II. Kortárs Összművészeti Fesztivál

Az egri film nem szürke

Három évtized és a jelen

Az Egri Filmművészeti Nyári Egyetem (II. Kortárs Összművészeti Fesztivál), e kisvárosi mini-szemle nagyon is erős, hisz már a 30. születésnapját ünnepli. Csendben, szerényen teszi ezt, s az országban -- nemzetközi ismertsége ellenére -- alig tudnak róla. Pedig 1973. július 7-től Paul Robert nizzai filmklub vezető, Pók Lajos a Vörös Csillag mozi igazgatója és Oláh Tibor debreceni egyetemi tanár, a TIT helyi szervezetének támogatásával kezdeményezte a Filmművészeti tagozat létrejöttét.

Két év kihagyással minden év júliusában, augusztusában 7-14 napot töltöttek Eger városában, általában 100 fő körül a magyar szakemberek és a nemzet-közi meghívottak (spanyol, francia, olasz, török, görög, osztrák, svájci, nyugatnémet angol, svéd, dán, norvég, finn; lengyel, román, erdélyi, kárpátaljai, csehszlovák, keletnémet jugoszláv,szovjet, bolgár; kanadai, uruguayi, kubai, indiai, tuniszi).

17 évig a TIT irányította, 1992-től már az Agria Film Kft (Kiss Lajos) Az „egyetem” titkárai (Juhász Tamás, dr.Szilvási Lajos, Hernádi Ferenc, Okos Oszkár) mindent megtettek, hogy rang legyen ide utazni a megnyitóért, az előadásokért, szemináriumokért, vitákért (TIT Heves Megyei Szervezete, Tanárképző Főiskola, Technika Háza, Ifjúsági Ház, Uránia Mozi, Művészetek Háza, Korona Hotel), s a külföldieknek szinte csak itt bemutatott filmekért (Megyei Űttörőház, Vörös Csillag mozi, Ifjúsági Ház, Bródy mozi, Uránia Filmszínház).

Központi témák (A magyar film faluképe, Az értelmiség helyzete a magyar film tükrében, A magyar filmek látványvilága, Oscar-díjas magyar filmesek, A magyar filmklubok és az ifjúsági filmklub-kultúra, A magyar animációs film, A magyar film a 70-es években, Az új magyar film 40 esztendeje, A szovjet néma- és  korai hangosfilm, Az árulás a szocialista filmművészetben, A szocialista filmművészet sajátosságai ); nemzeti filmgálák (francia, indiai, német); rövidfilmek (animáció, néprajzi, dokumentum: Dargay Attila, Jankovics Marcell, Kovásznai György, Huszárik Zoltán, Kollányi Ágoston, Kolonics Ilona, György István, Mészáros Márta); rendezői életmű-bemutatók (Makk Károly, Bacsó Péter, Ranódy László, Jancsó Miklós, Fábri Zoltán, Kovács András, Mészáros Márta, Szabó István, Gábor Pál, Illés György és tanítványai); rangos előadók (Bíró Yvette, Veress József, Karcsai Kulcsár István, Szabó György, Király Jenő, Bíró Gyula, Csala Károly, Fodor Gábor); filmemlékezet (Korda

Ízelítő a Líceum TV műsorából

Sándor, Kabos Gyula, Huszárik Zoltán); kiállítások ( B. Müller Magda standfotói Mészáros Márta filmjeiből, filmplakátok, plakátmontázsok, fotó mozgástanulmányok a színházi és zenés programokból );aLíceum TV és a Közművelődési Tanszék (EKF) 35 perces filmmagazinja a 2004-es nyárról; a helyi önkormányzati és országos televíziók (Duna Televízió, MTV1) riportjai, híranyagai. Lehetett diplomát és tiszteletbeli tagságot is szerezni az eleinte zártkörű rendezvényeken, amelyek 1983-tól megnyíltak az egri filmbarátok előtt, sőt megkezdődtek az ingyenes vetítések is.


A 30. jubileumi „egyetem” (2004. június 24-30.) programja:

1. Garabonciás gólyalábas lovas vitézek tréfás felvonulása és invitálója sörre, no meg a nyitó ünnepélyre, ahol az alpolgármester és az Uránia mozi igazgatója a placcon, kifeszített kötélen „tartja” a város reménységét, egy tüneményes kislányt.

2. Koltay Gábor  Trianon című filmjének vidéki díszbemutatója is telt házat vonzott. A film formai hibái, műfaji tisztázatlanságai ellenére is bátor mozgóképes beszéd 74 év amnéziája ellen. Kár, hogy a rendező és a moderátor érdekes, de túl hosszú dialógja nem  adott teret a kiváncsi kérdezőknek pl. a forgalmazási és erkölcsi dilemmákról.

