sex hikaye

K1: Stílusban erős

Ihlet, Közel, Külalak, Maya, Tiszta kézzel

2011. május 5. - Klág Dávid
K1: Stílusban erős

Stílusban erős a K1-es blokk: asszimmetrikus képek, steril beállítások, háromdimenziós születéstörténet, és egy érdekfeszítő és szórakoztató krízistörténet.

Lóránt Gergely filmje a Bán János főszereplésével készült: az egyszemélyes Ihlet tényleg arról szól, amire a címe is utal, de sok asszimmetrikus és derékszögű képet vezet minket át a kamaradráma befejezéséhez. Ezzel ellentétben a Közel az egyetlen olyan kisjátékfilm idén, ami a színtiszta műfaji próbálkozásnak tekinthető. Rába Roland játssza a gyanús rendőrségi fotóst, aki egyre zavartabban viselkedik a kollégái jelenlétében, míg a nyomás alatt össze nem zuhan. Janisch Vera SZFÉ-s diplomafilmje egyértelműen thrillerelemekkel dolgozik, egy meglepően hatásos ijesztgetést is sikerült elhelyezni benne és az operatőri munka itt is elsőrangú. Budapesti aluljáró régen mutatott ennyire látványosan a vásznon.


A Tiszta kézzel című filmet is a képek viszik előre: Bagota Béla SZFÉ-s diplomafilmjét a divatfotósként is dolgozó Perlaki Márton fényképezte, és az ő rideg, steril beállításai jól alátámasztják a kafkainak induló, de zsigerien végződő filmet. Bagota filmjének erőssége a színészi játék is: a tanúvallomásra érkezett főhős kálváriáját jól hozza Keresztes Tamás feszélyezett jelenléte és Törőcsik Franciska maratoni beállításban felvett egyetlen jelenete is figyelemreméltó teljesítmény.


A Juhász Kata koreográfus háromdimenziós filmjét megelőzte a híre: sokáig kétséges volt, hogy a Filmszemle képes lesz-e megfelelő minőségben bemutatni a Maya című filmet, ám végül a Focus Fox a film mellé állt és készített egy háromdimenziós kópiát a filmből, így a Corvin mozi Jávor termében teljes pompájában megtekinthető lesz a 3D-s technológiával felvett táncfilm, egy születés absztrakt története.


Reisz Gábor Judit Keith című tévéjátékával egy másik szekcióban is jelen van a szemlén - a Külalak már a sokadik rövidfilmje, ám minden bizonnyal a legérettebb munkája. A magánéleti krízisbe jutott kommunikációs tréningvezető története úgy tűnik személyesnek, hogy végig érdekfeszítő és szórakoztató tud maradni - dícséretes, hogy Reisz nem a magyar filmesektől megszokott, feszült komorsággal foglalkozik a témájával.

szólj hozzá: Külalak - előzetes

Ihlet rendezte: Lóránt Gergely
Közel rendezte: Janisch Vera
Külalak rendezte: Reisz Gábor
Maya rendezte: Juhász Kata
Tiszta kézzel rendezte: Bagota Béla

Vetítik: 2011. május 6. 17:30, Uránia, Csortos terem, 2011. május 7. 12:30, Corvin, Jávor terem, 2011. május 7. 20:15, Corvin, Jávor terem




(2) 
Hozzászólások
2-1  /  2
2011. május 5. csütörtök, 08:06#2| cty
Na tudtam hogy kihagyok vmit: szinészvezetés. És maguk a szinészek is talán. Állj ide, menj oda, mondd ezt. Mint egy robot. Hú de elegem van már a szépen megformált szavakból és a boltíves mondatokból, amit ezek mondanak. A szinpadon ez kell, hogy a hátsó sorok is értsék a szöveget. De filmen... Filmen elég, ha a szája sarkából dünnyög vmit, azt is érteni fogjuk. Hiányoznak a filmszinészek nagyon és a hozzájuk értő rendezők is. Mint az közismert.
 
Előzmény: cty #1
 
2011. május 5. csütörtök, 07:57#1| cty

Na ideírom a kommentet, több cikket érint, de vhova le kell írni. Nem konkrétan ezekről a K1-es filmekről szól. Egy kicsit csapongok most, elnézést érte.

 

Tehát a rövidfilmek. Már megint, a fiatal tehetségek. Nézem az utóbbi pár hétben a netre felkerült előzeteseket, képeket, szinopszisokat és azon gondolkodom, hogy lehet nem csak az alapítványt, de az iskolát is be kéne zárni egy időre. Annyira színtelen-szagtalan, sótlan, unalmas ez az egész, mintha belefulladt volna egy kényelmes mocsárba több rendező és stáb is egyszerre és onnan vennének fel mindent, mert kimozdulni fáj.

