Maia Morgenstern
„Meg kell tartani a titkot”
Maia Morgenstern legutóbb a Budapest film által szervezett Passió-vetítésen találkozott a magyar közönséggel és örömmel tapasztalta a hatást, amit a film a nézőkre gyakorolt. Felmerült a kérdés, mi történt vele az alatt az elmúlt hét év alatt. Maia fontossági sorrendben gyermekei születését, majd szerepeit (Médea, A tölgy) említette. (A beszélgetés során aztán egyszer csak felkiáltott – az este folyamán többször tett szenvedélyes, szabad természetéről tanúbizonyságot – és kijelentette, hogy mielőtt még elfelejtené, Bánk bán-beli szerepét is fontosnak tartja, melyet Zsámbékon játszott, magyarul.)
Hogy az erőteljes egyéniség milyen rendezőt bír el? Morgenstern nem kedveli a „terrorista” rendezőket, inkább szívesebben kooperál az alkotási folyamatban. Szerencsés színésznek tartja magát, hangsúlyozta, hogy kivételezett helyzetben van, rengeteg ajánlatot kap. Döntéseiben általában arra orientálódik, ahol befogadó a közönség. Mint itt, a zsinagógában, ebben a meleg, barátságos, ám nem konvencionális előadási környezetben – „megmorzsoltam közben a falat és fantasztikus volt, amint szétmállott a kezemben”, emlékezett a színésznő.
A Gibson-filmmel kapcsolatban mindössze két néző érdeklődött, ám ő elhárította a felmerülő vallási-politikai nézetkülönbségek értelmezését. Minden író, rendező képviselheti a saját művét, úgy, ahogy igaznak érzi, mondta, így a művészet nem tehető felelőssé a vallási csatározásokért. Lehet, hogy patetikusnak hangzik, fogalmazott Morgenstern nagy átéléssel, de én igenis hiszek a művészetben, és hiszem, hogy ez a film a legjobb példa a művészet erejére. Hogy miben változott Morgenstern élete A passió óta? Rengeteg interjút adok, mondta fáradt iróniával. A színésznővel a hosszúra nyúlt program után ültünk le beszélgetni szerepeiről és - mi másról - A passióról.
filmhu:Ha már annyit kérdezik A passióról mostanság, melyik korábbi szerepéről beszélne szívesebben, mire emlékezne most leginkább vissza szakmailag a film körüli óriási felhajtás közepette?
Maia Morgenstern: Szinte bármelyik korábbi filmemről, sőt, színházi szerepeimről is nagy elégedettséggel beszélhetek. Hogy melyikről leginkább? Mindig az utolsóról! Vagy mindig a következőről…
filmhu:Mi a következő?
M. M.: Titok! Jó-jó, csak viccelek egy kicsit, mert a következő nagyon érdekes projekt lesz és nem szeretném „elijeszteni az angyalokat”… De a közelmúltban már elkészítettem két filmet is Romániában, természetesen mindkettő román forgatókönyv alapján készült, egyikük egy kortárs történet, a másik pedig egy sajnálatos módon korán a feledés homályába merült irodalmi mű még az első világháború előttről.
filmhu:Sok helyütt elhangzott már, hogy Mel Gibson Mészáros Márta Hetedik szoba című filmjét látva figyelt fel Önre. Valójában nehezen tudom elképzelni Gibsont, amint magyar filmeket nézegetve keresgéli a megfelelő színészt Mária szerepére. Valójában hogyan történt?
M.M.: A megoldás igazából Shalia Rubin személye (ő a film castingjáért volt felelős), aki ismeri ezeket a filmeket, így néhány részletet mutatott Mel Gibsonnak a filmből.
filmhu:A kritika, függetlenül attól, hogy nagyra értékeli-e a filmet vagy bírálja, szinte kivétel nélkül az Ön Mária-alakítását emeli ki A Passióból, mint olyan mélyen átélt, hiteles színészi játékot, ami valóban kiemelkedik a filmből. Ön hogy látja ezt?
M. M.: Más-más emberek különbözőképp gondolkodnak a filmről, másként értik és értékelik. Ám azt gondolom, hogy az evangéliumi történetnek ma is nagy aktualitása van. Természetes módon az ember színészi önzése előtérbe kerül ilyenkor. Ezzel együtt szeretném, ha A passió megerősítené az emberekben az érzést, hogy érdemes moziba járni.
filmhu:Aránylag sok magyar alkotásban játszott az utóbbi években. Milyen képet alkotott a magyar filmről és a készítőkről ebből a kelet-európai, mégis külső szemszögből?
M. M.: Leginkább az hatott rám, hogy a magyar művészek komolyan veszik magukat és feladataikat. Becsülni tudják saját értékeiket. Mészáros Mártától Szász Jánosig sok olyan alkotóval dolgoztam, akiket nagyra tartok és óriási élmény volt velük dolgozni.
filmhu:Mária szerepére visszatérve: nem kis erőfeszítést kívánhatott színészileg. Mégis, miféle másfajta hozzáállásra, technikára volt szükség ahhoz, hogy egy ilyen mitikus jelentőségű, történelmi-kulturális-vallási aspektusokkal „terhelt” nőalakot megformáljon?
M. M.: A színészeknek meg kell tartaniuk egy-egy pici titkot, ami csak a miénk. Hagyjuk meg ezt a titkot nekünk. Egyébként ezt nem is lehet egyszerű szavakkal elmagyarázni, ha meg is tenném: sarkítva lenne az igazság.
Számtalanszor olvashattuk, hogy Maia gyermekével a szíve alatt – és ezt a stábnak el nem árulva - dolgozta végig a Krisztus-történet forgatását. Innen nézve talán már nem is furcsa ez a nagy titokzatoskodás.
