezetésével folyó tárgyalások eredményeként játékfilmes elemeket tartalmazó egészestés és koprodukciós alkotások fejlesztésére még néhány tízmilliós összeg felhasználására számíthatnak a dokusok az említett keretek terhére. Az MMK-val folytatott tárgyalások további hozadéka, hogy 50 milliós pluszt ítéltek oda a dokusoknak, és lebeg még egy újabb 50 milliós tétel is, ha a közszolgálati televízió ugyanennyivel beszáll.

A normatív pályázat anomáliái

A szakma leginkább az alacsony támogatási keretnek tulajdonítja, hogy számos alkotás nem megfelelő minőségben készül el. Az átlagban 3-5 millióból leforgó munkákat általában egyszemélyes producer-rendező-operatőr-hangmérnök-vágó stáb készíti. Az alkotók sokszor saját zsebből is kénytelenek finanszírozni, főként az eseménykövető alkotásokat.

Nordin Eszter, Báron György és Gerő Péter a dokus helyzetet értékelve

A pénzek odaítélése mellett a legfontosabb problémák között szerepelt a márciusban megjelent, játékfilmes mintát követő dokus normatív pályázati rendszer. A filmesek leginkább azt sérelmezik, hogy az MMK-val folytatott tárgyalások eredményeként a januárban összeállított 14 pontos listát a Közalapítvány végül nem vette figyelembe a dokus normatív szisztéma kidolgozásakor.

Ráadásul a pályázati határidő első körben március 31. volt, amit sikerült május 2-ig kitolni, de egyelőre más eredmény nincs. Változatlanul a mozis premierért jár pont, a televíziósért egyelőre nem, miközben jóval több alkotó munkája jut el a képernyőkre, mint a mozivásznakra.

A fesztiválszereplések figyelembevétele ugyancsak felemásra sikerült. „Több világrangú európai és amerikai dokumentumfilm fesztivál nem szerepel a listán, miközben számos jelentéktelen, sőt anonim, szűk réteget érintő tematikus fesztivál viszont igen“ – olvasható a dokusok nyílt levelében. A fesztivállistával kapcsolatban most folyik az egyeztetés Vezér Évával, a Filmunió vezetőjével.

Mennyit bír egy rossz házasság?

A szakmabeliek hiányolják a több éven át fejleszthető produkciókat is. Az elvárások része, hogy a pályázati összegeknek legyen alsó és felső határa. Így a továbbiakban sem fordulhat elő, hogy néhány költséges filmterv kimeríti a keretet. Többen ismét amellett érveltek, hogy a hazai filmszemlén történő szereplés is pontot érjen a normatív pályázaton.

A Filmszemle kapcsán felvetődött a dokusok különválásának lehetősége, azonban ezzel kapcsolatban nem hangzott el egyértelmű állásfoglalás. Az egyik elképzelés szerint egy külön fesztiválon a megmérettetett és kiválogatott alkotások, körülbelül 10-12, szerepelne a Filmszemle műsorán.

Szóba került, az MMK-ról történő leválás lehetősége is, amiről egy korábbi rádióműsorban Vészi János beszélt. A fórumon mindezt Vészi egy olyan kijelentéshez hasonlította, amely bármelyik, hosszú ideje fennálló, és súrlódásoktól sem mentes házasságban elhangozhat. Ugyanakkor a Dokumentumfilmes Szakosztály vezetője azt is kiemelte, hogy átgondoltan, hosszú távú elképzelésekben kellene a dokumentumfilmes szakmának megfogalmaznia érdekeit, az ötletek felvetése, kidolgozása után pedig azok végrehajtását önszervező módon kellene megvalósítani. Hogy ez milyen keretek közt történne, arról szintén nem hangzott el egyértelmű állásfoglalás.
A forgalmazási, bemutatási lehetőségekről szólva a fórum résztvevői a közszolgálati televízió megfelelő szerepvállalását hiányolták. Általános vélemény volt, hogy az MTV nem foglalkozik eléggé a dokumentumfilmekkel, sok alkotás nem kerül műsorra, és a televízió eszközhátterével sem nyújt elegendő segítséget. Abban a vonatkozásban bizonytalanok voltak a dokusok, hogy a médiatörvény milyen lehetőségeket nyújt számukra a közszolgálati és a kereskedelmi televíziókban, mindenesetre azok betartatását az ORTT-től nem tartják elég erélyesnek.

