Karlovy Vary Filmfesztivál 1.

Miss Zellweger

A korábbi évekhez képest visszafogott animációs fesztiválszpottal és a fesztiválpalotán is csak szerény díszítéssel fogadta a diákok hadát és a szakmát a szocialista realista építészet remeke, a fesztiválpalota. A szervezők világsztárok idecsalogatásával igyekeztek érzékeltetni, hogy a dizájnkoncepció nem jelenti a fesztivál megtorpanását. S bár Peter Bogdanovich lemondta a meghívást, Renée Zellweger vakuk kereszttüzében vonult be a vörös szőnyegen.

Zellweger mellett az első napokban a fesztiválon megjelent Baltasar Kormákur, Ferzan Özpetek és Tom DiCillo is. Miss Zellweger, amellett, hogy bemutatták Miss Potter  című filmjét, egy életműdíjat is átadott a nyitógálán a cseh animáció egyik legelismertebb mesterének, Břetislav Pojarnak (aki a napokban záruló Kecskeméti Animációs Film Fesztiválon éppen díjat nyert egy rövidfilmjével).

Jiri Bartoskáék Tom DiCillo filmjét, az Eszementet (Delirious) választották nyitófilmnek, s bár a Steve Buscemire és Michael Pittre építő alkotás meglehetősen egyenetlen munka, a rendezőt még a közönségtalálkozón elhangzó bugyuta kérdések sem hozták ki túlzottan a sodrából (bár a klasszikus Simpsoni beszólás, azaz „Normális kérdés nincs?” itt is elhangzott).

Másságról, szerelemről direkt képek nélkül Ferzan Özpetek A Szaturnusz gyűrűje

Az első hétvége után Karlovy Varyban 127 előadáson 53269 jegyet értékesítettek, a közönségnek pedig eddig legjobban a norvég Bard Breien A negatív gondolkodás művészete (The Art of Negativ Thinking) című fekete komédiája tetszett, melyet a vetítést követően hangos ováció és hosszas tapsvihar fogadott.

A versenyprogramban a norvég elsőfilm mellett helyet kapott Baltasar Kormákur fesztiválpremierben vetített új filmje, a Myrin, mely következetesen illeszkedik az izlandi rendező életművébe. A fő izgalmakat az izlandi táj mellett az Út a mennyországba után ezúttal is egy bűnügy, illetve annak felfejtése okozza, s Kormákur ezt talán ezúttal még több humorral és iróniával fűszerezi, egyszersmind előlépve a Kristály Gömb egyik esélyesévé. Bár ezúttal nem segíti a direktort egy Forest Withaker kaliberű színész, a casting a legapróbb mellékszerepekben is tökéletes karakterekkel szolgált.

A másik igazán nagy, de legalábbis ismert név a versenyszekcióban a 2003-as győztes Ferzan Özpetek, és a Szaturnusz gyűrűje című filmje. Az olasz-török produkció egy baráti társaságon belüli viszonyokkal beszél a másságról, a szerelemről, az emberi kapcsolatok rétegzettségéről, megcsalásról-megcsalatottságról.

A Dolina Karlovy Varyban Molnár Piroska, Kamondi Zoltán és Bán János

Özpetek finoman nyúl a kényes pillanatokhoz, kerülvén az explicit képi ábrázolást, s inkább beszél a kapcsolatok mélységéről, felfűzve mindezt egy férfi végzetes lebénulására és haláltusájára. Ráadásul megsüvegelendő rendezői koncepció, hogy a kórházi jelenetekben az alkotás kerüli a szembesítést, egyetlen jelenetben sem látjuk a kórházi ágyán haláltusáját vívó férfit, ellenben annál többet kapunk a folyosón aggódó, s saját életüket kordonban tartani igyekvő baráti társaságból.

A versenyprogram filmjei mellett idén is szépszámú retrospektív vetítés kínálta a filmtörténelem szép darabjait 35 mm-en, ráadásul ezen produkciók iránt is töretlen volt a nézők lelkesedése. William Wyler három munkája mellett, az Új-Hollywoodiak – Spielberg, Lucas, Coppola, Scorsese – filmjei (American Graffiti, Aljas utcák, Magánbeszélgetések), a Shochiku stúdió hatvanas évekbeli újhullámos filmjeiből egy csokorra való (köztük Oshima két elsők között készült játékfilmje), valamint Pojar filmjei teszik korban is változatossá a választékot.

A magyar szereplők közül hétfőn mutatkozott be a versenyprogramban szereplő Dolina, melyet többek között a rendező Kamondi Zoltán – akivel hosszabb interjú is megjelent a fesztiválújságban – meg a főszereplő Molnár Piroska, valamint Bán János kísért el és mutatott be, ma vetítik először Bogdán Árpád Boldog új élet  című munkáját, mely az East of the West programban versenyez.