K5-K6: Vallomás és etetés
Kisjátékfilm-kritika
Hörcher Gábor Befőtt című rövidje esetében a kapcsolat egy csavargó és kisfia között áll fenn. A csavargó egy estére ott hagyja fiát egy dobozban egy ismerős házaspárnál, és míg azok aludni térnek, a fiú lopni próbál a konyhából. Hörcher filmje sokat időzik a külsőségeken, az éjjeli konyha homályos környezetén, a sötétbeli fény-árnyék játékokon, ám ez néha saját láthatóságának rovására megy.
Befőtt
A Vallomást (rendezte Pápai Pici) elviszi hátán a színészek játéka, Tóth Orsolya és Lukáts Andor még a szemcsés, rossz minőségű digitális felvételeken is képes elég súllyal megtölteni az apa és lánya kényszeresen induló, és egyre komorabbá váló közösen töltött délutánját. A Vidámpark ideális helyszín hozzá, és habár a hullámvasútra szerelt kamera elcsépelt közhely, Lukáts csendes határozottsága megható, miközben Tóth a lelkét is kisikítja.
Vallomás
Semmit nem tudtam az Etetés című filmről vetítés előtt, de három mondat után biztos voltam benne, hogy Szily László, avagy ahogy mostanában egyre nagyobb online rajongótábora ismeri, Szily keze van a dologban. Xantus János kisfilmje ugyanis Szily, eredetileg a Magyar Narancsban publikált horgásztörténeteinek Etetés címen megjelentetett kötetét veszi alapul Jakab, a vándorhorgász és Paloma, a domina utazásához – a szöveget Bánki Gergő egy stand-up komikus időzítésével és pörgésével adja elő, a figura, akinek mindenről a pecázás, a pecázásról pedig minden más jut eszébe, tökéletes; Szily apró anekdotái nagyon szórakoztatóak és Xantus is megteremti azt a hangulatot, ami félúton van egy Örkény egyperces és egy dumaközpontú vígjáték között. A blokk leghosszabb és legjobb filmje.
Etetés
Xantus után nehezebb dolga volt Schwechtje Mihálynak, akitől a Hideg berek egy kíméletlen, kegyetlen és kilátástalan világot mutat be: az autópálya alatti csatornában megfeneklett autóroncsban (!) élő gyerekek élete siralmas, sorsuk fekete, jövőjük nincs. Schwechtje vizuális stílusa passzol a témájához, fekete-fehér képei lehangolóak, zaklatott vágásai elidegenítőek. 
Hideg berek
A Hogy elérjek a napsütötte sávig Petri György egyik elképesztően lehangoló versének hű adaptációja, az egyetemista és a hajléktalan asszony hatvanas évekbeli találkozása amatőr feldolgozást kapott, az amatőrfilmek szokásos hibáival (alulvilágított helyszínek, rossz hangminőség – bár ez utóbbi a vetítés hibája is lehetett), de képes volt megnyerni versenytársát, Xantus Jánost narrátornak.
Hogy elérjek napsütötte sávig
Hájos Zsolt filmje szürke fénysugár volt a blokk filmjei között, akármennyire is képzavarnak tűnhet. A Panel háromjelenetes felépítése nagyon szimpatikus, főleg a felszabadult színészeknek (Nagy Zsolt, Nemes Wanda) köszönhetően, de az operatőri és rendezői jelenlét sem tolakodik előre. Az egy éjszakás kaland hálószobai része szórakoztató, Nagy és Nemes érzik egymást, reagálnak egymás mozdulataira, kevés ilyen egymáshoz passzoló páros volt az eddig látott rövidfilmek között. A csattanó sem rossz, de a szimpatikus karakterek fényében finoman kegyetlen is.
Panel
Az idei filmszemle egyik újítása, hogy nincsen külön kísérleti filmes blokk, ezért Hegedűs 2 László 1Kávé című műve a kisfilmek között került versenybe. Hegedűs filmjéről nehéz bármi érdemlegeset mondani, a csillagtérképen stop-motion animációban csoszogó kávékotyogókat és a kávéscsésze meg tárcsás telefon montázsát ennyi érdekes narratív film közé beszúrni kegyetlen vicc.
1 kávé
A K6 blokkban is a leghosszabb film volt a legjobb. Nagy Anikó Mária Apró dolgokja zavarba ejtő, de nem formabontó, struktúrája egyszerre emlékeztet az HBO In Treatment című sorozatára valamint Fliegauf Benedek Beszélő fejekére, azzal a különbséggel, hogy az itt elhangzott történetek nem egyetlen emberről szóltak. Két pár és egy házas hölgy érkezik egy párkapcsolati pszichológushoz, hogy kibeszéljék a problémáikat. Az első egy fiatal pár, ahol a lánynak önértékelési gondjai, a másodikban a kétkezi munkás férj panaszkodik az állítólag alkoholista feleségére, a harmadikban pedig egy visszatérő páciens, egy karrierista asszony panaszkodik a férjére, a lehető legfurább okok miatt. A karakterek hátterét és defektjét fokozatosan, a szövegen keresztül fedi fel Nagy, de a színészek felerősítik a szavait pontos testbeszéddel és hangsúllyal. Színészgyakorlatok, de azoknak tökéletesek; Kőrösi András kamerája pedig mindig megtalálja az ideális szemszöget egy-egy remekül kivitelezett gondolatmenethez.
Apró dolgok
