sex hikaye

Nem szeretjük a csalamádét

Így látják a fiatal kritikusok

2014. október 17. - filmhu
Nem szeretjük a csalamádét

Szeptemberben kritikusi pályázatot hirdettünk, melyre 94 írás érkezett. A pályázók öt film közül választhattak, melyek közül többet a Magyar Filmhét is műsorára tűz. A legjobb írásokat már kiválasztottuk, és ezeket most közzé is tesszük.

A Megdönteni Hajnal Tímeát zavarba ejtően sokszor képes emlékeztetni a nézőt arra, hogy adott esetben egy-egy eltaláltabb színészi teljesítmény mennyi pluszt képes hozzáadni az egyébként gyengécske forgatókönyvhöz, rendezéshez vagy operatőri munkához.

Herczeg Attila első egészestés filmje már a bevezető jelenetsorral ügyesen vetíti előre, mire is számíthatunk a játékidőben: faék egyszerűségű alapkoncepcióra épülő dramaturgia, egy kis múltba révedés, illetve Szabó Simon jóvoltából az eseményeket mindvégig kísérő narráció. Utóbbi iszonyatosan alpári stílusa ellenére mégis működőképes és szórakoztató – a kérdés innentől annyi, hogy mindez képes lesz-e fenntartani a nézői figyelmet, vagy a középszerű húzások elnyomják a figurát és vele a kigondolt narratív sémát.

A kiindulási pont ezerszer látott és könnyűszerrel összefoglalható: a tizenöt éves osztálytalálkozón az esküvő előtt álló Dani (Simon Kornél) újra viszontlátja régi szerelmét, az azóta befutott modellt (Osvárt Andrea), és még ugyanaznap este meg is csalja vele leendő menyasszonyát. A félrelépésről nem más, mint az osztály legnagyobb tahója (Szabó Simon) készít felvételt, és ezzel kezdetét is veszi a történet: Bögöcs ugyanis addig nem hajlandó megsemmisíteni a videót, amíg a srác össze nem hozza őt Hajnal Tímeával. A modell becserkészését megcélzó hadműveletet végül az ex-osztálytársakból összeálló kis csapat lesz hivatott ilyen-olyan módszerekkel kivitelezni, miközben az ő életük is jelentősebbnek mondható változásokon megy keresztül.

megdonteni600

Lengyel Tamás, Simon Kornél és Szabó Simon

A szélesebb befogadói réteget megcélzó filmek abban az esetben vihetők sikerre, ha az alkotógárda képes a megfáradt sémákat kicsit egyedibb ízzel bevonni. Alighanem hasonlóban gondolkozhattak a készítők, amikor Bögöcs szerepeltetése mellett döntöttek. Persze nem kellett messzire menni: a hajdan autóbizniszben és pornószakmában utazó, a filmcímet mániákusan ismételgető bunkó minden egyes tufázása, bazmegelése és egoista megnyilvánulása jó ideig kiköpött Rojál a Moszkva térből – ő pedig, valljuk be, minden ízléstelenségével együtt is telitalálat. Ezen felül úgy tűnhet, alapra vett koncepció ide vagy oda, Csurgó Csaba forgatókönyve is megpróbál valami többletjelentést közvetíteni, és ha lehető legminimálisabb szinten is, de azért továbbírni az érettségi után ismét összefutó fiatalok történetét. A szereplők régi osztályterembe lógnak vissza, közös élményekről sztorizgatnak és talán nem véletlenül tudjuk meg, hogy a világ legjobb hamburgerében ott a csalamádé – láthatóan ez a nosztalgiafaktor kell ahhoz, hogy végül Dani élete is egy csapásra megoldódjon, avagy a filmet idézve „máshogy keljen fel a Nap”. A próbálkozások eredményeként a romantikus vígjáték zsánere mellé befér pár buddy movie-jelenet, egészében meg egy elnagyolt coming of age-sztorit kapunk, amely talán működőképes is lehetne, de fejlesztésére láthatóan nem fordítottak elég erőfeszítést.

megdonteni1 600

Lengyel Tamás, Jordán Adél és Simon Kornél

A film fő hibája nem az eklektizmus, hanem hogy mindenhonnan a legbárgyúbb kliséket sikerült előrángatni, ez pedig nem szerencsés egy olyan filmnél, amely mindent arra tesz fel, hogy szórakoztasson. Csakhogy ha Szabó Simon éppen nincs a színen, rögvest érdektelen töltelékké válik minden egyéb: őt csak a tesze-tosza lúzer, annak zsarnoki jegyespárja, illetve egy borzasztóan affektáló és hiteltelen pszichológusnő, vagy a gyengén megírt, egyébként címszereplő modell, és a köztük zajló művies párbeszédek váltják fel. Ám ahogyan már az első pillanatban szóba kerül: itt nem Bögöcs a főhős – más viszont rajta kívül cseppet sem érdekes. A sorozatosan felbukkanó hiányosságokon valahogyan képes enyhíteni néhány önironikus reflexió (egyik helyen egy gúnyos kiszólás a narrátor részéről a dramaturgiára vonatkozóan), de ez még mindig kevés: maradnak a papírízű karakterek és céltalan lötyögéseik.

Végül tehát azzal a közhelyszerű felismeréssel kell beérjük, mennyire hihetetlen, hogy egy csúcsra járatott alkotóelem így képes megmenteni a nézhetetlenségtől a filmet, pozitívabb irányba billentve a mérleget. A Megdönteni Hajnal Tímeát annyira azért nem fáj; alighanem mint azt a bizonyos rojálos mozit fogjuk emlegetni később, se több, se kevesebb nincs benne. Nagy kérdés, hogy ennyivel vajon érdemes volna-e beérnünk.

Szerző: Nyéki Gábor

A berni követet október 18-án vetítik a Cinema City MOM Park Moziban.






nka emblema 2012