Egymást keresve A Dokumentumfilmes Szakosztály fóruma

A jövőbe tekintve a szakmabeliek az internetes televíziózás kapcsán lehetőséget látnak arra, hogy saját csatornát kapjanak. Sokan szükségesnek tartják, hogy még a technikai váltás előtt felkészüljenek arra, és ne a dokusok alkalmazkodjanak minden tekintetben az új médiumhoz. Azonban az internetes televíziózás lényegéről nem rendelkeznek megfelelő információkkal, ezért némi tanácstalanság érződött, hogy a szorgalmazott felkészülés miből is álljon.

A BBS mint műhelyminta

A következő beszélgetés a Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesületének szervezésében, Kisfaludy András ügyvezető alelnök felvezetésével kezdődött, aki körülbelül 10-15 résztvevő előtt szintén kiemelte, a dokus pályázati rendszer mostani formájában nem megfelelő. Míg a Dialektus Fesztiválon látható néprajzi és antropológiai alkotások a valóságba történő legkisebb beavatkozással készültek, addig a fikciós elemeket alkalmazó egészestés dokuk nagyobb eséllyel számíthatnak támogatásra a már említett, még nem végleges 12 milliós projektfejlesztési keretből.

A MADE alelnöke fontosnak tartja, hogy a jelenlegi projektenkénti támogatások mellett kapjon teret 4-6 dokufilmes műhely fejlesztése is, amelyek lényegében helyet biztosíthatnának az összes szakmabelinek.

Lehetséges működési formaként Gulyás János rendező felvetette a régi BBS-es módszert, amely szerint ismét lehetne film-csomagtervekkel pályázni. Ennél is fontosabb, hogy a rugalmatlannak tekintett pályázati finanszírozás mellett álljon rendelkezésre egy keretösszeg, amelyből elindulhatna egy gyors reagálást követelő film, majd a műhely vezetősége, demokratikus alapon, akár korábban a BBS-nél, döntene a folytatásról.

Ezen a fórumon is felvetődött a digitális televíziózásra való felkészülés és az önszerveződés fontossága, amely nem feltétlenül az MMK ellen irányulna, de megkönnyítené a Nagykuratóriummal való kommunikációt.

Európai tapasztalatok: filmforgalmazás és források

A következő előadás a DocClub szervezésében, szűkebb témára összpontosított, azt járta körül, hogy milyen tapasztalatok szűrhetőek le a hazai dokumentumfilmek külföldi televízióknak történő eladásai során. Kocsis Tibor, a hazai viszonylatban tekintélyes összegből, 70 millióból és öt év forgatási munkával létrejött Új Eldorádó rendezője is kénytelen volt negatív élményekről beszámolni a résztvevőknek. Kocsis elmondta, hogy a francia-német televíziós hálózat, az ARTE, amely körülbelül 100 millió nézőhöz jut el, megalázóan alacsony összegért, 4000 eurót kínálva, egy éves kizárólagos vetítési joggal kívánta megvenni a filmjét. Ezzel szemben a Spektrum és a holland állami televízió jóval kedvezőbb feltételekkel vásárolta meg az Új Eldorádót. Jelenlegi formájukban a hazai és közép- és kelet-európai régió történéseit feldolgozó dokumentumfilmek nem váltanak ki érdeklődést a külföldi televíziók szerkesztőiből, forgalmazókból, producerekből, vélik a dokusok.

Véleményük szerint, az európai pályázati forrásokból sem szerezhetnek megfelelő támogatást alkotásaikhoz. Példaként MEDIA-pályázatok kerültek szóba, amelyek nehezen illeszthetők össze a MMK-s támogatással. Így hosszútávú, többéves projektek nem valósulhatnak meg a hazai, éves elszámolásra épülő pályázati rendszerben, ami az önrészt biztosíthatná az európai filmes pénzek megszerzéséhez.

A dokusok legaktívabbjai igyekeznek további tárgyalásokkal változtatásokat elérni a jelenlegi pályázati rendszerben, ennek érdekében nyílt levelet küldenek Grunwalsky Ferenchez, a tárgyalások pedig április 19-én folytatódnak.