Politzer Péter: Csendes éj
Burleszk a hóban
„A Csendes éj történetét én írtam: a főszereplő mindenáron meg akarja ünnepelni a karácsonyt – ez volt az alapkoncepcióm, a tojás, a csirke, a háború, mind-mind később került bele” – emlékezett vissza a rendező a kezdetekre. Az előkészítés során még War Next Door címen referáltak a kisfilmre, most azonban Csendes éj címen kerül forgalmazásra. „Mindig is War Next Door volt, most is War Next Door a címe, de semmiképpen sem szerettem volna, ha angol címen kerül a magyar mozikba, és úgy éreztem, nem lehet igazán jól lefordítani ezt a kifejezést. A "Háború a szomszédban" szerintem nagyon furcsán hangzik, a Csendes éj viszont ad neki egy ironikus pluszjelentést. A nemzetközi fesztiválokon természetesen továbbra is War Next Door címen fut.”
Mosolybafagyott burleszk
Politzer Péter filmje nemrégiben tehát ezen a címmel nyerte el a kísérleti filmek madridi versenyén a zsűri különdíját. A rendező ennek ellenére nem gondolja úgy, hogy kísérleti filmet készített volna. „Ez egy klasszikus kisjátékfilm: nyilván fekete-fehér, és fontos szerepet kap benne a burleszk, lehet, hogy emiatt néhányan kísérletinek tartják.” A burleszk világába való kirándulás egyszeri alkalom volt. „ A Gránátok nagyon tragikus története után szerettem volna kipróbálni, hogyan kezelem a humort. A Csendes éj vicces – drámai film, végig ellentét feszül a humor és a tragédia között, a végét pedig kifejezetten letaglózónak szánom. A humor az én döntésem volt, ehhez csatlakozott egy nagyon komoly látványvilág, ami Pál Rebekát dicséri, a meseszerű képi világ Szaladják Istvántól és Vajdai Vili is nagyon jól hozta ezt a csetlő-botló karaktert. Takács Gábor asszisztenssel pedig a részletek kitalálása is ebbe az irányba vitte a filmet, így az összeálló elemek végül ezt a burleszkszerű alkotást adták össze.”
A főszerepre sokáig keresték megfelelő embert, többekkel is készítettek próbafelvételeket. „Itt az Inforg Súdió konyhájában voltak a helyzetgyakorlatok, ki akartuk próbálni, hogy mit tud kezdeni a szereplő ezzel a helyzettel. Vili meg bejött, kapásból összetört két tányért, tudtam, hogy ő lesz az én emberem.” A másik szereplő, a halott ejtőernyős karakterét a Krétakör Színház színpadmestere Bódi Lajos alakítja.
 |
| A Csendes éj vicces – drámai film |
Pál Rebeka látványtervező számára a Csendes éj főszereplőjének karaktere a túléléséről szól. „ A mindenáron való túlélésnek jó szimbóluma egy szélsőséges helyzet, a háború, ahol a szereplő karácsonyhoz való viszonya mindezt még fokozza. A főszereplőt nem lehet kimozdítani az életéből, bármi történjék is.” A fekete-fehér burleszkvilág miatt első pillantásra adódik a Chaplines párhuzam. „Mégis, ha jobban megnézzük, teljesen más karakter és világ tárul elénk. A főszereplő szerző-mozgó, mosolybafagyott karaktere az öltözködésén át a házikó zavaros, nyüzsgő tárgyi világán át is tükröződik. A ruhája például teljesen szedett-vedett: egy húszas évekbeli, elegáns cúgos cipőt visel, jégeralsóval és egy háború utáni gyapjú kabáttal, ezzel is hangsúlyozva a film időtlenségét. Ennek a mosolygó figurának vér tapad a kezéhez, akinek morális megítélése a nézőre hárul.”
