Major István: Már alig várom, hogy mivel áll elő legközelebb

Interjú a Couch Surf producerével

Filmhu: Melyik volt az első film, amiben producerként közreműködtél?

Major István: Nagyon rég volt már. Valamelyik Inforgos film, amibe besegítettem. Én amúgy gyakornokként kezdtem a Filmgyárban, és akkor még nem is sejtettem, hogy egyszer producer lesz belőlem. Amikor 1992-ben megalakult a Filmteam, fő profiljának a reklámfilmeket és videoklipeket szántam, nem gondolkodtam még abban, hogy magyar nagyjátékfilmek producere legyek. Sosem volt ilyen vágyam, csak így alakult szép lassan.

Filmhu: 300 reklámfilmmel a hátad mögött mondhatjuk, hogy ez a céged fő profilja?

MI: Régen az volt, most elsősorban a külföldi játékfilmes bérmunkák jelentik a megélhetésünket. A magyar piacon is meghatározzuk magunkat, de itthon csak játékfilmekkel vagyunk jelen.

Filmhu: Hogy találnak meg a külföldi partnerek?

MI: Ismernek már annyira külföldön, hogy megtaláljanak. A kapcsolati tőke ebben a szakmában rengeteget számít. A hírünk megelőz minket, vagy úgy is mondhatnám, hogy kézről-kézre adnak minket a külföldi partnerek. Ezek a megbízások döntően bérmunkák vagy koprodukciók.

 Couch Surf (Fotó: Fegyverneki Sándor)

Filmhu: Hogy képzeljük el ezt? Megjelenik az ajtódban egy producer a hóna alatt egy forgatókönyvvel, és azt mondja, hogy ezt a filmet kéne legyártani?

MI: A klasszikus felállásban általában a rendező és a producer érkezik, hogy ezt a forgatókönyvet szeretné megvalósítani nálunk, és akár helyszínként használni hozzá Budapestet. Olyan is van, hogy mi is beszállunk pénzzel, és akkor már koprodukcióról beszélhetünk. Nagyon érdekes egyébként, mert vannak időszakok, amikor több a reklámfilm és kevesebb a bérmunka, van, hogy fordítva, de olyan, hogy mindkettőből egyszerre legyen sok, még nem fordult elő. Valahogy mindig eloszlanak.

Filmhu: Ezek a munkák biztosították a megélhetést akkor is, amikor itthon nem készültek nagyjátékfilmek?

MI: Magyar játékfilmet mi nem profitorientált megfontolásokból gyártunk. A filmek, amiket készítettem, nem arról szóltak, hogy degeszre keressük rajta magunkat. Jó, ha nullszaldósra ki tudtuk őket hozni, úgyhogy ez lassan inkább már misszió. Olyan filmeket készítünk, amik szerintünk minőséget és egyfajta okos középutat képviselnek a szórakoztató film és az art film között.

 Liza, a rókatündér (Fotó: Sándor Katalin)

Filmhu: És arról is híresek, hogy alacsony költségvetésből készülnek...

MI: Igen, bizonyára a Köntörfalakra és a Couch Surf gondolsz. A Liza, a rókatündér más típusú film, normális költségvetésből, normális körülmények között készült. A gyártást a Filmalap is támogatta, s bár elsőfilmes rendező munkájáról van szó, senkitől sem kellett szívességet kérni, mindenki tisztességesen meg volt fizetve a stábban. Ezen sem keresett a Filmteam 8%-ot -amennyit hivatalosan lehetne a gyártócégnek-, de én úgy voltam vele, hogy a szakemberek legyenek megfizetve.

Filmhu: Mikor láthatjuk a titokzatos rókatündér történetét a mozikban?

MI: A Liza már készen van, most küldtük el Cannes-ba, reménykedünk, hogy meghívják valamelyik szekcióba. Ez március végén, április elején derül ki, ezután  döntünk majd arról, hogy mikor kerüljön mozikba. Nem biztos, hogy jó a premierrel őszig várni, mert akkor annyi magyar film érkezik szinte egyszerre, hogy egymásnak csinálnak majd konkurenciát. És mivel már március van, elég szűkös idő áll rendelkezésünkre. Nagyon erős marketingkampányt szeretnék a filmnek, amire pályázni is fogunk a Filmalapnál. A Couch Surf marketingkampányát önerőből finanszíroztuk, itt nem állt a rendelkezésünkre nagy összeg, inkább okosan próbáltuk kihozni a maximumot abból a kevésből. A választások előtt amúgy is irreális például jó plakáthelyekben gondolkodni, mert az ilyesmi ebben az időszakban megfizethetetlenül drága.

