Gyapjaspille – Hernyók a Pokolból

Mosonyi Szabolcs

2004 tavaszán a következő sokkoló hírek jelentek meg egyes magyarországi hírlapokban: „Erdők pusztulhatnak ki a gyapjaspille miatt a Balaton-felvidéken.”; „Több ezer hektár cser- és tölgyerdő kerülhet végveszélybe az ismét támadó gyapjaspille miatt.”; Aligha van Európában még egy olyan rovarfaj, mely akkora média figyelmet kapott volna, mint a gyapjaslepke. Ez a médiasztárság azonban szenzációnak tűnő, de valótlan információkat is a közvélemény elé tárt.

Sokan nem tudják, hogy ez a faj eurázsiai eredetű. Kártételei Európa és Észak-Afrika szerte a történelem során számos alkalommal történt már. Általában 10 éves ciklussal követik egymást a tömegszaporodások, mely során a lepkefaj hernyói akár több ezer hektárnyi erdőt is tarrá rágnak. Ez keltette a rémületet és a tanácstalanságot, hogy mivel védekezzenek ellene. Védekezésre azonban nem volt szükség, mert a Természet végül megoldotta a problémát, amivel egy különleges ökológiai jelenséget tárt a kutatók elé.

- Miért ezt a filmet csináltad meg, mi izgatott benne?

Kora tavasszal került a Média figyelmének középpontjába egy aprócska állat, mely társaival együtt korábban több millió hektárnyi erdőt tarolt le világszerte.
Izgalmasnak tűnt a kihívás, mert rovarokat filmezni a legnehezebb műfaja a természetfilmezésnek.

- Hogyan állt össze a stáb és a film anyagi háttere?

Mivel ezt a témát, hogy hazánk erdeinek egyhatodát le fogja tarolni egy hernyófaj és júniusra holtbéli tájjá változik, egyetlen alapítvány sem látta úgy, hogy támogassa, ezért kosztpénzből készült.

- Mi tette emlékezetessé a forgatást?

A fákról potyogó és potyogtató hernyók tömege „mesebeli” élményt nyújtott, pláne a vakarózás a forgatás után.

- A 2005-ös év pénzügyi megszorításai milyen hatással voltak a filmed elkészítésére?

Mivel a film kosztpénzből készült, most két lyukkal szűkebben hordom a nadrágszíjamat.