Ki finanszírozza a filmgyártást?
Művészet és ipar
A francia filmnapokhoz kapcsolódóan az RFI francia rádióadó európai beszélgetéssorozatának budapesti állomásán a magyar filmtámogatási rendszer volt a téma. Mint Christine Berbudeau, a rendezvény szervezője elmondta, Magyarországon a komoly filmes hagyományok miatt választották a mozgókép-finanszírozás témáját. A beszélgetés rögtönzött rádióstúdiójának hátteréül egy nyüzsgő belvárosi kávéház szolgált, ahol Stéphane Lagarde és Cécile Vrain az RFI műsorvezetői Vezér Évát a Filmunió képviselőjét, Bereczki Csaba rendezőt, Miskolczi Péter producert, Nemes László rendezőt, Moll Zoltán producert és Patrick Lamassouret, az UNIFRANCE főigazgató-helyettesét faggatták.
Bereczki Csaba még nem tudott nyilatkozni az április elsején hatályba lépett filmtörvény finanszírozási gyakorlatáról, de kiemelte, hogy a médiatörvényben kimondott elvekkel szemben a kereskedelmi televíziókra nem lehet számítani a filmművészet támogatásában. A médiatörvény előírja a kereskedelmi televíziók számára, hogy bevételük bizonyos százalékát magyar játékfilmek finanszírozására kell fordítani. A magyar filmkészítők azonban rámutattak, hogy a gyakorlatban nem vállalják a filmgyártás kockázatát a kereskedelmi televíziók, és a törvényben meghatározott összeget saját televíziósorozat gyártására fordítják. Elhangzott az is, hogy a kereskedelmi televízióknak nem érdekük a filmgyártás támogatása, ha a külföldi filmek bemutatását, illetve saját gyártású műsoraikat jóval kisebb összegből finanszírozhatják.
Az elkészült filmek nemzetközi elismerésekre vágynak. A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy a nemzetközi siker elérésében segítheti a filmet, ha koprodukcióban készül, illetve, ha több nemzetiségű az alkotógárda. Miskolczi Péter szerint a magyar filmgyártás komoly bevételekre tehet szert, és nemzetközi kapcsolatokat szerezhet, ha a külföldi filmesek Magyarországon forgatják filmjeiket, azonban hozzátette, hogy jelenleg csak egy-két nagy külföldi produkció gyártására alkalmas stúdió van Magyarországon. Vezér Éva rámutatott arra, hogy kevés az olyan hazai szakember, és produkciós iroda, aki aktívan közre működhetne a külföldi produkciók Magyarországra vonzásában. Bereczki Csaba követendő példaként említette Romániát, ahol befektetéseknek köszönhetően megfelelő, de a nyugatinál és magyarnál olcsóbb forgatási körülményeket találnak a külföldi stábok.
A fiatal, kezdő filmesekről, mint a finanszírozási rendszer problémáinak legkomolyabb elszenvedőiről esett szó. Moll Zoltán szerint különösen nagy probléma, hogy nem készül elegendő rövidfilm Magyarországon, ahhoz, hogy a közönség és a szakma új alkotókat ismerhessen meg. A rövidfilmek finanszírozását pedig még a koprodukciók sem oldhatják meg, mert a külföldieknek sem éri meg a rövidfilmek támogatása. A fiatal magyar filmesekről szólva Vezér Éva hangsúlyozta, hogy nincs egységes új generáció, mert nemcsak a fiatal rendezők egyes filmjei térnek el egymástól, hanem a filmesek saját pályáján belül is megfigyelhetőek komoly változások.
A Magyar Filmunió munkájának eredményét a külföldi fesztiválsikerek jelzik. Vezér Éva elmondta, hogy a szervezet egyik elsőrendű feladata a külföldi sikerekre számot tartó magyar játékfilmek eljuttatása nemzetközi fesztiválokra. A magyar filmek külföldi szereplése később koprodukciók születését segítheti elő.
Az RFI a következő hetekben Bukarestben, Berlinben és Lisszabonban tart hasonló Info Forumot, melyek gazdasági és politikai témákkal foglalkoznak majd.