 Liza, a rókatündér mikor épp konyhatündér (Fotó: Sándor Katalin)

Filmhu: A marketingkampánya rendhagyó volt, az elkészülte mennyiben volt szokatlan a Couch Surfnek?

MI: Teljesen önerőből készült. A történetéről vagy az előtörténetéről röviden azt érdemes tudni, hogy Dyga Zsombor megcsinálta a Köntörfalak című filmjét, ami váratlanul nagy sikert aratott a szakma, a kritikusok és a nézők körében is. Ezt a filmet nagyon szerettem, mi magunk forgalmaztuk. Zsombornak akkor már volt egy másik könyve, az Utolér, amit egy másik producerrel forgatott le. Kicsit fájt, hogy nem engem keresett meg, de örültem, hogy dolgozik. A film leforgott, a Filmszemlén be is mutatták, de a producer közben csődbe ment, így a film nem kerülhetett mozikba. A jogok a tönkrement producernél vannak, akkor lehetne bemutatni, ha ezt valaki kivásárolná a tartozásokkal együtt. De ez sajnos nagyon drága, így a film valószínűleg dobozban marad, bemutatatlanul. Én terveztem, hogy tárgyalok a film jogairól, de sajnos annyi a kifizetetlen tartozás mögötte, hogy sehogy sem éri meg. Pedig nagyon jó film! Egy olyan thriller, amin én komolyan nagyon féltem, amikor láttam. Ezt a nehéz időszakot követően határoztunk úgy a Zsomborral, új filmmel kezdünk el foglalkozni, de az MMK már nem, a Filmalap még nem működött, ezért elkezdtünk valami egyszerűben gondolkodni. Zsombor előállt a Couch Surf ötletével, ami nagyon ideálisnak tűnt, mert amikor volt ideje, forgatott egy kicsit, aztán szünetet tartott. Leforgott nyolc epizód, amikor megmutattuk a Filmalapnak, hogy támogassák a film befejezését, de akkor ők már úgy voltak vele, hogy ez egy kész produkció, nincs mit támogatni rajta. Úgyhogy végül teljesen önerőből valósult meg a Couch Surf. Ekkor még talán nem is volt támogatott film a frissen indult Filmalapnál, tehát valószínűleg kicsit korán is mentünk oda vele, mert nyilván elsőre valami nagyobb durranást akartak, mint egy szkeccsfilm. Így egy kicsit félretettük, és amikor újra volt lendület, akkor megint dolgoztunk rajta. Ezért tartott ilyen sokáig. A film tényleg nagyon gazdaságosan készült, a színészek is, a stábtagok is kedvezményesen vagy ingyen dolgoztak, a díszleteknél, amit lehetett, azt újrahasznosítottunk. A 20%-os adókedvezmény igénybevételével együtt is csak harminckét millió forint volt a költségvetése.

 Couch Surf trailer

Filmhu: Ugyanannyit tudtatok a Couch Surf marketingjére költeni, mint a Köntörfalakéra?

MI: Nagyjából ugyanannyit. Problémát jelent, hogy a Filmalapnál úgy lehet csak marketingtámogatást igényelni, hogy az első körben visszatérítendő a bevételből. A gyártónak tehát azt kell mérlegelnie, hogy vagy minimális összeget költ marketingre önerőből, és akkor a film csinál annyi nézőt, amennyit, vagy annak érdekében, hogy több néző legyen, megigényli a támogatást, amit aztán elsőként fizet majd vissza a bevételből. A cél, hogy minél több néző legyen, de az eszköz ehhez meglehetősen felemás. Mert a gyártó cég bevétel szempontjából ugyanott van, ha figyelmet fordít a marketingre, ha nem. Természetesen vannak egyéb utak, alternatív csatornák, amiket még be lehet vetni, mint lehetőség, legtöbben ezzel próbálkoznak ilyen esetben.

