Német-magyar produceri találkozó

Európai piac

A rendezvény szervezője, az „Ablak Európára” Alapítvány a célból jött létre, hogy tevékenysége során megismertesse az audiovizuális európai együttműködési lehetőségeket a magyar filmipari szakemberekkel. E cél megvalósításaként, rendezvénysorozata első eseményeként 2004. november 13-án német-magyar produceri találkozót szervezett, amelynek a Budapesti Goethe Intézet adott otthont, főtámogatója a Magyar Mozgókép Közalapítvány volt. A konferencián a magyar producerek találkozhattak a német szövetségi filmalapítvány, a FilmFörderungsAnstalt (FFA), a Medienboard Berlin-Brandenburg, a film20 német produceri szövetség, valamint az A Company média-tanácsadó és licenc-forgalmazó cég  képviselőivel.

Meghalt a film, éljen a film, mondta Peter Greenaway, s bár ő a film formanyelvi megújulását értette ez alatt - a nézői interaktivitás, valamint az elektronikus HD kamerák előretörését a filmkészítésben -, Sipos Áron, a Magyar Producerek Szövetségének elnöke ezt a kijelentést az európai film gazdasági helyzetére vonatkoztatta. Szerinte az európai piac nagyobb, mint az amerikai, ennek ellenére jelenleg még kevesebb a pénz az európai filmben. Ennek oka, hogy még mindig nemzeti filmgyártásban gondolkodunk, holott történelmi szükségszerűség, hogy létrejöjjön egy egységes európai film. A film jövőjét a koprodukcióban látja, mely az egyetlen lehetőség arra, hogy az európai piac felvehesse a versenyt az amerikai dömpinggel szemben.

Csutak Tamás előadása

Csutak Tamás filmfinanszírozási tanácsadó vázolta fel a tavaly decemberben elfogadott filmtörvény koprodukciós lehetőségeit. A rendszer pontozásos értékelés alapján működik, a filmeket három fő csoportba sorolja be. Az első csoportba a dominánsan magyar alkotások tartoznak, ezek a filmek magyar nyelven kell, hogy készüljenek, a rendező és operatőr személye, valamint a filmalkotók nagy része magyar kell, hogy legyen. Fontos kitétel, hogy egy Magyarországon regisztrált cég pályázzon az állami támogatásra. Minden teljesített kitétel, a magyar részvétel pontot ér, és ha a pályázat legalább 70 pontot elér, a film jogosulttá válik az állami támogatásra.

A második fontos csoport a koprodukciós alkotás, melyben a szerző nem magyar, de közreműködök nagy része az kell, hogy legyen. Nem szükséges magyar nyelven készíteni a filmet, de a forgatás és utómunka egy részét Magyarországon kell elvégezni és feltétlen szükséges a koprodukciós minősítés. A pontozásos rendszerben legalább 30 pontot kell elérni az állami támogatás elnyeréséhez.

A harmadik csoportba azok a filmek sorolhatók, melyek tartalmaznak magyar részvételt is, például egy delegált magyar producert. Ezek az egyéb részvételű filmalkotások, melyek a pontozásos rendszerben legalább 15 pontot kell, hogy elérjenek. A támogatás maximumát a költségvetési törvény határozza meg, és az MMK osztja el szelektív vagy normatív támogatási rendszer alapján. A szelektív támogatási elv szerint, pályázati úton, zsűri által elbírál alkotások juthatnak támogatáshoz. A dominánsan magyar filmek esetében és a magyar részvételű produkcióknál a támogatás maximális mértéke a film teljes költségvetésének 80%-a lehet, míg az egyéb részvételű filmek esetében ez a szám 8%.

Az állami támogatás mellett közvetett támogatási rendszer működik, melynek értelmében nyereséges magyar magáncégek is hozzájárulhatnak egy film költségvetéséhez. Ez a fajta támogatás intenzív adókedvezménnyel jár, hiszen az összeg az adóalapot csökkenti a teljes összeg értékével, és ezen kívül a teljes összeg levonható az adóból is. Folyamatosan frissül a Nemzeti Filmiroda nemrég elkészült honlapja (www.nemzetifilmiroda.hu, www.nationalfiloffice.hu) melyen regisztrálhatók a produceri tevékenységgel foglalkozó cégek, illetve a site igyekszik a felmerülő kérdésekre válaszokat találni.

Eberhard Junkensdorf

Eberhard Junkensdorf az FFA prezídiumának elnöke, nemzetközi hírű német producer, rendező is az együttműködésben és a koprodukciós vállalkozásokban látta a továbblépés lehetőségét. Elmondta, hogy aláírásra vár egy együttműködési szerződés Németország és Magyarország között, melynek célja az európai film helyzetének a javítása egy közös munkacsoport létrehozásával. Az együttműködés a forgalmazási és értékesítési lehetőségeket szeretné kibővíteni, ám Sipos Áron szerint ez csak egy kezdeti lehetőség. Szerinte egy európai munkabizottságot kell létre hozni, melynek feladata az intézmények egyesítése és a stratégiai kérdések megoldása. Ez megadná a közös európai piac lehetőségét és létrejöhetne az apró, nehézségekkel küszködő nemzeti filmgyártás helyett az egységes európai film.