Noha eredetileg stúdióban szerették volna leforgatni a belső jeleneteket, mégis egyszerűbbnek tűnt a külső képek helyszínén - a rét közepén - felépíteni a házikót, illetve annak két „hasznos” falát és tetejét. A házban uralkodó, aprólékosan kitalált káoszról Pál Rebeka gondoskodott. „ Igyekeztem a figura helyzetének az átmenetiségét hangsúlyozni, hogy talán csak nem régóta lakik abban a házban, talán előtte más is lakott ott. Azt akartam, hogy kiderüljön, mindenfélét összehord a házba, ami megtetszik neki, azt meg is szerzi, ami eleinte viccesnek hat, de aztán komolyra fordul a helyzet. A legapróbb részletek összegyűjtésében Noszlopy Róbert, a Nemzeti Színház kellékese volt nagy segítségemre.”
A legabszurdabb tárgy kétségkívül a zongora, ami egy hajdanvolt békebeli, polgári milliő emlékét idézi az erdő kellős közepére. „ Egy Hajós utcai zongorakereskedésben, ahonnan a filmben szereplő hangszer is származik, meséltek nekem arról, hogyan szenvedtek sérüléseket a zongorák is a háborúban s váltak veteránná, ahogyan az emberek is. ”
Hogyan roppan a hó?
A természet lágy ölén nehézségek is adódtak: az erdő közepén nem volt semmi infrastruktúra, sem áram, mindent úgy kellett az öt éjszakás forgatás helyszínére vinni. Az aggregátorok zaja miatt helyszíni hangot sem tudtak rögzíteni, utólag kellett a film hangvilágát létrehozni, ami Várhegyi Rudolf hangmérnök heroikus munkáját dicséri.
 |
| A mosolygó figurának vér tapad a kezéhez |
Várhegyi Rudolf hangmérnök az utómunka során kapcsolódott be a munkálatokba, a szöveg nélküli, akkor még hang nélküli film zörejvilágának megteremtése volt a feladata. „Izgalmas feladat volt, a vicc és komolyság határán egyensúlyozva mindent kipróbálhattunk. A rajzfilmes túlzásoktól kezdve az utószinkronig rengeteg mindennel kísérleteztünk, mire megtaláltuk a megfelelő hangsúlyokat.” Az egyik korai változatban a főszereplő Vajdai Vili hangban lekövette az eseményeket: sóhajtozott, hümmögött és dudorászott. „Sok idő ráment az utószinkronra, aztán mégsem működött vele, inkább új megoldásokat kerestünk.”
Már benne jártak a márciusban, amikor az építészek elkészültek a házzal, másnapra, szinte megrendelésre beterített mindent a hó. Ez a nyári hangutómunkában is nehézségeket jelentett, mert a talp alatt roppanó hó hangját csak nehezen találták meg. „A zörejbrigádok ilyenkor –ha jól tudom- keményítőt használnak, annak van ehhez hasonló hangja. Mi azonban úgy döntöttünk, saját kezűleg gyártjuk le ezt a zörejt. Elküldtem Péter keményítőért, de nem kapott, hozott helyette tíz kiló porcukrot. Hamar kiderült, hogy a porcukor túl finomra van őrölve, és teljesen más hangot ad, úgyhogy a nyakunkon maradt az édesítőszer, szerintem a mai napig is azt használjuk még a teához.” – nevetett a hangmérnök a nehézségeken. A megoldást végül a kávéhoz használatos instant tejpor jelentette, amely éppen olyan hanggal porlad mint a hó, így a megfelelő hanghatásokat létrehozhatták a segítségével.
A film elkészítése összesen négy évig tartott: eleinte a szükséges összeg hiányzott. „Még a Gránátok előtt pályáztam vele először, de ez egy nagyon drága film, és csak amikor az első kisfilmem kikerült Cannes-ba, akkor kaptam meg a megfelelő támogatásokat. A film produceri munkájába Muhi András mellett beszállt Major István a Filmteammel és ők is nagyon sokat segítettek.”