 Couch Surf (Fotó: Fegyverneki Sándor)

Filmhu: A Couch Surf sokáig készült, többször átalakult. Elégedett vagy a végeredménnyel?

MI: Én jobban örültem volna, ha több történetet tudunk leforgatni, és a tíz legjobb kerül a filmbe, mert akkor a mostaniakból hat-hét került volna mozikba, de így sem vagyok elégedetlen. Van két-három igazán jó, mint például az utolsó, és az fontos, hogy a néző jó élménnyel álljon fel a székből. Ráadásul azt gondolom, hogy ha utólag visszagondolsz, mindegyikben találsz valamit. Valami érdekeset, megkapót vagy vicceset.

Filmhu: Úgy látom, Dyga Zsomborban feltétel nélkül bízol. Miért?

MI: Nagyon tehetséges rendező. Már alig várom, hogy mivel áll elő legközelebb. Remélem, a következő filmjét is együtt csináljuk, és azt már anyagilag is méltó körülmények között készíthetjük el.

 Couch Surf (Fotó: Fegyverneki Sándor)

Filmhu: Mennyire szólsz bele a filmbe?

MI: Én gyártási vonalról érkeztem, sohasem akartam rendező lenni, nincsenek és nem is voltak ilyen ambícióim. Van egy ízlésvilágom, amit szeretek képviselni, de abszolút megértem a rendezőt, nem vagyok egy véreskezű, mindenbe beleszóló producer. Nem ülök az alkotók fölött végig, inkább csak az eredményt szeretem látni, és arról véleményt formálni.

Filmhu: A Heaven Consulting, ami szintén Dyga Zsombor filmterve, mikor valósulhat meg?

MI: A Heaven Consulting egy nagyon érdekes filmterve Zsombornak, amivel most ugyanazt az utat járjuk, amit a Couch Surffel, hogy egyszer már visszautasította a forgatókönyvet a Filmalap, de decemberben leforgattunk egy nagyon erős trailert, és most másodszor, ezzel a forgatott anyaggal megtámogatva megmutatjuk a Filmalapnak, hátha ezúttal sikerrel járunk. Mindannyian úgy vagyunk vele, hogy ezt az utolsó esélyt még megadnánk a filmtervnek, mert nagyon érdekes. A film koprodukcióban készülne, de ehhez mindenképpen kell magyar részvétel is.

Filmhu: Megkeresnek mások is a filmterveikkel?

MI: Igen, egyre többen. Teljesen váratlanul ér, hogy ismerős és ismeretlen alkotók is megkeresnek. Már ott tartok, hogy megkértem valakit, hogy segítsen olvasni, mert annyi könyvet kapok. Valójában sosem látom egy-két évre előre, hogy milyen filmeket fogunk csinálni. A Filmalapnál van Kis Szabó Márk kosztümös filmterve, a Haramiák, ami forgatókönyv-fejlesztési támogatást kapott, terveink között szerepel Szabó Győző Toxikómájának filmre vitele, amit Dyga Zsombor rendezne. Ezek állnak most legközelebb a megvalósuláshoz.

 Overdose - Vágta egy álomért trailer

Filmhu: Azt mondtad, minőségi nagyjátékfilmeket csináltok, ami a közönségnek szól. Hogy jött a képbe az Overdose-ról szóló dokumentumfilm?

MI: Ferenczi Gábor régi barátom, huszonvalahány éve dolgozunk már együtt. Neki sem tudok nemet mondani, ha előáll az ötletével. Az Overdose- Vágta egy álomért (olvasd el kritikánkat itt) létrejötte is egy érdekes történet, mert ott például már gyakorlatilag kész volt a film, amikor a Filmalap és az HBO beszállt. Majdhogynem a kész filmet látták, öt nap utóforgatás volt még hátra, amikor támogatást kaptunk. De így legalább tisztességesen be tudtuk fejezni, az utómunkára kellő figyelmet fordítani. Ez a film öt évig készült, és nagy dolog, hogy eljutott a mozikba, és egyre több fesztiválra kap meghívást.