Ködbe vesző emlékezet

Elek Ottó

Dr. Alois Alzheimer száz évvel ezelőtt, 1906-ban írta le először a róla elnevezett betegséget. Megdöbbentő számadatok kerültek nyilvánosságra a közelmúltban. A nem is olyan távoli jövőben demencia-járványra számíthatunk. A betegek becsült száma 2001-ben 24 millió volt, 2020-ra 43 millió, 2040-re 81 milló betegre számítanak a szakemberek.

A rövidtávú memóriazavar az Alzheimer kór legáltalánosabb tünete, de egyéb tünetei közé a mindennapi tevékenységek ellátásának nehézségei, a nyelvi kifejezőkészség zavarai, az időbeli és térbeli tájékozódási zavarok, a hibás és csökkent ítélőképesség, illetve a hangulati és viselkedésbeli változások sorolhatók. Végül a beteg képtelen már önmaga ellátására is és a hétköznapi élet minden területén segítségre szorul. A betegség a tudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan.

Az Alzheimer-kór nem válogat és nincsenek társadalmi, gazdasági, etnikai vagy földrajzi határai, így bárki, „áldozata” lehet a gyógyíthatatlan kórnak.
A lista hosszú, csak néhány „áldozat” az ismertebb személyek közül:
Kant, Jonathan Swift, Robert Graves, Somerset Maugham, Stendhal,  Maurice Ravel, Frank Sinatra, Helmut Zacharias, Thomas Dorsey, Perry Como, Charlton Heston, Charles Bronson, James Doohan, Rita Hayworth, Geraldine Fitzgerald, William Hanna, Sugar Ray Robinson, Winston Churchill, Henry Ford, Cyrus Vance,  Ronald Reagan.

filmhu: Miért ezt a filmtervedet forgattad le?

E.O.: 2006-ban volt száz éve, hogy Alzheimer doktor felfedezte és leírta a később róla elnevezett betegséget, mely a demenciáknak a legszörnyűbb fajtája. Ennek az évfordulónak a hatására készítettük el pályázatunkat és forgatókönyvünket.

filmhu: Hogyan állt össze a stáb és a költségvetés?

E.O.: Stábunk nagy része hosszú évek óta együtt dolgozik, de ha az adott feladat megkívánja, akkor más szakemberekkel kiegészülve látunk munkához. Ebben a produkcióban az egyik szerkesztőnk ideggyógyász.

filmhu: Mi tette emlékezetessé a forgatást?

E.O.: Az egész film forgatása nyomasztó volt, hiszen szinte kizárólag áldozatokkal találkoztunk, betegekkel, vagy azok hozzátartozóikkal. Az utóbbiak helyzete a legnehezebb,hiszen a betegeknek nincs betegségtudatuk, minden lelki gyötrelem a hozzátartozókat terheli.

filmhu: Mit vársz az idei szemlétől, mi érdekel a mezőnyből?

E.O.: A játékfilmek, az új generáció.

filmhu: Milyen könyvből csinálnál filmet?

E.O.: Létezik egy könyvem, mely egy gömöri község fiatal polgármesterének bukásáról szól, mert túl sokat akart: vizet a konyhába, csatornát a szennyvíznek, internetet a gyerekeknek. Ez túl sok volt a képviselőtestületnek.

filmhu: Legjobb/legrosszabb bonmot a filmedben?

E.O.: A témából fakadóan ilyet nem jelölhetek.

filmhu: Legtöbbször felvett jelenet?

E.O.: A film kezdő képe, amikor az egyik hozzátartozó leírta magának és egy sorstársi rendezvény résztvevőinek,hogy miképpen érkezett meg az Alzheimer-kór a házasságába. Ezt az írást kértem felolvasni, de érthető okokból csak sokadjára sikerült.

filmhu: Mi volt az utolsó jó mozifilm élményed?

E.O.: Bernardo Bertolucci: Huszadik század – DVD-n.