ELTE: 'Egyre több helyen van szükség filmes végzettségre'

Kovács András Bálinttal beszélgettünk

Filmhu: Mióta létezik filmszak az ELTE-n?

Kovács András Bálint: 1994 óta van filmes képzés az ELTE-n, de 1999-ig ez több különböző intézményes formában létezett. Az ezredforduló előtt lett hivatalos szak a Filmelmélet és filmtörténet, 2009-ben pedig ismét átalakult, mikor bevezették a bolognai rendszert, ekkor vált szét alap- és mesterképzésre a felsőoktatás struktúrája. A szak a kezdetektől fogva a filmelméletre és a filmtörténetre koncentrál, de mindig volt egy gyakorlati oldala is. Eleinte ez nem volt túl nagyszabású, leginkább azért létezett, hogy azok a hallgatók, akik akár kritikusként vagy tanárként filmekkel szeretnének foglalkozni tisztában legyenek a terület gyakorlati oldalával is. Az elmúlt 5-6 évben azonban ez az oldal szép lassan elkezdett fejlődni, így most próbálunk minél nagyobb figyelmet fordítani ezekre a kurzusokra is, van egy együttműködésünk a Budapest Film Academyvel, ami kifjezetten gyakorlati képzést nyújt és a mesterképzésnek is van egy gyakorlati szakiránya.

Filmhu: Az alapképzésre, ahol a szabad bölcsészet szakirányaként oktatják a filmtudományt az általános felsőoktatási felvételi előírásai szerint lehet jelentkezni, a mesterképzésre azonban külön felvételi is van. Hogyan történik a bekerülés?

K.A.B.: A mesterképzésre jelentkezőknek meg kell jelölniük, hogy elméleti vagy gyakorlati szakirányra szeretnének-e jönni, ha az elméletit választják, akkor filmtörténeti és filmelméleti ismeretekkel kell rendelkezniük és kell, hogy legyen valamilyen kutatási motivációjuk. Mi azt várjuk el, hogy ha valaki idejön, akkor legyen egy témája a szakdolgozatához, amit majd a képzés második évében le kell adnia. Legyen ismerete egy adott filmes területről, megfelelő előképzettsége és motivációja. Ha pedig a gyakorlati szakirányra szeretne jönni, akkor referenciamunkákat kell mutatnia, látnunk kell, hogy van affinitása a filmkészítéshez. A gyakorlati szakirányon sokkal kevesebb az elméleti óra és az elméleti követelmény, tehát alapvetően az számít, hogy mekkora filmkészítői tehetsége van a jelentkezőnek. De nyilvánvalóan itt is elvárjuk, hogy legyen elméleti előképzettségük is a felvételizőknek.

 

Filmhu: Hogyan épül fel a képzés struktúrája?

K.A.B.: Ez alapvetően egy elméleti szak ezért a tárgyak nagy része is elméleti ismeretet ad át. A legfontosabb tárgyak a filmtörténeti kurzusok, a filmelmélet, az írásgyakorlatok, kritikaírás és különféle filmes iskolák megismerése. A képzés gyakorlati óráin pedig igyekszünk azokat az alapvető ismeretek átadni, amelyeknek a birtokában valaki filmkészítésre adhatja a fejét. Mivel a mesterképzésen van egy gyakorlati szakirány is, ez a vonal is továbbfejlődött az utóbbi pár évben: a diákjaink kisfilmeket, vizsgafilmeket is készítenek, ebben a Magyar Nemzeti Filmalap támogatása is sokat segít. A hallgatók már harmadik éve készíthetnek pénzből filmeket, ami nyilvánvalóan egy teljesen más dolog, mint támogatás nélkül belevágni.

Filmhu: Hol találkozhatunk a hallgatók alkotásaival?

K.A.B.: Ezek a vizsgafilmek, amik az elmúlt években elkészültek sok fesztiválon, diákfilmszemlén részt vesznek és szerencsére vannak nagyon sikeres alkotások is közöttük. Hörcher Gábor Drifter című dokumentumfilmje és Ricsi című kisfilmje szintén az ELTE vizsgafilmjeiként készültek el és ez előbbi Hollandiában az IDFA-n megkapta a legjobb elsőfilm díját, sőt mindkettő Szarajevóba is kijutott. Ezek a sikerek visszaigazolják, hogy van létjogosultsága a gyakorlati képzésünknek is.

Filmhu: A diákjaik közül sokan a filmiparban helyezkednek el?

K.A.B.: Igen, a filmipar erős felszívója a hallgatóinknak, sokan a gyártásban helyezkednek el. A diákok egy jó része már filmes ambíciókkal érkezik hozzánk, ezért gyakran előfordul az is, hogy továbbmennek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre tanulni.

 

Filmhu: A vizsgafilmek mellett más mozgóképes projektekben is részt vehetnek a diákjaik, tavasszal például könyvtrailereket gyártottak az Alexandra/Európa, a Libri Kiadói Csoport, a Móra és a Magvető Kiadónak.

K.A.B.: Igen, van egy ilyen irány is, a filmet ugyanis sok mindenre lehet használni, nem csak játékfilmeket lehet gyártani. Nem mindenkiből lesz filmművész, de egyre több helyen, különböző alkalmazott dologban is szükség van filmes képzettségre. Ezek a projektjeink erről szólnak, a hallgatók ezzel az oldallal is találkozhatnak.

Filmhu: Mesélne a szak tanári karáról?

K.A.B.: A tanári kar törzse régi diákjainkból áll, jelenleg négyen is a szakon tanítanak azok közül, akik az első évfolyamokban végeztek. Szerencsére vannak fiatal oktatóink is és ismertebb nevek is, úgy, mint Gelencsér Gábor vagy Hirsch Tibor, akik a képzés elméleti részében tartanak órákat. A gyakorlati szakirányon Salamon András, Szalay Károly vágó, Pálos György és Ferenczi Gábor tartanak kurzusokat.