Természetvédelmi zuhanás
A Csendes éj befejezését egy látványos akciójelenet képezi, mégsem ez volt a legnehezebb a forgatás során. „Az eredeti terv szerint Vili az egész film alatt dzsippel száguldozott volna. A második forgatási napon derült ki, hogy a helyszínre hozott dzsipek egyike sem bírja ki rideg forgatási körülményeket. A helyszínen kellett átírni a történetet biciklire és kitalálni egy új változatot, hogyan kerül „képbe”a dzsip, mert a lezuhanást mindenáron meg akartunk csinálni. Egy nagyon megdöbbentő jelenet szerettem volna a végére: nézed a filmet, kedves, aranyos történet, és jön egy nagyon durva zuhanás, ami megelőlegezi, felkészíti a drámai befejezést.” Az ominózus jelenetet természetesen csak egyetlen egyszer vehették fel, ezért két kamerával rögzítették, a B kamera mögött Dobóczi Balázs ült. „Nagyon sok gond volt az engedélyeztetéssel, mert természetvédelmi területen forgattunk, például ki kellett belezni a kocsit, hogy ne folyjon ki az olaj.”
Szaladják István operatőr mellett a vágó személye is állandó Politzer Péter munkáiban: mindig saját maga vágja a rendezéseit. „Nagyon nehéz, ülök egyedül és minden vágást megszenvedek. Nem a képeket sajnálom kivágni, hanem átértelmezni őket nagy kín, vajon azt jelenti-e egy jelenet, amit rendezőként elterveztem, aminek szántuk, vagy azt, aminek vágóként látom. Ilyen szempontból könnyebb mások filmjével, mert azokba nem látok bele előzetes koncepciót, ott csak azt kell megtalálnom mit jelent a jelenet a film egészéhez képest.”
 |
| Hogyan kerül „képbe”a dzsip? |
A Csendes éj a mozikban Robert Altman utolsó rendezése, az Utolsó adás kísérőfilmjeként látható. „A Gránátok anno nem kerülhetett moziba, mert túl hosszú volt, ezért most külön odafigyeltem arra, hogy rövidebb legyen a film - én ugyanis azért készítek filmeket, hogy azok eljussanak a mozikba, a nézők elé.” Az alkotók ragaszkodtak a decemberi időponthoz, a forgalmazó Budapest Film pedig az Altman filmet ajánlotta fel. A Csendes éj csak a Művész és a Puskin moziban lesz látható a nagyfilm előtt, a multiplexek már ebben a hosszban sem vállalták a vetítést.
A Csendes éj letölthető az internetről is – ingyen, Politzer Péter ugyanis hatalmas lehetőségeket lát az online terjesztésben. „Egy hosszabb kisfilm (mint a Gránátok) soha nem kerülhet moziba, éppen ezért is olyan nagy lehetőség a kisfilmesek számára az internet. Hamarosan a mozi-, a dvd- és a tévéforgalmazással egyenrangú terület lesz. Ma már az online letöltések nem járnak minőségromlással, megfelelően szabályozták a jogi oldalát is. Az alkotók szemében a letöltés szó mégis egy mumussá vált, mert keveset tudnak erről, hiszen mindenkinek az ingyenes fájlmegosztás jut az eszébe, holott ennél már azért kifinomultabb a technika. Pedig ha egy kisfilm elkészült, főleg közpénzből, akkor azt láthatóvá kell tenni. Az Inforg Stúdió ezért mindenképpen úttörő ebben a tekintetben, nem csak a Csendes éj válik interneten elérhetővé, hanem decembertől az összes nagyjátékfilmje, dokumentum és kisfilmje is.”
„A Csendes éj-re sokat kellett várni, nagyon nehezen készült el. Most végre mozikba kerül, elengedhetem, és tudok az új tervekre koncentrálni.” – mondta a jövőbeli terveiről Politzer Péter. „De én alapvetően vágó vagyok, ez továbbra sem változott. Ha nem vághatnék tovább, akkor bizonyára elpusztulnék. Ha nem rendezhetnék soha többet, akkor viszont nem történne katasztrófa. De természetesen nagyon örülök, ha lehetőséghez jutok, és megvalósíthatom a saját ötleteimet, terveimet.”
