Szalontüdő

Szirmai Márton

filmhu: Hogyan állt össze a stáb és a költségvetés?

Szirmai Márton: A költségvetés gerincét a decens MMK támogatás alkotta. A stábba mindenkit én hívtam, egy részük a Közgáz Vizuális Brigád holdudvarából állt, másokkal először dolgoztam.

filmhu: Mi tette emlékezetessé a forgatást? (egy anekdota)

Sz.M.: Kinek mi. Örökre megmarad bennem az operatőr, Pohárnok Gergő higgadtsága, és az egyik főszereplő, Ascher Tamás pozitív hozzáállása. A többi stábtagról már tudtam, hogy jó velük dolgozni.

filmhu:  Mit vársz az idei szemlétől, mi érdekel a mezőnyből?

Sz.M.: Próbálok minden kisjátékfilmet megnézni, a doku szekció pedig most különösen erősnek ígérkezik, így azon is ott leszek. A nagyjátékfilmek közül csak két-három rendező munkája érdekel.

filmhu: Milyen könyvből csinálnál filmet?

Sz.M.: Titkos vágyam, hogy érettebb fejjel Stanislaw Lem novellafüzéreiből készítek adaptációt, de hát ez bonyi, külföldi, nagy író, én meg ismeretlen zöldfülű. Mondjuk onnan nézve én is külföldi vagyok, így ez a része nem is lenne hátrány. Erő kell és szerencse hozzá, meg néhány azt megelőző többé-kevésbé jól sikerült kisfilm.

Titkos vágyam, hogy érettebb fejjel Stanislaw Lem novellafüzéreiből készítek adaptációt

filmhu: Legjobb/legrosszabb bonmot a filmedben?

Sz.M.: Nem beszélnek a filmben.

filmhu: Legtöbbször felvett jelenet?

Sz.M.: Alapesetben mindent egyszer vettünk fel, csak pár dolgot ismételtünk meg.

filmhu: Melyik A kategóriás fesztiválon látnád a legszívesebben versenyben a filmed?

Sz.M.: Velence.

filmhu: Mi volt az utolsó jó mozifilm élményed?

Sz.M.: Fél éve, mikor az Urániában bemutatták Böszörményi Géza itthon még be nem mutatott két filmjét.