Növényszex és jellemes nemzetek
Mindentudás Egyeteme
A Mindentudás Egyetemének március 17-i adásában a katedrán Dudits Dénes, aki a növények szexuális életének molekuláris titkait tárja fel hallgatósága előtt. Mivel az emberiség jövőjét döntően befolyásoló kihívás az, hogy sikerül-e a fenntartható fejlődés követelményeit teljesítve a világ élelmezési problémáit mérsékelni, érdekesek lehetnek a molekuláris növénynemesítés számára a legújabb géntechnológiai és genomikai módszerek. Hunyady György pedig március 22-én A nemzetek jelleme és a nemzeti sztereotípiák címme ltart előadást. A tényfeltrás alapja ezúttal a pszichológia.
A virágok szín- és formagazdaságukkal gyönyörködtetnek, ugyanakkor a bibe megporzásából, a megtermékenyítésből megszülető magvak nemcsak a fajfenntartást szolgálják, hanem az emberi táplálékok nélkülözhetetlen forrásai is. Az utóbbi évtized molekuláris, sejt- és fejlődésbiológiai kutatásai a növények életciklusának eddig ismeretlen rejtélyeit tárták fel. A virágzást elindító külső tényezők és a belső fejlődési program összehangolódásának, az ivarszervek kialakulásának, az embrió és az azt tápláló endospermium-szövet létrejöttének hátterében működő gének és anyagcsere-folyamatok megismerésével az egyedfejlődés szabályozásának növényspecifikus jellemzőit fedezhetjük fel. A géntechnológiai és genomikai módszerek lehetővé teszik a molekuláris növénynemesítés számára a virágzási idő befolyásolását, új növényszaporítási eljárások kidolgozását, a betakarított termés minőségének, táplálkozási értékének javítását. Az emberiség jövőjét döntően befolyásoló kihívás az, hogy sikerül-e a fenntartható fejlődés követelményeit teljesítve a világ élelmezési problémáit mérsékelni. Az eredményesség kulcsát jelentheti a virágokban lejátszódó intim események megismerése, mert az így nyert tudás alapul szolgálhat az egészséges élelmiszerek iránti igény kielégítéséhez is.
Hunyady György: A nemzetek jelleme és a nemzeti sztereotípiák
Az előadás a nemzeti jellem és a nemzetjellemzés pszichológiáját tárgyalja. Négy tudománytörténeti irányt és szakaszt mutat be. Az első a nemzetkarakterológia, a nemzeti jellem megragadásának kísérlete a pszichológia előtörténetében. A második a nemzetekkel kapcsolatos vélekedések elemzése, különös tekintettel arra, hogy mi a szerepe a közkeletű nemzetjellemzéseknek a társadalom megismerésében a mai sztereotípiakutatás szerint. A
harmadik a posztmodern kétely és ennek vitatása a nemzet létével és megismerésével kapcsolatban. A negyedik pedig a kulturális összehasonlítás mint a nemzeti sajátosságok módszeres pszichológiai vizsgálatának módja és programja.
