Így dalol a magyar
8 magyar zenés film
Nem mondhatni, hogy a magyar filmekben kifejezetten gyakran fakadnak dalra a szereplők, de fehér hollóként néha mégis felbukkan egy-egy zenés alkotás, amely akár kifejezetten musical vagy sem, maradandó emlék a nézőknek. A várva-várt Swing csütörtökön kerül a mozikba, mi pedig összeszedtünk nyolc magyar zenés filmet az elmúlt bő ötven évből.
Még a legelvetemültebb, a rendszer ellen szervezkedő imperialistákat is földre lehet kényszeríteni, csupán a szocialista dolgozók összefogása, no meg némi nevetés, dalolászás és egy bimbózó szerelem szükségeltetik hozzá. Az Állami áruház csöppet sem vidám időkben készült, tematikáját tekintve igazi termelési alkotás, sztálinista propagandafilm a Rákosi-érából. A Gertler Viktor rendezte zenés vígjáték igazi közönségsiker lett, és a mai napig alapmű, amely talán leginkább parádés szereposztásának köszönhető: Gábor Miklós az új igazgató, Petress Zsuzsa a fiatal divattervező, Latabár Kálmán a sztahanovista eladó, akinek Horváth Tivadarral kell megküzdenie Turay Ida szívéért. A hősök mellett néma szerepekben is olyan színészek tűnnek fel, mint Psota Irén, Soós Imre vagy Kabos László.
Ezek a fiatalok (1967)
Természetesen a hatvanas években sem maradhatott a néző gondoskodó iránymutatás nélkül. Hogy a rock and roll és a beat-fenyegette időszakban is tudjuk, mi a helyes, elkészült az Illést, a Metrót és az Omegát a mozivászonnal kanonizáló film. A kultúrpolitika megtűrt lázadói egy konszolidált generációs filmben ismerhettek magukra és egymásra, és szembesülhettek az idők kezdete óta ismerős pályaválasztási és párválasztási problémákkal. A zajongó ördögfiókáktól megrémült szülők pedig némileg megnyugodhattak a zakóban szórakozó, jólfésült fiatalok láttán. A rendezői székben a Jancsó-filmek díszlettervezője, és több tucat táncfilm rendezője, Banovich Tamás ült, Koncz Zsuzsa és Kosztolányi Balázs mellett Őze Lajos és Kállai Ferenc is feltűnnek. A hazai könnyűzene története szempontjából is fontos állomás volt az Ezek a fiatalok, beat-album a filmzene-lemez előtt nem jelenhetett meg.
(A film december 13-án és 14-én is látható lesz az M3 műsorán.)
Kopaszkutya (1981)
Elmúltak a hetvenes évek, új szelek fújnak a magyar könnyűzenében, beköszöntött a blues alapú keményrock. Szomjas György kis költségvetésű filmje félig-meddig dokumentarista módon követi egy kőbányai együttes életét, a megalakulás gondjaitól a siker terhéig. Schuster Lóránt "bunkó" karaktere, a "Főnök", pont az Omega és az Illés koncertjeit látva jut arra a következtetésre, hogy kell egy újfajta, markánsabb hangvétel. A valós Hobo Blues Band és a P. Mobil keveréke a film címét is adó fiktív banda, ami a nyers felkelést, az önállóságot hirdeti, a lecsúszottabb, a rendszeren kívül álló fiatalokhoz szólva. A szerencsés véletlennek köszönhetően még Allen Ginsberget is szerepeltető kultfilm zenéjét természetesen betiltották, végül 1993-ban jelehetett meg. Hobo, Deák Bill és Póka Egon 2011-ben visszatértek a Kopaszkutya Kettőben, inkább Schuster nélkül.
Eszkimó asszony fázik (1984)
A nyolcvanas években az alternatív, kísérletezőbb zenészek is megtalálták a maguk módját az önkifejezésre. Xantus János játékfilmjében Méhes Marietta, Bogusław Linda és Lukáts Andor szerelmi háromszöge a gyilkosság és az emigráció előtt olyan együttesben forrt össze, amelyben a Trabant Víg Mihály-dalait játszották. A film abszurd jeleneteket sorakoztat fel: a banda úgy jön létre, hogy a két férfi összeverekedik, majd valahogy zenélni kezdenek, amire besétál a nő, és mikrofont ragad. Az Eszkimó asszony fázik zenéje volt az első hivatalos magyar underground kiadvány, befejezésére legutóbb Török Feri utalt a Senki szigetében.
Rocktérítő (1988)
Xantust foglalkoztatta a Trabant befelé fordulóbb, művészi vonala mellett Pajor Tamás kiszámíthatatlan exhibicionizmusa, amivel a Neuroticot vezette. "Be van állva, és ki van élve, és nagyon merész" - ahogy énekli, részben magáról is, a punk és a new wave metszetében. Az izgalmas portréfilm eredeti céljához képest a forgatás során éles kanyart vett: az önpusztító rocksztár megtért a Hit Gyülekezetébe, ahol azóta is aktív a filmben is látható, Ammen nevű új együttesével. Így néhány szürreális betét dúsítja a Rocktérítő játékidejét, de pusztán Pajor jelensége és nyelvi virtuozitása miatt érdemes néha újranézni.
Csinibaba (1997)
Tímár Péter komédiája már igazi musical, azaz a szereplők akkor is énekelnek, amikor nem kéne, habár ezúttal feldolgozásokat. A nosztalgikus hangvételű mese a nyugati levelekről, Boston Cézárjáról, a Ki-mit-tudról, a bizalmi ember régi szeretőjéről és Sztálin elvtárs ujjáról hamar közönségkedvenccé vált, a mai napig szállóigék sora ered a rendhagyóan felgyorsított filmből. Gálvölgyi János, Reviczky Gábor, Andorai Péter, Pogány Judit, Lázár Kati és Németh Kristóf mellett Lovasi András és Cseh Tamás is feltűnnek egy-egy dal erejéig.
Valami Amerika 2 (2008)
A Valami Amerika az elmúlt évtized egyik legnézettebb magyar vígjátéka volt, Herendi Gábor filmje jó érzékkel keverte a vígjáték, heist-film és románc elemeit. Hat évvel később ebbe a receptbe érkezett ráadásként a musical is, a Várnai-triónak (Pindroch Csaba, Szabó Győző, Hujber Ferenc) ugyanis ezúttal nem filmet, hanem zenés előadást kell összehozniuk. Szervét Tibor ismét csak a bajt kavarja, de itt szerettük meg Tompos Kátyát is a gengszterfőnök Csuja Imre lányaként.
Made in Hungaria (2009)
A Hungária történetének szórakoztató fel- és átdolgozására tett kísérletet Fonyó Gergely filmje nagy sikerrel, talán az első olyan játékfilmként, ahol élő magyar zenészeket játszanak el magyar színészek. A 2001-es színpadi musical adaptációja Fenyő Miklóst hőssé avanzsáló, hangulatában a Grease és a Csinibaba irányába egyszerre kacsintó film. A főszerepben a jóképű jampi, Szabó Kimmel Tamás győzi le Fenyő Iván és Scherer Péter karaktereit a rock and roll nevében, és csavarja el Kiss Tünde fejét ugyanazzal a lendülettel.