3. Több éve már hagyomány az „egyetemen” két napos speciális vetítéseket tartani (francia és német film ). Ez  az év azért volt különleges, mert a Rendszerváltozás magyar dokumentumfilmjeit ( 1988-1997) próbálták áttekinteni a szervezők (Kiss Lajos, Okos Oszkár, Szűk Balázs ), először a 2003-as budapesti dokumentumfilm-szemle óta. A vetítések párhuzamosan folytak két teremben német, francia, angol szinkrontolmácsolással (Dr. Löffler Aurélné, Dr. Vágási Margit, Prokai Rózsa )

A  Nagyteremben  a politika beavatkozó történéseivel szembesültünk (Civil technikák I., Hangok a blokádból, Az ellenzéki kerekasztal története, Isten veletek, oroszok!, Hat vasárnap Magyarországon, A  demokratikus Magyarországért),  a Kamara teremben a szabadság-illúziók, lecsúszás, szegénység, periférikus álmok stációit „provokálták”(Az NDK menekültek kiengedése I-II., Hajléktalansirató, Kőzépkorú értelmiségi állást keres, Huszonéves üzletemberek, Városlakók).

Mindkét napon 17 órától a rendszerváltás előkészítésében érdekelt politológusokkal, szakértőkkel, képviselőkke (Stumpf  István Kukorelli István, Somogyvári István, Pozsgay Imre, Kósa Ferenc, Gazsó Ferenc) folytatottt kerekasztal-beszélgetést Dr. Horváth Ágnes, az EKF Politológia Tanszékének vezetője. Igazi szociológiai mélymerülés volt a hatalom születésének személyes és irányíthatatlan mechanizmusairól, arról a pillanatnyi ideig létező közös népi-történelmi ethoszról, amelyet mára a nagypolitika elárult, állóháborúk láncolatában lerombolt.

4. A rendezvény harmadik napján a Művészetek háza három szakmai programot is kínált: a digitális filmezés magyar fejlesztéséről  Puszt Tibor filmrendező tartott prezentációs előadást, majd egy német cég megbízottja a 2005-től általánosan bevezetésre kerülő vörös lézeres hangleolvasás sajátosságait, előnyeit elemezte. Délután a Nemzeti Filmiroda filmterjesztési feladatairól számolt be Reichenberger János.

A Líceum TV - Te és az üzenet

A negyedik napon ugyanitt mutatkozott be a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanárképző Főiskola televíziója (Kerekes Sándor), majd a 2003 áprilisában alakult Líceum TV műhelye (Tóth Tibor) és a képzésben párhuzamosan dolgozó Közművelődési Tanszék mozgóképes szakiránya (Szűk Balázs ). A tanszék másik előadója, Dr. Veress József vállalta a nyári egyetem ankétjainak a vezetését. Délután a Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetségének hangzott el tájékoztatója (Sára Sándor, Szilágyi Erzsébet, Pintér István, Kövesdy Gábor, Bakonyi Veronika, Rák Mónika).

5. Az összművészeti jelleget az I. Egri Nonverbális Fesztivál (PSSSZT!) képviselte (Énekes István). Láthatók voltak videós és élő mozgásszín, pantomim bemutatók (Etna, Robinson, Barbárok; Méhes Csaba, Atlasz Gábor, Kovács Gerzson Péter, M. Kecskés András) Az előadásokról dinamikus fotók is készültek, s a bemutatók utáni napon már paravánra kerültek a kimerevített tükörképek.

6. Immár másodszor, az „egyetem” zárónapján vetítették az V. Lakitelki Televíziós Filmszemle díjazottjainak három órás válogatását. E filmek színvonala jelzi a köztelevíziózás szakmai és morális aranytartalékait. Televízióra szánt hosszabb alkotásokat csak megfelelő technikai segédlettel lehet igazán vonzóvá tenni, s akkor a minőségi hordozókhoz szokott ifjú elmék is részesei lehetnek e kis „média történelemnek”.

Talán megfontolásra érdemes: a fesztivál szakmai és fiatal táborának bővítése, „szélesebb, elsősorban az egyetemekre és főiskolákra kiterjedő  marketinggel; olcsóbb,”hátizsákos” szállások, a mérsékelt árú étkezés kínálata a belterjesség elkerülendő; a szemle időpontjának előrehozása; hisz sok előadó emiatt maradt  távol vagy mondta vissza  utólag jelenlétét; a technikai arzenál magasabb nívóra emelése az Uránia mozi és az Eszterházy Károly Főiskola együttműködésével; az egri és az országos médiumokkal való jobb kapcsolat kialakítása , még akkor is, ha az előbbiek tüntetőleg vannak távol az érett korba lépett „szivárványszínű egyetemről”, hisz az önkormányzat havi orgánuma szerint e rendezvény csak „említésre méltó” matuzsálem.