Nyári szabadságon az MTV
Királyi telejóságok
Ami tény: a nyári vakáció. Konzerv műsorokat adnak majd, sok ismétlést, néhány "kikerülhetetlen" élőadást. A néző vagy észreveszi és bosszankodik miatta, vagy észre sem veszi, s jól elszórakozik a rég bevált produkciókon. (A Tenkes kapitánya 1-13 rész, Klinika 89.epizód, San Francisco utcáin, ki tudja hányadik folytatás?).
Önsanyargató értelmiségiek bánatára szüneteltetni fogják a Záróra vitaműsorait, bár a múlt heti egyik, globalizációs tematikájú "kerekasztal" láttán inkább borbélyműhelybeli szemtanúnak éreztem magam: Krausz Tamás, Szalai Erzsi, Lányi András, Horkhai-Hörcher István még az alapfogalmakat se egyeztetve, ámde szenvedéllyel és csökött hozzáértéssel vitatták civilizációnk jövőjét s egymás program-vízióját. Úgyhogy a tévé elnöki döntésétől függetlenül magam is arra jutottam, talán nem fog ártani némi nyári szünidei vakáció. Jóllehet, úgy tűnik a vetésforgókban színre lépő médiaszemélyiségek mániáira semmi új tudás nem hat frissítőleg.
Már bizonyos, hogy szüneteltetni, sőt, jegelni fogják az egymással versengésre felkért kulturális magazinműsorok (Gong; Konyak; Kultóra; Rakott) - úgymond - eredményét. A versengés eszméje idilli-piaci körülmények között szinte emlékeztetne a régi görögök 'agon'-jára, amikor nemcsak a testi ügyességüket vetették pástra, hanem a hümnoszaikat, költészetüket, hárfazenéiket is. Modern körülmények között hivatkozhatnánk a BBC köztudomásúlag pártatlan, de kitartóan konzervatív szerződtetési metodikájára is. Ám ismerve a hazai média-viszonylatokat, a versengés praxisa eleve gyanús, vagy kevéssé bizalomgerjesztő. Nálunk egyszerűen nem lehet megkerülni a kérdést: ki kinek a jóvoltából kerülhet a képernyőre? Ki kicsodát, kinek a kultúráját fogja képviselni?
Kultóra. Közkeletű, s nem megalapozatlan vélekedés Mélykúti Ilonáról, hogy neki szívbéli jóakarói vannak a médiaháttérben és nem akarják érzékelni, amit mi nézők, hogy "Ica" mézesen, cukrosan viszonyul bármilyen műfajú eseményhez vagy művészhez. Majd' elolvad egy frissen megjelent könyv írójától/pláne írónőjétől, hasonképpen olvadozik egy-egy zenés vígjáték helyszínén, érzelmileg idézi x vagy y örökké fényes múltját, mint tette ezt a mindig ellágyuló Szegvári Kati.
Saját közeli munkatársai sem értik Bakács Tibor Settenkedőt (Konyak), miért törekszik képernyőre inkább nyegle, mint egykor hitelesebb posztavantgárd modorával, vitatható fotogenitásával képviselendő egy rétegkultúrát, amelynek értékalapjai csak egy sajátos kánonban hitelesek? Mint a Megasztár zsűrorja belekóstolt volna a közszereplés tiltottan édes almájába?
Azután itt van Győrffy Miklós korrekt, unalmas műsora (Rakott), maga a passzé. Bizonyos mesterségekkel járó stílust (a minden lében otthonos kulturális újságíró stílusát) nem lehet örökké jegelni. Helyesebben, nem lehet dermedt állapotából felmelegíteni. Mégis?! Ki lesz a nyerő?! Hát persze, hogy Győrffy!
Így már csak kedvetlenül említem Lator László nevét. Kissé zárkózott, fegyelmezett személyiség ő, mégis negyedszázada a magyar költészet tárházának leghitelesebb kincstárnoka, képviselője. Televíziós elnökként vagy egyszerű rovatvezetőként Lator megbízhatóságát kamatoztatnám a fent említett idő óta - végtelenségig. A médiavalóságban azonban ő nem létezik.
Gang - Barta András pösze fenegyerek vezérletével, további fenegyerekekkel, mint Fáy Miklós, mint Para-Kovács egy olyan virgonc ellenkultúrát képviselnek, amelyre igen nagy szükség van, de nem itt s nem ebben a mezőnyben. Marháskodásukra több pénzt, több időt, invenciózusabb adásrendezőt kéne szánni s havonta rétegműsorként "tálalni".
Apropos! - adásrendezők. Nevüket meg se jegyeztem. Kivétel nélkül élvezkednek, illetve visszaélnek a digitális látványtechnika trükkjeivel. Ama krédó, miszerint a kultúra = áru, és a médiában a kép ad el mindent, még senkit se jogosít fel ennyiféle önkényességre, szín-forma-effekt anarchikus tobzódására. Én a Gangban szereplő csillámló hölgyek helyében már kivonultam volna. S hiába tanít Győrffy egy médiafőiskolán, ha észre sem veszi, vagy ha mégis, nem tiltakozik amiatt, hogy mit művelnek a profiljaival.
Elvileg egy nyári szünet hasznos lehet. Főként, ha szakértőkkel együtt visszanéznek s kritikailag elemeznek kazalnyi leadott műsort. Keserű szájízzel kiáltom: "hajrá, médiagyerekek!".
