Egy lány elindul

A szerelmi konfliktusok nemcsak a melodrámák cselekménybonyolításában játszanak kulcsszerepet, hanem a vígjátékok dramaturgiájában is nagy jelentőséggel bírnak. A harmincas években készített modernizációs vígjátékok esetében a hozományvadász férfi és női hősöknek gyakran azért kell megtalálniuk életük párját, mert saját vagy családjuk egzisztenciáját tönkretette a gazdasági válság. Székely István Egy lány elindul című filmjében is egy lecsúszott középosztályi család áll a cselekmény középpontjában. Gara úr (Rózsahegyi Kálmán), egy fakitermelő vállalat volt igazgatója azzal tölti napjait, hogy kiáltványokat fogalmaz a magyar nemzethez az erdővédelem ügyében. Janka lánya (Szörényi Éva) egy babagyárban dolgozik futószalag mellett, és ő tarja el az egész családot havi 100 pengős fizetéséből. Délutánonként felkeresi a szomszédos lakásban lakó Didó barátnőjét (Mezei Mária) akit gazdag udvarlója tart el. Didót meglátogatja Lomb Brigi (Páger Antal) egy vidéki földbirtokos (Csortos Gyula) unatkozó fia, akit viszont az apja tart el. Brigit a szülői szigor eltiltotta a pesti dorbézolástól. A fiú szeretné, ha Didó valamiképpen segítségére lenne, és barátnőinek vidéki látogatásával enyhítené kényszerű fogságát. Így kerül Janka autóbalesetet mímelve Brigiék vidéki házába. A már tönkrement pesti úri családból származó lány megtanítja az éppen tönkremenő vidéki földbirtokos családot a takarékos gazdálkodás szabályaira. Előáll azzal, hogy Lombéknak kulcsárnéra van szükségük, aki felügyelne a cselédségre. Ilyen módon juttatja álláshoz saját anyját (Berky Lili). Apja feles haszonra dolgozó kertészként talál ugyanott alkalmazást, bátyja Laci (Tímár József), az állástalan gépészmérnök pedig hamarosan sofőrként dolgozik a birtokon. A pesti család anyagi helyzete tehát megoldódott, szanálta őket a náluk jobb anyagi helyzetben lévő dzsentri. A dzsentri birtok anyagi problémái azonban nem oldhatóak meg a háztartási költségek restrikciójával, amelyhez a szorgalmas, takarékos, kis pénzért alkalmazott pestiek sokban hozzájárulnak. A "zsidótörvények" és az "őrségváltás" előtt készített filmekben még előfordulhatott, hogy gazdaság szanálását a "gyanús" eredetű ipari tőkétől várják: Brigi szülei azt szeretnék, ha a fiú elvenné Stuk úr lányát. Brigi azonban Jankába szerelmes és mindketten Pestre költöznek. Brigi porszívóügynökként kezdi vállalkozói pályafutását, hamarosan azonban Jankával közösen megalapítja sikeres vállalkozását, a Makromechanika Gépkereskedelmi Képviseletet és a fiatal házasok szanálhatják az elárverezés előtt álló vidéki birtokot.
A cselekmény tehát úgy indul, mint mindig: mindenki eltart vagy kitart valakit, és így a konfliktusok feloldása is abból állna, hogy házasság útján tovább bővülhet a kitartottak köre. A szegény gépírókisasszony és a gazdag igazgató sablonját azonban a forgatókönyvíró, Zilahy Lajos ügyesen kifordítja és a szerelmi, családi és gazdasági konfliktus megoldását a kereskedelmi vállalkozóvá előlépő self made man dzsentrifiú és emancipált társnője, a dolgozó középosztálybéli lány közös vállalkozása jelenti. A szerelmi szál mellett szükségképpen megjelenő generációs ellentét a modernizációs vígjáték szabályainak megfelelően, a fiatal generáció modern, munkára építő életszemléletének győzelmével oldódik fel.
Az 1938 előtt készült vígjátékok között gyakran találkozhatunk a középrétegeknek címzett, a fentihez hasonló paradigmatikus dramaturgiai betétekkel. Olyan életstratégiákat mutatnak be, amelyek a középosztály modernizációját vannak hivatva elősegíteni. Az Egy lány elindul Székely utolsó Magyarországon készített filmje. A rendező, aki a Lovagias ügy 1937 februári bemutatása óta a filmszakmai "őrségváltást" követelő Turul mozgalom támadásainak kereszttüzében állt, kénytelen volt Hollywoodban folytatni pályafutását.

Sándor Tibor

Egy lány elindul (1937) - Rendezte: Székely István. Írta: Zilahy Lajos. Kép: Vidor Andor. Zene: Fényes Szabolcs. Vágó: Szilas József. Hang: Lohr Ferenc. Díszlet: Vincze Márton. Szereplők: Csortos Gyula (Lomb), Vízváry Mariska (Lombné), Páger Antal (Lomb Brigi), Rózsahegyi Kálmán (Gara), Berky Lili (Garáné), Szörényi Éva (Janka), Tímár József (Laci), Mezey Mária (Didó), Gózon Gyula (Béla bácsi), Mály Gerő (Mihály). Gyártó: Művész Film. 81 perc. Bemutató: 1937. december 23.