Michael Moore-sorozat

m1:

Július 6. és augusztus 13. között négy Michael Moore-film az m1 műsorán. Vasárnap esténként 22:05-től Roger és én, Hű, de nagy!, Kóla, puska, sült krumpli, Fahrenheit 9/11.

Az m1 ajánlója:

Júliusban négy művét tűzi műsorára az mtv annak az amerikai alkotónak, aki hogy úgy mondjuk, visszahelyezte jogaiba a dokumentumfilm műfaját. Provokatív, kényelmetlen igazságokat kimondó, az amerikai életformát vizsgáló-bíráló. Az USA-nak, a világ legnagyobb katonai hatalmának politikáját ostorozó filmjei nem csupán a fesztiválokon aratnak, ami ennél is nagyobb szó: beültetik a nézőket a moziba (s ezúttal remélhetően a tévékészülék elé).

Az alkotói sorozat Moore legismertebb munkái, a 2002-es Kóla, puska, sült krumpli (VIII. 6.) és a 2004-es Fahrenheit 9/11 (VIII. 13.) mellett két korábbi, idehaza még nem játszott csemegét is tartogat. Megnézhetjük Moore első rendezését, amelyet állítólag saját költségből, vagyis bingózással nyert pénzből és lakóháza elzálogosításával forgatott. A Roger és én (VII. 16.) (1989) humoros bemutatása annak a sokak számára elfogadhatatlan üzletpolitikának, amely által a hatalmas cég, a General Motors tönkretette a rendező szülővárosát, a Michigan állambeli Flintet. A Hű, de nagy! (VII. 30.)című 1997-es filmje is a nagyvállalatok ellen indít hadjáratot a vitriolos humor éles fegyverével. A "nagy ember”, így hívják barátai a mackótermetű, mindig baseballsapkában és farmerben mutatkozó Moore-t, aki szeret szerepelni filmjeiben; nem akar háttérben meghúzódni, kérdéseit nyíltan, szemtől szemben szögezi interjúalanyainak. A Fahrenheit 9/11-ben a politikusok, személyesen Bush felelősségét firtatja a szeptember 11-ei tragédiában. Moore nem esik hasra sem a hatalmasságok, sem a hírességek előtt. A Kóla, puska sültkrumpliban Charlton Hestonnak szögez néhány kellemetlen kérdést. A veterán mozisztár az amerikai lőegylet oszlopos tagjaként kampányol a fegyverviselés korlátozása ellen, holott nézeteit számos tragédia, például a filmben vizsgált Kolumbine-i vérengzés is megkérdőjelezi. Moore minden filmjében igyekszik a jelenségek mélyére hatolni, így tesz például az amerikai fegyverkultusszal is, és megdöbbentő következtetésekre jut.

(kulcsár ágnes)

Roger és én, VII. 16.
Hű, de nagy! VII. 30.
Kóla, puska, sült krumpli, VIII. 6.
Fahrenheit 9/11, VIII. 13.

Roger és én, amerikai film

Írta és rendezte: Michael Moore. Fényképezte: Bruce Schemer, Kevin Rafferty, John Prusak, Chris Beaver.

A címben említett Roger nem más, mint Roger B. Smith, a világrangelső autóipari óriás, a General Motors elnök-vezérigazgatója. Az „én” pedig természetesen Michael Moore, a botrány-dokumentumfilmes, akinek feltett szándéka, hogy Roger kameravégre kerüljön. De a találkozó csak nem akar létrejönni, pedig Michaelnek lenne egy keresetlen kérdése: vajon az extraprofitot termelő General Motors miért záratja be a Flint városában lévő legrégibb gyárait, emberek tízezreit téve ezzel az utcára. Michael Moore erre keresi a választ lassan tönkremenő szülővárosával kapcsolatban, s ha Roger nem áll kötélnek, akad interjúalany bőven, aki nem rejti véka alá véleményét...
Ezzel az annak idején nagy port felvert filmmel indítjuk Michael Moore-sorozatunkat, amelynek keretében levetítjük az Oscar-díjas alkotó valamennyi egész estés dokumentumfilmjét.
Michael Moore (Csuja Imre)
(Magyar szöveg: Schultz Ádám. Szinkronrendező: Vajda István.)
(Szerkesztő: Lajos Géza)