 

Egyrészt, a filmek döglöttségét remekül megalapozza az irodalmi alapanyag, ami az iskolásoknál ugyan kötelező volt, de mintha a többiek is hasonló forrásokból dolgoztak volna. Az irodalom az egy nagyon magas szintű műfaj, hogy úgy mondjam, egy kicsit sznob. Többnyire világtól elzárt, magukra maradt, keserű emberek írják, de mégis tud működni, írásban, mert olvasáskor az agyunkat használjuk és úgy gondolkodunk, ahogyan a szerző. Szokták mondani, hogy nehéz az ilyet filmre átültetni, ez nem véletlen. Ugyanis ez nem filmre való. Műanyag lesz az anyagból. Mert a filmhez nem Agy kell. Ott érzékibb, intuitívebb, dinamikusabb dolgokra van szükség.

 

De a sztori az csak egy dolog. Engem az operatőrök is halálra tudnak idegesíteni azzal, hogy minden apró részletig kimunkált, sterilen megkomponált és bevilágított beállításokat alkalmaznak. Nekik ez az önmegvalósítás, értem én, de sajnos megölik vele a filmet. Persze van film, amihez ez passzol, az irodalmi alapanyagokhoz például tökéletes. Sajnos túl tökéletes is. Ha nagyok lesztek, csinálhattok majd Márai-adaptációkat ezzel a tudással. Csak nekünk, nézőknek lehet, hogy nem az fog majd kelleni.

 

Még Tóthbarnáék is (meglett polgárként már, gondolom) csak önmagukat ismételgetik, nyilván szeretnék átélni megint a tapsvihart. 1-2 éve az az f/f cucc azzal az autista jellegű sráccal, tudjátok, az izé, na, az mondjuk jó volt. Nem folytatja senki azt a vonalat? Az iskola kényelmes méhében talán nem látjátok, hogy a régi rendszernek már vége? Nem hiszem. Akkor miért ez a kemény ragaszkodás a hagyományokhoz? A tehetség talán megvan, miért nem használjátok fel okosabban? Ja, hogy nem engedik a tanár urak? Hát akkor ott kell hagyni őket a p.ába. Már előre sajnálom a most induló osztály tagjait, ez a Szász sem fogja velük megváltatni a világot.

 

Régi vesszőparipám már ez, de csak a nagyfilmesekre szoktam kiáltani: annyi de annyi baj van a világgal, miért nem foglalkozik ezzel egyetlen filmesünk sem? Nem feltétlenül az itthoni helyzetre gondolok, hiszen az is csak nagyobb léptékű folyamatoknak egyfajta lecsapódása. Mindenki csak maszturbál saját maga kis buborékjában és annyira meg vannak elégedve mindennel, hogy nem érzik a szükségét a változásnak. De ha a fiatalok nem érzik ezt, akkor kicsoda? Mondjuk mostmár érezni sem nagyon kell, elég látni, merthogy itt van a sarkon (sőt, a spájzban).

 

Nem szociodrámára gondolok, azt megcsinálják a dokusok. De ha már itt tartunk, és az mekkora röhej már, hogy pont egy médiag.ci műsorvezető rövidfilmje foglalkozik húsbamarkoló témával? Nem láttam a filmet, de azt mondom, így kell csinálni, így is lehet csinálni. De a játékfilmeseknek az ilyen konkrétumoknál is tovább kellene menni, összefüggéseket meglátni, absztrahálni. Ezt nem tanítják a suliban? Gyerekek, ne legyetek már ennyire merevek és műviek! Miért nem nézik a magyar filmeket? Mert k.ára nincs bennük Élet, azért. Dobjátok már el azt a lila sálat a kukába és csináljatok vmi rendeset.

 

És ha belegondolok, hogy ezek a kisfilmek is milyen rohadt sok pénzbe kerülnek... Az államnak nem, hiszen annak ez a pár milla nem számít. De nézzétek a saját egyéni szemszögetekből: ha nem adná nektek ezt a pénzt senki, hanem nektek kéne összegyűjteni, esetleg évek alatt, akkor is ilyen filmekre szórnátok el? Remélem, nem; remélem, ennél több van bennetek.

 

Apropó, nemrég láttam a Chris Doyle első és egyetlen rendezését. Egy kib.ott operatőr b.meg és milyen filmet csinált! És ez az ember 52-ben született! Vagy akár mindenki Bélája, aki 55 évesen elpusztítja a világot. Az egyik film nagyon pozitív, a másik nagyon negatív, egyik sem szocio, inkább filozofikus, de közös -és fontos- ismertetőjelük, hogy meg lehet őket különböztetni a többitől. Hol vannak a Zsenik, hol vannak a Bátrak? Gerillákat akarok! Mittomén, menjetek el minden este inni a színészekkel, már attól jobb filmeket fogtok csinálni. Lehet csak tizedannyi pénzből, de fogtok.

 

Hajrá gyerekek!

nka emblema 2012